Információk, érdekességek

Egyszerű játékok a beszéd- és a hallás fejlesztéséhez óvodáskorban

2021. szeptember 22.

A beszéd- és a hallás fejlesztésével foglalkozunk, és az otthoni gyakorláshoz is adunk tippeket Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértőjének segítségével.

Fotó: gettyimages.comBeszédfejlesztés

A gyerekek már 3 hónapos koruktól kezdődően „beszélnek”, az erre az életkorra jellemző gagyogástól nagyjából 1 éves korukra eljutnak az első szavakig. A beszédet azonban már ennél korábban is értik, ez megelőzi a szavak kimondását. 

„Az élettani pöszeség még akár 5 éves korukig is megmaradhat, a fogalmazás terén pedig rendszerint az iskola alsó tagozatában mutatkozik jelentős fejlődés. Ebben természetesen lehetnek egyéni különbségek, hiszen a gyermekek eltérően fejlődnek, azonban ha megkésett beszédfejlődésre gyanakszunk, akkor érdemes hallásvizsgálatot is végeztetni, ez is állhat a háttérben.”

A legtöbb családban akad néhány feljegyzés arról, hogy milyen, az eredetihez nagyon hasonló kifejezést használt a gyermek az egyes tárgyakra, emberekre vagy ételekre. A kisgyermek beszédét ilyenkor valóban sok esetben csak az édesanya, vagy a hozzá közel állók értik, ám 3 éves korára rendszerint kialakul az anyanyelvre jellemző hangrendszer. Ezt segíthetjük a beszéd fejlesztésével, melynek két lényeges eleme: a szókincs bővítése és a megfelelő hangképzés gyakorlása.

  • A szókincs bővítésére a legkézenfekvőbb módja a beszélgetés. Ha a hétköznapi tevékenységeink közben nevén nevezzük a körülöttünk lévő dolgokat. Például vásárlás során mindig mondjuk, hogy mi kerül éppen a kosárba. 
  • Emellett hasznos segítség a képes mesekönyv. Nézegessük a képeket és beszélgessünk róla. Kérdezzünk rá a képpel kapcsolatos dolgokra. Ez a játékos fejlesztés a későbbiekben, a logikai gondolkodás megjelenésével folytatható egyre bonyolultabb kérdések feltevésével.  Ki, mennyi idős lehet a képen? Mi lehet a kedvenc étele, játéka, ki a barátja? Vajon merre megy? A játéknak csak a kreativitásunk szab határt. 

Szavazások

Az ősz beköszöntével, felkészíti-e a télre az immunrendszerét?

Aktív: 2021. szeptember 12. - 2021. október 24.

Igen.
Nem.


szavazatok száma: 49
Szavazni 1 órán belül egy gépről csak egy alkalommal lehet.

Szavazok Lezárt szavazások

Segítsük gyermekünket a koncentrálásban

2021. szeptember 21.

Fotó: gettyimages.com

A tanárok tapasztalatai szerint iskolakezdéskor a gyerekeknek egyre nehezebb megszokniuk a rendszeres munkát a tanintézményben, és főképp koncentrálniuk a tanítási órákon. Íme három egyszerű és játékos gyakorlat, amelyek segítenek fejleszteni – könnyed, szórakoztató módon – a csemeték koncentrációs képességét, azt, hogy mennyire képesek figyelmük összpontosítására különböző helyzetekben.

A „kötéltáncos” elősegíti a koncentrációt

Ez olyan jellegű gyakorlat, mely egyúttal a gyermek képzelőtehetségét és egyensúlyérzékét is fejleszti.

• Álló helyzetben, a fejét egyenesen tartva, csípőre tett kézzel a gyermek elképzeli, hogy olyan jól összpontosít, mint egy kötéltáncos, aki egy kötélen egyensúlyoz. Eközben mozdulatlan marad.

• Azután felemeli a karját, mintha egy képzeletbeli rudat tartana. Egyenesen állva, a jobb lábán egyensúlyozva kétszer lendíti előre és hátra a bal lábát. Ha jó az egyensúlya, akkor még figurákat is tud rajzolni azzal a lábával.

• Majd arra koncentrál, hogy képzeletben végigmegy a (a valóságban a talajon), a kötéltáncoshoz hasonlóan, a rúddal a kezében, hogy ne veszítse el az egyensúlyát.

• Ezután a gyermek újra kezdi a gyakorlatot, a támasztóláb cseréjével

• Ezt a gyakorlatot 4-6 alkalommal ismételje meg.

A „varázsírás/rajz” is hasznos lehet

Ez a gyakorlat lehetővé teszi a gyermek számára, hogy ne csak koncentrációs készségét, hanem kreativitását is fejlessze. Először végezzük el a gyakorlatot vele együtt, aztán megteheti a barátaival.

• A két résztvevő közül az egyik keresztbe tett lábbal ül a földön, vagy egy széken a munkaasztalánál, papírlappal és ceruzával a kézben.

• A másik résztvevő mögötte állva ujjával a társa hátára rajzol egy alakzatot: számot, betűt, egyszerű tárgyat…

• Az ülő félnek ki kell találnia, mit rajzolt a másik a hátára, és azt reprodukálnia is kell a papírlapon.

• Természetesen az, aki az ujjával rajzol, lassú, határozott és precíz mozdulatokkal teszi ezt, annak érdekében, hogy a társa, akinek a hátára ír/rajzol, könnyebben rögzítse a mozgás alapján az alakzatot.

• A rajzoló többször is kezdheti újra a rajzolást, mindig határozott vonalakkal haladva. Az ülő résztvevő kitalálja a papírlapon a hátára rajzolt figurát Mindenesetre, amit sejt belőle…

• Ezután felcserélik a szerepeket.


A felmelegedés még az ősz megszokott színeit is eltüntetheti

2021. szeptember 21.

Fotó: pixabay.com

Csaknem egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben Magyarországon az azt megelőző negyedszázadhoz képest, ennek következtében számos megszokott természeti folyamat felborulhat, például az őszi levélhullatás is eltolódhat – derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé.

“Bár a meleg ősznek könnyű örülni – tovább lehet nyaralást tervezni, hosszabb a vegetációs időszak -, a hőmérséklet emelkedésével megbomlik a természet körforgása” – olvasható Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa cikkében.

A felmelegedés következtében felborulhat a levélhullás rendje és az egymással kölcsönhatásban levő fajok dinamikája, egyes kártevők elszaporodhatnak és a költözőmadarak vándorlásának időpontja is megváltozhat – állapítja meg a szakember.

A felmelegedésnek pozitív következményei is vannak: kitolódik a vegetációs időszak, ami a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező lehet, ugyanakkor a kártevők, betegségek terjedését is növelheti.  

Az elmúlt félévszázad első felének átlagát tekintve az első, 1971-1995 közötti 25 évben még 9,9 Celsius-fok, az utóbbi 25 évben viszont már 10,8 Celsius fok volt az őszi átlaghőmérséklet hazánkban. “Még jobban látszik a melegedés, ha csak az utolsó tíz év adatait emeljük ki: 2011-2020 között az őszi átlaghőmérséklet már átlépte a 11 Celsius fokot” – hívja fel a figyelmet a meteorológus, hozzátéve, hogy nemcsak az átlaghőmérséklet emelkedik, hanem a nyári napok száma is ősszel: az elmúlt 50 év októbereiben 27 nyári nap volt, ezek harmada pedig az elmúlt évtizedben (2011-2020) jelentkezett.

Ezzel párhuzamosan a fagyos napok száma csökken: 1971-1995 között 16, míg 1996-2020-ban 11 ilyen nap fordult elő átlagosan.