Információk, érdekességek

Zöldség- és gyümölcslevek az elbutulás ellen

2022. március 19.

Egyértelműen igazolták, hogy a gyümölcs és zöldséglevek fogyasztása fontos szerepet játszik az Alzheimer-kór kialakulásának késleltetésében.

Az Alzheimer-kór állandó kutatások és tanulmányok témája. E szörnyű szellemi leépüléssel, emlékezetcsökkenéssel és az intellektuális funkciók folyamatos romlásával járó betegség néha hónapok, máskor néhány év alatt teljes elbutuláshoz vezet. A kutatások számos biokémiai eltérést igazoltak, de kialakulásának vagy okának meghatározásában a mai napig nagyszámú kérdőjel van. Nem található hajlamosító vagy egyértelmûen előrejelzô tényező, ami alapján megmondhatnánk, hogy kiknél alakul ki ez a betegség.

Az amerikai King Countyban úttörő kutatást végeztek az Alzheimer-kór kialakulásával kapcsolatban. A Kame Projekt keretében 1836 japán származású személyt vizsgáltak 1992-től 2001-ig. Érdekes módon fordított arányosságot fedeztek fel a természetes vitaminokban, rostokban és ásványi anyagokban gazdag zöldség- és gyümölcslevek fogyasztásának mértéke és a betegség kialakulása között, vagyis minél többször fogyasztottak a levekből a személyek, annál kisebb volt a szellemi leépüléssel járó betegség előfordulásának a kockázata.

Egyértelműen igazolták, hogy a gyümölcs és zöldséglevek fogyasztása fontos szerepet játszik az Alzheimer-kór kialakulásának késleltetésében.

Ez a fontos információ még inkább arra sarkallhatja a szakembereket, gyógyszerészeket, hogy a gyümölcs- és zöldséglevek fogyasztására hívják fel a lakosság figyelmét, hiszen most már egyértelmű, hogy nemcsak a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek megelőzésében, hanem e szörnyű betegség minél későbbi kialakulásában is nagy hasznunkra lehet.

Vitamin trükkök a tavaszi fáradtság megelőzéséhez

2022. március 03.

Ha fáradtak, enerváltak vagyunk, az év első negyedében könnyedén legyintünk, hogy "ó, ez csak a tavaszi fáradtság", amit vitaminraktáraink kiürülésének tudunk be. Ez azonban koránt sincs így! A nyári időszakban természetes formában begyűjtött vitaminokat, amelyeket akár a szabadban, a napon eltöltött órák alatt, akár friss idényzöldségek, gyümölcsök fogyasztása által szerzünk, már őszre feléljük. Jelzi ezt az is, hogy könnyebben megfázunk, amint a hűvösebb idő beköszönt.  

A vitaminokra és az étrend-kiegészítőkre főként azért van szüksége a szervezetünknek, mert a jelenlegi világunkban nehezen megoldható, hogy a lényeges tápanyagokhoz mindennapi életünk és étkezéseink során elegendő mennyiségben jussunk hozzá.

Éltető energia

Ne engedjük, hogy hiányozzanak!

A D-vitamin csökkenti a vastagbélrák kockázatát

2022. február 28.

A D-vitamin sokak számára a napfény vitaminjaként ismert, ami többek között a jó hangulatért felelős. Ám az elmúlt években a kutatók rávilágítottak arra, hogy sokkal fontosabb a szervezet működése szempontjából, mint azt korábban gondolták. Legújabb kutatások szerint a vastagbélrák kialakulásának kockázatát is csökkenti, ezért érdemes rendszeresen ellenőrizni a mennyiségét. Dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa a D-vitamin-hiány tüneteire figyelmeztet.

A Gut című folyóiratban megjelent az első olyan tanulmány, mely szerint szoros összefüggés van a D-vitamin-szint és a rákra való immunválasz között, így a „napfény vitaminja” bizony  rákmegelőző szereppel  – is – bír.  A kutatás vezetője, dr. Shuji Ogino elárulta, hogy a véráramban lévő magas D-vitamin-szint a vizsgálatok alapján csökkenti a vastagbél daganat kialakulásának kockázatát, ugyanis erősíti az immunrendszert, méghozzá úgy, hogy ezzel aktiválja az úgynevezett T-sejteket, melyek megtámadják a rákos sejteket.

A kutatás következtetései

Hogy az összefüggésről megbizonyosodjanak, a kutatók 318-kolorektális – azaz vastag/végbél- daganattal diagnosztizált beteget, valamint 624 egészséges embert vizsgált. Mind a 942 résztvevőnél még a rák kialakulása előtt vérvizsgálatot végeztek – azon belül is a 25-hydroxyvitamin D-szintjére voltak kíváncsiak, mely a D-vitamin képződéséért felelős. A kutatás végeztével megfigyelték, hogy azoknál a pacienseknél, akiknél nagyobb szintet mértek, kisebb eséllyel alakult ki vég- illetve vastagbél tumor.

Dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa szerint bár sokáig nem tulajdonítottak ennek a vitaminnak túl nagy jelentőséget, ám az elmúlt évek felfedezései szerint elengedhetetlen a szervezet normál működéséhez.

Több mint egy vitamin

A D-vitamin több mint egy vitamin, ugyanis valójában ez egy hormonszerű anyag, így hormonként is viselkedik, és több belső elválasztású mirigy működéséért felelős. Így tehát a jó hangulat és a csontok egészségén kívül hatással van a pajzsmirigy és a mellékvese működésére, sőt, vizsgálatok kimutatták, hogy szoros összefüggés van az inzulinrezisztencia és a D-vitamin szint között is.
Fontos tudni, hogy Magyarországon a lakosság tél végére D-vitamin-hiányossá válik, ezért érdemes a napfénymentes hónapokban egyszerű vérvétellel ellenőrizni a szintjét, és szükség esetén pótolni!

A D-vitamin hiány tünetei:

• rossz közérzet
• elhízás
• PCOS/inzulinrezisztencia
• pajzsmirigyzavarok
• gyakori fertőzések (influenza, légúti megbetegedések)

A jódhiány 5 gyakori tünete

2022. február 22.

A jód egy nagyon fontos szervünk, a pajzsmirigy megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen, ám nem mindegy, hogy mikor és mennyit fogyasztunk, mert akár árthatunk is vele. Hogy pontosan milyen tünetek esetén gyanakodjuk jódhiányra, és melyek a biztonságos jódpótlás szabályai, Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa foglalta össze.

A túl kevés és a túl sok jód is káros

A pajzsmirigynek ahhoz, hogy hormonjait elő tudja állítani, jódra van szüksége. Mivel hazánkban a termőföld jódban szegény, ezért az itt termő növények is alacsony jódtartalmúak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkinek automatikusan jódtartalmú táplálékkiegészítőket kellene szednie, sőt Balázs professzor épp arra figyelmeztet, hogy a túlzásba vitt jódfogyasztás épp úgy felboríthatja a pajzsmirigy működését, ahogyan a jódhiány. Annyi különbséggel, hogy míg utóbbi esetben jellemzően pajzsmirigy alulműködés alakul ki, addig a túlzott jódfogyasztás autoimmun pajzsmirigybetegségeket és túlműködő göbös pajzsmirigybetegség esetén súlyos túlműködést is kiválthat.

„A szervetlen jód kétélű fegyver. Jóllehet a pajzsmirigy működéséhez valóban szükséges, de túlzott bevitelével a pajzsmirigygyulladás kialakulását, ill. fellángolását lehet kiváltani. Ez különösen fontos a terhesek esetében. Az alkalmazott “magzatvédő” készítmények között gyakran sok jódot visznek be, ez akár ismételt vetéléseket is okozhat!”

Milyen esetben lehet indokolt a jódpótlás?

1. Nyelési nehézség, nyakfeszülés
Ha kevés a jód a szervezetben, a pajzsmirigy egyre keményebben dolgozik, hogy jód hiányában is előállítsa a hormonjait. Ennek érdekében megnöveli saját méretét, hétköznapi nevén golyva alakul ki. A nyak mérete szabad szemmel láthatóan is megvastagszik, az érintettek nyelési nehézséget, nyakfeszülést érezhetnek.
2. Ok nélküli hízás
Ha ugyanúgy táplálkozunk és annyit mozgunk, mint korábban és a testsúlyunk ennek ellenére is nő, érdemes jódhiányra gyanakodni. A pajzsmirigyhormonok kontrollálják az anyagcsere sebességét. Ha nincs a működésükhöz elegendő jód a szervezetben, akkor kevesebb pajzsmirigy hormon termelődik, az anyagcsere lelassul, beindul a hízás.
3. Fáradtság és gyengeség
Ilyenkor télen általános jelenség, ám ha érezhetően kevesebb az energiánk, bármikor képesek lennénk elaludni és hosszabb ideje gyengének érezzük magunkat, az jódhiány miatt is lehet.
4. Hajhullás
A jódhiány és a következtében kialakult pajzsmirigy alulműködés gyakori tünete a haj megritkulása.
5. Száraz, repedezett bőr
Ebben az évszakban szintén gyakori, a tél velejárója a hidegben száradó, viszkető, kirepedezett bőr. Ám jódhiány mellett hiába ápoljuk bőrünket különböző tápláló, hidratáló krémekkel, látványos javulást nem tudunk elérni csak akkor, ha gondoskodtunk a hiányzó ásványi anyag pótlásáról.

A legveszélyesebb alvási probléma, ami a rák kockázatát is növeli

2022. január 28.

Egyre több életmódtanácsadó és szakértő hívja fel a figyelmet arra, hogy a környezetünkben elszaporodó, sugárzást és fényt kibocsátó készülékek, mint például a televíziók, laptopok, iPad-ek, e-book olvasók, mobiltelefonok azt a tévképzetet keltik az agyban, hogy nappal van. Éjszaka a szervezetünket érő hullámok megzavarják az alvási mintánkat és nemcsak tartós álmatlansághoz, hanem számos más komoly egészségügyi problémához vezethetnek. 6 tipp az egészséges alváshoz és a rizikófaktorok csökkentéséhez. 

Bár ez a probléma gyakorlatilag azóta létezik, mióta Edison feltalálta a villanykörtét, napjainkban jelent igazán komoly fenyegetést a szervezetünkre a laptopok, iPad-ek, e-book olvasók tömeges elterjedésével. Az iPad képernyője – főleg ha éjszaka használjuk - például azért különösen veszélyes, mert viszonylag kis távolságról sugározza a fényét a szemünkbe. Ez még annál is komolyabb terhelést jelent, mint a hálószobában elhelyezett tévé, amitől régóta óva intenek az alváskutatók.

A cirkadián ritmus, ami minden életfunkciónkra hatással van
A szervezetünknek ugyanúgy megvan a maga saját ritmusa, mint az évszakok, az éjszaka és a nappal vagy az árapály váltakozásának a természetben. Ez a 24 órát felölelő cirkadián ritmus, amely nemcsak az alvás-ébrenlét ciklusait szabályozza, hanem ezen keresztül befolyásolja a hangulatunkat, a különböző életfunkcióinkat, a testsúlyunkat és számos betegség kialakulására is hatással van. Az ember természetes ritmusa eredendően illeszkedik a természet körforgásába, ez az oka annak, hogy amikor ezzel összhangban vagyunk, magunktól felébredünk napkeltekor és napnyugtakor bújunk ágyba.

Modern, felgyorsult életvitelünk azonban számos ponton megzavarja ezt a kifinomult szabályozást, különféle mesterséges eszközökkel természetellenesen hosszúra nyújtva a nappali órákat.

A sugárzó, világító kütyük megzavarják az agyműködést
Elhitetik ugyanis az agyunkkal, hogy még mindig aktívnak kell lennünk, holott már rég lement a nap. A mesterséges fény megbontja az alvás-ébrenlét természetes ritmusát és az enyhébb álmatlanságot elmélyítheti. Ennek az az oka, hogy a szemben lévő fényreceptorok ingerlése azt az üzenetet továbbítja az agyba, hogy maradjunk éberek. A tobozmirigy ilyenkor felfüggeszi az alváskor termelődő melatonin hormon elválasztását. Ez a hormon egyúttal hatékony rákmegelőző, antioxidáns hatású vegyület is.

Az agyunk normál állapotban este 9-10 óra körül kezdi el a melatonin termelését, ettől leszünk álmosak. A hormon meghatározott időben történő, rendszeres termelődése segít szabályozni az alvási ciklust, amikor azonban rendszeresen megbontjuk ezt a ciklust, és nem engedve az álmosságnak, jóval később fekszünk le, az az alvási mintánkat is károsítja.

A problémát pedig tovább fokozzák a ma már rendkívüli választékban kapható elektronikus készülékek, amelyek a nappali órákban szokásos természetes fényhez rendkívül hasonló kék fényt bocsátanak ki. Erre a fényre a szemünk különösen érzékenyen reagál, így a melatonintermelődés könnyedén megszakadhat, főleg, ha az esti órákban használjuk ezeket.

A CNN a témával kapcsolatban közölte egy J. D. Moyer nevű oaklandi férfi személyes kísérletét is, amely jól példázza a cirkadián ritmus működését. Moyer azt próbálta bizonyítani, hogy az éjszakai fényterhelés megváltoztatja az alvási ciklusunkat. Kísérletében egy hónapon keresztül minden nap, pontban naplementekor lekapcsolt minden lámpát és áramtalanított minden kütyüt a lakásban, a laptopjától egészen a hűtő rejtett világításáig bezárólag.

Korábban rendszerint éjfélkor ment aludni, a kísérlet ideje alatt viszont már este 9-kor álomba zuhant, viszont korán reggel nagyon energikusan ébredt, amit még a barátai is észrevettek. „Ez alatt az egy hónap alatt többször is előfordult, hogy váratlanul boldognak éreztem magam, bár látszólag nem volt rá semmi okom. Általában beérjük 6-7 óra alvással is, de 8 vagy 9 órát aludni – az már egy más tudatállapot.” – számolt be Moyer a személyes élményeiről.