Információk, érdekességek

Mi befolyásolja az intelligenciát?

2020. augusztus 16.

Az emberi intelligencia függ attól, hogy az agy hippokampusz része milyen más agyi területekkel van kapcsolatban – derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kar (TTK) PIT (Protein Information Technology) Bioinformatikai Csoport matematikusainak legújabb, több mint 400 alany bevonásával végzett vizsgálatából. A kutatók kimutatták, hogy a hippokampusz bizonyos szomszédainak megléte az intelligenciára jó vagy rossz hatással van.

A különböző biológiai és pszichológiai tulajdonságok és az emberi agy egyes területeinek nagysága közötti összefüggések kutatása régóta fontos az agykutatásban. Az agyi területek méretét régebben boncoláskor, később különböző orvosi képalkotó eljárásokkal vizsgálták. Ma már a diffúziós MRI technikák fejlődésével a durva nagyságmérés helyett az egyes agyi területek kapcsolatait is részleteiben tudják elemezni.

Ez azért fontos, mert az agy 80 milliárd neuronja, azaz idegsejtje egyenként nem sok mindenre képes, együttesen, a sok százmilliárd kapcsolatán keresztül azonban az emberi kultúra nagy alkotásainak létrehozására is alkalmasak – közölte az ELTE.

A tanulmányról beszámoló közlemény szerint az intelligencia és a különböző agyterületek közötti kapcsolatok összefüggései rávilágíthatnak arra, hogy mely agyterületek együttműködésének eredménye az a nehezen megfogható jelenség, amelyet emberi intelligenciának hívunk.

A rágógumi károsítja a fogakat?

2020. augusztus 12.

Sokszor halljuk a szülőktől, hogy a „rágózás” árt a fogazatnak, kiszedi a töméseket, felfújva gusztustalan, az iskolapad lapja alá tapasztani neveletlenség. Mi szülők tudjuk, hogy milyen nehéz a pólókból, farmerekből a beragadt rágógumit kiszedni. De hát divat a rágózás, a haverok befolyása erősebb, a konzervatív szülői intelemnél. De a fogakra is káros?

Egy kis rágógumi történet

Néha azt hisszük, hogy a rágógumizás új keletű dolog. Ez azonban nincs így. A rágógumi története az ókorba nyúlik vissza.

• Az ókorban is rágóztak az emberek, azonban akkor még teljesen más alapanyagokból készítették a rágógumit.
• Görögországban például a pisztácia gyantáját, és gyanta állagú méhviaszt használták a rágógumi anyagaként.
• Az indiánok körében divat volt a lucfenyő gyantáját rágni. A varázslók az átszellemüléshez a kábulatot okozó bételdiót rágták.
• Igazi áttörést jelentett a XIX. század végén, amikor az amerikai esőerdőkben termő szapotilfa tejszerű nedvéből, a kaucsukból kezdték gyártani az első modernkori rágógumikat. A rágógumi William Wrigley-nek köszönheti a világhírét, aki egyszerű bolti eladóként álmodott arról, hogy a rágógumi világsiker lesz. Később a Mexikóból behozott kaucsukból készült rágógumik már sokkal puhább, tisztább és simább termékek voltak. 1910-es évektől ő uralta az amerikai rágógumi piacot. William Wrigley a rágógumikirály 71 éves korában hunyt el, és óriási vagyont, valamint a rágógumi „titokzatos összetételéről” készült receptet (nyilván ez egy gyártástechnológiát jelent) hagyott fiára és lányára.
• Az Egyesült Államokban 1869-ben Williem Semple szabadalmaztatta a rágógumi gyártás egyik technológiáját. Tehát a rágógumi 150 évvel ezelőtt indult el világhódító útjára.
• Amerikában a II. világháború alatt a rágógumi a katonai ellátmány része volt. A gyártók kísérletekkel bizonyították, hogy a rágógumi rágása segít az agy frissen tartásában, ezáltal az éberség megőrzésében. Az ajánlásokban és a szórólapokon még az is szerepelt, hogy a rágógumi rágása segíti a stresz leküzdését, és a nyugalom megőrzését, vagyis a csaták előtti feszültség oldására ajánlották.

Szeret - nem szeret- szívből - színből - igazán

2020. augusztus 11.

Tépkedjük a margaréta leveleit, és soroljuk a varázslatos mondókát. Talán ezer éve éppen így ült valahol két kiscsaj az árok partján, és tépkedte ugyanígy a szirmokat... ősi szerelmi jóslás, ősi női vágy: - Szeressen engem, szívből, igazán!  

Mindenki erre vágyódik, hát tépkedjük a szirmokat sorban, és soroljuk unásig, belső izgalommal várva, mi jön ki végül, vagy az a pici apró szirom ott a sor legalján, az még számít-e mert akkor kijön, hogy szeret!

Az a szirom számít végül, ami legutoljára marad. Az a szó, ami arra jönne ki, az lesz az igazság. Legalább is a régi babona így diktálja, és világszerte így játsszák a lányok. Van, ahol nincs mondóka hozzá – mint a címben – hanem csak azt mondják: szeret, nem szeret.

A lányok, akiket megkérdeztem  - érdekes – mind ismerték ezt a játékot, a fiúk azonban sose csináltak ilyesmit. A szerelmi jóslás margarétával úgy tűnik, csak a csajszik játéka. Talán mert nagyobb az igényük a romantikára? Erről eszembe jut egy történet: Egy barátunk felesége panaszkodott, hogy keveset bókol neki. Erre a pasi beprogramozta a telefonját, hogy küldjön automatikus SMS-eket napi 3x. A 3 sms szövege ez volt: Bók1. Bók2. Bók.3

Negyedévente cseréli a fogkeféjét a magyar

2020. július 31.

A magyarok harmada évente mindössze egyszer megy fogorvoshoz, a fogkeféjét pedig csak negyedévente cseréli – derült ki egy friss kutatásából. A felmérés szerint a szájhigiénés kérdéseikkel a válaszadók ugyan jellemzően szakemberekhez fordulnak, ennek ellenére fogorvosi rendelőbe sokan csak akkor mennek, amikor már nagy a baj. A kutatás arra is rámutatott, hogy a kitöltők közel harmada még sosem volt fogkőleszedésen, a leggyakoribb fogászati probléma pedig a fogszuvasodás, a fogínyvérzés, valamint a rossz lehelet.

A magyar emberek fogápolási szokásait és tájékozottságát vizsgálta a LACALUT online felmérése^[1]. A kutatás célja az volt, hogy kiderítsék, mennyire tartják magukat tudatosnak a magyarok a fogápolás terén, milyen gyakran járnak fogorvoshoz, és mit tesznek napi szinten a megfelelő szájhigiénia megtartásáért.

A fogorvos és a Google a barátunk

A kérdőívet kitöltők jelentős része (több mint 40 százalék) tudatos fogápolónak vallotta magát, kétharmaduk pedig nem csak a mindennapi tisztításra, hanem az étkezésre is figyel, hogy hosszú távon megőrizze fogai egészségét. Az életkor szempontjából az 55 év felettiek tartják magukat a legtudatosabbnak, miközben a korcsoportba tartozó kitöltők közül csak 2 százalék használ az alapos tisztításhoz szükséges kiegészítő eszközöket (fogselymet, szájvizet, nyelvtisztítót). 

Utóbbit Karácsonyi Henrietta, dentálhigiénikus is megerősíti, tapasztalata szerint az életkor változásával a fogápolás terén is tudatosabbak lesznek az emberek, ugyanakkor a fogorvoshoz fordulók kevés százalékánál jellemző, hogy a fogkefe mellett több kiegészítő szájápolási terméket is használnak, pedig ezekre nagyon is szükség lenne. A szakember szerint a szájvíz és a fogselyem mellett a nyelvtisztító és a fogköztisztító is sokat segít az egészséges szájhigiénia megtartásában.

Maszkban, vagy anélkül vagy biztonságban?

2020. július 14.

Koronavírus! JAJ! Semmiség! Mindjárt itt a második hullám! Kamu az egész! Jobb a biztonság! Baromság ez a maszk, nem véd semmitől, csak légszomjat okoz! Inkább felveszem, mert beteges vagyok. Időseknek ez a biztonságos. Kamuvírus ez, a hatalom játszik velünk! Te melyik oldalon állsz?  

Privát kutatást indítottam a saját Facebook oldalamon, a saját ismerőseim körében, amely messze nem reprezentatív, de sok dolgot elárult nekem abból, hogy is alakul a közvélekedés ma a maszk témáról Magyarországon.

Mindenkit arra kértem, hogy ne kommenteljen, illetve a kommenteket töröltem, hogy ne befolyásolja a szavazatokat, továbbá mindkét szavazásra használt jel pozitív (Szív és lájk jel), hogy egyik szavazó se érezze, hogy az ő véleménye kevésbé legitim, vagy elfogadható. Én magam nem nyilatkoztam, nehogy valaki azért adjon egy szavazatot, mert nekem akar megfelelni, vagy velem szeretne egyetérteni.

Közel 15 óra alatt 100+ emote ikont tettek a poszthoz, a személyes ismerőseimtől érkezett válaszok alapján a következő trendeket figyeltem meg, illetve a privát üzenetben kapott visszajelzések alapján ezeket a konzekvenciákat szűrtem le: