Információk, érdekességek
Az Elhízás Világnapja
2025. április 01.
A kilókkal együtt a diabétesz, a szívelégtelenség, a rosszindulatú megbetegedések, de a mentális betegségek kockázata is megugrik
A mára már krónikus betegségként elismert obezitás (elhízásbetegség) bizonyítottan közel 200-féle szövődmény kialakulásának fokozott kockázatával jár, mint például a szív- és érrendszeri problémák, a cukorbetegség vagy a daganatos elváltozások – hívták fel a figyelmet szakorvosok az Elhízás Világnapján. Az obezitás pusztító következményei tehát számos szervrendszert érintenek, ami különösen megnehezíti a komplex, páciensre szabott terápiák kialakítását, amely több szakterület együttműködését is igényli. A világnaphoz kapcsolódó nemzetközi kampány idén az egészségügyi ellátórendszerek, a kormányzatok, az élelmezési láncok, valamit média és a társadalmi környezet szerepére fókuszál, melyek nagyban befolyásolják az elhízással élők küzdelmét a plusz kilókkal. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a megelőzés fontosságát, hiszen már akár 5%-os testtömegcsökkenéssel is mérsékelhetjük az elhízás egészségügyi kockázatait.
A közelmúltban jelent meg az Európai Bizottság friss, daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos jelentése, mely szerint lakosságarányosan Magyarországon halnak meg a legtöbben rákban, ennek fő okaként pedig az alkoholfogyasztás és a dohányzás mellett az obezitás egyre inkább növekvő tendenciáját említi. A számok valóban nem kedvezőek: hazánkban több mint 5,5 millióan élnek súlytöbblettel, míg a magyarok közel 24%-a elhízott – szemben a 2014-ben mért 20,6%-kal. A probléma persze világszintű, hiszen a becslések szerint 2035-re a Föld minden negyedik lakóját érinti majd az obezitás, a gyermekkori elhízás pedig megdöbbentő, 100%-os növekedést mutat majd 2020-hoz képest. A március 4-i Elhízás Világnapjához kapcsolódva a Semmelweis Egyetem közreműködésével szervezett kerekasztal-beszélgetést a Lilly Hungária Kft., ahol neves szakemberek segítségével járták körbe ezt a komplex orvosszakmai megközelítést igénylő egészségügyi kihívást.
„Érdemes leszögezni, hogy sokszor még az sem fekete-fehér, hogy pontosan milyen kritériumok mentén határozzuk meg az obezitást, ráadásul ebben a kérdésben gyakran tör pálcát a páciensek felett a környezetük is. Általánosságban túlsúlyosnak tekintjük azt a személyt, akinek testtömegindexe (body mass index, BMI) 25 kg/m² felett van, 30 kg/m² felett pedig már elhízásról beszélhetünk. Emellett azonban figyelembe kell venni például a derékkörfogatot is, mely a hasi zsírszövet megítélésére szolgál. A számok mögött pedig többek között genetikai, környezeti, fiziológia, életmódbeli, de akár még kulturális tényezők is állhatnak, vagyis a probléma jóval komplexebb, mint ahogy azt korábban gondoltuk” – hangsúlyozta az eseményen Prof. Dr. Bedros J. Róbert belgyógyász-obezitológus, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója és a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) alapító-elnöke, valamint a Klinikai obezitológia című egyetemi tankönyv szerzője és főszerkesztője.
Az egész szervezet súlyos árat fizet a plusz kilókért
Miközben tehát az elhízásbetegség diagnosztizálásának gyakorlatában sincs teljes konszenzus, egyre több kutatás támasztja alá, hogy az elhízás nem elszigetelt probléma, hanem számos súlyos szövődmény megjelenésében játszik meghatározó szerepet. Ez nemcsak az érintettek mindennapi életminőségét befolyásolja, de sajnos végzetes következményekkel is járhat: évente több mint 5 millióan halnak meg túlsúly és elhízás következtében kialakuló betegségek miatt. „Sajnos még felsorolni is nehéz az obezitás életveszélyes szövődményeit, hiszen ma már kétséget kizáróan tudjuk, hogy a 2-es típusú cukorbetegek mintegy 90%-a túlsúllyal vagy elhízással él, illetve a túlsúllyal jelentősen nő a magas vérnyomás, a koszorúér-betegség, a szívelégtelenség vagy éppen a krónikus vesebetegség kialakulásának kockázata is. Arról sem beszélünk eleget, hogy a csontozatot és az izomzatot ért terhelés krónikus elváltozásokkal és komoly fájdalmakkal jár” – mondta el az eseményen Prof. Dr. Merkely Béla, kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora.
A legsúlyosabb következmények között említhetjük ugyanakkor a daganatos megbetegedéseket, melyek egyre komolyabb egészségügyi krízist okoznak hazánkban. Az elhízás 13 különböző típusú rosszindulatú elváltozással áll bizonyítottan összefüggésben. „Ezek közé tartozik például a gyomorrák és a májrák is, illetve számos olyan daganatos betegség, amely kifejezetten a nőket érinti, így a posztmenopauzális emlőrák vagy a petefészekrák. Ezen daganattípusok mintegy 30-40%-ánál játszik szerepet az elhízásbetegség, és azt is fontos megjegyezni, hogy a túlsúllyal romlik a rák prognózisa is, növelve a halálozási kockázatot” – hangsúlyozta Prof. Dr. Dank Magdolna onkológus, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) főigazgatója.
5+1 tavaszi tisztító zöldség
2025. március 31.
Itt az első friss növények, zöldségek ideje, amelyek telis-tele vannak vitaminnal és ásványi anyagokkal - ideálisak a tavaszi tisztítókúrákhoz, méregtelenítéshez, de a normál étrendünkbe is kifejezetten ajánlott beiktatni az éppen termő szezonális zöldségeket. Gyógyhatások és tippek a konyhai felhasználáshoz.
1. Medvehagyma
Fogyasztása: Az erős tisztító hatású medvehagymát a legjobb nyersen fogyasztani, salátába keverni. Párolt zöldséget is ízesíthetünk vele, vagy tehetjük spenót és más zöldfélék mellé, finoman, pici sóval és olajjal megpárolva. Zöld turmixoknak is kiváló ízesítője, de épp csak 1-2 levelet adjunk a keverékhez a medvehagyma erőteljes íze miatt.
Gyógyhatása: Méregtelenítő hatása átlagon felüli, amelyet remekül kiegészít magas klorofilltartalma, ami éltető tápanyag a sejtjeinknek. Jó hatású a májra.
2. Spárga
Fogyasztása: A friss, zsenge spárga nyersen is nagyon finom, később, amikor már fásabbak a spárgasípok, érdemes kicsit megfőzni vagy párolni őket – nagyon rövid idő alatt megvan! Ha főzni szeretnénk, kössük egy csokorba és állítva tegyük a fazékba, hogy csak a keményebb alsó részek álljanak a vízben, a fejecskék pedig lógjanak ki belőle – így nagyjából egyszerre puhul meg az egész. Magában, köretként vagy salátaként is isteni.
Gyógyhatása: Erőteljes vízhajtó és salaktalanító, serkenti a veseműködést, megújítja a teljes vízháztartást, jó hatással van a húgyhólyagra és a prosztatára, és még a libidóra is.
3. Friss saláta
Fogyasztása: Legjobb, ha bio minőségű salátához jutunk hozzá – ha tehetjük, kerüljük a sok műtrágyával és nitráttal nevelt növényeket. Többféle salátából készülhet salátakeverék, amely néhány más zöldséggel laktató fogás vacsorára vagy ebédre is. A levelet turmixolhatjuk is más zöldfélékkel, búza- vagy árpafűvel, fokhagymával, medvehagymával, spenóttal, káposztával – igazi zöld energiabombát kapunk, ami reggeliként ideális napindító.
Gyógyhatása: Alacsony kalóriatartalma ideális fogyókúrás étekké teszi a salátaféléket. A friss, zöld levelek tele vannak értékes ásványi anyagokkal és rostjaik elősegítik az emésztést.
Étrendi tippek
2025. március 29.
• Az osteoporosis egyik legfontosabb megelőzési módja, hogy az egyén már fiatalkorban az egészséges táplálkozás és életmód segítségével elérje a maximális csonttömegét és csontsűrűségét.
• A csontok fejlődéséhez főként a megfelelő fehérje-és kalciumbevitel járul hozzá.
• A megfelelő kalciumellátottság érdekében naponta fogyasztani kell 800–1000 mg kalciumot. A legjobb, ha ezt az élelmiszerek természetes kalciumtartalmának segítségével teszi. Nagy mennyiségű kalciumot tartalmaznak a tej és tejtermékek, különös tekintettel a sajtokra. 100 g sajt már fedezheti a napi kalciumszükségletet. Kiemelkedő a sajtok közül a sovány mozzarella kalciumtartalma, mely 960 mg/100 g. a savanyított tejtermékeknek is nagy a kalciumtartalma, körülbelül 150 mg/100 g körüli. Ezek kis zsírtartalmuk miatt igen fontosak az étrendi kalciumpótlás szempontjából. A növényi kalciumforrások sem elhanyagolhatók – rosszabb felszívódásuk ellenére sem –, 100 g olajos mag 200–300 mg kalciumot tartalmaz. Kiemelkedő a mák kalciumtartalma, 100 g mennyiség 968 mg kalciumtartalommal.
A böjt spirituális oldala
2025. március 23.
A vallási böjt jelen van minden vallási irányzatban, évezredek óta: célja a testi-lelki-szellemi harmónia megtalálása és felállítása, az év meghatározott időszakában.
A természet közeli népeknél ma is természetes velejárója az életnek a böjt, csakúgy mint ahogyan a ki,- és belégzés, az alvás és az ébrenlét, úgy a böjt és a táplálkozás is szorosan összefügg.
A vallási böjt célja mindig a benső magasztosság elérése, vagyis a böjtölőket nem egészségügyi szándék vezérli, hanem általában áldozatvállalás, vezeklés vagy elszakadás a testi síktól a mély lelkiség felé, az Istenhez vezető úton.
A böjt megtörése a vallásos hagyományokban mindig valamilyen szent dologhoz kötődött. Az újra befogadott ételből azonban nem lehetett sokat és mértéktelenül enni, így megóvták szervezetüket a hirtelen túlevéstől.
A régi vallásos népek, köztük a magyarok is, sokáig elfogadták a gyógyító embereket, kenőasszonyokat, hályogkovácsokat, a javasasszonyokat és a szent embereket, táltosokat, véleményüket, segítségüket kérték, amikor szükségük volt rá.
A vallási böjt számos kultúrában és vallási hagyományban jelen van, és általában a testi megtisztulás mellett a lelki és szellemi harmónia elérését célozza. A böjt során az ember megtapasztalhatja az önuralom és az önfegyelem gyakorlását, amely az önismeret fejlesztésének fontos eszköze lehet. Az ételről vagy bizonyos tevékenységekről való lemondás segíthet felfedezni belső erősségeinket és gyengeségeinket, valamint rávilágíthat az életünkben jelen lévő függőségekre vagy automatikus mintákra.
Lelki szempontból a böjt lehetőséget ad a befelé fordulásra és az elcsendesedésre, ami lehetővé teszi, hogy jobban megértsük saját érzelmi világunkat és alapvető szükségleteinket. A böjt gyakran mélyebb kapcsolatot tesz lehetővé önmagunkkal és a minket körülvevő világgal, ami hozzájárulhat a spirituális növekedéshez és az életcél tisztázásához. Az ilyen mélyebb önismeret segíthet abban, hogy tudatosabban és hitelesebben éljünk, jobban összhangban saját értékeinkkel és elveinkkel.
A csontritkulás és a táplálkozás összefüggései
2025. március 20.
A csontritkulás a csontváz egészének rendszerbetegsége, amelyben a csontszövet mennyisége úgy fogy, hogy a megmaradó csontszövet az eredeti csontszövet összetételéhez képest nem mutat eltérést.
Az osteoporosis két formája a primer és a szekunder. A primer osteoporosisnak szintén két típusa van, a posztmenopauzás osteoporosis (I. típusú), és a szenilis osteoporosis (II. típusú). A két típus dietetikailag is eltérő étrendi szempontokat indokol, ezért is fontos megkülönböztetni.
Az 50 éves nők 30%-a, a 80 évesek 70%-a szenved a csípő, a deréktáji gerinc vagy az alkar csontritkulásában. Az osteoporosisos törések előfordulása körülbelül négy év alatt 25%-kal nőtt az Európai Unió országaiban. Hazánkban a mozgássérült emberek mintegy 30%-a csontritkulás miatt lett tartósan mozgássérült, és 65%-uk 55 éves kor után véglegesen fogyatékossá vált. Ezek az emberek nem képesek munkavégzésre, így jóval korábban mennek nyugdíjba, mint az egészséges, hasonló korú társuk. Az alulfinanszírozott ellátási rendszerben nagy összegként jelenik meg az ilyen betegek kezelésére fordított pénz.
A CSONTRITKULÁS FOLYAMATA Felnőttkorban fiziológiás körülmények között az ún. remodeling folyamat során 10–14 nap alatt a csontokban egy-egy kis területen lebomlik a csontszövet, majd a helyébe 3–4 hónap alatt új szövet épül. Ily módon a csont teljes mennyiségének 2–10%-a épül át évente. A csonttömeg a csúcstömeg elérése után stagnál: az építés és a lebontás egyensúlyban van. 40–45 éves kor körül túlsúlyba kerülnek a lebontási folyamatok, melynek következtében évi 0,3–0,5%-kal fogyatkozik a csonttömeg. A nőknél a menopauza táján ez évi 2–5%-ot is elérhet, majd annak befejeztével az ütem lelassul. A kor előrehaladtával a különböző szervek eltérő ütemben változnak.
.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...292