Információk, érdekességek
A vírusok a munkahelyen is támadhatnak. Mit tehetünk ellenük?
2025. április 04.
A megfázás és az influenza munkahelyi terjedése meglehetősen gyakori. A megfelelő higiénia hiánya, a félvállról vett megfázás tovább növelheti a kockázatot, szerencsére azonban vannak módszerek a fertőzés rizikójának csökkentésére. Minden nagyobb közösség potenciális veszélyforrás. A különböző vírusos és bakteriális fertőzések könnyen tudnak olyan helyen terjedni, ahol több ember tartózkodik egyszerre, és ez alól a munkahelyünk sem kivétel. Különösen oda kell figyelni abban az esetben, amikor a tünetekkel küzdő kollégánk nem vesz ki szabadságot, nem otthon kezeli és piheni ki a betegségét. Az idei influenzaszezon közepén járunk, így fontos, hogy még jobban odafigyeljünk a megelőzésre! Következzen pár szuper tipp!
Az immunrendszerünk támogatása és a megelőzés
„Minél jobb formában vagyunk, annál hatékonyabban védekezhetünk a fertőzések ellen. Szervezetünk védelme érdekében támogatnunk kell a belső immunitást és a nyálkahártyák felszínén kialakuló helyi immunitást is, hiszen így léphetünk fel a lehető leghatékonyabban a gyakori fertőzésekkel szemben- árulta el Dr. Szabó Linda a ViroStop szakértője, aki azt is elmondta ennek melyek a legalapvetőbb módjai. „Figyeljünk oda a megfelelő táplálkozásra, mozgásra, alvásra, hidratálásra és a stresszkezelésre, vagyis próbáljunk meg amennyire csak tudunk egészséges életmódot követni. Továbbá az is fontos, hogy az étrend megfelelő mennyiségű gyümölcsöt, zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát, egészséges zsírokat és probiotikumokat tartalmazzon. Azonban ezeken túl a helyi nyálkahártya-immunitásunknak is döntő szerep jut. Ezzel kapcsolatban először is elengedhetetlen a légúti nyálkahártyák tisztaságának és megfelelő hidratáltságának megőrzése, éppen ezért használjunk olyan szájsprayt, amellyel további védőréteget vihetünk fel a nyálkahártya felületére. Ezek a termékek öt növényből származó kivonatot tartalmaznak, amelyek magas polifenoltartalmukkal elzárhatják a vírus kötőhelyeit, így akadályozva azok szervezetbe, sejtekbe történő bejutását, valamint a fertőzés kialakulását. Képesek továbbá a vírusok széles skáláját blokkolni, beleértve azokat is, amelyek a közönséges megfázásért, vírusos torokfájásért vagy influenzáért felelősek.”
Nagyon fontos a higiénia
A felső légúti fertőzések 90%-a vírusos fertőzésként kezdődik, amit egyes esetekben bakteriális fertőzés követ. A vírusok a levegőn keresztül, cseppfertőzés útján vagy használati tárgyak érintésével terjednek. A megfelelő higiéniai szokások betartásával csökkenthetjük a fertőzések egyik kollégáról a másikra való átterjedésének kockázatát.
- Az alapvető higiéniai szokások közé tartozik a legalább 20 másodpercig tartó szappannal és vízzel történő kézmosás vagy az antibakteriális gél használata. Emellett törekedni kell arra, hogy ne nyúljunk az arcunkhoz, különösképp a szánkhoz, az orrunkhoz és a szemünkhöz.
- A helyiségek rendszeres szellőztetésének is gyakori szokásnak kell lennie. Ez a módszer csökkenti a levegőben keringő cseppek mennyiségét, amelyek betegséget okozó vírusrészecskéket is tartalmazhatnak. Energiahatékonyság szempontjából a legelőnyösebb szellőztetési mód, amikor ez teljesen nyitott ablakokon keresztül történik.
- Ne feledkezzünk meg az egész kollektíva által használt közös tárgyak tisztán tartásáról és fertőtlenítéséről sem. Ide tartoznak a villanykapcsolók, a kilincsek, a mellékhelyiségekben és a konyhákban található összes eszköz, berendezés. Hasznos lehet a mobiltelefonok, billentyűzetek, egerek vagy más közös munkaeszközök felületének rendszeres fertőtlenítése is.
Hogyan éljünk sokáig egészségesen? Szűrővizsgálatok szerepe a longevity-ben
2025. március 26.
Az emberiség mindig is kutatta a hosszú és egészséges élet titkát, de az orvostudomány fejlődésével és a technológiai innovációk, valamint a különféle terápiák elterjedésével egyre felkapottabb téma lett a longevity. Köztudott, hogy az egészségtudatos életmód a betegségek megelőzésének egyik kulcsa, ez azonban már nem csak a megfelelő étrendről és testmozgásról szól. A rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatoknak is óriási szerepe van a prevencióban: kutatások szerint akár 25-30 százalékkal is csökkenthetik a halálozási kockázatot bizonyos betegségek esetében. A Budai Egészségközpont belgyógyász-kardiológusa, dr. Bencze Ágnes azt is elárulja, miért, és melyek azok a vizsgálatok, amelyeket mindenkinek minden évben érdemes elvégeztetnie.
„Az orvostudománynak mindig is a jó egészségben eltöltött hosszú élet volt a célja, ami magában foglalja a fizikai, szellemi, érzelmi és szociális jólétet. Úgy gondolom, hogy a longevity azért is vált felkapott trenddé, mert az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen megnőtt a krónikus betegek száma, a szakemberek pedig igyekeznek felhívni a figyelmet a betegségek megelőzésére, korai felismerésére és a megfelelő kezelés fontosságára. Régebben tünet vagy panasz esetén fordultunk csak orvoshoz, ma viszont már az a cél, hogy a legújabb diagnosztikai módszerek segítségével tünetmentes állapotban ismerjük fel a betegségeket. Például, ha magas vérnyomása van valakinek, jobbak lesznek a hosszú távú kilátásai, ha ez már a korai fázisban kiderül, mint akkor, ha egy szövődmény (pl. szívinfarktus, stroke) kapcsán derítünk rá fényt. A szűrővizsgálatok során olyan pácienseknél is felismerhetőek a krónikus betegségek, akik nem tapasztalnak komoly tüneteket, de rizikócsoportba tartoznak” – mondta dr. Bencze Ágnes.
Az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás (legalább napi 30 perc mérsékelt vagy intenzív aktivitás), az optimális testsúly fenntartása, az alkoholfogyasztás csökkentése vagy elhagyása, a dohányzásmentesség, a stresszkezelés, az alvásminőség javítása mind olyan kulcsfontosságú életmódbeli tényezők, amelyek hozzájárulhatnak a hosszabb és egészségesebb élethez. Az egészségtudatos életmód mellett azonban a szűrővizsgálatok elvégzése is célszerű. Ezek információt adnak egészségi állapotunkról, segítenek az egészség-károsodás korai felismerésében, aminek következtében lehetővé válik a hatékonyabb kezelés, megelőzve a megbetegedések rosszabbodásának lehetőségét, megakadályozva azok előrehaladását, illetve csökkentve azok kockázatait, szövődményeit.
Egészségmegőrző alapvizsgálatok és személyre szabott szűrések
Az alábbi egészségügyi szűrővizsgálatokon mindenképpen javasolt mindenkinek évente legalább egyszer részt vennie:
- általános belgyógyászati vizsgálat: vérnyomás, pulzus, EKG, testmagasság, testsúly, testtömeg index-BMI méréssel
- vérvétel (laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat)
- hasi és kismedencei ultrahangvizsgálat
- melanóma szűrés (bőrgyógyászati vizsgálat)
- nőknek nőgyógyászati vizsgálat (citológiával és hüvelyi ultrahanggal), méhnyakrák-szűréssel 5 évvel a szexuális élet megkezdése után
- HPV-szűrés minden évben az első pozitív HPV-teszt után
- nőknek emlőultrahang 35 év alatt, mellrákszűrés mammográfiával 40 év felett
- nőknek 50 éves kor után csontsűrűség-mérés, mivel a menopauza miatt a csontritkulás is gyakori
- férfiaknak urológiai vizsgálat, főként, ha a családban volt prosztatadaganat
- fogászati állapotfelmérés
A stressz káros hatása III. rész
2025. március 07.
A kalcium szerepe a pánikrohamban
A pánikroham egyik legijesztőbb tulajdonsága, hogy hirtelen, minden előzmény nélkül – mint derült égből a villámcsapás – jelentkezik.
A beteg a rohamot megelőzően általában hétköznapi életet él, nincs túlfűtött idegállapotban, és többé-kevésbé jól érzi magát. Akkor mi lehet a roham közvetlen kiváltó oka?
A kiváltó ok rendszerint valami egészen jelentéktelen, szokványos testérzés, ami mindenkinél nap mint nap jelentkezik. A pánikbeteg azonban hajlamos arra, hogy ezeket a banális panaszokat, fájdalmat, teltségérzést, feszülést közvetlen veszélyjelzésként, valamilyen fenyegető katasztrófa előhírnökeként értelmezze. A kiváltó ok tehát nem maga a testérzés, hanem annak értelmezése. A panasz fenyegető jelentést kap, és ez beindítja a szorongást. A szorongás – minthogy fokozott adrenalintermeléssel jár – újabb testi tüneteket okoz: a szív szaporábban és erősebben dobog, gyorsul a légzés, stb. Ezek a tünetek újabb félreértelmezéshez, túlértékeléshez vezetnek, és végül beindul egy önmagát erősítő kóros kör, mely a pánikrohamhoz vezet. A légzés gyorsulása kiemelt jelentőséggel bír a pánikroham kialakulásának folyamatában. A szapora, felületes légzés csakúgy, mint a gyakori sóhajtozás kimossa a szén-dioxidot a szervezetből. A széndioxid a szervezet anyagcserefolyamataiban keletkezik – a szerves anyagok végső soron szén-dioxiddá és vízzé „égnek” el. A szén-dioxid a légzés folyamán távozik el, de a normális szén-dioxid-szintre szükség van, ugyanis jelentős szerepet játszik a vér vegyhatásának szabályozásában. Ha túllégzéssel kimossák a szén-dioxidot, a vegyhatás alkalikus irányba tolódik, és a vérben szabadon keringő kalcium egy része a vérfehérjéhez kötődik; az alacsonyabb szabad kalciumszint pedig fokozza az idegek és izmok ingerlékenységét. Ez a folyamat – a fokozott adrenalintermeléssel együtt – magyarázza a pánikroham legtöbb tünetét, a szívdobogást, légszomjat, remegést, izzadást, zsibbadást, szédülést, ájulásérzést stb.
A stressz káros hatása II. rész
2025. március 06.
A stressz folyamata
Ahhoz, hogy érthető legyen, hogyan vezethet a stressz csontritkuláshoz, először át kell tekinteni azt is, hogyan befolyásolja a stressz a szervezet működését. Az állatvilágban, de még a primitív emberi társadalmakban is az életben maradás feltétele az, hogy az egyén azonnal felismerje a veszélyt és eldöntse: küzd vagy menekül. Veszélyhelyzetekben az ideg- és hormonrendszer azonnal adrenalint és mellékvesekéreg-hormonokat (kortizolt) mozgósít, s minden szerv működését a küzdés vagy a menekülés szolgálatába állítja.
Mi is játszódik le a szervezetben? A belső szervek működését a vegetatív idegrendszer irányítja. A vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus oldalból tevődik össze. A szimpatikus idegrendszer szakosodott a vészhelyzetek elhárítására, míg a paraszimpatikus elsősorban a táplálkozás, a regenerálódás szolgálatában áll. A „vészhelyzet” hatására a szimpatikus oldal aktiválódik, ennek hatására gyorsul a légzés, a szívműködés, emelkedik a vérnyomás, fokozódik az izomfeszülés. A szimpatikus idegrendszer „kihelyezett tagozata,” a mellékvesevelő nagy mennyiségű adrenalint termel, ami fokozza az izmok vérellátását, és biztosítja a megfelelő „üzemanyag-ellátásukat” is: a májban található raktárakból cukrot szabadít fel, növelve ezzel a vércukorszintet. Mindehhez a hormonrendszer megfelelő hátteret biztosít. Az agyalapi mirigy közbenjárására a mellékvesekéreg kortizolt termel, ami segíti és stabilizálja a szimpatikus hatásokat: részt vesz a vérnyomás emelésében, tovább növeli a vércukor szintjét, elősegíti a kalcium kiáramlását a csontokból – és ezzel segíti az izmok és idegek közötti kommunikációt és az izmok összehúzódását.
Mindezen hatások összességeként a szervezet készen áll a veszély elhárítására. Az érzékszervek kiélesednek, a gondolkodásunk tisztul, a reakciók gyorsulnak, az izmok erőtől duzzadnak, s elegendő cukor és oxigén áll rendelkezésre a hatékony, gyors, erőteljes működéshez. Minden az izomműködés – a menekülés vagy a küzdelem – szolgálatában áll.
Mindez roppant hasznos, sőt elengedhetetlen a nyúl számára, ha farkas elől menekül, a macskának, ha kutyával kerül szembe, két vetélkedő szarvasbika küzdelme esetén, sőt az ősembernek sem volt más választása, ha mamuttal találkozott, mint elfutni vagy harcba szállni vele. A mai stressz természete azonban nagymértékben változott. Ritkán kerül szembe az ember olyan szituációval, ahol a fizikai harc vagy a menekülés megoldást jelentene.
Ha a stresszhelyzetet testi reakció – küzdés vagy menekülés – követi, akkor a szervezet egyáltalán nem, vagy alig károsodik. Akkor sincs veszély, ha a harag, bosszúság, indulat csak átmeneti, könnyen lereagálható. Ha azonban az élettani válasznak – a társadalmi következmények miatt – nincs szabad tere, túl erős, túl tartós, vagy túl gyakran ismétlődik, akkor a testet halmozódó negatív hatás éri.
A stressz káros hatása I. rész
2025. március 06.
I. rész: Gerincproblémák
A stressz természetesen elsősorban az izmokra hat. Szorongás, feszültség, idegesség esetén az izmok megfeszülnek, tónusuk fokozódik. A tónusfokozódás az oxigénigény növekedésével jár, egyúttal több energiát fogyaszt, ezért estére olyan fáradtnak érezheti magát az ember, mintha egész nap követ tört volna. Másrészt a relatív oxigénhiány fájdalmakat is okozhat. Ennek az izomfeszülésnek általában az ember nincs tudatában. Ha például a lakás vagy a munkahely közelében munkagépek dolgoznak, akkor igyekszik mindenki a tudatából kirekeszteni az idegesítő zajt. Amikor a munkagépet kikapcsolják, meglepve, és igen jólesően érzékeli, hogyan lazulnak el az izmok, amik a zaj hatására egész nap öntudatlanul meg voltak feszítve.
A mai világban a legtöbb ember állandó készenlétben él. Mindig ugrásra készen kell reagálnia megannyi váratlan helyzetre, új kihívásra. Nem csoda hát, ha izomzatának tónusa fokozott. Az egész napi ülő munka, értekezletek, tárgyalások után miért érzi magát valaki olyan gyakran fizikailag is fáradtnak? Az izomfeszülés rengeteg energiát igényel, és alig van mód, idő lazítani. Mindehhez hozzájárul az ülőmunka ellenében a testmozgás, a sport hiánya. Az emberek nagy része életének második felében számtalan mozgásszervi panasszal küszködik.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...167