Információk, érdekességek
Nem tudok aludni, mert horkol!
2025. május 19.
A horkolás még potenciazavart is okozhat?
Alvás közben fontos szerep jut a felső légutaknak (orrüreg, garat, gége, légcső), mivel ezeken keresztül jut el a levegő és a benne lévő oxigén a szervezet pihenése alatt is a tüdő és a keringés által a sejtekhez. A felnőtt férfi lakosság 40, a női lakosság 20%-a horkol. A kor előrehaladtával növekszik a horkolás előfordulási valószínűsége. A horkolás a szociális, partnerkapcsolati problémákon túl – mások nyugalmát zavaró horkolás – a horkoló szervezetére is negatív hatással van. A horkolásból adódó, alvás alatti jelentős oxigénhiány nappali fáradtságot, aluszékonyságot, teljesítménycsökkenést, a koncentráció zavarát, ingerlékenységet, férfiaknál potenciazavart okozhat. Mivel a horkolás által létrejövő oxigénhiány folyamatos stresszt jelent a szervezet számára, a horkolók esetében jelentősen megnövekszik az előfordulási valószínűsége a magasvérnyomás-betegségnek, a szívbetegségnek, a stroke-nak és egyéb keringési betegségeknek.
Lehetséges okok
A légutak szűkületének számos oka lehet, ezek közül a legfontosabbak/leggyakoribbak, a teljesség igénye nélkül:
Az orr kóros állapotai (melyek az orrüreg szűkületét okozzák):
- Orrsövényferdülés
- Az orrkagylók megnagyobbodása
- Légúti allergia
- Krónikus orrmelléküreg-gyulladás (rostasejtek, arcüreg, homloküreg)
- Orrpolip
A garat kóros állapotai:
- Megnagyobbodott orrmandula (leginkább gyermekkorban)
- Megnagyobbodott torokmandula
- Megnagyobbodott nyelvcsap
- Tónusát vesztett, laza lágy szájpad
- Anatómiailag szűkebb garat
- Megnagyobbodott nyelvgyök
Élettani/kórélettani állapotok, melyek fennállása esetén nagyobb valószínűséggel fordul elő horkolás, illetve légzéskimaradás:
- Túlsúly. A testtömegindex (BMI – Body Mass Index) alapján kategorizálható az emberi testsúly állapota. Kiszámítása során a kg-ban megadott testtömeget osztják a m-ben mért testmagasság négyzetével, mértékegysége: kg/m 2 . A normál testsúly 18,5–24,99 közötti tartományban található, 25–29,99-ig túlsúlyosságról, míg 30 feletti értékeknél elhízásról van szó.
- 40 évesnél idősebb egyén. Az életkor előrehaladtával a szervezet izmainak tónusa csökken, ez történik a felső légutak izmaival is. Ennek következtében a lágy szájpad és vele együtt a nyelvcsap tónusukat vesztett szövetei egyre nagyobb mértékben jönnek rezgésbe a beáramló levegő hatására, és az egyre hangosabbá váló horkolási hangot képezik.
- 43 cm vagy annál nagyobb nyakméret férfiaknál, 40,6 cm-nél nagyobb nyakméret nőknél. Általánosságban a nagyobb nyakkörfogat vastagabb nyaki zsírszövetet jelent, amely fekvő állapotban jelentősen szűkíti a felső légutakat.
- Az alkohol izomrelaxáló hatása. Ha lefekvés előtt alkoholt fogyaszt valaki, az mennyiségtől és egyéntől függően relaxálja a felső légutak izmainak tónusát, ezáltal a légutak szűkülnek, ami horkolást eredményez.
- Gyógyszerek, főként nyugtatók, altatók, melyek izomtónus-csökkenést okoznak.
- Dohányzás.
- A menopausa utáni hormonváltozások hatására a garatizmok nagyobb mértékben lazulnak el.
Hideg lábfej, fájdalmas lépések – ezek lehetnek az alsóvégtagi érszűkület első jelei
2025. május 14.
Sokan ártalmatlan problémának tartják, ha rendszeresen hideg a lábfejük, a kellemetlen tünet azonban a keringési zavar első figyelmezhető jele, amely akár súlyosabb baj előrejelzése is lehet. Dr. Regáli László érsebész arra hívja fel a figyelmet, hogy az alsóvégtagi érszűkület korai felismerésével súlyos szövődmények előzhetők meg.
Az alsóvégtagi érszűkület, orvosi nevén perifériás artériás betegség az egyik legelterjedtebb civilizációs betegség, amely során a lábak vérellátását biztosító artériák belső átmérője beszűkül. Az állapot az erek falának megvastagodása következtében alakul ki, amelyet az artériák falaiban lerakódó zsírok plakkok, más néven érelmeszesedés okoz. Ennek következtében pedig a vérellátás romlik, így kevesebb oxigén és tápanyag jut a szövetekhez. A betegség viszonylag gyakori, mégis aluldiagnosztizált: Magyarországon körülbelül minden huszadik ember érintett lehet.
„Bár kezdetben csak apró kellemetlenségeket okozhat, az érszűkület hosszú távon komoly következményekkel járhat, ha nem kezelik időben. Fontos, hogy a betegek ne hagyják figyelmen kívül az első tüneteket, és időben forduljanak orvoshoz” – figyelmeztet dr. Regáli László, a Budai Egészségközpont érsebész szakorvosa.
Mire figyeljünk oda?
Az alsóvégtagi érszűkület egyik korai és jellegzetes tünete a lábfejek hidegsége, még akkor is, ha a környezet kellemes hőmérsékletű, valamint a rendszeresen jelentkező lábikragörcsök. Fontos figyelmeztető jel lehet továbbá a járás közben fellépő, majd pihenésre enyhülő lábfájdalom. Ezt a jelenséget sokan csak átmeneti izomfáradtságnak hiszik, de tartós jelenléte érszűkületre utalhat. Gyakori, hogy az érintettek egyre rövidebb távolságokat tudnak fájdalom nélkül megtenni, amit szaknyelven „kirakatnézegető betegségnek” is neveznek, mivel kénytelenek gyakran megállni.
Az érszűkület kialakulásában jelentős szerepet játszik az életmód. Kiemelt rizikónak vannak kitéve a dohányosok, a cukorbetegek, a magas vérnyomással vagy magas koleszterinszinttel élők, valamint az ülő életmódot folytatók. Ezek a tevékenységek, illetve állapotok károsítják az ereket, az érfalat, valamint rontják a keringést és elősegítik a plakkok képződését. Bizonyos genetikai tényezők – például a családban előforduló szív- és érrendszeri betegségek – is hajlamosíthatnak az érszűkület kialakulására. Emellett az életkorral nő a betegség kockázata, különösen az 50 év felettiek körében.
Még jobban figyeljen a fogai egészségére menopauzában!
2025. május 13.
A változókorban lévő nőknél az ösztrogénszint csökkenése növeli a fogágybetegség kockázatát, különösen azoknál, akiknél genetikai vagy egyéb hajlamosító tényezők, például csontritkulás (oszteoporózis) áll fenn. Aki az oszteoporóziskezelésére biszfoszfonát tartalmú gyógyszert szed, az mindenképpen tájékoztassa erről fogorvosát, mert ez a hatóanyag a csont regenerációs képességét is csökkenti, ami egyes fogászati beavatkozásoknál komplikációkhoz vezethet – hívja fel a figyelmet dr. Dobos Andrea, a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikájának tanársegédje.
A fogágybetegség súlyos, nagyszámú fog elvesztéséhez vezető típusa világszerte a lakosság mintegy 40 százalékát érinti. Az enyhébb korlefolyást mutató eseteket is figyelembe véve Magyarországon tízből nyolc felnőtt szenved valamilyen szintű íny- vagy fogágybetegségben, ami megegyezik a nemzetközi adatokkal is.
A népbetegségnek számító krónikus, azaz hosszú évek, évtizedek alatt kialakuló gyulladásos folyamat az ínyt, a fogakat rögzítő csontot és kötőszövetet érinti, ezáltal a szájüreg egészségére is komoly hatással van. Kezdetben ínyvérzéssel és kellemetlen lehelettel jelentkezik, előrehaladott állapotban pedig a fogak meglazulásához, később azok elvesztéséhez vezethet mivel kezelés nélkül a gyulladás a mélyebb szövetekre is átterjedhet.
Hogyan tegyünk a tavaszi fáradtság ellen?
2025. május 10.
Nemrég beköszöntött a meteorológiai tavasz, ezzel együtt pedig a tavaszi fáradtság jeleit is egyre többen érzékelik magukon. A JYSK és a Magyar Alvás Szövetség közösen végzett piackutatásának adatai alapján a tavaszi fáradtság mellett az óraátállítás és a stressz is hatással van ilyenkor az alvásminőségre. Az áruházlánc képzett alvásszakértője osztja meg tippjeit a szezonális alvásproblémák csökkentésére.
A JYSK és a Magyar Alvás Szövetség 2024 őszén reprezentatív kutatás keretében vizsgálták a magyar lakosság alvási szokásait és körülményeit, az eredmények pedig rámutattak, hogy a megkérdezettek nagy százaléka küzd valamilyen alvási problémával.
Az óraátállítás és a stressz hatása az alvásunkra
A JYSK alvási szokásokra vonatkozó kutatása során az alvást befolyásoló külső tényezők jelentőségét is vizsgálta, és felmérte többek között, hogy a megkérdezettek hogyan viselik a téli és nyári óraátállításokat, valamint azt is, hogy milyen hatással van a stressz az alvásuk minőségére.
A téli és nyári óraátállítások hatásával kapcsolatban mindössze a megkérdezettek 5 százaléka érezte úgy, hogy hosszú távon is nagyon megviseli és 14 százalékuk számára komolyabb nehézséget okoz az óraátállítás, de alkalmazkodnak hozzá. 40 százaléka a válaszadóknak arról számolt be, hogy kisebb nehézséget okoz számára az óraátállítás, de csak néhány napig érzi a hatását, 41 százalék számára pedig egyáltalán nem okoznak problémát a szezonális átállások.
Csökken a teljesítménye, szorít a mellkasa? Fontos a kivizsgálás!
2025. május 06.
Bizonyos mértékig természetes, hogy 40-50 felett nem ugyanolyan a teljesítőképességünk, mint 18 évesen. Az sem ritka, különösen a szellemi munkát végzőknél, hogy időnként nehezen megy a koncentráció. A testi tüneteket azonban nem lehet mindig a túlhajszoltság számlájára írni. Dr. Bőhm Tamás, a Kardioközpont belgyógyásza, kardiológus azokra a jelekre hívta fel a figyelmet, amelyek megléte esetén fontos a kardiológiai kivizsgálás.
A teljesítménycsökkenés természetes, de csak egy bizonyos mértékig
40-50 felett, nőknél pedig különösen a menopauza után olyan biológiai folyamatok játszódnak le a szervezetben, amelyek hatására fokozatosan csökken az erő, a csontok sűrűsége, a hajlékonyság, a gyorsaság – ez a dolgok természetes rendje. Ez a folyamat azonban egy személyre szabott, hatékony életmódprogrammal azonban jó ideig megfékezhető, a teljesítménycsökkenés lassítható. Ugyanilyen szemüvegen keresztül kell tekinteni a szellemi képességeinkre, terhelhetőségünkre is. Természetes, ha 40-50 évesen nem tudunk már hónapokon át napi 10-12 órákat dolgozni, ha a munkában rendszeresen szünetre van szükségünk. Vannak azonban olyan jelek, amelyek túlmutathatnak az idősödés velejáróin, és amelyekkel érdemes orvoshoz fordulni.
Fizikai tünetek
- Normálisnak tekinthető, ha futás, biciklizés vagy más intenzívebb mozgás közben és után kapkodjuk a levegőt, de az figyelemfelkeltő jel lehet, ha csökken annak a terhelésnek az ideje vagy intenzitása, ami már lihegésre késztet minket. A terheléstől függetlenül jelentkező légszomj pedig mindenképpen kivizsgálást igényel.
- Gyanút keltő tünet, ha a bemelegítés nélküli végzett, hétköznapi aktivitások, mint például a lépcsőzés vagy futás a buszhoz, komoly megterhelést jelentenek. Még akkor is ajánlott orvoshoz fordulni, ha egyébként rendszeresen mozgunk.
- Ha a pulzusunk jóval lassabban rendeződik az edzés után, mint korábban, azt jelezheti, hogy a szívnek több időre van szüksége az alkalmazkodáshoz.
- Ajánlott utánajárni, mi okozza a lassabb regenerálódást, akár egy sérülés, akár csak komolyabb izommunka után.
Szellemi tünetek
- napközben kevésbé tudunk koncentrálni, teljesíteni, de azért is, mert például az alvási apnoé betegség növeli a magasvérnyomás betegség, a szívinfarktus, a stroke és a pitvarfibrilláció kockázatát is. Szomnológus az az orvos, aki az alvászavarokat vizsgálja.
- A tartós fáradtság olyan általános tünet, amelyre könnyű legyinteni, holott különösen a nők közt gyakori, hogy szokatlanul erős fáradtságot éreznek a szívinfarktus előszobájában, de a tartós kimerültség mögött is állhat kardiológiai ok, például szívelégtelenség.
- Mind a tartós szorongás, mind az akut nyugtalanság olyan tünet, amelynek mindenképpen utána kell járni. A szívinfarktuson átesett betegek gyakran számolnak be arról, hogy határozottan erős nyugtalanságot tapasztaltak az esemény előtt. Természetesen ez az általános tünet nem feltétlenül utal szívbetegségre, sokszor „csak” pszichés jelzés, amelyet azonban szintén kezelni kell pszichológus, pszichiáter bevonásával.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...169