Információk, érdekességek
Csökkentik a szívmegállás kockázatát az egészséges alvási szokások
2020. december 02.
Felnőtteknél csökkentik a szívmegállás kockázatát az egészséges alvási szokások egy nagylétszámú új amerikai kutatás szerint.
Az egészséges alvási szokásokról beszámoló felnőttek körében a szívmegállás 42 százalékkal kisebb kockázatát mérték, mint az egészségtelen alvási szokásokkal küzdőknél – írta az amerikai kardiológusok társaságának (AHA) vezető lapja, a Circulation.
Az egészséges alvásmintázat reggeli felkelést és 7-8 óra alvást jelent, amelyet nem zavar meg gyakran álmatlanság, horkolás vagy túlzott napközbeni álmosság.
Egyre több a bizonyíték arra, hogy az alvási problémák szerepet játszhatnak a szívelégtelenség kialakulásában.
A kutatók az Egyesült Királyság egészségügyi adatbankját (UK Biobank) használva 408 802 ember adatainak elemzésével keresték az alvási szokások és a szívelégtelenség közötti összefüggést. A résztvevők 37-73 évesek voltak a toborzás idején, 2006 és 2010 között. Szívelégtelenségre utaló események adatait 2019. április 1-jéig jegyezték fel. Az átlagosan tízéves utánkövetés alatt 5221 esetben történt szívmegállás.
Elemezték a résztvevők alvásminőségét és alvási szokásait. Az alvás minőségét az időtartama, az álmatlanság, a horkolás, a napközbeni álmosság gyakorisága és más, alváshoz kapcsolódó jegyek – mint például a korán vagy későn kelés – alapján ítélték meg.
“Eredményeink kiemelik az alvásminőség javításának fontosságát a szívmegállás megelőzésének elősegítésében” – magyarázta a ScienceDaily.com-nak Lu Qi, a New Orleans-i Tulane Egyetem Elhízáskutató Központjának igazgatója, a tanulmány egyik szerzője.
Az alvás jellemzőiről érintőképernyős kérdőíven kérdezték ki a résztvevőket. Az alvási időtartam alapján három csoportot alakítottak ki, a rövid alvásidő hét vagy annál kevesebb órát, az ajánlott hét-nyolc órát, a hosszú kilenc vagy annál több órát jelentett.
Az adatok elemzésekor kiszűrték a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a gyógyszerszedés, a genetikai okok miatti eltéréseket. Ezután azt találták, hogy a legegészségesebb alvási szokásokat mutató résztvevőknél 42 százalékkal volt kisebb a szívelégtelenség kockázata azokhoz képest, akiknek alvási szokásaik egészségtelenek voltak.
Páfrányfenyővel a demencia ellen
2020. november 17.
A páfrányfenyő (Gingkobiloba) ősei már közel 270 millió éve megjelentek a Földön, a ma ismert páfrányfenyő 65 millió éve fejlődött ki. A rendkívül ellenálló növényt az utóbbi pár százéveben több gyógyászati célra is alkalmazták, az agyra gyakorolt jótékony hatásait azonban csak 20. század közepén igazolták. Ezt követően azonban hamarosan több ginkgótartalmú készítmény is megjelent a piacon.
A ginkgó kedvező hatásai elsősorban a levélben található anyagok antioxidáns, véralvadásgátló és vérkeringést fokozó hatásához kötődnek. In vitro tesztek, állatkísérletek és humán vizsgálatok is bizonyítják, hogy a páfrányfenyő leveléből készült kivonat (a legtöbb vizsgálatban az EGb 761 jelzésű, szabadalmaztatott kivonatot használták) kedvező hatásokkal rendelkezik különféle demencia-típusok esetén.
A levél kivonata javította a kognitív funkciókat enyhe kognitív zavarral küzdők és demenciás betegek esetén is, az egészségesekre gyakorolt memóriajavító hatás azonban nem igazolt. A páfrányfenyő hatásosságát klinikai vizsgálatok igazolják Alzheimer-, vaszkuláris- és keverttípusú demenciák esetén: a levél standardizált kivonatával (EGb761) szignifikánsan jobb eredményeket értek el, mint a placebóval, valamint a hatás nem különbözött az Alzheimer-kór kezelésében használt szintetikus gyógyszerétől (donepezil). A kivonat alkalmazásával az Alzheimer-kórral járó szorongás, depresszió, valamint fülzúgás (tinnitusz) is szignifikánsan csökkenthető.
A növény kedvező hatásához több vegyület (flavonoid-glikozidok, terpenoidok) is hozzájárul, a gyógyászatban használt levél tartalmaz azonban olyan anyagokat is (ginkgolsavak), amelyek kedvezőtlen hatásokkal rendelkeznek. A ginkgolsavak allergizáló, DNS-károsító, és az ideg- valamint immunrendszerre mérgező hatásai miatt fontos, hogy csak olyan terméket használjunk, amelyben ezen vegyületek mennyisége nagyon alacsony (<5 ppm). Gyógyászati célra tehát régóta használt és vizsgált, jól meghatározott összetételű kivonatokat tartalmazó gyógyszerek alkalmazása javasolható.
Immunerősítés: ásványi anyagok
2020. október 23.
Járványos időkben különösen fontos az immunitás erősítése, az immunválasz védő hatásának biztosítása, hogy szervezetünk felvegye a harcot a fertőző betegségekkel szemben. A megfelelő vitaminokban és ásványi anyagokban bővelkedő étrend, illetve a mikroelem-pótlás egyik elengedhetetlen feltétele a jól működő immunrendszer, a fertőzésekkel, kórokozókkal szembeni fokozott ellenálló képesség fenntartásának.
Szelén
Mindnyájunknak szüksége van szelénre az egészséges immunrendszer fenntartásához, de a pajzsmirigy jó működéséhez, a sejtek oxidatív stressztől és a gyulladástól való védelméhez, valamint a haj és a körmök egészségének megőrzéséhez is. Táplálékkal vagy étrend-kiegészítőkkel vihető be a szervezetbe. Felnőttek számára az ajánlott mennyiség 50-100 mikrogramm között ingadozik (300-400 mikrogramm fölött túladagolás következik be).
Cink
Megfelelő cink tápanyagszintre van szükség testünk napi ellátásához és ellenálló képességének fenntartásához, mivel ez az ásványi anyag olyan funkciókat segít a szervezetben, mint:
– Az immunsejtek és szövetek növekedése
– A test saját antioxidáns enzimjeinek előállítása
– Termékenység
– A haj, a bőr és a körmök egészségének fenntartása
Szaunával a szívroham elkerüléséért
2020. október 11.
A szauna száraz melege meghosszabbíthatja a középkorú férfiak életét, mivel jelentősen csökkenti náluk a szívroham kockázatát!
| Akár 63 százalékkal is csökkentheti a középkorú férfiak szívrohamkockázatát a “szegény ember gyógyszertára”, ahogy a finnek nevezik a forró kamrát, ám a pontos mechanizmust, ahogy a szauna védi a szív egészségét, egyelőre nem ismerik – idézte a The Daily Telegraph a Kelet-finnországi Egyetem tudósainak a Jama Internal Medicine orvosi szaklapban megjelent tanulmányát. |
Heti négyszeri szaunázás, csodákra képes
A kutatók 2315, 42-60 éves, Finnország keleti részén lakó férfit követtek 21 éven át. Ezalatt 190 résztvevő szenvedett hirtelen szívhalált, 281-en hunytak el szívkoszorúér-betegségben, 407-en szív- és érrendszeri kórban. Összesen 929-en haltak meg.
- Az adatok azt mutatták, hogy akik rendszeresen szaunáztak, azokat kevésbé érintették a szívproblémák. A hirtelen szívhalál kockázata 22 százalékkal alacsonyabb volt azoknál a férfiaknál, akik heti kétszer-háromszor szaunáztak, és 63 százalékkal mérséklődött azoknál, akik heti négy-hét alkalommal keresték fel a forró kamrát.
- A szívkoszorúér-betegségek miatti halálozásnál hasonló adatokat találtak: heti két-három alkalom 23 százalékkal, heti négy-hét alkalom 48 százalékkal csökkentette a probléma esélyét.
- A szív- és érrendszeri elhalálozások aránya 27 százalékkal mérséklődött a heti kétszer-háromszor, 50 százalékkal a négyszer-hétszer szaunázóknál.
A mozgás a nátha ellenszere?
2020. október 06.
Többen átestek már rajta, de sokan még csak most küzdenek az idei szezon első orrfolyással, köhögéssel, tüsszögéssel, torokfájással és levertséggel járó tüneteivel. Törvényszerű, hogy az ősz minden évben náthával kezdődjön, vagy létezik biztos módszer a megelőzésre?
Új évszak, új szokások
Az ősz sok változást hoz az életünkben. A rövidülő nappalok, borúsabb, hűvös, nyirkos időjárás nemcsak a hangulatunkra van hatással, de kedvező feltételeket teremt bizonyos kórokozók megjelenéséhez is. Ősszel-télen több időt töltünk zárt térben, illetve erre az időszakra esik az óvoda- és iskolakezdés időpontja is, így a közösségbe kerülő gyermekek is könnyen hazavihetik a fertőzéseket.
Étkezési szokásaink is megváltoznak: a szezonális, friss zöldségek- és gyümölcsök helyét más típusú élelmiszerek váltják fel – sorolja a gyakrabban jelentkező légúti betegségek okait dr. Babai László orvos-természetgyógyász. Teljesen normális, ha egy-egy fertőzésen átesünk, ez az őszi-téli időszak velejárója. Azonban ha úgy érezzük, hogy a legenyhébb betegség is hosszú időre ágyba kényszerít és a fertőzések szinte egymást követően ismétlődnek, érdemes életmódunkat górcső alá venni, mert könnyen lehet, hogy a gyakori betegeskedések oka itt keresendő.
A kanapén töltött esték időszaka
A legtöbben ott rontjuk el, hogy a hűvösebb idő beköszöntével azonnal szögre akasztjuk a túrabakancsot, vagy futócipőt, téli leállásra készítjük fel a kerékpárunkat és magunkat is. Fejben összeállítjuk a hétvégenként, esténként megnézendő filmek listáját, közben pedig jókat nassolunk. A gyakori fertőzések miatt átbetegeskedett tél után, tavasszal persze rémülten vesszük észre az így eltelt hónapok nyomait és kapkodva kutatunk a legújabb pár hét alatt több kiló mínuszt ígérő diéta után. Tartós eredményeket garantáló, egészségtudatos életmódról persze csak akkor beszélhetünk, ha az valóban az életünk, a mindennapjaink részévé válik, évszaktól függetlenül.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...525354...173