Információk, érdekességek
Meditálj! A lényeg a rendszeresség
2025. január 23.
Rengeteget lehet hallani mostanában a meditáció különböző gyakorlatairól, s egyre többen is fognak neki több-kevesebb sikerrel. A rendszeresség elvét követve, elég napi pár percet ezzel tölteni, áldásos hatása garantáltan nem marad el.
A lényeg a rendszeresség
A rohanó, zaklatott, pattanásig feszült világunkban alig találunk néhány békés percet életünkben, pedig nagyon nagy szükségünk lenne lazításra, feltöltődésre. Sokan azzal érvelnek, hogy „nincs rá időm”, pedig amivel igazán foglalkozni szeretnénk, arra biztosan tudnánk szakítani néhány percet. Ha csak napi 5 percet be tudunk préselni napirendünkbe, már az is sokat segít. A legelfoglaltabb emberek is el tudnak vonulni a fürdőszobába, vagy magukra tudják csukni az ajtót ennyi időre. Ha nem, úgy érdemes felülvizsgálniuk saját életüket, és feltenni a kérdést: -Jogom van e nekem 5 perc szabadidőre? Miért vonom meg a feltöltődést és a pihenést önmagamtól?
Egy a lényeg: bármilyen rövid időt is töltünk meditációval, a rendszeresség a lényeg.
Nem cél a gondolatmentesség
A legtöbben arról panaszkodnak, hogy meditáció közben nem tudnak koncentrálni, elméjük visszakalandozik a megoldandó feladatokhoz, a gondokhoz, a problémákhoz. Sokan azt hiszik, hogy az agynak ilyenkor üresnek kell lennie, azaz semmire nem kell gondolni. Ez egyáltalán nem így van. A feladat az, hogy napi rutinunkból kilépve kellemes képeket, érzeteket, színeket vetítsünk magunk elé, melynek csak a fantázia szabhat határt. Mint általában minden új ismeretet, képességet, ezt is kitartó gyakorlás után sajátíthatjuk el. Kezdjük napi öt perccel, majd ez fokozatosan emelhető, de ha időnk nem engedi, maradhatunk az öt percnél.
Alkossunk saját meditációt
Sokszor a vezetett meditációt könnyebb követni, mikor nem saját gondolatainkra, hanem egy kívülről jövő hangra hagyatkozunk. Próbálkozhatunk saját hangunkkal is, így nem mások által kreált történeteket, képeket tudunk megélni. Rögzítsük valamilyen hanghordozó segítségével egyedi, fantáziánk szülte meditációt, és azt hallgassuk meg.
Többen könnyebb
Ha nem egyedül élünk, társainkat, családtagjainkat is bevonhatjuk, a közösen végzett gyakorlat során az energiák összeadódnak, így sokkal hatásosabb. (A Barátok közt című népi televíziós opusz közös bámulása helyett különösen ajánlott.) Javítja a családi békét, nyugodt, kellemes hangulat lesz otthonunkban, és ha mindenki benne van, akkor senki nem érzi "cikinek".
Betegség? Hagyjunk fel a bűntudattal!
2025. január 20.
Amikor beüt egy betegség, gyakran a felelősségünkre célzó kérdések, majd tanácsok, netán utasítások merülnek fel a környezetünkben lévők részéről. Jóindulatúaknak tűnnek, azonban az adott betegséggel kapcsolatban rendszerint kevés ismeret alapján hangzanak el, és bűntudatot okoznak – amire egyáltalán nincs szükségünk.
Hány éppen megbetegedett személy tapasztalt már olyan „jóindulatú”, érdeklődő vagy tanácsokat adó szavakat, véleményeket rokonoktól, barátoktól, kollégáktól, melyek azt sejtetik, hogy megelőzhető lett volna a baj, ha a beteg más módon él, táplálkozik stb. Mindez felelősségérzetet von maga után, és bűntudatot okozhat, így pszichés teherként jelentkezik. Fájdalmas, és nehéz megérteni az éppen jelentkező betegség okozta szenvedést, de meghallgatásra és empátiára van szükség a környezetünkben lévők részéről, nem bűntudat előidézésére.
Íme 4 példa ez említett, „jóindulatú” véleményekre a bekövetkezett betegséggel kapcsolatban és a bűntudat elkerülhetőségére.
„Egy kis akarattal le lehetne fogynod”
Fontos, hogy az elhízás ne legyen „bélyeg”, hiszen az orvosok azt betegségnek ismerik el, miközben prevalenciája (előfordulási gyakorisága) folyamatosan növekszik, A bűntudat, amely az ebben szenvedő embereknél a legtöbbször előfordul, leginkább azon a hibás elképzelésen alapul, amely nagymértékben jelen van a vékony alkatot, a soványságot nagyra értékelő társadalmunkban.
Természetesen nem kis számban vannak az elhízáshoz vezető, főleg egyéni, téves döntéseken, illetőleg az akaraterő hiányán alapuló tényezők. Ilyen pl. a helytelen táplálkozás (pl. iparilag feldolgozott élelmiszerek fogyasztása, melyek az endokrin rendszert károsító anyagok forrásai), az ülő életmód vagy a rossz alvás, amelyet fokoz a „képernyő mögötti” életmód. Ugyanakkor az „egy kis akarattal le lehetne fogynod” vélemény szintén számos okból nem helytálló. Tudományos vizsgálódások megállapították, hogy a genetikai hajlam, a géneknek a kapcsolata a környezettel (epigenetika), illetve az eltérő anyagcsere is alapvető szerepet játszik az elhízásban. Míg a pszichés tényezők sem mellékesek: pl. önértékelési zavarok, lelki traumák, veszteségek „érzelmi táplálkozásra” kondicionálják az érintetteket.
Egyes gyógyszeres kezelések – kortikoszteroidok, bizonyos nyugtatószerek és hormonális készítmények szedése – szintén befolyásolják a súlygyarapodást, csakúgy, mint egyes betegségek (pl. pajzsmirigy alulműködés) és életszakaszok (terhesség, menopauza stb.). Az elmúlt években pedig a mikrobióta széleskörű kutatása feltárta, hogy kétségtelenül a bélflóra is szerepet játszik az elhízásban (anélkül, hogy minden mechanizmust még tisztáztak volna).
Mindezen tényezők összefonódása, és lehetséges szétválasztása komplex, kezelhető betegséggé teszi az elhízást. A bűntudat érzése pedig csak nehezíti a tőlünk függő vagy független okok miatt bekövetkező elhízás betegség orvoslását.
Generációs blokkok oldása és átírása
2025. január 18.
Van egy barátnőm, a Kata. Mostanában együtt dolgozunk, ő az egyéni családállításaim egyik állandó képviselője. Kata régóta rágta a fülem, hogy menjek már el egy olyan kezelésre is, amit ő végez, merthogy a családállításon kívül is van ám élet :) Mindig megígértem, de aztán az utolsó pillanatban lemondtam. Mígnem egy nap, mikor nem voltam éppen a legjobb passzban, eszembe jutott Kata ajánlata. Gondoltam, mit veszíthetek, nézzük meg ezt a "pontnyomogatós" módszert. Aztán hamar rájöttem, sokkal többről szól a kezelés, mint pontok nyomogatásáról.
Az első alkalommal kicsit feszült voltam, nem tudtam, mit fog a kezelés kiváltani belőlem. Meg hát ez olyan „akasztják a hóhért” érzés volt nekem Viszont, amikor felálltam a kezelőasztalról, sokkal nyugodtabbnak, kiegyensúlyozottabbnak éreztem magam, a gondolataim letisztultak, és a reggeli problémám már nem is tűnt olyan nagy problémának. Második alkalommal azonban már jobban bele tudtam engedni magam a jelen lévő energiákba. Most így utólag visszagondolva, nem is egy dolog mozdult meg akkor az életemben.
Interjú Ankh Torda Katával az Access Bars kezelésről, ami a családállítás mellé is tökéletesen alkalmazható.
L.T. Mikor és miért kezdtél el alternatív gyógymódokkal foglalkozni?
A.T.K. Körül-belül 20 éve fordított az Élet először az ezoterikus gondolkodás, és módszerek felé, elég radikálisan tudatva velem, hogy nem ártana nézőpontot váltani, és nem mindig valaki mást hibáztatni, ha nem olyan az életem mint amilyet szeretnék. Nagy valószínűséggel, még mindig van pár „szemeszter” amit el kell végeznem ebben a témában, de úgy érzem azért elég sok vizsgán már sikeresen megfeleltem.
15 évvel ezelőtt egy „általam remekül megkomponált tünetegyüttest ” produkáltam magamnak, amivel nem lehetett huzamos ideig együtt élni. A megoldást keresve szó szerint az alternatív gyógyászat felé lökött az élet. Akkor gyógymasszőrként ez nagyon megtetszett, és elkezdtem keresgélni azt amit én is szívesen csinálnék, mert jó, mert működik, mert megkönnyíti az életünket.
Azt szinte valamennyi módszer, technika tudta, hogy hogyan keressük a „miért”-ekre a válaszokat, és hihetetlen ügyességgel tudtam az életem szinte minden területére megalkotni, hogy vajon mi is vezetett idáig. Itt aztán többnyire megállt a tudomány, és újra és újra azt tapasztaltam, hogy tulajdonképpen ugyanott vagyok, csak több lett a magyarázat. Éreztem, hogy ennél több kell, de valahogy csak nem akart megérkezni az „én módszerem”.
Aztán történt, hogy kb 3 éve találkoztam valamivel, ami ismét „elkapott”. Érdekes módon azonnal megtanulni akartam mindenféle kipróbálás nélkül.
Kiegyensúlyozottabb időskor? – Az érzelmi intelligencia segíthet
2025. január 18.
Mit jelent az érzelmi intelligencia? Miből áll? Miért hasznos, továbbá hogyan lehet fejleszteni?
Kvízkérdés következik. Tudja-e, hogy melyik az a képesség, amellyel, ha magas szinten rendelkezik valaki, akkor gyermekkorában sikeres az iskolában, munkavállalóként hatékony és motivált, idős felnőttként pedig elégedettebb az életével és jól veszi az élet akadályait? A helyes válasz az érzelmi intelligencia (valószínű, hogy ön is e tág fogalom egyik vagy másik összetevőjét, társfogalmát nevezte meg, pl. empátia, motiváció, kitartás stb.).
MIT JELENT AZ EQ?
Annak a képessége, hogy saját érzéseinket tudatosan felismerjük és kezeljük.
Az érzelmi intelligenciát (amelyre EQ-ként, azaz emocionális kvóciensként is szokás hivatkozni) Daniel Goleman pszichológus írta le.
Ám Howard Gardner, szintén pszichológus szakember, ennél tovább megy, és azt mondja, hogy valóban
- az EQ-ba tartozik önmagunk megértésének képessége (ezt nevezi ő személyen belüli, azaz intraperszonális intelligenciának),
- ám szerinte van az EQ-nak egy másik összetevője: annak a képessége, hogy másokat megértsünk, és másokkal együtt tudjunk működni. Ezt nevezi ő személyközi, azaz interperszonális intelligenciának.
Tehát a magas érzelmi intelligenciával rendelkező személyek könnyebben navigálnak az életben.
Ugyanis könnyedén felismerik saját és mások érzéseit, saját érzéseiket hatékonyan kezelik, és jól menedzselik a társas kapcsolataikat mind a magán-életben, mind a munkahelyen is. Egyre több kutatás foglalkozik azzal, hogy közelről megvizsgálja, pontosan hogyan is hasznosul az érzelmi intelligencia a különböző életkorokban és élethelyzetekben.
Szorongás, depresszió? Az életmód is támogathatja a gyógyulást
2025. január 14.
A szorongásos zavarok és a depresszió valódi pszichiátriai betegségek, amelyek kezelése gyógyszeres támogatásra és pszichoterápiára épül. Az utóbbi években, évtizedekben azonban egyre több bizonyíték támasztotta alá, hogy a megfelelő életmód megelőző és akár gyógyító hatású is lehet, és több oldalról is támogathatja az érintettek felépülését. Dr. Szekeres György PhD, a Pszichiátriai Központ pszichiátere, egyetemi docens járta körbe a témát.
A depresszió és a szorongásos zavar pszichiátriai kórképek
Amikor úgy fogalmazunk, hogy „depressziós vagyok”, „állandóan szorongok”, tudnunk kell, hogy ezek a kifejezések valódi betegségeket leíró megnevezések. A depresszió orvosi diagnózisának azonban fontos kritériuma az időtartam. A tartós lehangoltság kialakulása hosszas folyamat, de ha két hete már olyan mértékben lehangolttá válik valaki, ami jól elkülöníthető a személy és/vagy a környezete számára, fel kell figyelnünk rá. A depresszió jelentős eltérés jelent az úgynevezett normalitástól, amely általánosságban azt jelenti, hogy a személy képes az öröm átélésére, el tudja látni a feladatait, meg tud felelni az alapvető szociális elvárásoknak, tud kapcsolatokat tartani, másokkal együttműködni.
A szorongás pedig egy evolúciónk során kialakult vészjelzés, amire szükségünk volt a mindennapi túléléshez. A szervezet azonban időnként tévesen reagál bizonyos helyzetekre, mint egy rövidzárlatos riasztó, amely veszély nélkül is jelez. Ezt éljük meg kóros szorongásnak, amelynek kategóriájában különféle zavarokat nevesítenek a szakemberek, mint például generalizált szorongás, kényszerbetegség, fóbiák és pánikbetegség.
Mint minden pszichiátriai betegség esetén, ezen kórképeknél is a legfontosabb a valódi diagnózisra épülő kezelés, amely optimális esetben szinte mindig összetett: gyógyszeres és pszichoterápiás. Ehhez a komplex ellátáshoz csatlakozik egyre erőteljesebben az életmód orvoslás, amely bizonyítékokkal támasztja alá jótékony, gyógyító hatásait. Egy 2022-es tanulmányban például közel 19.000 szorongásos zavarral élő beteg kezelésének eredményességét vizsgálták, és arra jutottak, hogy az életmód orvoslás rövid távon hatékonyabb, mint a csupán gyógyszeres ellátás és különösen, mint az ellátatlanság. (A hosszú távú eredményeket még vizsgálni kell.)
De milyen életmód tényezők segíthetnek?
Rendszeres mozgás
A mozgás a legfontosabb kiindulópont, hiszen számos bizonyíték támasztja alá, hogy hatékony a hangulatjavításban és a depresszió tüneteinek csökkentésében. Szorongásos zavar esetében különösen az olyan típusú, meditatívabb típusú mozgásformákat találták hatásosnak, mint a jóga, a tai chi, a csikung. A mozgás fizikai szinten serkenti a szerotonin és az endorfintermelést, amelyek olyan kémiai anyagok, amelyek eleve a depresszió ellen hatnak. Pszichés szinten pedig a rendszeres fizikai aktivitás növeli az önbizalmat, javítja az önértékelést, fokozza a kompetencia érzetét és jó hatással van a szociális kapcsolatokra. A leghatékonyabb mozgásprogram összeállításában érdemes mozgásterapeuta segítségét kérni, de kezdetnek napi 30 perc séta is sokat jelenthet.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...456...236