Információk, érdekességek
Az anyatejjel táplált gyerekeknél kevesebb az ekcémás
2019. május 10.
Az első három hónapban kizárólag anyatejjel táplált babák hatévesen jelentősen kisebb eséllyel lesznek ekcémásak, mint hasonló korú, de nem anyatejes vagy rövidebb ideig szoptatott társaik egy új kutatás szerint.Az ekcéma krónikus betegség, amely a bőrön viszkető foltokat okoz. Ugyan a gének és a környezet is szerepet játszik a kialakulásában, sok kérdés, többek között a megelőzésé is megválaszolatlan egyelőre – írta a Phys.org.
Az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint az anyatejjel táplált gyerekeknél sok krónikus betegség, köztük az asztma és az elhízás kockázata is kisebb.
A washingtoni Children’s National gyermekkórház kutatói az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Akadémia éves konferenciáján mutatták be eredményeiket.
A CDC és az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság (FDA) által egy 2005 és 2007 között végzett csecsemőtáplálási, majd az ezt folytató, 2012-es gyermekegészségügyi vizsgálat adatait elemezte a Katherine M. Balas vezette kutatócsoport.
A vizsgálat először mintegy 2000 várandós étrendjét, majd a szülés utáni egy éven át a csecsemőtáplálási gyakorlatát elemezte. A folytatásban 1520 akkor hatéves gyerekek egészségével, fejlődésével és étrendjével foglalkozott.
Miért nem elég csak folsavat szedni terhesség alatt?
2019. április 30.
Nagyon sok nőben merül fel a kérdés, hogy ha a folsav a legfontosabb, amit szedni kell terhesség alatt, akkor miért nem elég csak azt bevinni pluszban a szervezetbe? A kérdés megválaszolásában dr. Angyal Géza szülész – nőgyógyász van segítségünkre.
Miért fontos a folsav és miért nem elég?
A folsav nagyon fontos összetevője az egészséges fejlődésnek a baba szempontjából, hiszen ez az anyag képes megakadályozni, illetve drasztikusan csökkenteni az idegcső-záródási rendellenességek kialakulását. Nem is kérdés, hogy szedését javasolják a szakemberek.
A szervezetben egyébként is megtalálható ez az anyag, így lehetséges az, hogy nagyanyáink korában, amikor még semmilyen plusz anyagot nem szedtek, egészséges babák születtek. Sajnos azonban az azóta eltelt évek alatt az élelmiszerek beltartalma jelentősen csökkent. Ez köszönhető a tápanyagokban egyre kevéssé bővelkedő termőtalajoknak, a műtrágyázásnak és természetesen a tömegtermelésnek.
Azonban, ha a folsavból már nincs elég a szervezetben ahhoz, hogy a várandósság alatt megnövekedett igényeket fedezze, akkor sajnos más, szintén kiemelten fontos anyagból is hiányt szenved a szervezet, vagyis ezek pótlása is szükséges!
A koraszülés egyaránt múlhat a férfin és a nőn is
2019. április 29.
Világnapot jellemzően olyan dolgok kaphatnak, melyek jelentősek, vagy melyekre szeretnék felhívni a figyelmet, mert vagy egyre kisebb számban fordulnak elő, vagy egyre nagyobban. Ez utóbbi a szomorú apropója annak, hogy a koraszülöttek is kaptak világnapot. Pedig a koraszülések a legtöbb esetben elkerülhetőek, megelőzhetőek. A témában Ratkó Tünde szülésznő van segítségünkre.
Koraszülések
Sajnos a statisztika nem éppen kedvező. Világviszonylatban ma 15 millió baba születik túl korán, vagyis a 37. hét előtt egy évben. Ez döbbenetesen nagy szám, de még rosszabb a kép, ha azt is hozzátesszük, hogy csak 1995 és 2005 között 22%-kal nőtt a koraszülések száma.
A legrosszabb helyzetben az északi államok, Dánia, Finnország, Norvégia, stb. vannak, itt egyes helyeken az arány 51%-os is lehet, ami kifejezetten elkeserítő. Minden második szülés koraszülött babát eredményez, akit nem lehet hazavinni, akivel még akár hónapokig is egy kórházban kell lenni, izgulni a kis életéért, rettegve tölteni a mindennapokat.
A hazai helyzet valamivel jobb. Itthon a statisztika 12-14% körüli, ami még mindig igen magas, tekintve, hogy az orvostudomány milyen fejlett. Ugyanakkor ez az adat megyénként eltérő.
A koraszülés nem betegség, hanem állapot
Ezt azért érdemes tisztázni, mert a legtöbb esetben a koraszülést nem betegség idézi elő, vagyis mi magunk tehetünk ellene! Sokszor hallhatjuk, hogy a kismamának fontos az étkezés, a mozgás és a nyugalom. Sajnos a fejlett társadalmakban egyiket sem éppen könnyű teljesíteni.
Új szoftver jelezheti előre a petefészekrák túlélési esélyeit
2019. április 28.
Az Imperial College London és a Melbourne-i Egyetem tudósai készítették a szoftvert, mely a prognózison kívül azt is jelzi, milyen kezelés lehet a leghatásosabb a páciensnek – írta a medicalxpress.com. A Nature Communications című tudományos lap aktuális számában ismertetett kutatás a londoni Hammersmith Kórházban folyt.
A kutatók szerint az új technológia segít az orvosoknak, hogy a betegek gyorsabban jussanak a legjobb kezeléshez, alkalmazása a személyre szabottabb orvoslás felé vezet.
Az új technológia arra is használható lesz, hogy a petefészekrákos betegeket a daganat CT-felvételén mutatkozó kicsi szövetkülönbségek alapján osszák csoportokra, nem pedig a rák típusa és stádiuma szerint.
Eric Aboagye, a kutatás vezetője elmondta, hogy a rákgyógyítás fejlődése ellenére az előrehaladott petefészekrák hosszú távú túlélési esélyei csekélyek, ezért szükség van a kezelések új módszereire.
“Technológiánk részletesebb és pontosabb információt ad arról, hogyan reagálna a páciens az egyes kezelésekre, így az orvosok jobb és irányítottabb gyógymódok mellett dönthetnek” – magyarázta.
A petefészekrák a daganatok hatodik leggyakoribb fajtája a nők körében, leggyakrabban a menopauzán átesett nőket sújtja, valamint azokat, akiknek a családjában már előfordult a kór.
A gyerekeknél kimutathatóak az otthoni méreganyagok
2019. április 27.
A vinilpadlóval borított vagy lángmentesítő anyagokkal kezelt bútorokkal felszerelt otthonokban élő gyerekek vérében és vizeletében jóval magasabb a potenciálisan ártalmas, félig illékony szerves vegyületek (SVOC) koncentrációja, mint azon társaiknál, akiknek otthonában nincsenek ilyen anyagok – állapították meg az amerikai Duke Egyetem kutatói.A szakemberek a hétvégén ismertették eredményeiket a világ legnagyobb általános tudományos egyesületének, az Amerikai Egyesület a Tudomány Haladásáért (AAAS – American Association for the Advancement of Science) éves közgyűlésén Washingtonban – írja a medicalxpress.com.
“A félig illékony szerves vegyületeket széles körben alkalmazzák az elektromos eszközök, bútorok és építőanyagok előállításában, és csaknem minden beltéri környezetben kimutathatóak” – mondta Heather Stapleton, az egyetem munkatársa. Hozzátette: “az emberek rendszeresen érintkeznek ezekkel az anyagokkal, különösen a kisgyerekek, akik idejük nagy részét a négy fal között töltik és sokkal jobban ki vannak téve a háztartási porban megtalálható vegyi anyagoknak”.
Stapleton és kollégái az egyetem, az amerikai járványügyi központ (CDC) és a Bostoni Egyetem együttműködésével 2014-ben elindított hároméves kutatás keretében tanulmányozták a félig illékony szerves vegyületeknek való otthoni kitettség hatásait 190 családból származó 203 gyereknél.
A résztvevőktől vett vizelet- és vérminták mellett a kutatók elemezték az otthonok levegőjét, a beltéri port és a bútorokból begyűjtött habszivacsmintákat.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...115116117...295