Információk, érdekességek
A válás későbbi depressziót okozhat a gyereknek
2019. március 07.
A gyerek életkora szülei válásakor és későbbi depressziója összefüggést mutat: akik 15-19 éves voltak, kisebb eséllyel szedtek felnőttként antidepresszánst, mint akik négyévesnél fiatalabbak voltak – írta a Norvég Közegészségügyi Intézet (NIPH) új tanulmánya.
Norvégiában a házasságok nagyjából negyven százaléka végződik válással és egyre nő a házasság nélkül együtt élő és gyereket nevelő párok száma is a kutatás szerint. A sok vizsgálat ellenére azonban keveset tudni arról, hogyan alakul a válást elszenvedő gyerekek egészsége.
Azok a gyerekek, akik 15-19 évesek voltak szüleik válásakor, 12 százalékkal kisebb eséllyel szednek antidepresszánst felnőttként, mint akik négyévesek vagy annál fiatalabbak voltak – mondta Oystein Kravdal, NIPH Termékenységi és Egészségügyi Intézete új tanulmányának vezető szerzője. Az írás a Population Studies című szaklap legújabb számában jelent meg.
Akik maguk is felnőttek – húszévesnél idősebbek – voltak a szülők válásakor, 19 százalékkal kisebb eséllyel szedtek később depresszió elleni gyógyszert, mint a négy év alattiak.
A kutatók a norvég receptnyilvántartó adatbázis alapján dolgoztak. Elemzésükben 180 ezer olyan gyerek adatai használták, akiknek elváltak a szülei, valamint 640 ezer olyan gyerekét, akinek nem. Ezután a 2004 és 2008 között 20-44 éveseknek felírt antidepresszánsok adatait vizsgálták.
A szülők anyagi lehetőségei, viselkedése és sok más tényező befolyásolhatja azt is, mekkora az esélye, hogy a kapcsolat megromlik, majd végül felbomlik, valamit azt is, hogyan hat mindez a gyerekre és a tanulmányban vizsgált későbbi depresszióra.
Sok tényezőt nagyon nehéz tanulmányozni, ezért testvérekre irányult a vizsgálat. Kravdal szerint azok a gyerekek, akiket nagyon fiatalon érint a válás, hosszabb ideig érzik a miatta kialakult stresszt, mint azok, akik tizenéves koruk vége felé.
A várandósok vércukorszintje és gyerekeik elhízása összefügg
2019. március 05.
A várandósság alatti magas vércukorszint összefügg a 10-14 évesek elhízásával egy új tanulmány szerint.
A várandósok akár 20 százalékánál is kialakul a terhességi cukorbetegség, azonban eddig nem volt információ arról, hosszú távon hogy hat a kór a gyerekekre – írta a medicalxpress.com.
A maga nemében első tanulmány a várandósság alatti magas vércukorszint hosszú távú következményeit elemezte.
Azt találták, hogy a terhességi cukorbetegségen átesett nők gyerekeinél 10-14 éves korukra nagyobb valószínűséggel alakul ki prediabéteszük – a cukorbajt megelőző állapot, inzulinrezisztencia -, és inkább híznak el, mint azok a kortársaik, akiknek édesanyja nem volt diabéteszes várandósan – írták a Northwestern Medicine kórház kutatói.
Az már ismert volt, hogy az anya elhízása vagy a diabéteszre való genetikai hajlam növeli a gyerek elhízás- és cukorbajkockázatát.
“Tanulmányunk azt mutatta ki, hogy a várandósság alatti magas vércukorszint tovább fokozza a gyerek elhízásának és prediabéteszének kockázatát, függetlenül az anya testsúlyától és genetikai hajlamától” – írták a kutatók a Diabetes Care című szaklap friss számában.
Az úgynevezett gesztációs, vagyis várandósság alatti diabétesz az a betegség, amikor egy nem cukorbeteg nőnek terhesen magasra szökik a vércukorszintje. Növeli a terhességi toxémia, a depresszió, a császármetszés és a magzat elhalásának kockázatát.
Kiterjesztenék a HPV elleni védőoltást a fiúkra
2019. március 03.
Az iskolai védőoltási program keretében kiterjesztenék a 12 éves fiúkra is HPV-védőoltást – mondta Horváth Ildikó , az egészségügyért felelős államtitkár.
2014 óta térítésmentes a 12 éves lányoknak a méhnyakrák elleni védőoltást az iskolákban, ez minden évben sikeres, hiszen a beoltottsági arány ebben a korosztályban 75 százalék feletti.
Egyre több orvostudományi adat támasztja alá, hogy a védőoltás a fiúk esetében is hatékony a humán papilloma vírus (HPV) ellen.
A Mályvavirág Alapítvány által szervezett méhnyakrák-megelőzési hét nyitórendezvényén az államtitkár arról beszélt, hogy a ma már megelőzhető és korai stádiumban gyógyítható betegségben ötszáz nő hal meg évente Magyarországon. Az egyén felelősségét a szűrésen való részvételben, mert még mindig kevesen élnek az ingyenes szűrés lehetőségével a 25 és 65 év közötti nők körében.
2019-től adókedvezményben részesülnek azok a nők, akiket az endometriózis, az emlőrák, a méhnyakrák vagy a petefészekrák betegség érint.
Koiss Róbert, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház osztályvezető főorvosa is a szűrés és az oltás fontosságát emelte ki, hiszen e kettő kombinációjával megelőzhető a méhnyakrák kialakulása.
A méhnyakrákot korai stádiumban igen nehéz észrevenni, mert nem jár különösebb tünetekkel, csak akkor, ha a daganat már továbbterjedt. A rendszeres szűrésnek éppen ezért hatalmas szerepe van, hiszen minél korábbi stádiumban ismerik fel a betegséget, annál jobbak a gyógyulás esélyei – hangsúlyozta.
A szűrés a rákmegelőző állapotot is nagy arányban kimutatja, így kezeléssel elkerülhető a méhnyakrák kialakulása.
Mikor szükséges a mandulaműtét?
2019. február 25.
A gyakori torokfájás, vagy légúti betegségek önmagukban még nem indokolják a mandulaműtét elvégzését. Azonban ha a betegség évente gyakran ismétlődik, krónikus mandulagyulladás alakul ki, esetleg tályog vagy a gyulladások következtében másodlagos betegségek lépnek fel, akkor mégis szükség lehet rá, hogy megváljunk az egyébként fontos védőfunkciót betöltő szervektől.
Ősztől-tavaszig tart a betegségek szezonja
A közösségbe kerülő gyerekek sokat betegeskednek, ennek oka egyfelől, hogy a még fejletlen immunrendszerük miatt könnyebben kapnak el fertőzéseket. A szeptemberi hónapban egyébként is megnő a betegségek száma pusztán attól, hogy újra elkezdődik az óvoda és az iskola, ahol könnyen terjednek a kórokozók.
Az immunrendszer érése 10-12 éves kor környékén fejeződik be, teljesen normális, ha a gyerekek ebben az időszakban gyakrabban kapnak el légúti betegségeket – magyarázza dr. Csóka János fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ főorvosa. A megbetegedések gyakoriságát növeli az is, hogy a közösségekben a gyerekek gyakran elnagyolják a kézmosást, a zsebkendő használatot, a kisebbek nem megfelelően fújják az orrukat, köhögésnél, tüsszentésnél sem teszik a szájuk elé a kezüket.
Nem mindennek az oka a mandula
Óvodás korban 5-6 betegség is átlagosnak nevezhető az ősztől-tavaszig tartó időszakban, s ez egyaránt megviseli a gyerekeket és a szülőket. A gyakori betegségek miatt munkából kieső szülők érthető módon szeretnék sürgetni az egyes betegségek lefolyását és minden módszert megragadnak arra, hogy csökkentsék a gyakoriságát. Sokan úgy vélik, hogy ennek egy lehetséges eszköze a mandulaműtét, ám szakmailag ennek elbírálása mindig egyedi és a szakorvos, néha több szakma közös döntésén alapul.
Az orr-, illetve garatmandulák kivételének szükségességét pontos szabályok írják elő. Dr. Csóka János hangsúlyozza, hogy a mandulák nagyon fontos védő funkciót töltenek be a szervezetben, különösen az első életévek során nagyon lényegesek az immunrendszer számára. Az orr és torokmandulák olyan védőanyagokat termelnek, melyek felveszik a harcot a kórokozókkal szemben. A harc közben azonban a mandulák is begyulladhatnak, azonban pusztán azért, mert megduzzadtak, még nem kell eltávolítani.
A genetikai gondok kialakulása az édesapától is erősen függ!
2019. február 22.
Minden szülő, vagy leendő szülő egyik rémálma, hogy gyermekének genetikai rendellenessége lesz. Ennek megelőzésére az édesanya nagyon odafigyel a terhessége alatt önmagára, ez természetes. De mi a helyzet az apával? A kérdésben Ratkó Tünde szülésznő van a segítségünkre.
Sokszor elfelejtjük
A várandósság, vagy az arra készülés a nők életét rendszerint felforgatja. A dohányosok leszoknak a szenvedélyükről, a kávétól, alkoholtól is megválnak a hölgyek, kerülik a megerőltetést, és igyekeznek egészségesen étkezni. Ez nem is csoda, hiszen az édesanya egészségi állapota és káros szokásai erősen befolyásolják a születendő baba egészségét.
De mi a helyzet az apával? Erről sokszor megfeledkezünk, pedig nem kellene, elvégre a genetikai állományának felét az édesapától hozza a baba, vagyis az ő egészségi állapota, vagy éppen káros szokásai ugyanúgy szerepet játszhatnak az esetleges problémák kialakulásában, mint az édesanyáé!
Közvetett hatás?
Mondhatnánk, hogy az apa közvetett hatást gyakorol a babára, de ez nem igaz. Csupán arról van szó, hogy az apa nem hordja a szíve alatt a picit 9 hónapon keresztül, így hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy nem olyan nagy baj, ha nem mozog rendszeresen, bagózik, vagy egészségtelenül étkezik. Hiszen a baba megfogan – mármint jó esetben -, és onnan az apának már csak a megszületett babával kell foglalkozni. Vagy nem?
A jelenlegi állás sajnos azt mutatja, hogy mind a meddőségben, mind pedig az esetleges genetikai problémák kialakulásában ugyan akkora szerepe van az apáknak, mint az anyáknak. A férfiakra is hatással van a környezeti ártalom, a stressz, a mozgáshiány, alkohol, dohányzás, akárcsak a nőkre. Betegségek is hasonlóan alakulhatnak ki a tápanyagellátottság problémái miatt, mint a hölgyeknél. Ráadásul ezt még a megfelelő étkezéssel is igen nehéz kompenzálni.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...119120121...295