Információk, érdekességek

A kismamák öt leggyakoribb félelme

2018. december 10.

Vajon jót teszek a babának? Ezt megehetem? Jó anya leszek? A babavárás örömei mellett a kismamák többségét rengeteg félelem és kétség gyötri a pici egészségével és fejlődésével kapcsolatban. Szerencsére, ami az anyukán múlik, ahhoz csak egy kis odafigyelés szükséges: hiszen ha a mama kiegyensúlyozott és vigyáz magára, azt a baba is meghálálja.

Nagyon el fogok hízni? Teljesen természetes, hogy a várandósság súlygyarapodással jár, ami normál testalkatú kismama esetében optimálisan 11-16 kg mozog. A plusz kilóktól való félelem semmiképpen se sarkalljon bennünket fogyókúrára, elegendő, ha figyelünk a kiegyensúlyozott étkezésre és a testmozgásra. Az egészségesen táplálkozó és aktív kismamák szülés után sokkal gyorsabban nyerik vissza alakjukat, mint azok, akik „kettő helyett” esznek.

A sporttal ártok a babának? A testmozgás kifejezetten ajánlott a várandósság alatt: nem csak a felszaladó kilókat tarthatjuk ellenőrzés alatt, de a baba egészségéért is sokat teszünk, ha nem engedünk a lustaság csábításának. Csak a nagyon megerőltető és intenzív mozgásformákat kell pár hónapig hanyagolnunk, a sétát, könnyed kirándulást és a kifejezetten a babavárás időszakára kitalált kismamajógát, vagy kismamatornát akár minden nap beiktathatjuk.

Egészséges lesz a baba? Az első kívánság, amit a pozitív terhességi teszttel a kezünkben megfogalmazunk: csak egészséges legyen! A várandósgondozás részeként elvégezhető kombinált teszt egy nagyon fontos vizsgálat, amely a kromoszóma-rendellenesség előfordulásának valószínűségére, kockázatára mutat rá, biztos eredményt azonban nem ad. Amennyiben ez a kockázati érték magas, úgy további vizsgálatokat javasolnak a kismama számára. Erről a magzati kromoszóma-vizsgálatról a legtöbb kismama a pocakhoz közelítő tűre és az 1%-os vetélési kockázatra asszociál. Jó hír, hogy a leggyakoribb genetikai rendellenességeket az egyszerű anyai vérvétellel elvégezhető, teljesen biztonságos non-invazív genetikai vizsgálattal, a PrenaTest-tel is kiszűrhetjük, ami több mint 99%-os pontossággal tájékoztat bennünket a pici egészségéről.

Van megoldás a gyermekek elhízásának problémájára!

2018. november 26.

Túlsúlyproblémákkal küzd a gyermeke? Gondoljon pajzsmirigy problémára, genetikai defektusra is! Például a Prader Willi szindrómát gyakran falánkság néven szokták emlegetni, mert jellemző tünete a fékezhetetlen étvágy. Dr. Tar Attilát, a Budai Endokrinközpont gyermekendokrinológusát kérdeztük.

A gyermekkori elhízás előfordulása 2010 óta stabilizálódni látszik hazánkban, átlagosan azonban még mindig minden negyedik gyermek túlsúlyos vagy elhízott, és az arány jelentős régiós különbségeket mutat – derül ki az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) és a Magyar Diáksport Szövetség adataiból, amelyet az Elhízás Világnapja kapcsán készítettek.

Már gyermekeknél is probléma a súlyos elhízás!

Ennek előfordulása gyermekkorban átlagosan több mint 2 százalék (elhízásnál a BMI 30 kg/m2 feletti). Amennyiben ezt az arányt visszavetítjük a legutóbbi népszámlálás eredményeire, akkor a legóvatosabb becslés szerint is hazánkban ma körülbelül 20 ezer súlyosan elhízott gyermek él, ez nagyjából megfelel Hatvan város teljes lakosságának. A súlyos elhízás előfordulása összefügg a család szociális és gazdasági helyzetével, így nem meglepő, hogy a legmagasabb előfordulási arányokat Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön találtak – olvasható a közleményben.

Mivel az elhízás kezelése igen összetett, több szakember együttműködését igénylő feladat! Az elhízás, különösen a súlyos elhízás, már gyermekkorban is számos krónikus megbetegedés kockázatát növeli (a cukorbetegség 4,5-5,5 szeres kockázat, a magas vérnyomás, depresszió előfordulása is gyakoribb).

Komoly következményekkel járhat a gyermekkori vashiány

2018. november 23.

Vizsgálatok szerint az élet korai szakaszában kialakult vashiány komoly következményekkel járhat: a csecsemőkorukban súlyos vashiányos vérszegénységgel kezelt gyerekeknek később számolási és írási nehézségei, figyelemzavar és beilleszkedési problémáik voltak. Milyen tünetekből ismerhetjük fel, hogyan előzhetjük meg a vashiány kialakulását? A legfontosabb tudnivalókat dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa foglalta össze.

A csecsemők és a kisgyermekek a legveszélyeztetettebbek

Az agy fejlődése csecsemőkorban a legerőteljesebb, az idegek megfelelő kialakulásához csecsemő- és kisgyermekkorban szükség van a napi 0,6-1,2mg/kg vas bevitelére. Ennek hiányában a károsodás hosszútávú hatásaival kell számolni: szociális interakció zavarai, tanulási és emocionális zavarok is lehetnek a vashiányos vérszegénység következményei.

Súlyos vashiány: a már kialakult károsodás nem visszafordítható

Fontos tudni, hogy súlyos korai vashiány esetén a szervezetben létrejött negatív hatásokat megszüntetni nem tudjuk a vas pótlásával, csak a további károsodásokat lehet így megelőzni. Ezt igazolja a Nutrition Reviews folyóiratban közölt korábbi vizsgálat is, melyben a kutatók leírják, hogy a csecsemőkorukban súlyos vashiányos vérszegénységgel kezelt gyerekeknek 10 évvel később számolási és írási nehézségei, figyelemzavar és beilleszkedési problémáik voltak.

A kulcs a mielőbbi felismerés

A súlyos következményeket azonban megelőzhetjük, ha idejében kezeltetjük a vashiányt. A Pediatrics folyóiratban megjelent korábbi vizsgálat szerint, azok a 12-23 hónap közötti csecsemők, akiknél a vashiányos vérszegénység enyhébb formában jelentkezett és 3 hónapon belül kezelték, semmiféle maradandó károsodást nem szenvedtek el. Ezzel szemben a súlyosan vérszegény csoport tagjainál – habár a vashiány megszűnt a kezelés hatására – a motoros és mentális teszt eredményei az előző kutatásban tapasztaltakhoz hasonlóan, bár különböző mértékben, de elmaradtak a nem vashiányos kontroll csoporthoz képest.

A kezeletlen lisztérzékenység meddőséget is okozhat - Ne játssz vele!

2018. november 20.

Világszerte emberek milliói szenvednek a lisztérzékenység miatt jelentkező panaszoktól. A betegség szerteágazó tünetei miatt azonban a páciensek a legtöbb esetben nem is sejtik, hogy panaszaikat a búza, árpa és rozs elfogyasztása okozza, így nem is fordulnak orvoshoz.  

Lisztérzékenység esetén az említett gabonafélék elfogyasztása a vékonybélben olyan károsodásokat okoz, melyek rövidtávon, az ételek elfogyasztását követően hasi panaszok - puffadás, hasi görcs, hasmenés - formájában jelentkeznek.

Hosszú távon, ha a lisztérzékeny beteg továbbra is rendszeresen fogyaszt gabonatartalmú élelmiszereket a vékonybélben található bélbolyhok is károsodnak, így csökken a tápanyagok felszívódása. A betegnél kóros soványság, tápanyag- és vitaminhiány jelentkezhet.

A University of Virgina kutatói vizsgálatuk során arra is felfigyeltek, hogy a már említett szövődmények mellett a lisztérzékeny hölgyek körében gyakrabban jelentkeztek menstruációs panaszok. A menstruációs zavarok következtében az ovulációk száma is csökkent, így kisebb eséllyel estek teherbe.

A panaszok megjelenésében hormonális faktorok feltehetően épp úgy szerepet játszanak, mint a fel nem ismert lisztérzékenység következtében kialakult tápanyag- és vitaminhiány. Ennek következménye lehet, hogy a nem diagnosztizált betegek körében gyakrabban fordul elő vetélés és koraszülés, a magzat méhen belüli fejlődése is lelassulhat.

Szily Nóra: „A gyereket azzá kell nevelni, aki Ő!”

2018. november 19.

A pályaválasztás előtt állók tájékozódását segítő Szakmavilág oldal Szily Nóra pszichológus-újságíró szakmai támogatásával készített felmerést arról, hogyan gondolkodnak a szülők gyermekük iskolaválasztásával kapcsolatban, illetve hogyan segítik őket a döntések meghozatalában. Arra a kérdésekre keresték a választ, mint hogy szerintünk mi fejezi ki legjobban gyermekünk sikerességét, vagy hogy milyen iskolát képzeltünk el számára.

Közeledik a továbbtanulással kapcsolatos döntések meghozatalának határideje. Ebben az időszakban nagy nyomás nehezedik az egész családra, hiszen sok szempontot figyelembe véve kell kiválasztaniuk a gyermek számára legmegfelelőbb utat. A Szakmavilág pályaorientációs oldal a foglalkozások bemutatásával, interjúkkal, bloggal és tesztekkel segíti a fiatalok tájékozódását, most pedig a szülők pályaválasztást érintő gondolataira kíváncsiak.

A kutatás szakértője, Szily Nóra pszichológusként és két gyermek édesanyjaként is érintett a témában. „Rengeteg ismert emberrel beszélgettem már arról, milyen érdekes, hogyan hatottak rájuk a szüleik, milyen vargabetűvel jutottak arra az útra, amire valójában vágytak – sokszor a szülői befolyás ellenére. Én is két fiút neveltem fel és mindig foglalkoztatott, hogyan támogathatom őket úgy, hogy a legjobb szándékaim ellenére se érezzék azt nyomásnak” – osztotta meg a szakértő.