Információk, érdekességek
Gyerek mellett is van élet!
2018. szeptember 11.
A gyerek megszületésével egy új életszakasz kezdődik a szülők életében. Mint minden életszakasznak, ennek is megvan a maga szépsége és nehézsége.
Az, hogy hogyan lehet a nehézségeket átvészelni, milyen megoldások vannak, sok mindentől függ. Sokan keresnek fel olyan h
ázaspárok, akiknek megromlott a házasságuk, de mindketten rendbe szeretnék hozni.
Átkapcsol anyaüzemmódra
Ezekben az esetekben gyakori jelenség, hogy szülés után az asszony teljes átalakuláson megy keresztül; csak anyaüzemmódban él, és elvész belőle a Nő. Gyakorlatilag csak a gyerek körül forog a világ, az ő jólléte a legfontosabb. Az anya sok esetben nem engedi ki kezei közül sem a babát, sem a körülötte elvégzendő teendőket. Ha ezt megtenné, halálra aggódná magát azon, hogy a nagyinál való tartózkodást túléli-e a gyerek. Vajon elég tiszta a lakás, a ruhácska; megfelelő az ebéd stb. Az is megfordulhat a fejében, hogy ő nem jó anya, ha nem a gyerekkel tölt minden pillanatot. Lelkiismeret-furdalása van, ha néha-néha egy kis időt „ellop” tőle.
Sokan panaszkodnak arra, hogy a férjük nem segít semmit.
Mit lát ebből a férfi?
Azt, hogy az ő édes kis felesége átváltozott egy sárkánnyá. Aki csak kritizálja, akivel már nincs se beszélgetés, se intimitás, se szex. Már nem érzi, hogy fontos, szükség van rá, és szerethető. A gyerekkel való foglalatosságokból is kirekesztették.
Kisgyermekkorban gyakori az átmeneti fruktózintolerancia
2018. szeptember 08.
A bőséges gyümölcsfogyasztás után jelentkező gyomorpanaszokat tanácsos komolyan venni.
A nyári hőségben jól esik a hűvös, lédús gyümölcs, ám sokan már egyetlen szelet görögdinnye elfogyasztása után is kellemetlen emésztőrendszeri tüneteket tapasztalnak. Ennek oka lehet az is, hogy a szervezetükben csökkent a cukrok lebontását végző enzim, a szacharáz mennyisége. A fruktózfelszívódási zavarról dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa tájékoztatja olvasóinkat.
Enyhétől a súlyosabb tünetekig
Fruktózfelszívódási zavar esetén, az elfogyasztott fruktóz mennyiségétől és attól függően, hogy kinél milyen mennyiségben csökkent a lebontást végző enzim mennyisége, jelentkezhetnek enyhébb panaszok – puffadás, korai teltségérzet, fokozott bélmozgás, hasfájás –, de akár komolyabb hasmenés is felléphet, ami a nyári melegben, különösen kisgyermekek esetében akár kiszáradáshoz is vezethet.
Mikor mondjam el, hogy terhes vagyok?
2018. szeptember 02.
Nagy dilemma a nők számára, hogy mikor is jelentsék be a munkahelyükön, hogy várandósak. Várjanak az első trimeszter végéig? Vagy az túl hosszú idő? Esetleg már a legelső pillanatban szóljanak? És mi történik, ha mégsem marad meg a terhesség?
Amikor a nő számára kiderül a várandósság ténye, a határtalan öröm mellett rögtön gyülekezni kezdenek a fekete felhők is. Mit fog szólni a főnököm? Mi lesz, ha kirúgnak? Mikor mondjam el a munkahelyemen? Ezek a kérdések meglepően nagy stresszel járnak, ami pedig kifejezetten ártalmas lehet a babára, és nem csak a terhesség elején!
A stressz vetélést is okozhat
Fontos tisztázni, hogy tervezett baba esetén a nők hajlamosabbak a baba érdekeit szem előtt tartani, míg amikor csak „becsúszik” a kicsi, akkor a tudatos felkészülést kisebb pánik előzi meg. A baba számára a stressz nagyon rossz, mivel hatalmas energiát visz el a szervezettől. A stressz sajnos kiválthat vetélést vagy koraszülést is, illetve az immunrendszer működésére is hatást gyakorol, fokozva számos betegség, nem utolsó sorban az úgynevezett felszálló fertőzések kialakulásának valószínűségét, amik a vetélések és koraszülések több mint 50% -áért felelősek!
A stresszt kikerülni pedig szinte lehetetlen abban az esetben, ha a kismama ugyanolyan tevékeny életet él a várandósság ideje alatt, mint azt megelőzően. A mindennapi feladatok, a munkahelyi követelmények nem változnak, nem alkalmazkodnak a terhesség igényeihez. Pedig a terhesség megváltozott állapotot jelent, nem véletlen nevezik “másállapot”-nak.
Játékos fejlesztés a homokozóban
2018. augusztus 31.
Nyaranta számos lehetőség nyílik arra, hogy a gyerekek homokozóban játsszanak. A kertben is építhetünk homokozót, de a játszótér vagy a folyópart is kitűnő alkalmat adhat várépítésre, sarazásra, homoksütik készítésére. Azt mindannyian tudjuk, hogy a gyerekek imádnak homokozni, azt viszont kevesebben, hogy ez a játék nem csupán jó móka, de remek fejlesztő eszköz is!
Miért jó a homok?
- Fejleszti a kézügyességet
A vizes homokkal könnyebb dolgozni, mint gyurmával vagy tésztával a későbbiekben. A homokozás remek előkészítés a kéz- és karizmok edzéséhez: az alagútásás, lapátolás komoly erőpróba egy kisgyermek számára, a homokban közlekedő járművek tologatása, a vár vagy sütemények díszítése pedig aprólékos mozdulatokat igényel, így kifejezetten fejleszti a finom mozgások koordinációját. - Mint minden játék, a homokozás is jó a szókincs fejlesztésére is
A homokozás közben számtalan alkalmunk kínálkozik arra, hogy a gyermek megtanulja a színeket (sárga vödör, kék lapát), ellentétpárokat (nehéz-könnyű kanna, sok-kevés homok, vagy épp a formák neveit. Nagyobbakkal a homokba bottal vagy az ujjunkkal írt betűkkel, szavakkal is gyakorolhatunk. - Logikus gondolkodásra nevel
A gyerekeknek meg kell tervezni egy egész folyamatot: mi szükséges a vár építéséhez, milyen nedves legyen a homok, hová kerüljenek a tornyok, merre menjenek az építő autók, hol legyen a vizes árok. Komoly tervet kell szőni ahhoz, hogy a végeredmény elérje a kívánt formát. - Szerepjátékra is alkalmas
Maga a játék folyamata, illetve a már elkészült alkotások is lehetőséget biztosíthat a további játékhoz. A várban például megvívhatunk a sárkánnyal, vagy a homokozóformákkal készített gyümölcsökkel, süteményekkel a gyerekek megnyithatják a saját cukrászdájukat, kiskereskedésüket, ahol aztán a többiek és a szülők is bevásárolhatnak. - Szocializáció
A játékban lényeges kérdés, hogy a gyermekek mennyire képesek közös nevezőre jutni egymással – ehhez mindenképp kommunikálni kell. Ha megvan a terv, épül a kastély, meg kell beszélni, hol legyen a híd, merre menjenek az autók. A másiktól el kell kérni az ehhez szükséges eszközt, vagy meg kell várni, amíg ő befejezi vele a munkát. Alkalmazkodni kell, adni és kapni, eközben óhatatlanul összezörrennek, majd megtanulnak kibékülni, új barátságok is szövődhetnek – magyarázza Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője. - Mit játsszunk?
– A műanyag autók, vödrök és lapátok mellett a gyerekek előszeretettel működtetnek kerti konyhát a homokozóban. Ehhez nincs szükség másra, mint a már használaton kívüli konyhai edényekre: kopott muffinsütők, lábasok, szűrőedények és műanyag poharak új élete kezdődhet.
Miért jó, ha a gyerekeket is bevonjuk a házimunkába?
2018. augusztus 27.
Javában tart a szünidő, az iskolások mellett a bölcsődés, óvodás korú gyerekek is több időt töltenek otthon vagy a nagyszülőknél. Használjuk ki ezt az időt, és vezessük be őket a házimunka rejtelmeibe!
A házimunka a boldog felnőttkor záloga?
Jó, ha tudjuk, hogy már tudományosan is megalapozott a gyermekkori házimunka létjogosultsága. Nem csak nekünk jelent segítséget, ha a munkából hazatérve nem kell még levinni a szemetet, megsétáltatni a kutyát, vagy elmosogatni, de az elvégzett munkától a gyerekek is boldogabb felnőttek lesznek – ezt állítja legalábbis a Harvard Grant Study. A University of Minnesota vizsgálata szerint pedig akiket gyermekként, már 3-4 évesen bevontak a ház körüli feladatok elvégzésébe, a 20-as éveikben sikeresebbek voltak, és kortársaikhoz képest többek közt jobb ítélőképesség és a mások szükségletei irány nagyobb fogékonyság jellemezte őket.
Türelemre szükségünk lesz
A gyerekeknek életkorukból adódóan is eltérőek a képességeik, éppen ezért ne számítsunk arra, hogy minden pont úgy fog kinézni, mintha mi csináltuk volna. Ennek ellenére: ne javítgassuk ki őket feleslegesen, és ne is kapjuk ki a kezükből azzal, hogy majd mi megcsináljuk, mert úgy gyorsabb lesz.
Sokan esnek abba a hibába, hogy a kisgyerekek természetükből fakadó lelkesedését és az utánzás időszakát nem használják ki a tanításra, vagy később is inkább megcsinálják maguk, mintsem hogy százszor szóljanak a kamasznak. Ők azok a szülők, aki idővel azt veszik észre, hogy minden munka rájuk maradt.
Vonjuk be, bátorítsuk és tanítsuk türelemmel a gyerekeket. Ha a gyerekek az életkoruknak megfelelő feladatokat sikerrel oldják meg, nem csak a szülők feladata lesz kevesebb, de a gyermekek önbizalma is erősödik – hangsúlyozza Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője.
Jó, ha a házimunkát, ház körüli tevékenységeket közösen végezzük a gyerekkel, és annak játékos kereteket adunk. Takarítás közben együtt énekelhetünk, hallgathatunk zenét, mókázhatunk – így könnyen múlik a munkával töltött idő idő is. A lényeg, hogy a kisgyermek ne tehernek, hanem inkább vidám küldetésnek érezze a feladatokat.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...129130131...295