


Információk, érdekességek
KERÜLJ HARMÓNIÁBA A GYEREKEDDEL
2020. október 27.
A szülő-gyerek kapcsolat a legszorosabb családi kötelék. Mindenkinek az a vágya, hogy idilli kapcsolatot ápoljon a gyerekével, de ez nem minden családban adatik meg.
Már mielőtt megszületne gyermekünk elhatározzuk, milyen irányba fogjuk őt nevelni. Mindenki azt gondolja, hogy majd ő jobban fogja csinálni, mint a szüleik és szorosabb kapcsolatba kerülnek a gyerekeikkel. Természetesen ez nem annyira egyszerű feladat, mint elsőre hangzik, de van pár trükk, ami segíthet ebben.
Sok kommunikáció, nyitottság már gyerekkorban!
A szakértők szerint fontos, hogy az szülő már kisgyerekkorban beszéljen meg mindent a gyerekkel. Kommunikáljon vele nyitottan. Kezelje őt „felnőttként” és tudatosítsa, hogy benne mindig megbízhat és bátran, bizalommal fordulhat hozzá. Ne nagy beszélgetések legyenek, hanem inkább folyamatos kontaktus, hogy a gyerek érezze, hogy fontos és törődnek vele.
Határok kiszabása, baráti viszony kialakítása
Mindig nehéz, hogy ne essen át az ember a ló túloldalára. Most akkor szigorú anya vagyok vagy jófej megértő barátnő? „Az édesanyám a barátnőm is” felállásnak számos buktatója lehet. A szakértők azt mondják elsősorban szülőnek kell lenni, és csak másodsorban lehet egy édesanya lánya barátja, hiszen, ha ez megfordul vagy csorbul, akkor a szülő tisztelete odavész. Plusz a nagyfokú barátkozás akár terhes is lehet egy gyermek számára. Pszichológusok szerint arra kell törekedni, hogy a szülő a gyerek bizalmasává és ne a barátjává váljon, így megmarad a tekintély és a korábban említett tisztelet is.
Család elfoglaltságok, közös programok szervezése
Mint minden kapcsolatban az szülő-gyermek viszonyban is nagyon fontos a sok-sok közös program. Az ilyen alkalmak kiválóak lehetnek pl. egy adott probléma megbeszélésére is. A szakértők azt mondják ezt kiskorban be lehet már vezetni, hiszen akkor a gyerek életében állandóvá válik ez a program, szokássá rögzül.
Fiús kontra lányos anyukák – tényleg van különbség?
2020. október 23.
Balett, pörgős szoknya és színes hajcsatok, vagy foci, toronyépítés és mászókáról ugrálás? Bár sztereotípiák, mégis már egészen korán elválasztjuk egymástól a lányos és a fiús dolgokat. Tudjuk, hogy a kisfiúk igazi örökmozgó csibészek, míg a kislányok érzékenyebbek és inkább csöndben babáznak, mint csintalankodnak. De vajon azt is ilyen egyszerű eldönteni, hogy inkább fiús vagy lányos anyukák leszünk-e, és van-e egyáltalán a nevelésre vonatkozó nemekbeli különbség? Vida Ági gyermekpszichológus osztotta meg velünk szakvéleményét a témában.
NEMEK ÉS EGYÉNISÉGEK
Ahogy azt a szakember rögtön tisztába teszi: be kell látnunk, hogy a gyermeknevelés a nemek esetében nem szimplán fekete vagy fehér.
“Mindegy, hogy fiú vagy lány gyermekünk születik, mindegyik nem nevelése sok-sok kihívást rejt magában. Ám fontos, hogy ne a gyermekünk neme határozza meg, hogyan neveljük őt. Inkább az egyéniségét és személyiségét, vagyis őt magát ismerjük meg a maga érdeklődési köreivel, igényeivel együtt, és eszerint neveljük” – emeli ki Vida Ági.
ÉRZÉKENY LELKÜLETŰ KISLÁNYOK
Úgy tartják, hogy a lányos anyukák általában többet lelkiznek és beszélgetnek. Hiszen egy lánygyermek felnevelése során sokszor nagyobb hangsúlyt érdemes fektetnünk az érzelmekre, mivel a csajok legtöbb esetben érzékenyebbek, mint a fiúk. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy sokkal több ruhát, kiegészítőt kell majd vásárolnunk, ugyanis a lányok életében az öltözködés és a megjelenés az önkifejezés fontos része. Persze, nekik is le kell vezetniük a felesleges energiáikat, ezt az ő esetükben akár kézműves tevékenységekkel is megtehetjük.
HOGYAN LEHET LEKÖTNI A KISFIÚKAT?
A fiús anyukáknak sokszor nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a gyermekük energiáinak lekötésére, hiszen a srácok általában nagyobb mozgásigénnyel rendelkeznek és gyakran vakmerőségig terjed a kíváncsiságuk, így az anyukáknak bizony résen kell lenniük. Szerencsére őket is ugyanolyan könnyű lekötni, mint a lányokat, náluk a sport és az építéshez köthető foglalatosságok lehetnek a biztos befutók. Egy kisfiús családnak sem szabad azonban elfelejteni, hogy a gyermekük is igényli a nagy beszélgetéseket, a sok szeretgetést, ölelést és simogatást.
Mihez kezdjünk a fülbe vagy orrba szorult játékdarabkákkal?
2020. október 22.
A kisebb gyermek hajlamos arra, hogy egy-egy apróbb játékdarabot, például gyurmát, szivacsdarabkát vagy gyöngyöt beledugjon a fülébe vagy az orrába. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégészt, a Fül-orr-gégeközpont orvosát arról kérdeztük, hogy milyen tünetek utalhatnak erre, és mit tegyünk ilyen esetben.
Legyünk résen!
A kisebb gyerekek ismerkednek a környezetükkel és a saját testükkel is, veszélyérzetük azonban még nincs, így nekünk, felnőtteknek kell – amennyire lehet – megelőzni a bajt. Ahol egy gyerek van, egyszerűbb gyerekbiztossá tenni a lakást, a magasban lévő polcokra rejteni a kicsi számára veszélyes apróságokat. Amikor viszont már a nagyobb testvér is játszik a kicsivel vagy mellette, előkerülnek az apró építőkockák, gyurmák vagy gyöngyjátékok, amiket a kis felfedező gondosan elrejt – így könnyen kerülhet idegentest az orrába vagy a fülébe.
Ha azonnal észrevesszük sem biztos, hogy el tudjuk távolítani
Az ilyen balesetek általában akkor következnek be, ha a szülő akár csak pár másodpercre is eltűnik a kicsi látótávolságából, ám akkor sem mindig vagyunk jobb helyzetben, ha mindez a szemünk láttára történik. Ha az apró tárgy még látható, a szülő – miközben igyekszik eltávolítani – ijedtségében gyakran még beljebb tolja, ahol viszont már nem tudja elérni vagy megfogni semmivel. Ilyen esetben ne is piszkáljuk tovább, forduljunk fül-orr-gégészhez, aki gyorsan, néhány másodperces kellemetlenséggel számolva képes eltávolítani a beszorult idegentestet.
Hetekig, hónapokig is bent maradhat
Ha épp nem láttuk, hogy a kicsi valamit az orrába vagy a fülébe dugott, lehet, hogy hosszabb ideig nem is fogunk tudni róla. Dr. Holpert Valéria elmondta, hogy a szülők féloldali orrdugulás, vagy kellemetlen szagú, esetleg véres orrfolyás miatt fordulnak orvoshoz a gyermekkel és csak a fül-orr-gégészeti vizsgálat során derül ki, hogy a panaszokat az orrba szorult idegentest okozta.
Létezik tanulási vitamin?
2020. október 20.
Az ómega-3 és az ómega-6 zsírsavak javítják a kisiskolások olvasási képességét.
Ha a gyermeke olvasási nehézségekkel küzd, lehetséges, hogy bizonyos zsírsavak fogyasztása is segíthet a problémán. Az utóbbi időben sokat lehetett olvasni és hallani a gyermekeket „okosító” zsírsavakról. Nem volt azonban egyértelmű, hogy hány éves gyermekeknél és milyen képességek javításában bizonyulnak hatásosnak az ómega-3, illetve ómega-6 zsírsavak.
Egy nemrégiben napvilágot látott, svédországi vizsgálat bebizonyította, hogy ezek a szervezet számára fontos zsírsavak valóban javítják a kisiskolások olvasási képességeit.
A neves nemzetközi szakmai folyóiratban (Journal of Child Psychology and Psychiatry) megjelent eredmények alapján az ómega-3 és ómega-6 zsírsav három hónapon keresztül tartó, napi rendszerességgel történő fogyasztása javuláshoz vezet az olvasási képességekben.
A vizsgálatba bevont kisiskolások (154 fő, 9 és 10 évesek) egyik csoportja ómega-3 és ómega-6 zsírsavakat tartalmazó kapszulát kapott, míg a másik csoportba tartozók esszenciális zsírsavakban szegény pálmaolajos kapszulát kaptak. Az értékes ómega-3 és ómega-6 zsírsavakat szedő gyermekek körében egyrészt az olvasási sebesség javult, másrészt az elolvasott szavak hangos felolvasása és kiejtése is fejlődést mutatott; derült ki a vizsgálat során alkalmazott ún. Logos-tesztből.
A kismama „szívügye”
2020. október 17.

A várandósság kilenc hónapja egy szívbeteg kismamánál hosszú, stresszes időszaknak számít. Ám nem csak azok válhatnak panaszossá, akik már tudják, hogy hajlamosak szívritmuszavarra, magasvérnyomásra, szívelégtelenségre vagy trombózisra, hiszen a nem ismert kardiológiai problémák is ilyenkor jelentkezhetnek először.
Alapelv, ha az anya nincs jól, akkor a magzat sincs, ez így igaz a kardiológiai problémák tekintetében is. „A terhesség veszélyének felmérése a szívbeteg nőnél teljeskörű kardiológiai kivizsgálást igényel még a várandósság időszaka előtt. Alapvizsgálatokra, mint labor, EKG és echocardiográfia minden esetben szükség van, de Holter-EKG, ABPM, terheléses EKG, szív-MR vagy CT (szűrés céljából, csak terhesség előtt) is szóba jöhet” – árulta el Dr. Bálint Olga Hajnalka, a Czeizel Intézet kardiológus főorvosa. „Ha a jövendőbeli anyuka tünetmentes, de a családi kórtörténet alapján felmerül az öröklődés lehetősége, akkor is érdemes elvégezni a vizsgálatokat, akár már a terhességet tervezve” – emellett érdemes akkor is felkeresni a szakorvost, ha a várandósság első hónapjaiban a kismama a vártnál gyorsabb szívdobogást érez, kisebb terhelésre fullad, lábszárdagadás jelentkezik, vagy bármilyen mellkasi panasza van, vérnyomása magas, illetve ingadozik.
A gyógyszeres kezelésre terhesség alatt is sor kerülhet, viszont a kezelést felügyelő szakorvosnak ilyenkor még jobban oda kell figyelnie a potenciális mellékhatásokra. „Rendelkezésünkre áll több olyan gyógyszer, melyről tudjuk, hogy ritkán visszafordítható mellékhatása van, és egyértelműen segít az édesanyán. Ha az anyának ritmuszavara van, magas a vérnyomása, szívelégtelen (a szív pumpa funkciója gyengélkedik, fullad, ödémás a kismama) akkor kezelni kell, ha nem, nagyobb kárt okozunk a magzatra nézve, mintha a gyógyszert szedné. Még egyszer, ha az anya nincs jól, a magzat is szenved, és ez főleg az ő fejlődésében nyilvánul meg. A teratogén, magzatot károsító gyógyszerek tiltó listán vannak, extrém ritka körülmények között használjuk.”
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...828384...294