Információk, érdekességek
Törés és rándulás – kísértetiesen hasonló tünetek
2019. május 27.
Csak legyintünk, ha egy óvatlan pillanatban bokaficamot szenvedünk. Azt gondoljuk, hogy a pihentetés, a jegelés majd megoldást jelent. Az ortopéd szakorvos szerint azonban egy bokarándulás után sokkal nagyobb is lehet a baj, hiszen idővel porcelhalás is kialakulhat.
A bokaficam, vagy rándulás gyakori probléma, sokan találkoznak vele életük során, hiszen elég egy rossz mozdulat, figyelmetlenség és már maga alá is fordul ez a testrész. Senki nem gondol azonban arra, hogy felkeressen a baleset után egy szakorvost, lehetőség szerint ortopéd-traumatológust, aki ki tudná zárni egy súlyosabb sérülés lehetőségét.
„Bokaficam, bokarándulás esetén leggyakrabban egy vérömleny keletkezik a külboka táján, amely szöveti sérülést jelez. Mindez lehet a külboka-szalag rendszerében, lehetséges az ízületi tok bevérzése miatt, de előfordulhat mélyebbi szakaszon, a csontállományban. Bokaficam során a bokaszalag magával ránthatja a nála gyengébb csontot, és jelentős erő hatására bokatörést is lehet szenvedni” – fogalmazott Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd, traumatológus szakorvosa.
A porc károsodása is nagy baj
A bokarándulás és a bokatörés tünetei nagyon hasonlóak, hiszen mindkettőnél tapasztalható duzzanat, vérömleny megjelenése, mozgáskorlátozottság, a bőr lilás elszíneződése.
A sérülés pillanatában nem lehet megállapítani történt-e porcsérülés, a röntgenfelvétel elengedhetetlen, amellyel ki lehet zárni egy esetleges törést. Az ortopéd szakorvos szerint fontos, hogy ez megtörténjen, hiszen csonttörés nélkül is kialakulhat súlyos károsodás a bokában: az ugró csont porcának megsérülése esetén porcelhalás is kialakulhat, ez pedig hosszabb távon a mozgás beszűkülését is okozhatja.
Világszerte nőtt az öngyilkosságok száma
2019. május 25.
Meghaladta a 800 ezret az öngyilkosságok száma 2016-ban, ám a világ népességének növekedése miatt arányuk mintegy egyharmaddal csökkent 1990 óta a British Medical Journalban megjelent tanulmány szerint.
Globálisan 6,7 százalékkal nőtt az öngyilkosságok száma 1990 és 2016 között – állapították meg a tanulmány szerzői, akik ugyanakkor kimutatták azt is, hogy figyelembe véve a világ népességének jelentős növekedését az öngyilkosok globális halálozási aránya 33 százalékkal csökkent ugyanezen periódusban.
A szakemberek azt is feltárták, hogy a férfiak körében a nőkhöz képest magasabb az öngyilkosságok száma, ennek oka, hogy ők több nélkülözéstől szenvednek mind társadalmi, mind gazdasági tekintetben.
A nemzetközi kutatócsoport az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által az betegségek globális terheiről 1990 óta rendszeresen készített tanulmányok adatait használták fel elemzésükhöz, amelyben kimutatták az öngyilkosságok számát 1990 és 2016 között globálisan és regionálisan, korcsoportokra és nemekre bontva, a jövedelem, végzettség és termékenység kombinált mutatója, a szociodemográfiai index figyelembe vételével.
A vizsgált 27 évben az öngyilkosság volt a vezető halálok az ázsiai-csendes-óceániai térség fejlett államaiban, és a tíz vezető halálok egyik Kelet-Európában, Közép-Európában, Ausztráliában és térségében, valamint Észak-Amerikában.
Globálisan több férfi (100 ezer közül 15,6) lett öngyilkos, mint nő (100 ezer közül hét). A csökkenés mértéke a férfiak esetében az adott időszakban csupán 24 százalék, míg a nők esetében 49 százalék volt. A szegény országokban viszont az öngyilkosságot elkövető nők aránya volt magasabb.
Fáj a válla, a nyaka, a könyöke? A légkondi is okozhatja
2019. május 07.
Sokan nem ismerik a kapcsolatot az ízületi gyulladás, a torok- és fejfájás, valamint a légkondicionálás közt, holott ez bizonyos körülmények között fennállhat. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos a megoldási lehetőségekről beszélt.
A lappangó gyulladás lobbanhat be
A légkondival felszerelt helyiségben azonos hőmérsékletre és alacsony páratartalomra beállított levegő kering zárt rendszerben. Van előnye a rendszernek, hiszen kevesebb por és pollen kering benne, mint az utcán, hátránya viszont, hogy nincs légmozgás és mindig ugyanott fújja a hideg levegőt a rendszer. Aki éppen a kiáramló levegő útjában ül, hosszútávon éppen ezért bizonyos tüneteket észlelhet. Ilyen lehet például a kimerültség, a depresszió, és a testi problémák, mint a torokfájás és a fejfájás, a felfázás, a petefészek- és hüvelygyulladás, a libidó csökkenése és az ízületi problémák.
A lappangó ízületi gyulladást ugyanis fellobbanthatja a felhevülés utáni lehűlés, a nyirkos hideghatás pedig fokozza az izomfeszülést és – görcsöt, ami szintén fájdalomhoz vezet. Vagyis a légkondicionáló azoknál képes belobbantani az ízületi, reumatikus betegségeket, akik egyébként is hajlamosak erre.
Hogyan kerülhetjük el a légkondi okozta problémákat?
- Kerüljük a nagy hőmérséklet-különbségeket: a kinti levegőnél legfeljebb 6-8 fokkal legyen hűvösebb a légkondicionált helyiség.
- Ne irányítsuk közvetlenül magunkra a hideg levegőt. Otthon már a klímaberendezések felszerelésekor úgy tervezzük meg, hogy a főáramlat ne a legtöbbet használt területre érkezzen. A munkahelyen ez nyilván nehezebb, csak a munkaállomás elhelyezésével lehet próbálkozni.
- Ha lehet ki- és bekapcsolni a légkondit, a hűtést próbáljuk meg arra az időszakra időzíteni, amikor nem tartózkodunk az adott helyiségben. Ha már elértük a kívánt hőmérsékletet, kapcsoljuk ki a hűtést.
- Lehetőleg ne tartózkodjunk tartósan légkondicionált helyiségben. Ha ez elkerülhetetlen (például munkahelyen), legyen nálunk melegebb ruha, amivel melegen tarthatjuk ízületeinket.
Nappal vagy éjjel fáj jobban a karemelés?
2019. április 26.
A vállfájdalom nem csak a kézilabdázók és úszók teljesítményét vetheti vissza, de negyven év felett sokak életében jelent nehézséget a Rotátor-köpeny sérülése. Dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos szerint bármely életkorban lehetséges megszabadulni a fájdalomtól és visszanyerni a mozgás szabadságát.
Nem csak a sportolóknál jelentkezik a fájdalom
A váll egyik legjellemzőbb sérülése az ún. Rotátor (vagyis vállforgató) – köpenyben jelentkezik. Tény, hogy egy bizonyos életkor alatt főként azokat a sportolókat érinti, akik vállszint feletti terhelést igénylő sportágakat űznek, mint például kézi-, vízi- vagy röplabdázók, teniszezők, úszók. Ugyanilyen veszélyeztettek ebből a szempontból, akik hasonló terheléssel járó munkakörben dolgoznak, így a rakodómunkások, az árufeltöltők. Ennek fő oka, hogy nálunk ismétlődnek rendszeresen bizonyos extrém erőhatások, amelyek könnyen károsíthatják a Rotátor-köpenyt, különösen, ha a vállcsúcs alatti tér beszűkült. Ugyanakkor negyven-ötven év felett szinte mindenki a veszélyeztetettek közé tartozik, az ízület instabilitása, a vállizmok lazulása és a támasztó ínszalagok gyengülése miatt.
Este jobban fáj
Sokan azért nem gyanakodnak komoly problémára, mert jellemzően esténként, és/vagy éjszaka fáj a válluk. Ez azonban tipikus lehet a Rotátor-köpeny sérülése után, ahogyan akkor is erre gondolhatunk, ha a fájdalom a kar emelése közben jelentkezik, ha nem tudjuk a fejünk fülé emelni a karunkat, illetve ha gyengébbnek érezzük a karunkat a korábbiaknál.A tünetek erőssége természetesen a sérülés mértékétől és az életkortól is függ.
Hetente legalább kétszer kellene sportolni
2019. április 25.
A magyar lakosság 33 százaléka végez kisebb-nagyobb gyakorisággal intenzívebb testmozgást a legutóbbi Eurobarometer felmérés szerint.Az európai uniós országokban élők sport- és fizikai aktivitásait vizsgáló kutatás alapján a többség heti két-három alkalommal szánja rá magát arra, hogy sportoljon. A tanulmány rámutatott: a megkérdezett magyarok 11 százaléka vallotta azt, hogy azért sportol, mert örömét leli benne, míg az EU többi országában ez a mutató 30 százalékon áll.
Lacza Gyöngyvér, a Testnevelési Egyetem docense a felmérést elemző közleményben hangsúlyozta: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint 18 éves kor felett legalább 2,5 órás alacsony, vagy minimum 75 perces magas intenzitású tréninget kellene hetente elvégezniük az embereknek, hogy karban tartsák a testüket, megőrizzék a fizikai kondíciójukat.
“Ezt a szintet ma még Magyarországon az európai átlagnál kevesebben teljesítik, de az mindenképpen pozitív fejlemény az elmúlt évtized trendjeit figyelve, hogy ha lassan is, de nő azoknak a száma, akik kipróbálnak különböző szabadidősportokat” – tette hozzá.
A docens felhívta a figyelmet: a hazai lakosság 75 százaléka legalább 2,5 órát ül naponta, de sokan a 8,5 órát is elérik.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...787980...239