Információk, érdekességek

Három stresszűző, közérzetjavító jógagyakorlat

2019. április 23.

A modern, városi ember mindennapjait gyakran stresszben éli. A stressz kis mennyiségben akár motivációs ingerként is funkcionálhat, ám a hosszan tartó, rendszeres stressz káros hatású. Nyomán életminőségbeli változások, étkezési zavarok, hormonális változások és más krónikus panaszok alakulhatnak ki.  

A stresszkezelés elterjedt, köztudottan hatékony és kemikáliamentes eszköze a jóga életmódrendszere, amelyet szakértő oktatóval sajátíthatunk el. A következőkben három könnyű gyakorlatot mutatunk, amely szellemileg és fizikailag megterhelő élethelyzetekben bárki számára gyakorolható. (Betegség esetén szakképzett jógaoktatóval történő konzultáció után javasoljuk az otthoni gyakorlást!)

1. Teljes jógalégzés
A teljes jógalégzés a hasi, mellkasi és kulcscsonti légzés összességéből áll. Hatására a tüdő nagyobb kapacitással működtethető, nyugalmat ad az elme számára.

Végrehajtás fekvő helyzetben. 3-10 perc, fokozatosan emelve.
Feküdjön a hátára, lábait a derék ellazítására hozza talpra, a térdeit döntse egymásnak. Lélegezzen be lassan, mélyen és egyenletesen a hasi területre (mélyhasi légzés). A has tágítása után kezdje tágítani a mellkast kifelé és felfelé (mellkasi légzés). Amikor a bordák teljesen kitágultak, lélegezzen a tüdőcsúcsokba (kulcscsonti légzés). A vállak és a kulcscsont is mozduljanak kissé felfelé, ilyenkor a levegő megtölti a tüdő felső lebenyeit. Ez egy teljes belégzés.

Kilégzés során ugyanebben a sorrendben, először a hasi részből, majd a mellkasból, végül a tüdő kulcscsont alatti részéből engedje ki a levegőt. Kiegészítés: a mellkasi légzés megfigyelhető nyújtott lábbal, hanyatt fekvésben úgy, hogy a karok a fej körül vannak. A kulcscsonti légzés pedig gyakorolható úgy, hogy a kezek a törzs mellett vannak és minden belégzésnél a vállakat a földön tartva fölhúzza a fülekhez, majd kilégzésnél visszaengedi.

A szívet védő jó éjszakai alvás rejtélye

2019. április 15.

Amerikai kutatók közelebb kerültek annak a rejtélynek a megfejtéséhez, hogy miként védi a szívet egy jó éjszakai alvás.

Egérkísérleteikben felfedeztek egy eddig ismeretlen mechanizmust az agy, a csontvelő és az erek között, amely véd az érelmeszesedés, az artériák megkeményedésének kialakulásától, de csak akkor, ha az alvás teljes és mély.

A Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók kiemelték, hogy ennek az útnak a felfedezése rávilágít az elégséges mennyiségű, minőségi alvás fontosságára az szív-és érrendszer egészségének fenntartása érdekében, valamint új célokat jelölhet ki a szívbetegségek elleni harcban. A szív- és érrendszeri betegségek vezető halálozási ok a nők és a férfiak körében az Egyesült Államokban.

“Azonosítottunk egy mechanizmust, amelyben egy agyi hormon kontrolálja a gyulladásra hajlamos sejtek termelődését a csontvelőben oly módon, hogy segít megvédeni az ereket a károsodástól” – magyarázta Filip Swirski, a tanulmány vezető szerzője, a Harvard Egyetem ofvostudományi karának adjunktusa. “Ezt a gyulladás elleni mechanizmust az alvás szabályozza, és ha rendszeresen széttöredezett az alvás, vagy rossz annak minősége, ez a mechanizmus megszakad. Ez egy nagyobb kirakójáték egy kicsiny darabja” – tette hozzá a kutató.

Mi kell a nőnek? A biológia irányít mindent?

2019. április 10.

Mi az összefüggés egy csapat városi veréb és egy tucat nő között? Mire kattan a csajod és mitől megy falnak bekattanásaidtól a pasid? Szex és pszichoanalízis - az élet című kísérletben...  

De ki választ? Az agyunk, génjeink, hormonjaink, vagy a pénztárcánk? A választ költők, biológusok, filozófusok és társkereső irodák vélik megtalálni. Van tudományos és kevésbé tudományos magyarázat. De tényleg ennyire fontos volna az ok? Vagy inkább ezzel a tudással is csak egy újabb fegyvertényt szeretnénk a magunkénak tudni párvadászatunk során? A manapság divatos evolúciós szemlélet igyekszik minden bonyolult társas magatartásformát visszavezetni valamilyen, evolúciós, tehát fejlődési célra. Így aztán prüszkölhetünk mérgünkben, vagy megadóan elfogadhatjuk, ha arról olvasunk, hogy lángoló szerelmi érzéseink javarészt a partner bizonyos illatanyagaira adott reakciók, és ezek hatása hosszabb-rövidebb idő alatt elmúlik.

Kit szeretünk a másikban?

Kellemetlen felismerésekkel már sok évtizede megajándékozott bennünket a pszichoanalízis is, amikor kimutatta, hogy életünk meghatározó döntéseiben mekkora szerepe van szüleinkhez fűződő érzelmi kötődéseinknek és traumáknak. Ezek a tudattalan mintázatok nagy mértékben befolyásolják, néha szinte irányítják vonzalmainkat és ellenszenveinket, aminek eredményeképpen sokszor életre szóló döntéseket hozunk, és azt hisszük, hogy ez a saját, szabad, egyéni választásunk volt. Igaz ugyan, hogy a hétköznapi gondolkodás is gyanakvó a nagy érzelmek irányította elhatározásokkal szemben, amikor a szerelmes ember józan ítélőképességét kétségbe vonja, de ugyanakkor drukkol is a józanság kényszerzubbonyából kiszabaduló ésszerűtlenségnek. Az egymásba feledkezett szerelmesek látványa talán felkelti a reménységet: hátha nekik sikerül. 

A pszichoanalitikus felismerés, hogy józan gondolkodásunkat erősen befolyásolják korábbi élményeink lenyomatai, azért annyira zavaró, mert szembesít valamivel, ami ugyan bennünk van, de mégsem mi irányítjuk. Ezáltal leleplezi azt az illúziót, hogy urai lennénk saját magunknak. Ugyanakkor persze, megoldást is kínál: a bennünk működő hatások megismerését, uralmunk alá hajtását - csak ez fáradtságosnak és hosszadalmasnak tűnik az instant kávé, a gyorsbüfék és az instant intimitás korszakában. A neoanalitikus pszichológiai iskola ehhez hozzá teszi az animus és anima fogalmát, vagyis atudattalan ellentétes lélekképét. Elfojtásaink, elrejtett vágyaink ellentétes nemű leképeződéséhez kell, hogy hasonló legyen az a bizonyos igazi.

A holdciklusok és a teremtési fázisok

2019. március 30.

A kauzális dimenzióban nincs idő és tér, de hozzánk időciklusokra és térszeletekre felosztva érkezik. Hogy mi?  

A Naprendszer és a földi világ a teremtés mintájára és a teremtés eredeti funkciója szerint épül fel, ezért a Hold is, - a földre gyakorolt gravitációs ereje majdhogynem mellékes mindemellett: - ezt szolgálja és ezt, a kauzális dimenzióban létejövő teremtési célt, reneltetést és rendet testesíti - jeleníti meg a földi élet és az itt kifejlett lények számára. Persze, a kauzális dimenzióban nincs idő és tér, de hozzánk időciklusokra és térszeletekre felosztva érkezik. Hogy mi?

A holdtölte a Jang energiák túlsúlyos - in extremis - kiáramlását jelenti, viccesen fogalmazva isteni sperma-kilövelés történik (Ezért érzékenyek rá és vagy nem tudnak aludni, vagy megzavarodnak és depik lesznek az éberség nélküli, Rák - Hold karmával rendelkező személyek, mivel elönti a létet a megtermékenyítés ősszelleme), a holdfogyatkozás a Jin energiák növekedett (maximális) kiáramlását.

Zene és spiritualitás

2019. március 25.

Ha elcsendesíted értelmedet és kioltod a hangokat körülötted, akkor mit hallasz? - a 11. század legnagyobb zen mestereinek egyike tette fel ezt a kérdést. Japánban a zen kolostorokban évszázadok óta kérdezik ugyanezt. A zene hangja és annak jelentése lesz a következő gondolatok tárgya, mégpedig egy lehetséges szellemi fejlődési út vonatkozásában.  

A zene, mint a makro- és mikrokozmosz leképződése
Mielőtt hangunkkal vagy valamilyen hangszerrel zenét, muzsikát szólaltathattunk volna meg, a hangzás hozott létre bennünket. A hangban vagy tónusban, akárcsak más jelenségeknél, a makrokozmosz tükröződik a mikrokozmoszban. Már Kepler felfedezte a 17. században, hogy a bolygók nem egy kör mentén, hanem elliptikus pályán mozognak.

Az elliptikus pályák végtelen mennyiségének lehetőségei közül a bolygók úgy tűnik, olyan pályákon mozognak, amelyek összhangban vannak a zenénkben megszólaló hangok egymáshoz való viszonyaival. Itt a bolygók keringési pályái látszatra a zenei felhangsor aspektusainak felelnek meg. A felhangsor a zenében a legtermészetesebb hanglétra.

Az egyes hangszerek hangzását az határozza meg, hogy több-kevesebb felhang is megszólal az alaphanggal együtt, és ezek közül egyik-másik néha előtérbe kerül. Amikor meghalljuk egy hangszer hangját, akkor mindig egy kiinduló hangot hallunk annak specifikus felhangsorával együtt. Minél magasabbra hatol ez a felhangsor, annál disszonánsabbak lesznek az intervallumok, a hangközök.