Információk, érdekességek

Védőoltások? Igen!

2020. június 27.

Fotó: 123rf.com

A megfelelő védőoltások beadásával több mint másfél millió gyermekhalál lenne megelőzhető évente. A társadalmi kirekesztettség, a földrajzi elszigeteltség, a források hiánya és a fegyveres konfliktusok okozta problémák miatt azonban a világon öt gyermekből egy nem jut hozzá az életmentő védőoltásokhoz.

A világon minden újszülöttet be kellene oltanunk ahhoz, hogy megvédjük az egészségüket. Az oltások évente 2-3 millió kisgyermek életét mentik meg, és így a védőoltásokat az elmúlt évszázad tíz legjelentősebb egészségügyi vívmányaként tarthatjuk számon. A védőoltások ráadásul rendkívül költséghatékonyak is. Az a védőoltás, amellyel egy kisgyermek egész életre szóló védettséget kap például a kanyaró ellen, kevesebb mint egy dollárba kerül.

Ennek ellenére 2011-ben a be nem oltott gyermekek száma több mint egymillióval nőtt 2010-hez képest, és elérte a 22 milliót. Félő, hogy a források és a politikai akarat csökkenésével megtörik az oltóprogramok eddigi lendülete. 2011-ben például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 193 tagállama közül csupán 152 költségvetésében szerepelt külön nevesítve valamilyen oltási program.

Egyenlőtlenségek azonban nem csupán az egyes országok között vannak, hanem az egyes országokon belül is. Tapasztalatok szerint a jobb módú családok gyermekei nagyobb eséllyel jutnak hozzá magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz, és ezáltal a szükséges oltásokhoz is, mint a rosszabb körülmények közé született társaik. Éppen ezért megingathatatlan politikai elkötelezettségre van szükség ahhoz, hogy a legszegényebb és legtávolabb élő gyermekek beoltása is biztosítva legyen – mert (ahogyan Antony Lake, az UNICEF vezetője nyilatkozta) egy gyermeket sem hagyhatunk hátra!

Az UNICEF speciális helyzete
Világviszonylatban az UNICEF szerzi be a gyerekeknek beadandó védőoltások 36%-át. 2012-ben ez mintegy 1,9 milliárd adag vakcinát és 500 millió fecskendőt jelentett. A legnagyobb felvásárlóként az UNICEF ahhoz is nagyban hozzájárul, hogy a védőoltások árát alacsonyan tartsa, ezáltal azok elérhetők legyenek a szegényebb országokban is.


A testvérféltékenység

2020. június 18.

Minden mama, akinek legalább két gyermeke van, jól ismeri a jelenséget, amikor az egyik gyerek megpróbálja rákenni a dolgokat a másikra. Ilyenkor jön az a mondat, amire a címben is utalunk: - A tesóm kezdte!  

A pszichológusok legtöbbje egyetért abban, hogy a testvérek - bármennyire szeretik is egymást - bizonyos életkorban (vagyis bizonyosan akkor, amiben éppen vannak - a szerk.) féltékenyek lesznek egymásra. Ez a féltékenység a szülőknek nagyon rosszul eshet, és bizony nehéz megállni, hogy ne legyünk részrehajlóak egyik csemetével szemben sem.

Ha a nagy bébinek képzeli magát

Minden családnál beszámolnak arról, hogy a nagyobbik gyermek a bébi és a mama közt kialakult szoros kötődést "irigyli meg", és szívesen tér vissza a cumisüveghez, vagy pelenkát kér. Ezzel a magatartással fejezi ki, hogy a testvérkéhez hasonló bánásmódra utazik. Mivel a nagyobbacska csemete inkább a mamával azonosul, vonjuk be őt a baba körüli teendőkbe. A fiút kérjük meg az "erőt igénylő" férfias feladatokra. Ő ellenőrizheti, elég meleg-e a pindurka tápszere, ő hozhatja oda a "nehéz" etetőszéket, vagy a fürdető víz hőfokát kontrollálhatja, így tanulva a hideg-meleg fogalmak közti különbséget. A lánykát a pelenkázás, kenőcsök és a fürdetés női oldala fogja érdekelni. De az is lehet, hogy épp fordítva - nem kell beleragadni a sztereotípiákba. Fontos, hogy ha már elbírja kistestvérét, gyakran tarthassa kézben, és közösen énekeljünk, vagy meséljünk az újdonat jövevénynek. Persze ezek a feladatok ne váljanak kötelességgé, elég, ha akkor fog hozzájuk a nagy, ha van hozzá kedve.

Bumm, a fejbe!

Marika elővette a kiskalapácsot, és azzal kezdte volna püfölni az újszülött Évike fejét, ha a mama közbe nem lép. Hiába volt minden, pelenkázós baba, közös fürdetés, a féltékenységgel szemben alkalmazott hagyományos módszerek kudarcba fulladtak. Mit tehetek? Írt kétségbe esve édesanyjuk Marosvásárhelyről. A legfontosabb, hogy ne büntessük meg a nagyot! A picit pedig úgy védjük meg, hogy a naggyal éreztessük, őt ugyanannyira szeretjük, mint a csecsemőt. A lányok anyukája túlzottan erősen igyekezett egyenlően szeretni gyermekeit. Levélváltásunk után rájött arra, hogy a testvéreket nem egyformán, hanem mindegyiküket igényei szerint kell szeretnie.


Mitől vérzik a kicsi orra?

2020. június 18.

Fotó: gettyimages.com

Gyermekkorban is gyakori panasz, illetve tünet az orrvérzés, mely időnként rémületet kelt a szülőkben. Ez részben abból adódik, hogy a családtagok mindenfajta vérzéstől megijedhetnek, másrészt igen gyakran a környezet viszonylag kis mennyiségű vérrel való beszennyeződése, nagy mennyiségű vérzés látványát kelti. Utóbbi azonban csalóka, hiszen, ha belegondolunk, akkor egy fél kávéscsészényi víz kiöntése is mekkora foltot hagy a konyha kövezetén! Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a leggyakoribb okokat és a teendőket.

Ezek okozhatnak orrvérzést

  • Az orrnyálkahártyát sűrű hajszálérhálózat szövi át, amelynek jelentősége abban áll, hogy a belélegzett levegőt felmelegíti. Ennek a hajszálérhálózatnak a sérülése eredményezi az orrvérzést. Könnyű belátni, hogy abban az esetben, amikor a hajszálerekben megnövekszik a vérnyomás, akkor azok fala megrepedve orrvérzést okoz. Ilyen vérnyomás-emelkedést azonban legtöbbször teljesen átmeneti és banális dolgok okoznak, nem pedig a félelmetesnek ható magasvérnyomás-betegség.
  • Egy banális nátha során az orrnyálkahártyán zajló gyulladás miatt kitágulnak a hajszálerek. Ez természetesen a bennük áramló vér mennyiségét illetve annak érfalra gyakorolt nyomását is megnöveli. Ha ilyenkor egy további nyomásfokozódás lép fel (erőteljes orrfúvás, tüsszentés, orrszívás, hosszabb légvételi szünet alvás közben), akkor ennek az érfal már nem tud ellenállni, és megreped.
  • Természetesen serdülőkorú gyermekek visszatérő orrvérzése esetén gondolni kell a magasvérnyomás-betegség lehetőségére is, így otthoni vérnyomásmérésekkel, gyanú esetén szakorvosi vizsgálat alapján szükséges ennek a lehetőségét megerősíteni vagy kizárni.
  • Amennyiben nagyon száraz a szobalevegő, akkor az orrnyálkahártya kiszáradása mellett pörkök képződhetnek, melyek megsértve a nyálkahártyát, mint egy mechanikus trauma eredményezhet orrvérzést. Kisgyermekek esetében a külső erőbehatás okozta sérülésen túl gondolni kell az orrpiszkálásához társuló vagy az orrba feldugott esetleges idegentest orrvérzést provokáló hatására is.
  • Könnyű belátni, hogy olyan esetekben, amikor a véralvadás mechanizmusa valamilyen okból kifolyólag zavart szenved (vérképzőszervi betegség, veleszületett vagy szerzett alvadási zavar, alvadásgátló gyógyszerek alkalmazása), akkor az orrvérzés is gyakrabban jelentkezhet. Ezekben az esetekben a kóreredetet tisztázni kell, de fontos, hogy ilyen kórállapotokban nem csak az orrnyálkahártya vérzése jelentkezik, hanem egyéb nyálkahártyákon, illetve a bőrben is megfigyelhetők vérzéses jelenségek.

Egy nő gyerek nélkül is igazi nő?

2020. június 13.

Fotó: gettyimages.com

Gyerek nélkül a nő lehet igazán teljes értékű nő? Vajon a társadalom elfogadja azokat, akik nem akarnak gyereket? Vagy lesajnálják azokat, akiknek sehogy sem adatik meg ez a csodálatos lehetőség? A lombikprogram tényleg beavatkozás a sorsba? Ilyen érdekes témákról beszélgetünk ma, tarts velünk!

Az biztos, hogy a nők két dologért bármit megtennének: eleinte, hogy ne legyen, aztán meg hogy legyen gyerekük.

Alapvető minden nő gondolataiban az, hogy egyszer gyermeket szeretne. Alapvető, hiszen ez kódolva lett belénk, nőkbe. Ősi ösztön. És mégis előfordul – a mai akcelerált világban szinte minden második esetben – hogy a gyermek érkezése várat magára, vagy esetleg reménytelennek is tűnik. Sok nőben ilyenkor felmerülnek kételyek, hogy gyerek és az anyaság megélése nélkül kiteljesedhet-e női mivoltuk? Sok esetben a konvenciók és a társadalmi elvárások is ráerősítenek ezekre a kételyekre, hiszen az esküvő napján már felkerül a napirendi pontok közé a gyerekkérdés.

Vészjelzés társadalmi nyomásra

Amíg nincs gyerekünk addig akár naponta érezhetjük a kirekesztettségünket egy-egy munkahelyi beszélgetés kapcsán, vagy akár a baráti körünkben is, mikor a gyerekekkel kapcsolatos témák előkerülnek. Az „Oh Te ezt nem értheted! Majd, ha lesz gyereked megtudod!” „Tényleg mikor lesz nálatok gyerek?” kérdések és mondatok csak úgy záporoznak ránk és azon kapjuk magunkat, hogy bár nem terveztük eddig és talán még a párunkkal kis közös együtt töltött időre lenne szükségünk kettecskén, mégis beindulnak a hormonjaink, mintha ezek a mondatok bekapcsolnák a „gyerek kell” vészjelzőt. A lavina elindul és kezdődhet az orvoshoz járás, a sok rossz hír és a rengeteg csalódottság-érzés hónapról hónapra. Titkoljuk a világ előtt a megéléseinket, a kudarcainkat. Mosolyogva megyünk nap, mint nap dolgozni, pedig a kérdések csak jönnek és a válaszaink egyre elcsépeltebbek.


Mit kell tenni terhesség alatt a magas koleszterinszinttel?

2020. június 12.

Fotó: gettyimages.com

A terhesség alatt 25-50 %-kal nő a koleszterinszint, még egészséges nőknél is. Azoknál a kismamáknál pedig, akiknek eleve magas volt a kiindulási koleszterinszintjük, az emelkedés még magasabb lehet. Ennek a speciális helyzetnek a kezeléséről beszélt dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa. 

A koleszterin egy bizonyos szintig szükséges

A koleszterin a testzsírok egy típusa és két úton kerülhet a szervezetünkbe. Egyrészt élelmiszerekkel vihetjük be őket (bár erről az elméletről egyre több cáfolat születik), másrészt a májunk is termel ilyen anyagot. A koleszterin ugyanis egy bizonyos mennyiségig szükséges, ugyanis ez a sejtek egyik alkotóeleme, részt vesz a hormontermelésben és a D-vitamin szintézisében is. Ugyanakkor, ha túl magas a vérben a koleszterinszint, különösen a „rossz”, azaz a LDL-koleszterin szintje, az a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából káros, mert a felesleg lerakódik az erekben és számos szív-érrendszeri betegséghez.

Tudni kell, hogy az emelkedés nem csak a mozgásszegény életmód, a telített zsírsavakban gazdag élelmiszerek fogyasztása, az elhízás miatt következhet be, de egyes betegségek (pl. diabétesz, vese- és májbetegség) és bizonyos gyógyszerek (pl. szteroidok, béta-blokkolók, antidepresszánsok) is megemelhetik az értékeket.

– Ezen kívül „örökölni” is lehet a magas koleszterinszintet. Az úgynevezett familiáris hiperkoleszterinémia öröklődhet az egyik szülőtől és nagyon ritkán mindkettőtől is – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa. – Becslések szerint világszerte mintegy 10 millió személynek van familiáris hiperkoleszterinémia betegsége, és a betegek 80 %-ánál nem ismerik fel ezt. Az érintett magyar betegek száma 20-50 ezer lehet, és jelenleg alig 1 százalékuk tud a problémájáról. Ezért is fontos a rendszeres laborvizsgálat – panasz és tünetek nélkül is!


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...909192...295