Információk, érdekességek
Így ápold a bőrödet babavárás alatt
2020. június 10.
A várandósság időszakában az átalakult hormonháztartás miatt a bőr minősége is megváltozik. Dr. Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus, a Dermatica orvosának segítségével a leggyakrabban felmerülő kérdéseket vesszük sorra.
Festhetem-e a hajam várandósság alatt?
A kismamák bőrének ápolása fokozott gondosságot, figyelmet igényel. A bőrre jutó krémek, kozmetikai szerek hatóanyagai felszívódás után a véráramba kerülhetnek, ezért nem javasolt hajfestés, dauerolás sem az első trimeszter alatt. A hormonális változások következtében a hajtextúra is megváltozhat, így nem ritka, hogy a korábban használt festék egészen más árnyalatot ad. Amennyiben mégis alkalmazásuk mellett döntünk, érdemes természetes alapú hajfestéket választanunk, s először kis felületen ellenőrizni a végső eredményt. A haj a fokozott faggyútermelődés miatt zsírosabbá válhat, így gyakoribb hajmosás szükséges, amihez kímélő sampont válasszunk.
Hogyan ápolhatom a bőröm? Járhatok kozmetikai kezelésekre?
A fokozott faggyúmirigy-működés miatt nemcsak a haj, de a bőr is zsírosabbá válhat, mitesszerek, pattanások jelentkezhetnek. A megváltozott bőrtípus kezeléséhez kérjük szakember tanácsát, aki segíti a megfelelő készítmények kiválasztását. A várandósság időszakában különös figyelemmel válasszuk meg a bőrápoláshoz használt termékeket. Lúgos hatású tusfürdők, szappan helyett olyan fürdőszert válasszunk, amely a bőr pH-értékével megegyező, vagy semleges vegyhatású. Az A-vitamin-tartalmú krémek, retinolsav származékok alkalmazása magzati ártalmat okozhat, így használatuk előtt mindig kérjük bőrgyógyász tanácsát. A kozmetikai kezelések előtt minden esetben jelezzük, hogy babát várunk, ilyenkor bizonyos eljárások alkalmazása, például a testkezelések, lézeres szépészeti beavatkozások kerülendők.
Aggódom, hogy az anyajegyeim sötétebbek lettek. Vizsgáltassam meg?
A várandósság időszakában sok kismama fordul bőrgyógyászhoz az arc, homlok területén jelentkező pigmentációs változások – májfolt kialakulása – miatt. A hormonális változások következtében a nyak, hónalj és mell területén újabb kötőszövetes növedékek jelenhetnek meg. A már meglévő anyajegyek, májfoltok, bőrszínű elváltozások is sötétebbé válhatnak, ezek általában ártalmatlan jelenségek, de érdemes ezeket is szakorvosnak megmutatni. A pigmentációs zavarok megelőzésére télen is használjunk megfelelő faktorszámú fényvédőt, naptejet. A terhesség során a hormonális változások, a fokozott verejtékezés, mell- és hasméret növekedése, lábdagadás elősegíti a gombás fertőzések kialakulását, ezért fokozottan ügyeljünk a hasredő, mellek területén is a hajlatok szárazon tartására.
A szülő vagy a média neveli a gyermeket?
2020. június 06.
Gyakran feltett kérdés, hogy a gyermek mikor, mit és mennyit tévézhet. Napjainkban érdemes az internet hatását is figyelembe venni, amikor meg akarjuk válaszolni a kérdést: vajon mennyi médiafogyasztást engedjünk a gyermeknek?A pszichológusok szerint jelentős, sőt igen negatív hatással lehet a tévé a gyermekek személyiségfejlődésére.
Mi a szülő szerepe a gyermek médiafogyasztásában?
Amikor a média felelősségét boncolják pszichológusok vagy más kommunikációs szakemberek, akkor gyakran egy fontos tényezőt felejtenek el: a szülő szerepét. Véleményem szerint az áttörő felfedezés nem az, hogy a médiának lehetnek negatív következményei, hanem az, hogy a szülő miként reagál. Miben engedékeny vagy miben szigorú gyermeke tévénézésének szabályozásában. Feltehető az a kérdés, miszerint a szülő vagy a tévé neveli-e a gyermeket. A tévé a kultúránk része, hiba lenne, ha azon a véleményen lennék, mint sok laikus, hogy ki kell iktatni teljes mértékben a tévézést. Meg kell találni az egyensúlyt és ennek elősegítése a szülő feladata.
A televízióban látott agresszív jelenetek a gyermekben szorongást hoznak létre, továbbá elősegítik az agresszív magatartás kialakulását.
Miért válik agresszívvé a gyermek a tévé hatására?
Természetesen nem mondható ki, hogy minden gyermek agresszív lesz az erőszakos filmektől, azonban az leszögezhető, hogy jó hatással nincsen rájuk. Az esetek többségében valóban később megjelenik az erőszakos magatartás. Mindezt befolyásolja a tévé előtt eltöltött idő, a gyermek intelligenciája és az általam legfontosabb faktor, a szülői minta, magatartás.
Egy új viselkedésforma megjelenése kisgyermekkorban az utánzáson alapszik. Ahogyan az óvodában, a tévé előtt ülve is elsajátít új magatartásmintát, ez az alapja az agresszív viselkedés megjelenésének. Egy 4-5 éves gyermek nem tudja elkülöníteni a valóságot, attól a fikciótól, amit a tévében lát. Tehát az a valóság, amit lát. Mindez igen nagy zavart tud okozni a fejében amikor egy akciófilmet néz.
Nézzünk egy példát: gyakori eset, hogy a szülő fáradtan hazamegy a munkából, leül gyermekével a tévé elé és bekapcsolja az egyik valóságshow-t a sok közül. Az esetek többségében ezek a műsorok semmi másról nem szólnak, csak a kiabálásról, alkoholizálásról, majd a következő képkocka, hogy a férfi erőszakosan közeledik egy nőhöz, akinek viselkedése is hagy némi kivetni valót. A kisgyermek ezt látja és „szó szerint” értelmezi, vagyis modellként szerepel az agresszív férfi és a bántalmazott nő. Ne csodálkozzon a szülő, ha a gyermek magatartásában vagy akár szófordulataiban megjelennek a tévében elhangzottak.
Az orrmandula-gyulladás: a vizsgálatokat időben el kell kezdeni
2020. május 31.
A gyermekkori nátha szövődményeit illusztráló sárkánytörténet ötödik állomásához érkeztünk. Sorozatunk egyik legfontosabb, s valószínűleg legnagyobb érdeklődésre számot tartó része az orrmandula problémákkal kapcsolatos betegségről szól.
Előző írásainkban olvashattak a szűnni nem akaró nátha kapcsán kialakuló betegségekről: az arcüreggyulladásról, a fülkürthurutról, a középfülhurutról.
Valószínűleg már mindenki tudja, hogy a megfázásnak vélt nátha kórokozói vírusok.
A megfázás elősegíti a vírusok megtelepedését az orrban, majd ezt követően az alsó légutakban is. Ezután a megduzzadt nyálkahártyán és a pangó váladékban baktériumok telepednek meg, a váladék besűrűsödik, sárgás-zöldes színű lesz, és máris elindul a lavina, egy szövődménysorozat, mely az orrban kezdődik, és a tüdőben fejeződik be. Az egyes állomások törvényszerű sorrendben követik egymást. Felismerésük nem mindig egyszerű, hiszen a tünetek közül csak a szűnni nem akaró orrfolyás, orrdugulás, a főleg éjszaka jelentkező száraz, majd hurutos köhögés teszi mindenki számára egyértelművé, hogy nem egyszerű náthával állunk szemben.
Legyőzni a hétfejű sárkányt
A gyermekek közösségbe kerülése kapcsán ezek a tünetek olyan gyakoriak, hogy sokan már természetesnek vélik. A látszólag banális tünetek mögött a kialakulás sorrendjében általában hét önálló betegség áll, és ahogy már többször olvashatták, ez inspirálta a hétfejű sárkány elnevezést. Az összetevők egymáshoz kapcsolódnak, egymást követően alakulnak ki és egy komplex kórképet eredményeznek. Bármelyiket próbáljuk önmagában megoldani, nem szünteti meg a tüneteket, csak részproblémát old meg. A mesében is a sárkány összes fejét le kell vágnia a királyfinak, hogy győzedelmeskedni tudjon.
A náthától az orrmandula-duzzanatig
Az elhúzódó, heteken át tartó náthás állapot a gyógyszeres kezelés hatására átmenetileg javul, de néhány nap múlva tovább folytatódik. Köztudomású, hogy a gyermekek három éves kor alatt még alig tudnak orrot fújni, de ha mégis sikerül megtanítani, az orrfújás hatékonysága nem tökéletes. Az orrban termelődő és felgyülemlő váladék a baktériumok szaporodásának melegágya. A vírusokhoz csatlakozva megtelepednek a duzzadt orrnyálkahártya miatt kialakuló szűk orrjáratokban, és utat keresnek a további szaporodás számára az orral kapcsolatos piciny üregrendszerben, elsősorban az arcüregben.
Az arcüregek már újszülött korban piciny, borsónyi üreg formájában jelen vannak, ellentétben a homloküregekkel. Ezek ugyanis csak három éves kor után kezdenek fejlődésnek indulni, és tíz éves korban érik el a teljes nagyságot.
Nem jut elég idő a gyerekre?
2020. május 29.
Bár Prof. Dr. Bagdy Emőke szakpszichológus elmondása alapján a nagyobb gyermekekkel nem feltétlen kell órákat játszania a szülőknek, a magyar anyukák fele hétköznapokon szeretne több időt tölteni csemetéjével. Ezt a legtöbb családban hétvégi közös programokkal igyekeznek pótolni – derült ki a JátékNet.hu felméréséből. A játékot és a gyermeknevelést együttes erővel végzik a szülők, azonban a házimunkából és a közös tanulásból az apukák kevésbé veszik ki a részüket.
A legkisebbeknek életbevágó a közös játék
A háromévesnél kisebb gyermekek kapják a legnagyobb figyelmet: a magyar édesanyák több mint fele hétköznap is legalább napi 2 órát játszik ilyen korú csemetéjével – derült ki a felmérésből. Ennek a gyermek fejlődése szempontjából is különös jelentősége van: „A születés utáni első évben nagyon fontos szerepe van a fizikai kontaktusnak az idegrendszeri fejlődés, a kötődés és a későbbi szociális kapcsolatok szempontjából” – magyarázta Prof. Dr. Bagdy Emőke, nemzetközileg elismert szakpszichológus.
Az óvodásokkal és a kisiskolásokkal nem játszunk már olyan sokat
Az óvodáskorú gyermekek hétköznapjaik nagy részét már nem a szüleikkel töltik, de a felmérés szerint délután még így is marad 1-2 óra a közös játékra, hétvégén pedig a családok többségében 2-3 óránál is több jut a közös kikapcsolódásra. A kisiskolások délutánonként leckét írnak és szakkörökre járnak, így a szülők hétköznapokon jellemzően csupán fél-egy órát játszanak velük. „Az óvodások a nemi szerepüknek megfelelő játékokat játszanak, például a kislányok babákat öltöztetnek vagy főzést mímelnek, míg a kisiskolások számára már a versenyjátékok fontosak, amelyekben meg tudják mutatni a világnak, hogy mi mindenre képesek – árnyalta a képet Prof. Dr. Bagdy Emőke. – Így tehát egyáltalán nem baj, ha nagyobb korban nem játszunk a gyermekkel órákat. Gondoljunk csak bele, az iskolában és a játszótéren a gyerekek már saját kortársaikkal játszanak, a fiúk csapatban sportolnak, például fociznak, a lányoknak pedig a körjátékok vagy a tánc jelenti a kikapcsolódást.”
Rossz szokások: a szájtépés és a fogcsikorgatás
2020. május 22.
A kisgyereket ért megrázkódtatás, a lelki sérülés okozta belső szenvedés, a viselkedés megváltozásával, gyakran furcsa szokások felvételével jár. A felnőtteket idegesítő rossz szokások, mint a körömrágás, orrpiszkálás, hajtépés, ajakrágás, fogcsikorgatás, ringatózás, egyrészt a frusztrációra adott izgatottságot jelzik, másrészt a feszültség oldására szolgáló önnyugtató manőverek, a biztonság, a nyugalom iránti vágyat jelzik. De miért és mikor van szüksége egy kisgyereknek önnyugtatásra?
A szájtépés
Mivel a száj egy erogén zóna, a szájkörüli babrálás kellemes érzéssel jár, a feszültség tudatalatti levezetésének hatásos módja lehet. A tépegetés, a szájrágcsálás, a nyalogatás miatt kipirosodott, kiszáradt, duzzadt kisebesedett ajak fájdalma, csúnya látvány, és emellett behatolási kaput nyit a vírusok, a baktériumok és a gombák számára. A rossz szokás ellen a kiváltó ok megszüntetése mellett, leginkább az ajkak gyakori zsírozásával lehet védekezni. A zsebben legyen ajakír, éjszakára inkább hidratáló gyógykenőcs (akár a vaj, az olívaolaj is megteszi) alkalmazása tanácsolható. Feszültségoldó lehet a rágózás, és még a cukormentes gumicukorka majszolása is ártalmatlanabb, mint a száj sebesedése.
A fogcsikorgatás
Okozhatja belső feszültség, elfojtott agresszivitás, a fogak és az állkapocs rendellenes állása, de egy túl magas tömés is felerősítheti a meglévő problémát. Idegrendszerünk a nappal elfojtott mérgelődést éjszaka, álmokban dolgozza fel, és éjszakai felriadást, gyakran fogcsikorgatást eredményez.
A fogakra nehezedő tartós nyomás, a szorítás, a csikorgatás komolyan veszélyezteti a fogak épségét, de károsan érinti a rágóizmokat, az álkapocs izületeit, a fogínyt és megváltoztathatja a fogak állását is. A megfeszült rágó-, nyak- és a torokizmok másnap arc, fej és fülfájást okozhatnak. Kisbabáknál, a metszőfogak előbújása után, ezek egymáshoz dörzsölése, csikorgatása természetes jelenség.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...919293...295