Információk, érdekességek

Nem tudok aludni, mert horkol!

2025. május 19.

A horkolás még potenciazavart is okozhat?

Alvás közben fontos szerep jut a felső légutaknak (orrüreg, garat, gége, légcső), mivel ezeken keresztül jut el a levegő és a benne lévő oxigén a szervezet pihenése alatt is a tüdő és a keringés által a sejtekhez. A felnőtt férfi lakosság 40, a női lakosság 20%-a horkol. A kor előrehaladtával növekszik a horkolás előfordulási valószínűsége. A horkolás a szociális, partnerkapcsolati problémákon túl – mások nyugalmát zavaró horkolás – a horkoló szervezetére is negatív hatással van. A horkolásból adódó, alvás alatti jelentős oxigénhiány nappali fáradtságot, aluszékonyságot, teljesítménycsökkenést, a koncentráció zavarát, ingerlékenységet, férfiaknál potenciazavart okozhat. Mivel a horkolás által létrejövő oxigénhiány folyamatos stresszt jelent a szervezet számára, a horkolók esetében jelentősen megnövekszik az előfordulási valószínűsége a magasvérnyomás-betegségnek, a szívbetegségnek, a stroke-nak és egyéb keringési betegségeknek.

Lehetséges okok

A légutak szűkületének számos oka lehet, ezek közül a legfontosabbak/leggyakoribbak, a teljesség igénye nélkül:
Az orr kóros állapotai (melyek az orrüreg szűkületét okozzák):

• Orrsövényferdülés
• Az orrkagylók megnagyobbodása
• Légúti allergia
• Krónikus orrmelléküreg-gyulladás (rostasejtek, arcüreg, homloküreg)
• Orrpolip

A garat kóros állapotai:

• Megnagyobbodott orrmandula (leginkább gyermekkorban)
• Megnagyobbodott torokmandula
• Megnagyobbodott nyelvcsap
• Tónusát vesztett, laza lágy szájpad
• Anatómiailag szűkebb garat
• Megnagyobbodott nyelvgyök

Élettani/kórélettani állapotok, melyek fennállása esetén nagyobb valószínűséggel fordul elő horkolás, illetve légzéskimaradás:

• Túlsúly. A testtömegindex (BMI – Body Mass Index) alapján kategorizálható az emberi testsúly állapota. Kiszámítása során a kg-ban megadott testtömeget osztják a m-ben mért testmagasság négyzetével, mértékegysége: kg/m 2 . A normál testsúly 18,5–24,99 közötti tartományban található, 25–29,99-ig túlsúlyosságról, míg 30 feletti értékeknél elhízásról van szó.
• 40 évesnél idősebb egyén. Az életkor előrehaladtával a szervezet izmainak tónusa csökken, ez történik a felső légutak izmaival is. Ennek következtében a lágy szájpad és vele együtt a nyelvcsap tónusukat vesztett szövetei egyre nagyobb mértékben jönnek rezgésbe a beáramló levegő hatására, és az egyre hangosabbá váló horkolási hangot képezik.
• 43 cm vagy annál nagyobb nyakméret férfiaknál, 40,6 cm-nél nagyobb nyakméret nőknél. Általánosságban a nagyobb nyakkörfogat vastagabb nyaki zsírszövetet jelent, amely fekvő állapotban jelentősen szűkíti a felső légutakat.
• Az alkohol izomrelaxáló hatása. Ha lefekvés előtt alkoholt fogyaszt valaki, az mennyiségtől és egyéntől függően relaxálja a felső légutak izmainak tónusát, ezáltal a légutak szűkülnek, ami horkolást eredményez.
• Gyógyszerek, főként nyugtatók, altatók, melyek izomtónus-csökkenést okoznak.
• Dohányzás.
• A menopausa utáni hormonváltozások hatására a garatizmok nagyobb mértékben lazulnak el.

Magyar tanulmány fedi fel a vírusok evolúciójának kaotikus természetét – nehéz lesz így előrejelezni a jövőbeli járványhullámokat

2025. május 19.

A Szegedi Tudományegyetem matematikusainak új modellje a káoszelmélet segítségével mutatja be, hogyan vezethet az immunelkerülés és a fertőzőképesség közötti evolúciós egyensúlyozás kiszámíthatatlan tulajdonságú új vírusvariánsokhoz.

A COVID-19 pandémia alatt megtapasztalhattuk, hogy az újonnan felbukkanó variánsok rendre  felborították a várakozásokat, újabb és újabb nehézségeket okozva. A brit variáns (későbbi nevén alfa) megjelenésekor például sokan már a nyitásra készültek, ám a szegedi járványmodellező matematikusok már jóval előre jelezték a harmadik járványhullámot, amit ez a variáns okozott a megnövekedett terjedési képessége miatt.  A világjárvány megmutatta, mennyire nehéz megjósolni a vírusok evolúcióját – az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium kutatóinak új tanulmánya elméleti alapot ad arra, hogy megértsük, miért.

Vitaminpótlás, de hogyan?

2025. május 18.

A téli, tél végi időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes – esetleg mivel nem ajánlott – bevenni, ill., hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.

A legelső, amit hasznos tudni, hogy a szedni kívánt vitamin vízben vagy zsírban oldódó-e, mert ez fontos kiindulópont azzal kapcsolatban, hogy mivel érdemes bevenni – mondja dr. Horváth István László. A zsírban oldódó A-, D-, E- és K-vitaminokat étellel ajánlott elfogyasztani, míg a B- és a C-vitamint egy pohár vízzel, akár reggeli előtt is be lehet venni. B-vitaminnal indítani a napot azért is jó lehet, mert ettől a legtöbben jellemzően kicsit energikusabbnak érzik magukat.

Dr. Vajda Péter az ásványi anyagok szedésével kapcsolatban említ néhány fontos szempontot. Az egyik, hogy a vastartalmú készítményeket javasolt inkább éhgyomorra bevenni, mert üres emésztőrendszerből jobban felszívódnak, de ha valakinek gyomorpanasza van, inkább étkezés közben vagy azt követően tegye. ugyancsak a megfelelő felszívódás érdekében a magnézium-, ill. a vastartalmú készítményeket lehetőleg ne együtt szedjük. Ha van rá mód, akkor a vasat inkább reggel, a magnéziumot pedig este vegyük be, ez egyébként segíthet az elalvásban is.

Ahogyan a gyógyszerek, úgy a vitaminok és ásványi anyagok esetében is igaz, hogy a bevételükhöz a legjobb egy pohár víz.

A kávéban, teában, energiaitalokban lévő koffein kedvezőtlenül befolyásolhatja a felszívódásukat, a C-, valamint a B 1és a B2 -vitamin pedig hő hatására bomlik, tehát ezeket semmiképpen nem ajánlott forró itallal bevenni. Ami a tejtermékeket illeti, azok kifejezetten megnehezítik a vas felszívódását, így a kettőt együtt kerülni kell. De pl. a C-vitamin kifejezetten segíti a vas hasznosulását, az egy gyakori kombináció is – magyarázza dr. Vajda Péter. Ha valaki a vitaminok, ásványianyagkészítmények vagy ezek kombinációja (multivitamin) mellett gyógyszereket is szed, annak érdemes figyelnie arra, hogy a megfelelő hasznosulás érdekében ne együtt, hanem 1-2 óra különbséggel vegye be ezeket.