Információk, érdekességek
A parfüm, az egyéniségedet tükrözi
2020. január 05.
Ahhoz, hogy olyan illatot válasszunk, amelynek felvitele után jól érezzük magunkat, nem elég csupán megszagolnunk egy parfümmintát, hanem bizonyos ismeretekkel is kell rendelkeznünk.
A parfüm kényes kérdés… Sokat mond el rólunk. Láthatatlan, és mégis hangsúlyt ad a jelenlétünknek.
Honnan tudjuk, hogy illik hozzánk egy illat?
A parfümöt fogadjuk el úgy, mint egy hozzánk illő öltözéket. Fontos, hogy könnyedebben érezzük magunkat azt követően, hogy magunkra fújtuk, és a „viselése” is hasonlóképpen hasson ránk. Ugyanakkor legyünk figyelemmel a választás szubjektív oldalára, hagyjuk, hogy ízlésünk irányítson, minden előzetes megfontolás nélkül. Az illatszergyártók azt ajánlják, hogy legalább egy teljes napon át próbáljuk ki a parfümöt azután, hogy mintát kértünk belőle a boltban. Ha az illat túlságosan „jelen van”, azaz nagyon erős, és emiatt kényelmetlenséget okoz, rossz úton járunk. Amennyiben viszont úgy tűnik, hogy „eggyé olvad” velünk, és barátaink netán még meg is kérdezik, „mi ez a kellemes illat?”, nyilvánvaló, hogy jól választottunk.
Miért változik olykor ugyanannak a parfümnek az illata?
Vegyük figyelembe, hogy egy élő szervezet reagál a parfümre a bőrön keresztül – mely maga is változik. Ahogy a savasság sem ugyanolyan mértékű stressz vagy eltérő táplálkozás hatására, úgy a szaglásunkat érintő anyagok sem fejtik ki mindig ugyanazt a hatást. Egyes, a szaglóérzékünkre erősen ható fűszerek (pl. a curry) illata vagy a zöldségeké (pl. fokhagyma, káposzta) visszatérhet. Hasonlóképpen a parfüm illata is „előjöhet” egyéb módokon. Ez a megállapítás arra ösztönözzön minket, hogy az adott körülmények határozzák meg a parfüm használatát. Emiatt nem csak a bőrön való alkalmazásról lehet szó. Olykor egy könnyedén rászórt, leheletnyi parfüm az öltözéken tartósabban és másképp hat, mint a bőrön. Azzal a feltétellel, hogy a mosópor illata nem dominál, és nem keveredik össze a parfümével.
A xilites rágógumi véd a középfülgyulladástól?
2019. december 29.
A xilittel (más néven: xilitollal vagy nyírfacukorral) édesített rágógumik rágásával körülbelül minden negyedik középfülgyulladás kivédhető.
Kutatási eredmények támasztják alá azt, hogy bizonyos fajta rágógumik segítenek a gyermekkorban gyakorinak számító középfülgyulladás (otitis media) megelőzésében is.
Újabban a rágógumik édesítésére a fogszuvasodást okozó szacharóz (azaz répacukor) helyett a fogbarát xilitet használják. A xilit a szájban található baktériumok savtermelését és növekedését gátolja, ezért kevesebb baktérium tud a szájüregből a középfülbe vándorolni, azaz a fülben csak kevés kórokozó lesz jelen. Emiatt a bakteriális középfülgyulladás gyakorisága csökken.
Mintegy 1800 tizenkét év alatti gyermeket vontak be abba a vizsgálatba, ami során vagy rágógumit vagy szopogatótablettát vagy édes ízű szirupot kaptak a gyermekek (mindhárom tesztelt forma esetén xilites és xilitmentes készítményeket is vizsgáltak, azaz összesen hatféle „kezelés” létezett). A xilites készítményeknél az elfogyasztott napi xilitmennyiség kb. 8–10 g volt. Lényeges tudni, hogy hasonló mennyiségű xilitet fogyaszt el az a gyermek vagy felnőtt is, aki a kereskedelemben kapható xilites rágógumikat rágja.
A vizsgálatok 2-3 hónapon keresztül zajlottak, közben a gyermekeknek minden nap többször kellett a tesztelendő készítményből fogyasztani.
Megállapítható, hogy a valamilyen formában (rágógumi, szopogatótabletta vagy szirup) xilitet kapó gyermekeknél a középfülgyulladás gyakorisága mintegy 25%-kal kisebb volt, mint a xilitet nem kapó társaiknál.
Veszélyes munkahelyek, új határértékek
2019. december 28.
Megállapodás született az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a munkahelyeken előforduló, elismerten rákkeltő vegyi anyagok és mutagének listájának további anyagokkal történő kiegészítését célzó javaslatról, amely új határértékeket vezetne be öt vegyi anyag esetében – közölte az Európai Unió Tanácsa.
Az Európai Bizottság 2018 tavaszán tett javaslatot a szóban forgó anyagok használatának korlátozására a munkavégzéssel összefüggő rákos megbetegedések és más egészségügyi problémák elleni küzdelem jegyében.
Az új határértékek azt szabályozzák majd, hogy a munkahelyi levegőben az érintett vegyi anyagok legfeljebb milyen mértékben lehetnek jelen. A munkavállalók szempontjából jelentős rákkeltő anyagok között van a kadmium és szervetlen vegyületei, a berillium és szervetlen berilliumvegyületek, az arzénsav és sói, továbbá szervetlen arzénvegyületek, a formaldehid, valamint a 4,4′-metilén-bisz (2-klór-anilin).
A rákkeltőnek tartott anyagok egy részét széles körben használják olyan ágazatokban, mint például a kadmiumgyártás és -finomítás, a nikkel-kadmium akkumulátorok gyártása, a mechanikus fémbevonás, a cink- és rézolvasztás, az üveggyártás, az elektronikai, vegyipari vagy műanyag termékek gyártása, az újrahasznosítás, valamint használják öntödékben, laboratóriumokban, illetve az egészségügyben is.
Madarak téli etetése: mivel, hogyan? És mit ne tegyünk?
2019. december 22.
A mintegy ötven potenciális etetőlátogató madárfaj megfigyelése egyedülálló élményt kínál a kertekben, a parkokban és a sokadik emelet magasságában is. Ugyanakkor a vízimadarakat soha, sehol, semmivel ne etessük, mert ez tömeges pusztulásukat okozhatja!
Az énekesmadár-etetési időszak dandárja hazánkban az első fagyok késő őszi beköszöntétől ezek megszűnéséig, november második felétől márciusig tart. Az etetők madárforgalma elsősorban a tél keménységétől, ezen belül is főleg a hótakaró vastagságától és tartósságától függ. Enyhe teleken az etetőket látogató madarak faj- és egyedszáma gyakran csak fele, harmada a megszokottnak.
Az énekesmadaraknak adható téli madáreleségek 3+1 csoportba sorolhatók: napraforgó, amibe apró szemű kölest is lehet keverni; állati zsiradék (háj, faggyú, főzéssel sótlanított szalonna, cinkegolyó); alma (gallycsonkokra szúrva és földre szórva) és bogyók (vadszőlő, borostyán, tűztövis, nyugati ostorfa, fagyal); plusz ivó- és fürdővíz, a befagyott itatókban a naponkénti vízcsere. Bármi mással kísérletezni felesleges, és a madarakra nézve kockázatos lehet.
Az énekesmadarak téli etetésével szemben a vízimadarak etetése tömegesen sodorja veszélybe, betegíti meg és ítéli pusztulásra az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek. A harminc éve nem tapasztalt keménységű fagyokat hozó 2016/2017-es tél szomorú hazai tapasztalatai, a tömeges madárelhullások rávilágítottak arra, hogy a madarak és az emberek védelme érdekében Magyarországon is beszélni kell a témáról.
A vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus etetőket látogató énekesmadarakétól. Etetésük szennyezi a környezetet, közben kikapcsolja a téli túlélést szavatoló vonulási viselkedést, ami tömeges jégbe fagyásukat okozza. Növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót, az ebből eredő sérülésveszélyt és a fertőző betegségek terjedését.
Harcsa Veronika: Fontos, hogy egyensúlyban legyünk
2019. december 20.
Egy fiatal, törékeny lány egy biztos, kristálytiszta hangszínnel, szuggesztív előadásmóddal, amit előbb ismertek Japánban, mint itthon. Harcsa Veronika jazz énekes, aki a Brüsszeli Királyi Konzervatóriumban szerezte mesterdiplomáját, ma is folyamatosan turnézik, úgyhogy ünnepnap amikor itthon hallgathatjuk őt.
Fontos, hogy egyensúlyban legyünk
Szarvasházi Judit: Amikor megkérdezték tőled fiatalkorodban, hogy mi leszel, ha nagy leszel, akkor nem jazzénekest mondtál, hanem informatikust? Hogy is volt ez?
Harcsa Veronika.: Igen, a matek volt előbb. Bár kicsikoromtól jártam zeneiskolába. Hétéves koromban a szüleim beírattak zongorázni. De ez csak amiatt volt, hogy ők úgy érezték, ez az általános műveltségnek a része. Én elég jó voltam matekból, úgyhogy matematikatagozatra mentem gimnáziumba, a Fazekasba, és közben folyamatosan része volt az életemnek a zene is. De nagyon sokáig tartott, mire elmertem dönteni, hogy ez nekem fontosabb, mint egy hobbi. A szüleim is azt támogatták, hogy legyen egy jó egzisztenciám. Mivel akkor nagyon erős volt az informatikai boom, a műszaki egyetemre mentem.
Sz.J.: Az egyetem után döntöttél úgy, hogy váltasz?
H.V.: Már a műszaki egyetemen,húszéves korom körül vált egyértelművé, hogy a zene, azon belül a jazz és az éneklés az, ami nekem nagyon sokat jelent, és olyan dolgokat éltem meg a zenében, amiket – bár nagyon szerettem a matekot, és egyáltalán nem volt nyűg az egyetemre járni –nem tudtam átélni az egyetemen.
Sz.J.: Másfajta érzést kaptál a zenében, és ez volt az inspiráció? Más feltöltődést kapsz így?
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...100101102...474