Információk, érdekességek

Mire figyeljünk a húsvéti édességek beszerzése során?

2026. április 03.

Döbbenetes mennyiségű cukrot fogyasztanak a gyerekek a húsvéti ünnepek alatt. Egyes becslések szerint egy hétre elegendő kalóriamennyiséget és 1kg cukrot is megesznek csokinyulak és tojások formájában, és többnyire a teljes ajándékba kapott édesség készlet el is fogy a tavaszi szünet végére. Rajcsik Enikő, a Budai Allergiaközpont dietetikusának segítségével annak jártunk utána, mire figyeljünk, ha ételallergiás gyermek részére vásárolunk, milyen és mennyi édességet egyenek a gyerekek az ünnep alatt?

Nem az allergén összetevő hizlal

Ami allergénmentes, az nem feltétlenül egészségesebb különösen, ha édességekről van szó, hiszen cukrot mind a mentes, mind pedig a nem mentes élelmiszer is tartalmazhat. Ha például valaki tejmentes diétát tart, étcsokoládékat többnyire fogyaszthat – de itt is mindig el kell olvasni az összetevők listáját – ám étcsokoládén belül is létezik cukorral és cukormentesen készült termék. A gluténmentesség is könnyen becsapós lehet. „Felnőttek is sokan esnek abba a tévedésbe, hogy a fogyás reményében választják a gluténmentes étkezést, ám a gluténmentes lisztek sokszor épp a magas keményítőtartalmuknál fogva hizlalóbbak a normál lisztekből készült társaiknál, tehát a lisztérzékeny gyermek étkezése sem lesz egészségesebb csupán attól, mert kerülnie kell a glutént.”

Szerelmi üzenetek a húsvéti tojásokon

2026. március 29.

Nézzük, milyen jelképes értelme van a  húsvéti tojások díszítményeinek! A régi világban a leányok többféle tojást festettek a locsoló legények számára. Azoknak, akik közömbösek voltak számukra, mindegy volt, milyet adnak, de aki iránt érdeklődött a lány, ő kapta a legszebbet. Mit rejt a tojások titkos szimbolikája?  

Számtalan díszítés létezik, de egy biztos: ha a lány vonzalmat érez a fiú iránt, akkor minden szeretetével igyekszik a legszebb tojást festeni kedvesének.

Milyen színű a  húsvéti tojás?

Már a tojás színe üzenetet közvetít számunkra. A hagyományos magyar hímes tojások jellemzően pirosak, ritkán festettek más színeket. A barna, a lila, bordó színek néha megjelentek, de a kék, zöld és sárga színek nem jellemzőek. A magyar népi hagyományok szerint a húsvéti tojásokat pirosra kell festeni: a vörös szín Krisztus vérét jelképezi.

A piros szín a szerelem és az élet színe is, a Naphoz és a tűz elemhez kapcsolható, baj és betegségelhárító szín, szerencsét hoz. Nem véletlen kötöttek a kisgyermekek nyakára piros szalagot ill. a piros gyöngysort is ezért hordták. Ha egy lány piros tojást adott a fiúnak, az arra utalt, hogy szereti.

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”