Információk, érdekességek

Játékok borús napokra

2021. október 19.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A gyerek ilyenkor csak kummog a szoba sarkában, vagy éppen az éppen kéznél lévő szülő zsebében túrkál, hogy a napi internet kávéházra valót megszerezze magának még a nyaralás alatt is? Robbantsuk ki a gép elől, és irány a nappali, vagy a friss levegő! Játsszunk!  

Játsszunk!

A picikkel könnyebb a dolgunk, ők még bármiben benne vannak. A homokozó, egy jópofa célbadobálás, vagy a felfújt gyerekmedencében való "horgászás" éppen úgy szórakoztatja őket, mint egy memória játék, vagy színkirakó. A lényeg, hogy a szülő velük legyen.

Kamaszok és szülők

A nagyobbacska gyerekek is szívesen játszanak a szülővel, ha az elfoglaltság nem "cikis" vagy "dedós". Már az is előrelépés lehet, ha a befordult kiskamasszal képesek vagyunk kiülni az erkélyre vagy a teraszra és egy táblás játékot játszani. Ne eröltessük a szobában olyan sikeres Aktivityt, ha a gyerek szégyenlős, elképzlehető, hogy nem akar idegenek szeme láttára hülyén mutogatni, nevetség tárgyává válni. Az ő lelkük nagyon érzékeny! Vannak más, fejlesztő játékok, például a scrabble, vagy a betűtorony, vagy bármi olyan társasjáték, ami egy-egy online ismert játékhoz kötődik. 

Nagyon jó kerti játék lehet a lengőteke is, de ehhez egy picit több előkészület, beszerzés szükséges. Ezt is játszhatja együtt minden korosztály, szabályai egyszerűek.A darts is ilyen, mivel a táblát kint és bent is felakaszthatjuk, sőt edzésként akár egyedül is lehet célba dobálni.

Játszhatunk tétben is!

Nyugodtan kitalálhatunk afféle "téteket" is, hogy ki megy el fagyiért a többieknek, vagy éppen ki moshatja le az autót, ha kisüt a nap. A tét soha ne legyen olyasmi, ami veszteségre bűntet, csak olyasmi, ami a nyerséget jutalmazza. (Például nem lehet tét, hogy hány oldalt kell olvasni a kötlező olvasmányból, ha nyer és ha veszít!) Figyeljünk arra is, hogy a fejlesztés ne legyen kioktató jellegű, vagy eröltetett, ha a gyerek valmit nem tud, ne fitogtassuk fölényünket és néha engedhetünk egy picit az ő javára, de úgy, hogy ebben ne legyenlenézés.

Zsugázás a nagyokkal

A 12-13 évesek már nagyon okosan meg tudják jegyezni a kártyajátékok szabályait. A römi, vagy más hasonló felnőtt játék fejleszti kombinációs készségüket és tényleg egyenrangú partnerei lehetnek a szülőknek, vagy akár más felnőtteknek. A gyerek olyankor nagynak érzi magát, ha egy esti kártyacsatába ő is beszállhat az apuékkal, sőt, ha az alkoholmentes sörből is kap egy kis pohárral, még inkább egyenrangú félnek érzi magát.


Koraszülöttek oltása: nehezen oszlanak a tévhitek

2021. október 18.

Sok múlhat azon, hogy sikerül-e eloszlatni a koraszülöttekkel kapcsolatos tévhiteket. Az újszülöttek születési súlya, izomtömege ugyanis nincs hatással a védőoltások hatékonyságára, és ők is képesek a megfelelő immunreakciók kiváltására. A probléma globális, a WHO szerint tízből legalább 1 baba koraszülött ; 2013-ban már 1,1 millió csecsemő halt bele a koraszülés szövődményeibe.

Fotó: 123rf.comHazánkban is népbetegségről van szó: a koraszülöttek aránya 9% körül van. A szakorvosok azt javasolják, hogy minden stabil állapotú koraszülött születési súlyára való tekintet nélkül, kronológiai életkorban ugyanazt az oltási sort kapja meg, így többek között a gennyes agyhártyagyulladás és a rotavírus ellen, mint a többi csecsemő.

A koraszülött csecsemők számára nem a védőoltás veszélyes, hanem a fertőző betegségek
● Népbetegség hazánkban az összes élveszületés 9%-át kitevő koraszülés, évente kb. 8000 baba születik idő előtt
● A koraszülöttek nem, vagy nem a megfelelő időben kapják meg a javasolt védőoltásokat, mert olykor még az egészségügyi dolgozók is a tudományosan már megcáfolt tévhitek alapján döntenek
● A gennyes agyhártyagyulladást okozó baktérium elleni vakcina szó szerint életmentő lehet, a rotavírus elleni védőoltás pedig súlyos szövődményektől mentheti meg a gyengébb immunrendszerű koraszülött csecsemőt

A fertőző betegségek elleni védőoltások a koraszülöttek számára különösen fontosak lehetnek. Számos tanulmány jutott arra a következtetésre, hogy sok koraszülött, kis súllyal született „éretlen” csecsemő szorul kórházi ápolásra, illetve veszti életét olyan betegségek miatt, melyek egyébként védőoltással megelőzhetőek. Az egészségügyi dolgozók egy részében még él a tévhit, hogy a koraszülöttek és a kissúlyú újszülöttek születési súlya, éretlenségi foka, izomtömege, illetve bizonyos betegségei befolyásolják a védőoltások hatékonyságát. Ez azonban tévedés: nagyon kevés olyan krónikus betegség van, melyek esetében ellenjavalt a védőoltás.

A probléma globális és egyre súlyosabb: a WHO jelentése szerint a világon évente 15 millió koraszülés történik, ami azt jelenti, hogy tízből legalább 1 újszülött túl korán jön a világra. Ez a szám világszerte egyre növekszik, szinte nincs olyan ország, amelyet ne érintene. 2015 volt az első év, amikor globálisan az idő előtti születésből eredő komplikációkba halt bele a legtöbb kisgyermek. A WHO 2013-as adatai szerint abban az évben 6,3 millió ötévesnél fiatalabb kisgyerek halt meg a világon, közülük mintegy 1,1 millió a koraszülés szövődményeinek vált áldozatává.

Magyarországon a koraszülések száma meghaladja az európai átlagot, szakemberek már népbetegségként emlegetik. Az Európai Unióban átlagosan 7,1% a koraszülések aránya az összes élveszületésen belül, ám a számok nagy szórást mutatnak az igen alacsony írországi adattól (5,5%) Ausztria 11,4%-os arányáig.

A számok gyakorlatilag évek óta nem változnak, csak kisebb ingadozást mutatnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint a 37. terhességi héten aluli élveszületettek aránya az összes újszülötten belül az elmúlt évtizedben minimális eltérésekkel 9% körül alakult.

A KSH adatai szerint hazánkban a születés körüli halandóság hosszú évtizedek óta kisebb megszakításokkal, de folyamatosan csökken, főleg a koraszülöttek jobb életesélyei miatt.

„Több tényező is szerepet játszik abban, hogy a hosszú évekig tartó stagnálást követően Magyarországon 2013 és 2015 között húsz százalékkal csökkent a csecsemőhalandóság, mely az elmúlt évben 4,1 ezrelék volt – foglalta össze dr. Kocsis István, a Semmelweis Egyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának osztályvezető főorvosa. Többek között a szemléletváltás az ellátásban, a noninvazív beavatkozások, így a gépi lélegeztetés új módszereinek gyakoribbá válása, a kevesebb vérvétel, a jobb műszerek és a családközpontú szemlélet. Ma már a koraszülöttekhez is beengedik a családot és ettől az újszülöttek bizonyíthatóan jobban fejlődnek. Táplálásukban nagyobb szerepet kap az anyatej, ami önmagában is protektív hatású, az anyai bőrflórával való kontaktus pedig szintén előnyösebb a babának az immunrendszer erősödése szempontjából.”

A koraszülöttek speciális gondozást igényelnek, hiszen a fertőzésekkel szembeni fogékonyságuk nagyobb, alacsonyabb az anya által a méhlepényen keresztül biztosított immunvédelem mértéke. Számtalan tévhit övezi azonban ezt a kérdést is.

Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke hangsúlyozta: „Nem felel meg a valóságnak, hogy a koraszülöttek ne lennének képesek megfelelő immunválasz kialakítására. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a szoptatás, az anyatej szerepét: az anyatej az első védőoltás. Az anyatejjel többek között immunglobulinok jutnak a baba szervezetébe, melynek segítségével sikerrel veheti fel a harcot különféle fertőzésekkel szemben.”


A jó iskolai teljesítmény a géneken múlik?

2021. október 08.

Fotó: gettyimages.com

Genetikai hatás magyarázza az iskolai vizsgaeredmények közötti különbségeket – állapították meg brit kutatók ikervizsgálatok nyomán.

A Londoni King’s College szakemberei több mint 11 ezer, 16 éves egypetéjű és kétpetéjű ikrek iskolai vizsgaeredményeit tanulmányozták az Egyesült Királyságban. Kimutatták, hogy átlagosan a gének 58 százalékban magyarázzák meg az érettségi (GCSE) vizsgaeredményekben tapasztalt eltéréseket olyan alaptantárgyak esetében, mint a matematika, az angol és a természettudományok. A vizsgaeredményekben tapasztalt különbségek 36 százalékát befolyásolja a környezet, azaz az iskola és a család. A további 6 százalékot olyan környezeti hatások magyarázzák, amelyek minden egyes személy esetében egyedülállók.

Kutatásunk azt mutatja, hogy a diákok iskolai teljesítményében tapasztalható különbségekért sokkal inkább a genetika, és nem a környezet okolható – idézte Nicholas Shakeshaftet, a King’s pszichiátriai intézetének munkatársát, a tanulmány vezetőszerzőjét a BBC News.

Mivel a teljes népességet tanulmányozzuk, ez nem azt jelenti, hogy a genetika magyarázza meg az egyéni teljesítmény 60 százalékát, hanem inkább azt, hogy a genetika magyarázza meg az egyes személyek közötti különbségek 60 százalékát a népességben. Ez nem jelenti azt ugyanakkor, hogy az öröklődés állandó – ha a környezeti tényezők változnak, akkor a genetikai hatás az iskolai eredményekre szintén változhat” – magyarázta a kutató.

Ha az egypetéjű ikrek vizsgaeredményei a kétpetéjű ikrekéhez képest többé-kevésbé egyformák, feltételezhető, hogy a genetika nagyobb szerepet játszik, mint a közös környezet, az azonos iskolába való járás és a családi befolyás.


Te mit tennél, ha kiderül, hogy a gyereked drogra lopja a pénzt?

2021. október 07.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Mit tettél volna a szülők helyében? És ha az iskolában te vagy az osztályfőnöke? És ha a legjobb barátja anyukája vagy? Mit tettél volna, ha kiderül, hogy Veronika folyamatosan meglopja a szüleit és a pénzt drogokra költi?  

A lányt nevezzük Veronikának.

17 éves és régebben elég jó tanuló volt, de a covid otthon tanulós hónapjai alatt eléggé leromlottak a jegyei. A nyári időszakban nagyon sokat járt bulizni, új ismerősöket szerzett a neten. A szülei engedték, hiszen úgy érezték, hogy a gyerek folyamatosan be volt zárva, így ideje, hogy most kicsit tomboljon. Veronika nem fogyaszt alkoholt és kávét is elvétve iszik, a szülei kedves, józan életű lánynak tartják. 

Elment a barátaival több hétvégére is különböző összejövetelekre, melyről a szülők nem sokat tudtak, csak annyit, hogy egy barát / barátnő lakásán játszanak a fiatalok.

Arról, hogy a játék drogozással indul, nem is tudtak egészen addig, míg el nem kezdtek eltűnedezni pénzek a szülők tárcájából. Eleinte még próbáltak magyarázatot találni az eltűnő Forintokra, de lassan kikristályosodott bennük, hogy a pénzre csak a lányuk emelhet kezet.

A szülők viszonylag kevés készpénzt tartanak maguknál, általában csak akkor vesznek ki, ha a gyereknek van valamilyen személyes szükséglete, például bérletre, vagy ételre kell pénzt adni neki, esetleg ruhát, vagy könyvet kell vennie. Ezekre oda szokták adni a pénzt a gyereknek. Korábban Veronika nem volt szigorúan elszámoltatva.

A szülők akkor kaptak komolyabban észbe, amikor Andrea, Veronika barátnője átjött és elmondta nekik: Vera pénzt vett el náluk, az ő szülei tárcájából, és elemelt egy kisebb arany fülbevalót a fürdőszobai polcról, amit Andi anyukája hagyott ott este.

Andi nem akarta, hogy legjobb barátnője bajba keveredjen, és tudta, hogy ha a szülei megtudják, hogy Vera lopott, akkor fel fogják jelenteni a lányt.

A serdülőkori iskolafóbia

2021. október 07.

Fotó: 123rf.com

Egyes serdülők szinte belebetegednek, amikor eluralkodik rajtuk a félelem, ha arra gondolnak, hogy iskolába kell menniük… A már-már irtózásba hajló, fokozódó szorongás – depressziótól kísérve – iskolafóbiáig vezethet. 

Míg évtizedekkel ezelőtt ez a fajta szorongásos állapot főleg az iskoláskorba lépőket érintette, addig napjainkban a leggyakrabban a serdülőkorban fordul elő. 

A pszichés bántalom fő oka abban áll, hogy az érintett tizenévesek életében az iskola félelmet keltő, központi helyet foglal el, és az iskolába járással összefüggő nehézségeknek, konfliktusoknak ők túlzott jelentőséget tulajdonítanak.

Nem kielégítő tanulmányi eredmények, valós, vagy csak annak hitt összeütközések a tanárokkal, osztálytársakkal – vagy a vonakodás miatt a szülőkkel – olyan fokú félelmet, szorongást válthatnak ki, melyek akár az iskolába menés teljes megtagadásához is vezethetnek.

Milyen formában jelentkezhet a baj?

E beteges félelmek gyakori fajtája a közösségben való tanuláshoz kötődő fóbia, mely akár olyan formában is megnyilvánulhat, hogy a tanuló az osztályteremben való számonkéréskor teljesen „leblokkol”. Ehhez kapcsolódhat a kudarcélménytől való erős félelem kifejeződése is, amikor a serdülő nehezen sajátítja el az iskolai tananyagot, mert nem tud koncentrálni mások jelenlétében. Másfelől ezek a tanulók gyakran túlzottan eredményközpontúak, és túl nagy energiát fektetnek a siker elérésébe, általában szociális és/vagy szülői nyomás alatt.

Sikertelenség esetén nagyon hevesen és korán reagálnak, ami szintén oka lehet a későbbi pszichés problémáknak. Azután vannak az iskolafóbiának olyan formái, melyek a másokkal való kapcsolattartás nehézségeiben mutatkoznak meg. Az ettől szenvedő serdülőket sokszor megfélemlíti maga az iskolai közösség, az ott átélt kisebb-nagyobb traumák sokasága. A bajok orvoslásában kulcsszerepet tölt be az okok azonosítása, és a pszichológus/pszichiáter szakemberek iránymutatása.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...236