Információk, érdekességek
Vitaminpótlás, de hogyan?
2025. május 18.
A téli, tél végi időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes – esetleg mivel nem ajánlott – bevenni, ill., hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
A legelső, amit hasznos tudni, hogy a szedni kívánt vitamin vízben vagy zsírban oldódó-e, mert ez fontos kiindulópont azzal kapcsolatban, hogy mivel érdemes bevenni – mondja dr. Horváth István László. A zsírban oldódó A-, D-, E- és K-vitaminokat étellel ajánlott elfogyasztani, míg a B- és a C-vitamint egy pohár vízzel, akár reggeli előtt is be lehet venni. B-vitaminnal indítani a napot azért is jó lehet, mert ettől a legtöbben jellemzően kicsit energikusabbnak érzik magukat.
Dr. Vajda Péter az ásványi anyagok szedésével kapcsolatban említ néhány fontos szempontot. Az egyik, hogy a vastartalmú készítményeket javasolt inkább éhgyomorra bevenni, mert üres emésztőrendszerből jobban felszívódnak, de ha valakinek gyomorpanasza van, inkább étkezés közben vagy azt követően tegye. ugyancsak a megfelelő felszívódás érdekében a magnézium-, ill. a vastartalmú készítményeket lehetőleg ne együtt szedjük. Ha van rá mód, akkor a vasat inkább reggel, a magnéziumot pedig este vegyük be, ez egyébként segíthet az elalvásban is.
Ahogyan a gyógyszerek, úgy a vitaminok és ásványi anyagok esetében is igaz, hogy a bevételükhöz a legjobb egy pohár víz.
A kávéban, teában, energiaitalokban lévő koffein kedvezőtlenül befolyásolhatja a felszívódásukat, a C-, valamint a B 1és a B2 -vitamin pedig hő hatására bomlik, tehát ezeket semmiképpen nem ajánlott forró itallal bevenni. Ami a tejtermékeket illeti, azok kifejezetten megnehezítik a vas felszívódását, így a kettőt együtt kerülni kell. De pl. a C-vitamin kifejezetten segíti a vas hasznosulását, az egy gyakori kombináció is – magyarázza dr. Vajda Péter. Ha valaki a vitaminok, ásványianyagkészítmények vagy ezek kombinációja (multivitamin) mellett gyógyszereket is szed, annak érdemes figyelnie arra, hogy a megfelelő hasznosulás érdekében ne együtt, hanem 1-2 óra különbséggel vegye be ezeket.
Egészségesen él, mégis magas a vérnyomása – miért?
2025. május 17.
A magas vérnyomás az egyik leggyakoribb betegség világszerte, amelynek kezelése döntő a szív-érrendszeri betegségek miatt fellépő, idő előtti halálozás megelőzésében. De vajon mi lehet annak az oka, hogy olyanok is küzdhetnek a hipertóniával, akik egészségesen élnek és fittnek mondhatók? Ilyen esetben min érdemes változtatni és hogyan segíthet az orvos? Dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont kardiológusa válaszolt a kérdésre.
Az életmód és a genetikai is befolyásol
A magas vérnyomás jellemzően semmiféle tünetet nem okoz, szép csendben, évek alatt kialakulva viszont veszélyezteti a szív-érrendszer egészségét – ezért is hívják sokszor csendes gyilkosnak. Nem egyszer kapjuk fel a fejünket, amikor látszólag egészséges és fiatal vagy középkorú emberek szívinfarktust kapnak, akár végzetes kimenetellel. Ennek hátterében nem ritkán a fel nem ismert és ezért nem kezelt magas vérnyomás húzódik meg. Ha az érintettről tudható, hogy stresszes, rohanó életet élt, nem mozgott, nyugati étrenden élt, esetleg még túlsúllyal is küzdött, akár azt is gondolhatjuk, hogy az életmódja szinte predesztinálta a súlyos eseményt.
De mi a helyzet akkor, ha egészséges életet élő, fit személyek, akár sportolók szembesülnek a magas vérnyomás diagnózisával, akik láthatóan minden megtesznek, hogy ez ne következhessen be?
– A magas vérnyomás betegségről azt mondjuk, hogy multifaktoriális eredetű, vagyis több ok is hozzájárulhat a manifesztálódásához. Számos ilyen tényezőt befolyásolni tudunk az életmódunkkal, vannak azonban olyan genetikai faktorok, amelyekre nincs ráhatásunk – magyarázza Jenei doktor. – A genetikai hatás ráadásul nagyon összetett, hiszen bizonyos veszélyes génmutációk éppúgy hozzájárulnak a magas vérnyomás kialakulásához, mint a védelmet nyújtó gének nem megfelelő hatékonysága. És ahogyan az öregedést sem tudjuk visszafordítani, úgy a genetikai adottságainkon sem tudunk változtatni. Ezért lehetséges, hogy bizonyos személyeknél még az egészséges életmódot is felülírja az öröklött hajlam.
Érdemes átgondolni az életmódot
A kor előrehaladtával alapvetően megemelkedik a szisztolés vérnyomásérték (ez az első szám) és ezzel a szív-érrendszeri rizikó is. Ez ellen főként orvosi kezeléssel lehet tenni, amennyiben az életmódunk már egyébként is jól van felépítve. Ilyenkor a legokosabb döntés, ha elfogadjuk a diagnózist és mindent megteszünk azért, hogy kontroll alatt tudjuk tartani a vérnyomásunkat.
Jenei doktor szerint, ha megszületik a magas vérnyomás betegség diagnózisa, akkor is érdemes a kardiológussal beszélni az életmódunkról, ha azt gondoljuk, mindent a lehető legoptimálisabban építettünk föl. Erre jó példa a ketogén diéta, amely rövid távon gyors fogyást és bizonyos egészségi előnyöket eredményezhet, hosszú távon követve azonban megnöveli a tápanyaghiány, az emésztési problémák, a csontritkulás és más kórképek rizikóját. Éppen ezért például vesebetegeknek, cukorbetegeknek, csontot érintő problémákkal élőknek és szív-érrendszeri betegeknek nem is ajánlott. Tehát előfordulhat, hogy miközben valaki úgy véli, mindent megtesz az egészségéért, egy másik szempontból valójában növeli az őt fenyegető kockázatokat.
Sport, mozgás, aktív életmód – mást jelentenek, de mindegyik fontos az egészséghez!
2025. május 15.
A rendszeres fizikai aktivitás bizonyítottan komplex módon fejti ki jótékony hatásait, amelyek megmutatkoznak biológiai, mentális, érzelmi, valamint társadalmi és gazdasági szinteken is. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének táplálkozási ajánlása, az OKOSTÁNYÉR® is arra hívja fel a figyelmet a táplálkozási útmutatás mellett, hogy „válassz olyan mozgásformát, amit szeretsz és csináld egyhuzamban legalább 10 percig! Fokozatosan növeld az időtartamot, mert ez további egészségi előnyökkel jár.” A szakmai szövetség most azt foglalta össze, hogy a mozgásnak milyen típusai vannak, és a tudományos ajánlások értelmében kinek, miből, mennyit kéne végeznie, hogy megőrizze az egészségét.
Érdemes tisztázni, hogy milyen mozgásforma, mit jelent tudományos értelemben, mert a köznyelvben gyakran azonos jelentésben használjuk a fizikai aktivitást, a testmozgást és a sportot, azonban a sporttudományi szakirodalom külön kezeli ezeket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „a fizikai aktivitás alatt azt a mozgássort érti, melyet az emberi test mindennapi tevékenységei során kilokalóriákban mérhető energiafelhasználás kíséretében izomrendszere által hoz létre; és melybe beletartoznak a munkavégzés, a sporttevékenység, a házkörüli és egyéb tevékenységek is”. Ide sorolják tehát az olyan alacsony intenzitású, könnyű mozgásokat is, mint például a megtett lépések, a házimunkák elvégzése vagy a kutyasétáltatás. A testmozgás a nemzetközi szakirodalmi definíció szerint azok a fizikai aktivitási formák, amelyek tervezettek, szervezettek, rendszeresek, és a fizikai kondíció fenntartására vagy fejlesztésére irányulnak. A testmozgás szinonimájaként használhatjuk tulajdonképpen a testedzést. A sport pedig ennek az a fajtája, ami szabályokkal tarkított versenyszerű helyzetekre épül.
Azzal kapcsolatban, hogy pontosan mennyi fizikai aktivitás szükséges az egészség megőrzéséhez, nemzetközi és nemzeti egészségügyi szervezetek ajánlásokat fogalmaznak meg a népesség számára, amelyekkel a világszerte terjedő mozgásszegény életmód, és az abból adódó betegségek kockázatát akarják csökkenteni.
A WHO a különböző életkori csoportoknak nemcsak a napi ajánlott mozgásmennyiségére, hanem azok intenzitására is ajánlást tesz:
- 5-17 év közötti fiataloknak naponta legalább 60 perc közepes vagy erős intenzitású fizikai aktivitás ajánlott, az ezt meghaladó testmozgás további előnyös hatásokat fejt ki az egészségükre. Főként aerobik jellegű mozgásokat végezzenek, heti három alkalommal erősítő gyakorlatok beiktatásával.
- 18-64 év közötti felnőtteknek heti minimum 150 perc közepes intenzitású, vagy 75 perc magas intenzitású aerob jellegű testmozgás, vagy ezek megfelelő kombinációja javasolt. Heti 300 perc közepes, vagy 150 perc magas intenzitású aerob testmozgás, vagy ezek megfelelő kombinációja további pozitív hatásokkal jár. Heti két alkalommal a fő izomcsoportokra koncentráló erősítő gyakorlatok beiktatása ajánlott. Alkalmanként legalább tíz perces legyen a testmozgás.
- 65 év feletti időseknél az aerob testmozgások és az erősítő gyakorlatok végzésének gyakoriságára és intenzitására vonatkozó javaslatok megegyeznek az előző korcsoportéval. A gyengébb koordinációs képességekkel rendelkezőknek hetente három alkalommal az egyensúlyérzék fejlesztésére irányuló gyakorlatok végzését ajánlják az elesések megelőzésre. érdekében.
- Amennyiben valaki az egészségi állapota miatt nem képes az előírt fizikai aktivitás teljesítésére, számára a képességeinek és az állapotának megfelelő lehető legaktívabb életmód javasolt.
Veszélyek a munkahelyen: valóban egészséges környezetben dolgozunk?
2025. május 04.
Életünk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük, ahol folyamatosan hatnak ránk a munkahelyi környezet és légkör, valamint a szociális interakciók ingerei, melyek olykor észrevétlenül indíthatnak el bennünk negatív lelki és testi folyamatokat. Ha szerencsések vagyunk, életünk során egyszer sem esünk áldozatul munkahelyi bántalmazásnak, a jelenség azonban bárkit érinthet, épp ezért fontos megismerni az intő jeleit és a veszélyeit. Felismerve, hogy milyen sok időt töltünk a munkahelyünkön, és ezáltal mekkora hatással lehetnek ránk az ottani tapasztalások, április 7-hez, vagyis az Egészségügyi Világnaphoz – ismertebb nevén az Egészség Világnapjához – közeledve az AVON, a kapcsolaton belüli erőszak elleni küzdelem egyik elhivatott harcosaként fontosnak tartja, hogy felhívja a figyelmet a munkahelyi bántalmazással járó kockázati tényezőkre, ezért a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet segítségével összegyűjtötték számunkra a legfontosabb információkat.
A közhiedelemben talán az a nézet él, hogy munkahelyi zaklatásról abban az esetben beszélhetünk, ha valakit szexuálisan bántalmaznak, pedig ha úgy érezzük, hogy a munkahelyünkön tartósan és célzottan rossz bánásmódban részesítenek minket, szintén ennek a jelenségnek eshettünk áldozatul. Fontos azonban kiemelni, hogy nem egy egyszeri konfliktust vagy nézeteltérést értünk alatta, hanem folyamatos és tartós bántalmazást, mely során a bántalmazó szándékosan cselekszik úgy, hogy a másik félből fizikai vagy verbális úton negatív érzéseket váltson ki. Az efféle bánásmód során célkeresztbe kerülhet a nemünk, a korunk, a bőrszínünk, de akár a nemzetiségünk, a szexuális irányultságunk, valamint a családi állapotunk is. Komolyan venni azért érdemes, mert a munkahelyi zaklatás negatívan hathat az érzelmi, a mentális és a fizikai egészségünkre, valamint negatívan befolyásolhatja a munkateljesítményünket és a magánéletünket is. Ilyen esetben sokszor pszichoszomatikus, vagyis testi tünetek jelenhetnek meg, a leggyakoribbak közülük az el-és átalvási problémák, az étvágytalanság, a motiválatlanság, az indulatkezelési nehézségek, valamint a szorongásos panaszok és az addikciók.
Az észrevétlenül zajló bántalmazás
A bántalmazás szélsőséges formái, mint a szexuális zaklatás vagy a fizikai bántalmazás könnyebben azonosíthatók rögtön, és ezáltal beavatkozásra is közvetlenül utánuk sor kerülhet. A csendes zaklatás, vagyis a mobbing azonban észrevétlenül zajlik, emiatt a segítségkérésig hosszú idő is eltelhet. Lerövidítheti azonban ezt az időt, ha ismerjük a mobbingra utaló jeleket, ezáltal hamarabb felismerhetjük magát a jelenséget is. Ilyen lehet például, ha a munkahelyen folyamatosan kritikával illetnek, kiközösítenek, levegőnek néznek, ha figyelmen kívül hagynak minket vagy a munkával kapcsolatos ötleteinket. Előfordulhat az is, hogy szándékosan akadályokat gördítenek a munkavégzésünk elé, hazudoznak nekünk, titkolóznak előttünk, hogy megnehezítsék a feladataink elvégzését. Jel lehet az is, ha kiabálnak vagy megalázó hangnemben beszélnek velünk, ha negatív jelzőkkel illetnek és pletykát terjesztenek rólunk, illetve, ha gúnyolódnak rajtunk vagy diszkriminálnak, például a nemünk, életkorunk, szexuális orientációnk vagy vallásunk miatt.
Általános reakciók
Az áldozatok első reakciója egy ilyen helyzetben általában a munkában történő megfelelni akarás, emiatt jellemzően igyekeznek még jobban teljesíteni. Amikor viszont látják, hogy a kritika, a hangnem, a viszonyulási mód nem a munka teljesítményétől függ, megalázva és méltatlan szerepben érezhetik magukat, ami többnyire a legbékésebb emberben is indulatot, dühöt generálhat. Ilyenkor lelki alkattól függően többféleképpen küzdhetünk meg a helyzettel. Az az ember, aki reálisabb énképpel, saját magába vetett hittel rendelkezik és erről esetleg még az őt körülvevő, támogató szociális háló is megerősíti, rövid időn belül távozik a munkahelyről. Számos esetben azonban az önmagukban kevésbé bízó emberek évekig benne maradhatnak egy ilyen munkahelyi légkörben, mivel többnyire úgy érzik, hogy függésben vannak, nincs választási lehetőségük. A megküzdés ilyen esetben a megélt érzelmek elfojtásával, a helyzet elfogadásával, a csendben maradással jár együtt, ami számos negatív következménnyel járhat.
5 módszer ahhoz, hogy az aktív életmód hosszú távon fenntartható legyen
2025. április 19.
Sokszor előfordul, hogy egy lendületesen induló életmódváltás rövid időn belül kifullad. Az első hetekben még motiváltak vagyunk, rendszeresen edzünk, odafigyelünk az étkezésre, aztán jönnek a kifogások: nincs elég időnk, fáradtak vagyunk, vagy egyszerűen csak elmarad a kezdeti lelkesedés. Az aktív életmód azonban nem kell, hogy kampányszerű legyen - a mozgást úgy is beépíthetjük a mindennapjainkba, hogy az aktív életmód hosszú távon is fenntartható maradjon. Lássuk, hogyan!
1. Tűzzünk ki reális és személyre szabott célokat
Az egyik leggyakoribb hiba, amit az életmódváltás során elkövethetünk az, hogy túlságosan nagy elvárásokkal vágunk bele. Heti öt edzés, drasztikus étrendváltás, napi 20 ezer lépés – ezek kétségtelenül jól hangzó célok, de ha mindent egyszerre akarunk megvalósítani, az könnyen kudarchoz vezethet.
Ahelyett tehát, hogy irreális elvárásokat állítanánk fel magunkkal szemben, kezdjük kicsiben: ha eddig egyáltalán nem sportoltunk, már heti két edzés is hatalmas előrelépés, majd ahogy ez a megszokott rutin részévé válik, fokozatosan emelhetjük a tétet. A célunk tehát legyen motiváló, de megvalósítható – így nemcsak a lelkesedés marad meg, hanem még sikerélményekre is számíthatunk.
2. Nyújtsunk szervezetünknek extra támogatást
Az aktív életmód elengedhetetlen része a mozgás, ehhez azonban energiára is szükségünk van – ezt egy kiegyensúlyozott diéta segítségével adhatjuk meg a szervezetünknek. Ha időnként elcsábulunk, egy pizza vagy egy hamburger még nem a világ vége, de törekedjünk egy változatos, zöldségekben, gyümölcsökben, fehérjében és jó minőségű szénhidrátokban gazdag étrend kialakítására – a cél nem a koplalás, hanem a test tudatos táplálása.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...163