Információk, érdekességek

Szervezetünk harminc felett

2026. augusztus 01.

Hozzuk formába magunkat!

Testünk "csúcsformáját" a húszas éveinkben hozza. Azonban szerencsére ismerünk már olyan módszereket, amelyekkel a fiatalság "meghosszabbítható". Ismerkedjünk meg ezekkel, és használjuk ki a bennük rejlõ lehetõségeket! Õrizzük meg jó formánkat és egészségünket harmincon túl is! Ehhez segítségül hívhatjuk a modern orvostudomány eredményeit, de életmódunkkal magunk is sokat tehetünk érte.

Henri Salvador, a híres francia énekes 87 éves, de kellemes egyénisége ma is elbûvöl mindenkit, aki csak a közelébe kerül. Talán jó egészségének is az a magyarázata, hogy mindig mosolyog? Egy másik érdekes példa: Japánban, Okinawa szigetén az emberek várható életkora 81,2 év. Mi lehet a titka? A különleges klíma? A gének? Az életmód? A táplálkozás? Az emberi öregedés kutatóit, a gerontológusokat természetesen izgatta a válasz, és arra a következtetésre jutottak, hogy akik hosszú ideig, jó egészségben élnek, azok általában sokat dolgoznak, optimisták, és nem viszik túlzásba az evés-ivást.

A gondolat is gyógyíthat?

2026. augusztus 01.

Már nem is annyira eretnek ez a kérdés, ugyanis a világhírű magyar agykutató, prof. dr. Rózsa Balázs nagyon közel jár ennek bizonyításához.

Hogyan dolgozik az agykutató? Materialista szemlélettel vizsgálja az agyban lévő neuronokat vagy tetten éri a gondolatot is? Miként alakul ki a gondolkodás, a tudatos viselkedés, honnan és mikor indul el a gondolat? Gondol-e mindezekre a tudós, vagy Ő „csak” az egzakt dolgokkal foglalkozik?
A szakmai kérdéseken túl többek között ezekkel is készültem a beszélgetésre, és meglepően komplex értelmezésű válaszokat kaptam prof. dr. Rózsa Balázs agykutatótól. Aki személyében is szaktekintély, orvosi, fizikusi és kutatói végzettségével. Talán éppen ennek a sokrétűségnek köszönhetők a világon is egyedülálló tudományos szemléletmódján túl az azt igazoló világraszóló eredmények.

Honnan indult az agykutatás iránti vonzódása, érdeklődése?

Iskolás koromban került a kezembe egy régi élettankönyv, amely nagyon olvasmányosan magyarázta a szervek működését, milyen mozgások történnek a szervezetünkben, mikor milyen enzimek működnek, de az agyunkról ehhez képest nem sokat írt. Akkoriban nagyon keveset tudtunk róla. Éreztem, hogy ez a szervünk nagyon bonyolult valami lehet. Már akkor is voltak olyan elképzelések a világban, hogy mindent a szellemünk irányít, az dönt, akár a betegségek kapcsán is – így merült fel bennem a kérdés. Elkezdett érdekelni, hogyan működhet a központi vezérlő rendszerünk.

Az érintés ereje

2026. július 31.

Érzékeink közül a tapintás a legszemélyesebb. A másik embert megérinteni azt jelenti, hogy mélyen behatolunk a személyes terébe. Ezt nem mindenki fogadja szívesen, így aki elutasítja az érintéseket, vagy "megállítja" az arra irányuló mozdulatot, azt mindenképpen tudomásul kell vennünk és tiszteletben kell tartanunk.

Az érintés lehetõségét szabályozza a két ember közötti viszony, a társadalmi különbség, a nem, a kor, a kulturális szokások. Gyereket például nem csókolunk szájon, aggastyánt nem veregetünk vállon.

A csecsemõknek elsõrendû fontosságú a simogatás, az ölbe vétel, vagyis a bõrfelületek minél nagyobb kiterjedésû érintkezése. Ölelgetés, paskolgatás hatására sokszor megnyugszanak a babák.

A kellemes érést okozó testi érintés, mint például az ölelés vagy a simogatás, kifejezetten jótékony hatással van a kedélyállapotra, lecsillapítja a haragot, indulatot, oldja, enyhíti a belsõ feszültséget.

Puffadás - a leggyakoribb hasi panasz

2026. július 31.

A kezelõorvos sokszor tanácstalanul tárja szét a kezét, ha betegeitõl azt hallja: puffadok. Betegség vagy neurotikus tünet a bélgázok felszaporodása? Nehéz kérdés.

A képzettebb betegek tudni vélik, hogy a puffadás akár a hasnyálmirigyrák elsõ tünete is lehet. Azonban szerencsére többnyire nem mutatható ki szervi elváltozás. Persze, ha a betegnek egyéb súlyos tünetei vannak, feltehetõen már hosszabb ideje fennálló folyamatról van szó.

A beteg sorsa tehát a kezelõorvos kezében van: vagy elindít egy részletes kivizsgálást, vagy legyint és tüneti kezelést nyújt a betegnek. Hogy melyiket választja, ebben a beteg állapotán, kísérõ panaszain, tünetein kívül szerepe van az orvos klinikai tapasztalatának és ráérzésének is.

Nem csak a jobbkezeseké a világ

2026. július 24.

Nem minden balkezes kétbalkezes, sõt...

A balkezességhez számos rosszízû babona és kellemetlen érzés fûzõdik. Elég, ha csak a "bal" elõtagú szavainkra gondolunk: balsors, balfácán, baleset, balsejtelem és így tovább. Máris láthatjuk, miként gondolkodtak õseink minden tizedik emberrõl, akit ezzel a képességgel áldott vagy vert meg a sors.

A gondolatokat sokszor tettek is követték: extrém esetben boszorkányként meg is égették a balkezest. Késõbb csak bûnözõnek vagy egyszerûen gyengeelméjûnek tartották õket. Kínában, Indiában még mindig rossz szemmel néznek a balkezesekre. Európában, ha segíteni akartak, akkor átszoktatták jobbkezesnek, amivel még nagyobb kárt okoztak.

Ma már tudjuk, hogy õseink félelmei alaptalanok voltak. A balkezesség (és egyáltalán a test két oldala közötti funkcionális aszimmetria) teljesen emberi dolog. Érdekes módon az állatvilágban sehol sem találunk ilyet. Elõfordul ugyan "mancspreferencia", de ez az állatoknál mindig felében bal, felében jobb oldali.