Információk, érdekességek
Hajléktalanoknál is kimutatták az eddig főként élsportból ismert agyi betegséget
2025. október 14.
Egy eddig főként csak kontaktsportokból ismert agyi elváltozást, az ún. krónikus traumás enkefalopátiát azonosítottak hajléktalanokban a Semmelweis, a Torontói és az ausztrál Macquarie Egyetem szakemberei. A világon ez az első átfogó kutatás, melyben elhunyt hajléktalan emberektől származó agyszöveti mintákat vizsgáltak. A 34 eset közül négyben egyértelműen kimutatták a 2015-ös Concussion című film alaptémáját adó kórképet, kettőben pedig a betegségre utaló elváltozásokat találtak.
Bár a szakirodalomban először 1928-ban bokszolóknál írták le, a gyakran csak angolul használt ún. chronic traumatic encephalopathy (CTE) 2005-ben vált közismertté, amikor dr. Bennet Omalu amerikaifutball-játékosok, köztük Mike Webster agyszöveti mintáiban azonosította ezt a krónikus idegrendszeri betegséget. Történetüket később a hollywoodi Concussion című film dolgozta fel, melyben az Oscar-díjas Will Smith alakította Omalut – ezért a szerepért Golden Globe-jelölést is kapott.
A CTE ismételt fejsérülések következtében alakul ki, és jelenleg csak boncolás után lehet diagnosztizálni. Az agyban egy tau nevű fehérje rakódik le jellegzetes mintázatban, ami az agysejtek pusztulásához, majd idővel viselkedészavarokhoz, hangulatingadozáshoz, agresszióhoz, memória- és mozgásproblémákhoz vezethet.
A CTE ismételt fejsérülések következtében alakul ki, és jelenleg csak boncolás után lehet diagnosztizálni. Az agyban egy tau nevű fehérje rakódik le jellegzetes mintázatban, ami az agysejtek pusztulásához, majd idővel viselkedészavarokhoz, hangulatingadozáshoz, agresszióhoz, memória- és mozgásproblémákhoz vezethet.
A kórházi fertőzések leggyakoribb formái
2025. október 12.
Melyek a leggyakoribb, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések?
A cikkben szeretném röviden bemutatni az olvasóknak, hogy milyen típusai lehetnek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseknek. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekről ide kattintva olvashat.
Húgyúti fertőzések
Ezek gyakran katéterhasználathoz kapcsolódnak, amikor a hólyagba helyezett katéteren keresztül baktériumok kerülhetnek be a szervezetbe.
Sebfertőzések
Műtétek után a sebek fertőződhetnek, különösen, ha nem megfelelő a sebellátás vagy nem steril a környezet.
Tüdőgyulladás
A sokáig lélegeztetőgépen lévő betegeknél alakulhat ki, amikor baktériumok kerülnek a tüdőbe.
Új funkcióval bővült az EgészségAblak applikáció
2025. október 07.
A vastagbélszűrésre szóló meghívó is megjelenik mostantól az EgészségAblak applikációban – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken újságíróknak.
Rétvári Bence hozzátette, azoknak, akik letöltötték a mobilalkalmazást, és az 50-70 éves korosztályba tartoznak, már nemcsak a hagyományos postai úton, hanem az applikációban is megjelenik a szűrésre invitáló meghívó.
Hozzátette, nemcsak az értesítést kapják meg digitálisan az érintettek, hanem a vizsgálatok eredményeit is.
Kiemelte:
az EgészségAblak applikációt már négymillióan töltötték le, és bíznak abban, hogy ezzel az új, könnyebb, egyszerűbb móddal még inkább növelni tudják a szűrővizsgálaton részt vevők számát.
Rétvári Bence elmondta azt is, hogy a szűrésekkel kapcsolatos tájékoztatók már korábban is megjelentek az applikációban. Az életkorhoz és nemhez kötődően mindenki láthatja, hogy melyek a számára kötelező és ajánlott, ingyenes népegészségügyi szűrővizsgálatok.
„Annál inkább tudjuk növelni az egészségben eltöltött évek számát, minél több szűrésre mennek el még tünetmentesen az emberek” – emelte ki az államtitkár.
Kitért arra, hogy Magyarország az egészségben eltöltött évek számát tekintve az európai uniós átlag körül van, de ezt javítani szeretnék.
Új műtéti megoldásokkal válhat fájdalommentessé a vállprobléma
2025. szeptember 28.
Tízezrek élnek feleslegesen krónikus vállfájdalommal, mert nem ismerik a hatékony, modern műtéti lehetőségeket.
Sokszor egy egyszerű mozdulat is, mint a kabát felvétele vagy egy könyv leemelése a polcról, kínzó fájdalommal járhat, nem beszélve a sporttevékenységekről.
Magyarországon páciensek ezrei élik mindennapjaikat ebben az állapotban, azzal a tévhittel, hogy a krónikus vállfájdalomra nincs hatékony és gyors megoldás. Miközben a csípő- és térdprotézisek akár többéves várólistái közismertek, kevesen tudják, hogy a korszerű vállprotézis – amely a legtöbb esetben véglegesen megszünteti a fájdalmat – akár fél év alatti várakozással elérhető. A vállspecialista szerint a betegeket nem a várólista, hanem leginkább az információhiány tartja távol a gyógyulástól.
A korábban alkalmazott, kevésbé hatékony vállprotézisek „híre” miatt sok beteg, sőt háziorvos és szakorvos is bizalmatlan a beavatkozással szemben. A betegeket a fájdalmukkal leggyakrabban reumatológushoz irányítják, ahol sokszor csak tüneti kezeléseket, például szteroidinjekciókat kapnak, amelyek legfeljebb rövid távon hatékonyak.
Műanyagok? Nehézfémek? Gyógyszermaradványok? Mi lesz a növényekkel, ha mind együtt vannak a talajban?
2025. szeptember 26.
A növényi stresszt okozó emberi eredetű szennyezések együttes hatásának vizsgálatára nyerte el az MTA Lendület programjának támogatását Dr. Feigl Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Növénybiológiai Tanszékének habilitált egyetemi adjunktusa. Mivel ezek a stresszorok egyre gyakrabban fordulnak elő a mezőgazdasági környezetben, jobb megértésükön a növénytermesztés jövője múlhat.
Mi történik a mezőgazdasági növényekkel, ha az újonnan megjelent emberi forrású szennyezések, mint a nehézfémek, a mikroműanyagok, a nanorészecskék vagy az antibiotikum-maradványok együtt vannak jelen a talajban? Milyen innovatív kezelések javíthatják a növények ellenállóképességét ezzel az együttes hatással szemben? Dr. Feigl Gábor vezetésével erre a kutatási témára alakult meg MTA-SZTE „Lendület” Antropogén Stressz és Növényi Ellenálló Képesség Kutatócsoport.
Míg az egyes a stressztényezők hatásait a kutatók jobban ismerik, Dr. Feigl Gábor szerint a növények növekedésére és egészségére gyakorolt kombinált hatásuk többnyire tisztázatlan.
– A növénybiológiában az elmúlt évek egyik felfutó kutatási témája az emberi eredetű stresszorok hatásának vizsgálata. Szintén jópár éve terjed a nézet az alapkutatásban, hogy a valós, szántóföldi körülmények között a növényekre egyszerre több stresszt okozó szennyező anyag hat, és ezeket kombinációban is vizsgálni kell. A stressznek kitett növény ugyanis kevésbé lesz ellenálló más stresszorokkal szemben, ami végső soron a terméshozam csökkenéséhez vezethet – mondja az SZTE növénybiológusa.
Az ötéves kutatási programot Dr. Feigl Gábor csoportja a lehetséges stresszkeltő anyagok hatásának feltérképezésével kezdi: – Az egyes stresszorok önálló hatásairól már vannak előkísérleteink, most majd a kombinációkat fogjuk kipróbálni. Ha stressz van a növény életében, akkor a háttérben mindig lejátszódik egy bizonyos jelátviteli válasz. Ebben a szakaszban megismerjük, mi zajlik pontosan a növény szöveteiben, sejtjeiben.
A második szakasz célja, hogy olyan innovatív előkezelési módszereket vizsgáljanak meg, amelyek fokozhatják a növények ellenálló képességét a többszörös stresszel szemben. Dr. Feigl Gábor kutatóműhelyében a növényi magok kétféle előcsíráztatását végzik majd el: nanoformátumú szilícium-dioxiddal, valamint úgynevezett bio priming során mikroorganizmusokkal kezelik az éppen csírázó magvakat:
– Amikor a magot előcsíráztatás közben tesszük ki a kezelésnek, akkor az olyan válaszreakciót okoz, amelyre a növény később emlékezni fog. A magcsírázás folyamatát elvisszük egy pontig, és megállítjuk még mielőtt a csírázás ténylegesen megtörténne, majd visszaszárítjuk a magot. A szilíciumos kezelés képes lehet a kifejlett növény későbbi stresszválaszának erősségét fokozni, vagyis toleranciafokozó lehet. Ugyancsak a magok előkezeléseként vetünk majd be olyan mikroorganizmusokat, amelyek később szintén segíthetik a stressztoleranciát. Ezek olyan mikrobák, amelyek amúgy is megtalálhatók a talajban. Nem patogének, nem fognak fertőzéseket okozni, de persze fontos az alkalmazásuk mértéke – hangsúlyozza Dr. Feigl Gábor.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...242