Információk, érdekességek

Hirtelen eszméletvesztés - nem biztos, hogy a meleg okozza

2026. február 27.

Biztosan sokan érezték már, hogy mindjárt elájulnak, ha valami miatt túl sokáig kellett állniuk a napon. Sokszor ilyen nyilvánvaló okok állnak a jelenség mögött, azonban dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint az eszméletvesztés akár szívprobléma tünete is lehet. 

Előjelek és teendők

Ha hirtelen akadályozottá válik a fej felé tartó véráramlás, és az agyban egy több mint 8 másodpercig tartó vérellátási zavar jelentkezik, rövid ideig elveszíthetjük az eszméletünket, vagyis elájulhatunk. A vérnyomásnak kb. 50 Hgmm alá kell csökkennie ahhoz, hogy az agyi vérkeringést befolyásolja. A kezdeti tünetek már 2-3 másodpercig tartó vérellátási zavar után jelentkezhetnek, ilyenkor elgyengülünk, ásítozunk, szédülünk, bőrünk nyirkos, hidegverejtékes, sápadt. 
Ha az ájult személy vízszintes helyzetben van, fordítsuk oldalra a fejét. Ha ül, nyomjuk a fejét a térdei közé, így könnyebben áramolhat az agyba a vér. Ne itassunk, etessünk vele semmit, csak ha már teljesen magához tért. Amennyiben más tüneteket is tapasztalunk, vagy nem tér magához, hívjunk orvost! Ha az ájulás többször is megismétlődik, mindenképpen javasolt a kivizsgálás.

Csukló- és kéztörések

2026. február 25.

Január közepén régen megélt havazás tört az országra, amely miatt ugrásszerűen megnőtt a csukló- és kéztörések száma. A műtét, majd a gipsz felhelyezése után úgy gondoljuk, „már csak ki kell bírni” a 4–6 hetet, és utána minden visszatér a normális kerékvágásba. A valóság azonban ennél jóval összetettebb és az igazi munka csak ezután kezdődik a jól működő végtag érdekében.

Évek óta nem tapasztalt havazás érte el az országot január közepén, amely miatt rekordszámú baleset és sérülés történt az országban. Volt olyan budapesti baleseti központ, ahol – más időszakkal összevetve -, kétszer annyi csuklótörést láttak el. A gipsz vagy sín felhelyezése stabilizálja a törést, biztosítja a csontvégek nyugalmát, és lehetővé teszi a gyógyulást. A rögzítés miatt azonban leépülnek izmok, az ízületek merevednek és a keringés is lassul, a végtagok mozgástartománya pedig akár lényegesen romolhat is. A gipsz vagy bármilyen más rögzítés csuklótörés esetén szükséges, de további problémák forrása is lehet.

A szakember szerint a páciens számára az igazi munka azután kezdődik, amikor lekerül a gipsz: önmagában egy műtét vagy a rögzítés ugyanis biztosítja a csonttörés gyógyulásának feltételeit, azonban a fájdalommentesség, a mozgástartomány, az erős, a fájdalommentes mindennapok visszaszerzése a műtét vagy gipszelés utáni rehabilitáció feladata.

Fejtetvesség iskolákban, óvodákban

2026. február 14.

A fejtetű nincs tekintettel korra, nemre, beosztásra: bárki fertőződhet, piszkos és tiszta hajban egyaránt előfordulhat az élősködő. Megkapni nem szégyen, de eltitkolni, nem kezelni, továbbadni és ezzel a közösséget veszélyeztetni felelőtlenség!

A fejtetvesség évről-évre visszatérő jelenség a gyermekközösségekben, elsősorban az általános iskolákban és az óvodákban. Bár a fejtetű jelen ismereteink szerint nem terjeszt fertőző betegséget, vérszívó élősködőként jelenléte rendkívül kellemetlen és a vakaródzás következtében kialakuló sebek felülfertőződhetnek. A fejlett higiénés körülmények ellenére előfordulási aránya évek óta változatlan, bizonyítva, hogy a fejtetvesség nem elsősorban a szociális körülmények függvénye. Fennmaradásában szerepet játszik a felismerés, a személyes tapasztalat hiánya és a betegség eltitkolása.

Afta – Mit érdemes tudni róla?

2026. február 12.

Az afta a szájnyálkahártya leggyakoribb megbetegedése. Aki a herpeszre hajlamos, annak nagy valószínűséggel az afta is gyakrabban fog megjelenni a szájüregben a tapasztalatok szerint. Sajnos többször kiújulhat, de megfigyelhető, hogy erre mi készteti.

A tapasztalatok szerint számos ok provokálhatja az afta kialakulását. A nagy ünnepi étkezések is ilyenek. Bizonyos ételek, főleg olajos magvak, csokoládé, citrusfélék, eper, paradicsom fogyasztása, de a pszichés stressz, a túl kemény fogkefe, a fogkő, vagy fogászati beavatkozás is lehet az ok. A gyógyszerek közül főleg az ízületi fájdalmakra alkalmazott nemszteroid gyulladásgátlók is szóba jöhetnek.

Mitől alakul ki az afta?

Kiváltó oka ismeretlen. Valószínűleg mikrocirkulációs zavarról van szó. Régebben vírusfertőzést, elsősorban herpeszvírust feltételeztek a betegség kiváltó okaként. Ma már ennél tágabb értelemben gondolják a kialakulást. A hámsejteken olyan vírusok lehetnek jelen, melyek bizonyos körülmények között a sejtfelszínre kerülve immunválaszt indítanak be és előjön az afta.

Ez azt is jelenti, hogy ha erős az immunrendszer, kisebb az esélye az afta megjelenésének.

Az elváltozások 1-3 héten belül elmúlnak, vart nem hagynak maguk után. Hasonló tüneteket mutat az aftás szájnyálkahártyagyulladás. Ezeket a betegségeket vírusfertőzés – Herpes simplex, illetve coxsackie-vírus – okozza, és az aftához hasonló, jellemzően apró, kóros szöveti elváltozások, a szájpadlásív és a mandulák körüli területek erőteljes kivörösödése jellemzi, ami kezelés nélkül nagyjából két hét alatt eltűnik. Főként a gyermekeket és a fiatalokat érinti. Mivel ezek a sérülések igen fájdalmasak, a gyógyulási folyamatot javasolt gyorsítani.

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.