


Információk, érdekességek
Tudja, hogy melyek a leggyakrabban előforduló szívbetegségek?
2023. június 01.
Nagyon sokféle betegség tartozik a szív- és érrendszert érintő kórok csoportjába. Néhányat kiragadva ezek közül: szívinfarktus, mellkasi fájdalmat (angina pectoris) okozó koszorúér-szűkület, szívritmuszavar, szívbillentyű hiba. Ezeket az elváltozásokat mutatja be, valamint a megelőzés lehetőségeiről beszél Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa.
Összevissza ver a szíve? Szívritmuszavar okozhatja!
Ha a szabályostól eltérően ver a szívünk, szívritmuszavar a diagnózis. Tachycardiaról akkor beszélünk, ha a szívünk a normálistól gyorsabban ver, bradycardiáról, ha lassabban, és arrythmiáról akkor, ha ritmus nem egyenletes. Lehet, hogy a ritmuszavar állandóan fennáll, de az is előfordulhat, hogy csak néha, rövid időre jelentkezik. Súlyossága a panaszokat nem okozótól, az életveszélyes és azonnali kezelést igénylő állapotig terjedhet. Gyakori formája a pitvar fibrilláció, amelyet a szív, illetve a kamrák gyors és rendszertelen összehúzódása jellemez. A szívritmuszavar tünetei közé tartozik a rendszertelen ritmuson kívül a mellkasi remegésérzés és fájdalom, a légszomj, a torokban, a gyomor tájékon fellépő furcsa fájdalom, szúrás. Mindezek mellé szédülés, bizonytalanságérzet, félelem, idegesség is társulhat.
A szív koszorúereinek betegségei
- Szívinfarktus
Szívinfarktus érelmeszesedés következtében, a koszorúér belsejében kialakuló szűkület miatt következik be. Ilyenkor az ér belsejében lévő meszes plakk megreped és elzárja a véráram útját. Mivel az ér által ellátott szívizom nem kap elegendő vért és az oxigén ellátása elégtelen lesz, egy idő után végleges károsodást szenved, elhal. Az infarktust megelőzi a mellkasi fájdalom (angina pectoris). További lehetséges vegetatív tünetek: Hideg veríték, fáradtság, szorongás, légszomj, gyors és szabálytalan pulzus. Infarktus gyanúja esetén azonnal mentőt kell hívni és kardiológiai centrumba kell vitetni a beteget, hogy minél előbb helyre tudják állítani a keringést az elzáródott szakaszon.
- Angina pectoris, az erős mellkasi fájdalom
A megbetegedett szív erek merevebbek, szűkebbek, melyeken keresztül a szívizom területére kevesebb vér és oxigén jut el. Az oxigénhiány szorító jellegű mellkasi fájdalmat okoz, ez az angina pectoris. Különbséget kell tenni azonban az ún. stabil angina pectoris és az infarctus kapcsán fellépő angina között. Előbbi pihenésre, megállásra, nytroglycerin hatására enyhül. Az infarktus kapcsán fellépő szorító mellkasi fájdalom viszont nem szűnik, és ha 20 perccel tovább is fennáll, szívroham lehet a következmény.
Véralvadásgátló kezelés – orvos és beteg szoros együttműködése kell hozzá
2023. május 29.
Mélyvénás trombózis, tüdőembólia, pitvarfibrilláció – pár olyan állapot, melyek terápiájában kiemelt szerepet kap az antikoaguláns, azaz a véralvadásgátló kezelés. Azonban fontos tudni, hogy ez igen szoros együttműködést kíván mind az orvos, mind a beteg részéről, hogy megmaradjon a véralvadás és a vérzékenység kényes egyensúlya. Hogy mégis mikor szükséges egyeztetnie kezelőorvosával, arról prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája ad felvilágosítást.
Rendszeres INR vizsgálat szükséges
A régebbi (döntően a kumarin alapanyagú) készítményeknél 6 hetente javasolt a vérvizsgálat. Az INR értéknek 2-3 közt kell lennie, más esetben a dózis változtatására vagy más készítményre való áttérés javasolt. Az új típusú véralvadásgátlók (NOAC) alkalmazása során INR ellenőrzésre nincs szükség, mert ezen szerek hatásmechanizmusa egészen más.
Műtétek, fogászati beavatkozások előtt
A nagyobb fogászati/szájsebészeti kezelések, valamint a műtétek nagyobb mennyiségű vérvesztéssel is járhatnak. Amennyiben a beteg ekkor is véralvadásgátlót használ, úgy életet veszélyeztető mennyiségben veszthet vért. Éppen ezért, amennyiben ilyen beavatkozás előtt áll, úgy fontos, hogy előtte konzultáljon az orvosával. Az egyéni rizikó felmérése után a szakember eldönti, hogy tanácsos-e a műtétet megelőző napokban elhagyni/lecserélni a véralvadásgátló gyógyszert, esetleg ajánlott-e más készítményre áttérni. Továbbá utasításokat kap a műtétet követő időszak trombózis prevenciójáról is.
Vérzéses esetek
A véralvadásgátlók szedése során megnő a vérzéses szövődmények rizikója, ami akár életveszélyes is lehet. Éppen ezért amennyiben olyan tüneteket tapasztal, mint pl. gyakori orrvérzés, véres vizelet, indokolatlan kék-zöld foltok megjelenése a bőrön, fontos, hogy sürgősen keresse fel orvosát és ellenőriztesse INR szintjét! Ilyen esetekben dózismódosításra, esetleg más készítmény felírására (pl. új típusú véralvadásgátlóra) lehet szükség. De ezeknél is alapszabály, hogy bármilyen vérzés esetén jelentkezzen az orvosnál, mert ezek is alvadásgátlók!
Családtervezés
Amennyiben valaki véralvadásgátlót szed, fontos, hogy a családtervezéskor konzultáljon orvosával, mivel ekkor a terápia módosítására van szükség! Ugyanis ekkor bőr alá adott LMWH-ra szükséges áttérni, ugyanis más készítmények (kumarin származékok, NOAC) komoly fejlődési rendellenességet okozhatnak, mivel áthatolnak a placentán. A kumarin esetében a legveszélyesebb a terhesség 8-12 hete, míg az új típusúaknál mindenkor tilos a teherbe esés!
A terhességet fontos, hogy a várandósság trombózisnövelő hatása miatt érdemes terhespatológiában jártas nőgyógyásznak végigkísérnie.
Amikor a pokol tüze éget: a reflux
2023. május 25.
Akinek volt már életében legalább egyszer refluxos tünete (még ha nem is tudta, hogy az), annak ez az érzés kínosan imerős lehet. De miért is éget a pokol tüze?
A nyelőcső és a gyomor között található egy záróizom, ha az valamilyen oknál fogva nem jól zár, a gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. A reflux szó is erre utal „visszaáramlás”.
A reflux önmagában nem kóros, ha viszont többször előfordul vagy panaszokat okoz, akkor betegségnek tekintjük. A refluxnak számos oka lehet, pl. túlsúlyosság, terhesség, gyógyszerek záróizomra gyakorolt hatása stb.
A gyomortartalom savas, ami marja a nyelőcső nyálkahártyáját, ezért érezzük az égető fájdalmat a gyomorszájnál, szegycsont mögött és a torkunkban. Előfordul, hogy a sav a szájba is feljön, savanyú, keserű szájízt okozva. A reflux tünete lehet továbbá a rekedtség, böfögés, köhögés, mellkasi fájdalom és súlyosabb esetben nyelőcsővérzés, fogyás.
Helyes táplálkozással és életmóddal a reflux ellen
Megfelelő táplálkozással és életmóddal a refluxos tünetek megszüntethetők vagy nagymértékben csökkenthetők. Érdemes tehát fokozatosan, apró lépésekben megváltoztatni eddigi táplálkozásunkat és életmódunkat. Ha úgy érzi ezen a téren segítségre van szüksége, keressen fel egy dietetikust.
Diéta elemei
- Gyakori kisadagú étkezések (5-6x-i).
- Minden étkezés darabos, szilárd étel legyen. Csak folyadék (pl. leves, turmix) önállóan ne szerepeljen.
- Ne étkezzünk vízszintes testhelyzetben vagy előre görnyedve, ez elősegíti a gyomortartalom visszaáramlását!
- Savtermelést, nyálelválasztást fokozó ételeket kerüljük (pl. cukorka, rágógumi, túldíszített étel, kocsonya stb.).
- Étkezés után legalább két órát várjunk a lefekvéssel.
- Alváskor megemelt fejvégű testhelyzet javasolt (magasabb párna).
- Alsó sphinter (záróizom) nyomását csökkentő ételek kerülése pl. zsíros ételek, csokoládé, alkohol, szénsavas italok, koffein (kávé, energiaitalok), erős vagy túl nagy mennyiségű tea, borsmenta, fodormenta, fokhagyma, vörös hagyma.
- Fehérjebevitel minden étkezésben szerepeljen (sovány hús, hal, tojásfehérje, sonkafélék, tej, sovány tejtermékek), mert elősegíti a záróizom megfelelő záródását.
- Vegyük figyelembe az egyéni tűrőképességünket.
- Kerüljük a dohányzást, szűk ruházatot és övet a hasi tájékon.
- Evés után ne emelgessünk és hajoljunk!
Az agyalapi mirigy zavarai szinte bárhol panaszokat okozhatnak
2023. május 22.

Röviden az agyalapi mirigyről
A borsónyi méretű agyalapi mirigy bár igazán apró, ellenben az egész hormonrendszer mozgatórugója, hiszen olyan hormonokat szabadít fel, melyek szabályozzák a többi endokrin szerv működését. Érzékeli a szervezet szükségleteit, ezért jeleket küld a test különböző szerveinek, mirigyeinek. Ehhez hormonokat választ ki a véráramba, amelyek egyfajta hírvivőként működnek, információt továbbítanak. Az agyalapi mirigy két lebenyre osztható (elülső és hátsó lebeny), melyek más-más hormonokat termelnek. Magát az agyalapi mirigyet nagyrészt a felette fekvő hipotalamusz szabályozza.
Az agyalapi mirigy egyik fő feladata a menstruáció szabályozása, valamint komoly befolyást gyakorol a termékenységre, a teherbeesésre, főleg annak megtartására. Manapság a legnagyobb kihívások közé tartoznak a teherbeesési nehézségek, a párok nagy számának terméketlensége. (Éppen emiatt nagyon fontos vizsgálni az agyalapi mirigy működését!)
“A köztudatban az agyalapi mirigyről csupán annyi él, hogy ez egy szabályozó szerv- viszont ennél sokkal több, hiszen ez a kis mirigy a fő irányító, összefogja az egész szerv működését. Jelentősége, szerepe a mai felgyorsult világban óriási. A korábbi időszakokhoz képest sokkal leterheltebben, fokozott üzemmódban élünk, emiatt pedig állandó „készenlétben „áll szervezetünk. Ehhez próbál energiát, hormont, ritmust, tápanyagot biztosítani az agyalapi mirigy, ráadásul azonnal. Ez az a szerv, amire azt mondjuk, ” hogy az agyban dőlnek el a dolgok”. Valójában ennek a mirigynek szólunk, tőle kérjük, hogy biztosítsa a szükséges feltételeket. Itt van nagy szerepe a stressznek: ha ugyanis állandó feszültségben, idegességben, túlterheltségben élünk, ezt a „kérést” szolgálja ki a rendszer”- magyarázza dr. Skurdenka Beatrix, aki hozzátette, hogy ebben az egyik legfontosabb hormon a prolaktin, mely bizonyítottan nem csak a tejelválasztásért felel, hanem stressz esetén is megnő a mennyisége válaszreakcióként.
Az agyalapi mirigy zavarainak oka, kezelésük
Látható tehát, hogy az agyalapi mirigy számos szervre komoly hatást gyakorol, így, ha valamilyen zavar van, annak tünetei, megnyilvánulási formái attól függenek, hogy mely célszervre hat az adott hormon. Ennek fényében befolyásolhatják például a nemi ciklust, termékenységet, a pajzsmirigy működését, a növekedést, a bőr pigmentációját, valamint a mellékvese működését is. Mivel tünetei igen szerteágazók lehetnek, ezért diagnosztizálásuk nagy kihívást jelenthet.
Az agyalapi mirigy rendellenességei akkor fordulnak elő, amikor a mirigy egy hormonból túl sokat vagy túl keveset termel. Előfordulhat, hogy a zavart itt kialakuló daganat (általában jóindulatú) okozza.
Az emlőgyulladás tünetei és kezelése
2023. május 13.

Szoptató kismamáknál a gyulladást a tejcsatorna eltömődése is előidézheti. Ebben az esetben az emlőben pangó tej a környező szövetekbe kerülhet, amelyet a szervezet idegen anyagként érzékel és gyulladásos reakciót indít be.
Melyek az emlőgyulladás tünetei?
A mastitis jellemzően csak az egyik emlőben, féloldalasan alakul ki. A gyulladt emlő megduzzad, feszül, a bőre piros, érintésre az átlagosnál melegebb. A gyulladás mellfájdalommal és lázzal jár, valamint súlyosabb esetben megduzzadhatnak a hónaljban található nyirokcsomók is. Kismamáknál a szoptatás fájdalmassá válhat.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...219