Információk, érdekességek

CGM – mit árulnak el a szöveti cukor monitorozással mért értékek?

2026. május 02.

A szöveti cukor monitorozás (CGM – Continuous Glucose Monitoring) során kapott értékek a bőr alatti szövetekben lévő folyadék glükózszintjét jelzik folyamatosan, nem pedig közvetlenül a vér cukorszintjét. Bár a kettő szorosan összefügg, a szöveti érték pár perces eltolódásban lehet a vércukorszinthez képest, különösen gyorsan változó cukorszintek esetén. Ugyanakkor dr. Para Györgyi, a Cukorbetegközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus, szöveti cukor monitorozás specialista arról beszélt, hogy CGM olyan modern segítség a cukorbetegeknek, inzulinrezisztenseknek, amely láthatóvá teszi a vércukorszint alakulását, az életmód és az esetleges kezelés hatásait, adott esetben figyelmeztethet arra is, hogy sürgős beavatkozásra van szükség.

Hogyan működik a szöveti cukor monitorozás?

A szöveti cukor monitorozó szenzor (CGM) egy egyszerű, felkarra vagy hasra rögzíthető, akár két hétig viselhető eszköz, amivel a szövetközti folyadékban álladóan mérhető a vércukorszint. Így pedig a cukorbeteg, illetve akár az inzulinrezisztens páciens szinte azonnal láthatja, hogyan hat a vércukrára egy-egy étkezés, a mozgás, ezáltal kivédheti például a hirtelen vércukoresés okozta rosszullétet. A dietetikus és a diabetológus orvos pedig az ujjbegyes vércukormérés és a szöveti cukormonitorozás együttes eredményeiből hasznos információkhoz jut arról, hogy hatékony-e a kezelés, illetve mit és hogyan kell változtatni.
Érdekes jelenség, hogy bár az orvosok nem feltétlenül tartják szükségesnek a CGM használatát a nem cukorbetegeknél, mégis sokan egészségesként is alkalmazzák az eszközt. Ennek oka részben az egészségtudatosság, a mérésekre épülő „biohacking”, részben a fogyás és az anyagcsere optimalizálás, a sportteljesítmény javítása, és összességében a vércukor ingadozások megértése.

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

El lehet-e vérezni visszeres vérzésben?

2026. március 20.

Nem lennék sem barlangász, sem mélytengeri búvár, sem pedig diszpécser a 104-en. Ez utóbbinak nagyon nehéz lehet kezelni a bejelentők pánikhangulatát, pláne, ha nincs is okuk rá. Ám ezt nagyon nehéz kideríteni telefonon. Ilyen például az, ha valaki csak azt kiabálja, hogy jöjjenek gyorsan, mert a combjából spriccel a vér.

Egyik alkalommal ez volt a bejelentés, és igen, szinte futottunk a mentőhöz. A vérzések sokfélék lehetnek, hajszáleresek, vénásak, artériásak, és a legveszélyesebbek egyike az, ha a combartéria sérül.

Amikor ehhez az esethez siettünk, fel is ötlött bennem egy korábbi eset, ahol egy férfi flexszel vágott a combjába, és csak nagyon kevésen múlt, hogy a kezeink között vérezzen el. Szóval arra készültünk, hogy ezúttal is minden másodperc számítani fog. Egy lakótelepi ház hatodik emeletén volt a sérült, és amikor az előszobába léptünk, tényleg elég borzasztó látvány tárult elénk. A földön nagy tócsában sötétlett a vér, és a falakon, az állótükrön is látszódott a spriccelő vér nyoma. Ám betegünk stabil állapotban volt, csak holtsápadt, de ez inkább az ijedtségnek volt betudható, semmint a kivérzésnek.

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Pánikbetegség

2026. március 14.

Mikor kell fontolóra venni a gyógyszeres kezelést?

Azok a személyek, akik pánikbetegséggel élnek, nagyon sok mindent hajlandóak megpróbálni azért, hogy megszabaduljanak ettől a kínzó állapottól. Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere szerint ez teljesen érthető és sok módszer valóban hatékony is lehet, azonban van egy pont, amikor a gyógyszeres kezelés jelentheti a tartós, biztonságos megoldást.

Egy pánikroham még nem pánikbetegség

A helyzet megértéséhez fontos megkülönböztetni a pánikrohamot a pánikbetegségtől. A pánikroham tulajdonképpen bárkivel előfordulhat élete során, de ettől ő még nem pánikbeteg. A roham egy hirtelen kialakuló, erős fizikai érzésekkel, gyakran félelmetes tünetekkel jelentkező intenzív epizód, ami néhány percig tart és jellemzően 20-30 perc alatt teljesen megszűnik. A roham hátterét már csak azért is fontos kivizsgálni, hogy kizárható legyen egy szervi, jellemzően szív-érrendszeri vagy hormonális ok a háttérben.