Információk, érdekességek

A körömgomba kezelése

2026. augusztus 22.

A körömgomba kórokozói a kéz és a láb körmeit egyaránt megtámadhatják. A gombás fertőzések ritkán gyógyulnak meg gyógyszeres kezelés nélkül, a terápia több hónapos, általában féléves időszakra is elnyúlhat, és a gyógyszeralkalmazás idő előtti megszakítása gyakran a gombás fertőzés kiújulását eredményezi.

Tegyük szabaddá a hatóanyag útját

A külsőlegesen alkalmazott krémek (a vény nélkül kapható gyógyszerek között pl. bifonazol tartalmúak) és körömlakkok (amolorfin vagy ciklopirox hatóanyaggal) közvetlenül a körmön kerülnek alkalmazásra, azonban a hatásuknak a vastag és sok esetben a hatóanyagok számára nehezen átjárható köröm szab határt. Ezt a „gátat” segít leküzdeni a köröm hidratáltságának növelése (pl. a kezelést megelőző vízben történő áztatás), de egyszerűen kivitelezhető a köröm kezelés előtti reszelése, horzsolása, lekaparása, ami során szintén csökkenthető a köröm vastagsága, így a hatóanyag jobban hozzáfér a gombás körömrészekhez. Gyógyszeres megoldások is léteznek a köröm „átjárhatóbbá” tételére. Ilyen céllal található meg - a gombaellenes hatóanyag mellett - a kezelés hatékonyságát fokozó karbamid egyes körömgomba ellenes szerekben.

Ezek a tünetek Crohn-betegséget jelezhetnek

2026. augusztus 18.

A bélrendszer krónikus gyulladásos betegsége, mely elsősorban a vékonybél és vastagbél gyulladásával jár, de a tápcsatorna bármely szakaszát érintheti a szájtól a végbélig. A Crohn-betegség tüneteiről és kezeléséről dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.

Mi okozza?
Kialakulásának pontos oka nem ismert, összetett etiológiájú megbetegedés. Genetikai és immunológiai tényezők, környezeti faktorok, valamint bizonyos mikrobiológiai eltérések játszanak szerepet kialakulásában.

Milyen tünetek kapcsán gondoljunk rá?

A Crohn-betegség tünetei lehetnek enyhébbek vagy súlyosabbak. Kórlefolyása általában hullámzó, nyugvó fázisok és fellángolásokkal járó időszakok váltogathatják egymást.

Az alábbi tünetek előfordulása kapcsán érdemes gondolni rá:

• hasmenés
• hasi fájdalom, leginkább jobb alhasi régióban
• láz, hőemelkedés
• fáradtság
• fogyás
• felszívódási zavar
• sipolyok, tályogok

A gyomor-és bélrendszeren kívüli tünetek is utalhatnak rá:

• ízületi betegségek,
• szemgyulladás,
• bőrbetegségek,
• epe- és vesekövek
• májbetegség

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.

Vizelettartási problémák

2026. augusztus 06.

Csökkentse az inkontinencia kockázatát!

A nõket lényegesen gyakrabban érinti a vizelési inkontinencia - de vajon egyeseket miért jobban, mint másokat? E tekintetben melyek a legveszélyesebb életszakaszok, és milyen kiváltó okokat ismerünk? Mennyire örökletes a probléma? Fedezzük fel a fõ kockázati tényezõket az életünkben, és azt is, mit tehetünk elkerülésük érdekében!.

Míg sokan tudják, hogy például a terhesség kiválthat vizelettartási zavarokat vagy képtelenséget (inkontinenciát), addig az egyéb kockázati tényezõk csak kevéssé ismertek. Pedig közéjük tartozik többek közt a dohányzás, a túlsúlyosság, az örökletesség… Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a legfontosabb kiváltó okokról és a baj orvoslásának bizonyos lehetõségeirõl is.

Ütõs téma: a stroke

2026. július 27.

A stroke kialakulásának okairól és a megelõzés lehetõségeirõl

Becslések szerint évente 40-50 ezer beteg kerül kórházba szélütés miatt és jelenleg körülbelül 250-300 ezer stroke-on átesett beteg van ma Magyarországon. Minden megelõzött stroke-esemény, minden megmentett élet nemzetgazdasági jelentõséggel bír, hiszen a stroke a második leggyakoribb halálok, emellett a rokkantság legfõbb okát, azaz a független életvitel megszûntét jelenti. A stroke-ra különösen illik az a megállapítás, hogy a legjobb kezelés a megelõzés, ezért fontos, hogy ismerjük a kialakulásához vezetõ okokat, illetve a veszélyeztetõ tényezõk csökkentésének lehetõségeit.

Azokat a tényezõket nevezzük stroke-kockázati tényezõknek, vagy másképpen stroke-rizikófaktoroknak, melyek fontos szerepet játszanak a kialakulásában.

Léteznek befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezõk. Nem befolyásolható tényezõ a beteg kora, neme és a már bekövetkezett TIA vagy elszenvedett stroke. A rizikófaktorok nagyobb csoportját a befolyásolható tényezõk adják, melyekre kellõ hangsúllyal figyelve jelentõsen csökkenthetõ a stroke kialakulása. Ezen befolyásolható tényezõkhöz tartoznak az életmóddal összefüggõ rizikófaktorok és a stroke rizikóját növelõ betegségek.