Információk, érdekességek

Hogyan kezelhetők az orr- és garatmandula betegségei?

2021. november 09.

Gyerekkorban gyakran okoznak panaszokat az orr és a garatmandulák. Hol a gyulladás, hol csupán a méretük a probléma alapja. A tünetekről és kezelésről dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégészt, a Fül-orr-gégeközpont orvosát kérdeztük.

Óvodások leggyakoribb panasza

A megnagyobbodott orrmandulák sok gyermeknél okoznak elhúzódó problémákat. Sokszor ez egyéni adottság, vagy egy fertőzéses állapot után a duzzadtabb állapot nem húzódik vissza. Problémát az okoz, ha a megnagyobbodott orrmandula miatt a gyerek orra bedugul, így a száján veszi a levegőt, az orrüreg szűrő funkciója megszűnik. Ha ez az állapot tartós, akkor akár abnormális arcizom és fognövekedés is lehet a következménye. Az orrgaratbeli szűk viszonyok miatt sokszor a középfül felé vezető járat, az Eustach-kürt (fülkürt) sem működik megfelelően, ami miatt gyakran makacs savós középfülgyulladás alakulhat ki, vagy fertőzés esetén heveny középfülgyulladás.

Az orrmandulák eltávolítása segíthet

Az orrgaratban elhelyezkedő orrmandulák gyulladásai általában kb. 3 évesen, közösségbe kerüléskor kezdődnek, és 7 éves kor után fokozatosan el is tűnnek. Mivel az orrmandulák mérete korral csökken, számos panasz kezelés nélkül is elmúlik. Műtéti megoldásra általában akkor kerülhet sor, ha ismétlődő, heveny középfülgyulladás, vezetéses halláscsökkenést okozó idült savós középfülgyulladás alakul ki és ezek nem javulnak életmódbeli változások és kezelés hatására. „Csak” horkolás nem feltétlenül műtéti indikáció, de ha ez légzéskimaradással, -alvási apnoéval- is jár, akkor igen.

A garatmandulák akut gyulladása esetén…

Mandulagyulladás alatt gyakorlatilag a garatmandulák gyulladását értjük. Ezek hátterében leggyakrabban vírusfertőzés áll. A ritkább, bakteriális eredet esetén a leggyakoribb kórokozó az A-csoportú béta-hemolitikus Streptococcus. Ezen kívül Staphylococcus, Pneumococcus, Haemophylus influenzae vagy Coli baktérium okoz leginkább fertőzést.

Kisgyermekeknél jellemző, ismert tünetek a láz, nyelési fájdalom, belövellt garat, rossz közérzet, étvágytalanság. Első lépésben ezek csillapítása a cél és a bő folyadék bevitel. Bakteriális eredetű fertőzés gyanúja esetén antibiotikus kezelés is javasolt, kellő dózisban és kellő időtartamban.


A túlerőltetett hangszálon polip is megjelenhet

2021. november 07.

Fotó: gettyimages.com

A hangszalagpolip műtéti úton megszüntethető, a beteg 4-5 napos hallgatás után elkezdhet újra beszélni. Ha az elváltozást a helytelen hangképzés okozta, akkor a kiújulást csak a helyes beszédtechnika elsajátításával lehet megelőzni.

A polip nem daganat

Habár a betegség tünetei részben hasonlóak, a polip mégsem keverendő össze a hangszalagon megjelenő rosszindulatú elváltozással. Hangszalagrák esetén jellemző a fokozatosan kialakuló rekedtség – magyarázza dr. Holpert Valéria foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Ezen túlmenően jelentkezhet idegentest érzés, krákogási, torokköszörülési kényszer, ritkán fájdalom.

A hangszalag polip a hangszalagon lévő, nem rosszindulatú, kötőszövetes elváltozás. A betegség vezető tünete itt is a rekedtség, a hang minőségének megváltozása és a levegős hang. Nagy polipok esetében előfordulhat, hogy a megnagyobbodott kötőszövet beszéd során hirtelen a két hangszalag közé szorul, így a beszéd átmenetileg megakad, hirtelen elmegy a beteg hangja.

Így alakulhat ki

A hangszalag polip kialakulásában gyulladás, irritáló tényezők- munkahelyi ártalom, például ipari füst, vegyszerek, festékanyagok gőzének tartós belélegzése – helytelen hanghasználat játszhatnak szerepet. A hangszalagok krónikus irritációját okozhatja a gyomorsav visszafolyása, reflux betegség is. Krónikus gyulladást a dohányzás mellett a hang túlerőltetése is kiválthat , amit a helytelen hangképzés  idéz elő.

Ezek a vizsgálatok lehetnek szükségesek

Tartós, 3-4 hetet meghaladó rekedtséggel feltétlenül orvoshoz kell fordulni, mert lehet akár olyan  daganatos elváltozás is a hangképző szerveken, ami még korai stádiumú, s melyre a rekedtség felhívhatja a figyelmet – figyelmeztet a Fül-orr-gége Központ orvosa. A diagnózis direkt gégetükrözéssel,  vagy a hangszalagok vékony, hajlékony képalkotó eszközös / fiberoscop/ vizsgálatával  felállítható. A kórtörténet felvétele és a beteg fizikális vizsgálata után a kórisme rendszerint egyértelmű , de amennyiben a hangszalagon  szövetszaporulatot vagy felrakódást látunk a  szövettani vizsgálat (biopszia) kötelező, a daganatos elváltozás kizárásához. A polipokat műtéttel vagy mikrosebészeti beavatkozással lehet eltávolítani, ezt követően megadott ideig fontos a hang kímélése.


Honnan ismerhető fel a nátha szövődménye?

2021. november 05.

A felső légúti gyulladásokat – nátha, garatgyulladás, torokgyulladás, mandulagyulladás – gyakran kíséri az orrmelléküregek érintettsége is. Milyen tünetek figyelmeztetnek arra, hogy már nem csak egy „egyszerű náthával” van dolgunk?

Náthás tünetekkel kezdődik

Ha nátha, vagy felső légúti gyulladás következtében kialakult orrüregi gyulladás miatt a melléküregek kivezető nyílása elzáródik, nyálkahártya bélelésük megduzzad, az üreg szellőzése gátolttá válik. A váladék ezáltal nem tud kiürülni, és a felgyülemlett nyálkában baktériumok szaporodnak el – fejti ki részletesen a probléma okait dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa. A melléküregben fokozatosan gennygyülem keletkezik, majd a feszülés miatt fájdalom mutatkozik. A gyulladás még könnyebben alakul ki, ha a szellőzést akadályozó  anatómiai eltérés van az orrban, például orrsövényferdülés.

A gyulladás jelei

Kezdeti állapotban a melléküreg-gyulladások tünetszegények lehetnek. A náthára jellemző tünetek elhúzódnak és feszítő, a fej előrehajtásával fokozódó, esetleg lüktető, a homloktájék, a szemek felé sugárzó arcfájdalom alakul ki sárgás-zöldes, gennyes orrfolyás mellett.

Hogyan kezeljük?

A fül-orr-gégészeti vizsgálat mellett képalkotó eljárások (röntgen, CT,) is segítik a tünetek hátterében álló okok felderítését. A kezelés során a legfontosabb a melléküregek nyílásainak szabaddá tétele, az üregek szellőzésének helyreállítása, a beduzzadt orrnyálkahártya orrcseppel való lohasztása. Kiegészítésként adható fájdalomcsillapító, lázcsillapító, nyákoldó, szükség estén antibiotikum. Fontos a rendszeres sóoldatos.


Mit kell tudni a fogínygyulladásról?

2021. október 31.

Képforrás: Oral-BA fogínygyulladás az ínybetegség egy korai stádiuma, amelyet a bakteriális lepedéknek a fogat körülvevő szöveten való lerakódása okozhat. Ha a lepedéket, - ezt a természetesen keletkező, baktériumokat tartalmazó filmréteget - nem távolítjuk el a napi fogmosással, akár fogínygyulladáshoz is vezethet. A fogínygyulladás viszonylag gyakori betegség, és bár a felnőtt lakosság közel 80%-a észlel fogínygyulladásra utaló tüneteket, ez nem jelenti azt, hogy a probléma nem elkerülhető.  

A fogínygyulladás tünetei

A fogínygyulladás leggyakoribb tünete a vörös, gyulladt és vérző fogíny. A rossz szájhigiénia és a krónikus fogínygyulladás következménye lehet a fogágybetegség, a fogínysorvadás és a krónikus rossz lehelet. Fontos tudni, hogy bizonyos esetekben az ínygyulladással nem társul fájdalom vagy látható jel, így sokan nem is veszik észre. A fogínygyulladás és így számos szájüregi betegség megelőzhető a megfelelő fogápolással, amely a helyes fogmosással kezdődik. 

A technológia fejlődésével a hagyományos kézi fogkeféket egyre fejlettebb elektromos fogkefék váltják fel, amelyek bizonyítottan sokkal hatékonyabban tisztítják a fogakat és távolítják el a lepedéket.

Szónikus vagy mágneses fogkefe? 

Az elektromos fogkefék hatalmas fejlődésen mentek keresztül az elmúlt évtizedekben, egyre hatékonyabb tisztítást kínálva. A szónikus és mágneses elektromos fogkefék közti legalapvetőbb különbség, hogy míg egy szónikus fogkefe előre-hátra mozog vízszintes síkban, addig a mágneses technológiát alkalmazó fogkefék kerek feje oszcilláló-rotáló, azaz rezgő-forgó mozgást végez, ami rendkívül hatékony, mégis kíméletes tisztítást eredményez.


Amikor minden csont fáj: arthritis - a reuma őszintén

2021. október 27.

A rheumatoid arthritis szervi manifesztációi révén nemcsak az izületeket, hanem az egész szervezetet érinti a gyulladásos folyamat. Így jelentkezhet gyengeség, fáradékonyság, rossz közérzet, hőemelkedés. A betegség izületeken kívüli megjelenési formája lehet bőralatti reumás csomó, szem- és szájszárazsággal járó könny- és nyálmirigygyulladás, szív-, tüdő-, szem-, ér- és ideggyulladás.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.A rheumatoid arthritis (rövidítve: RA), régebbi nevén krónikus progresszív polyarthritis (rövidítve: PCP) sok izület gyulladását jelenti, a betegség közismertebb neve a reuma. A betegség főleg a fiatal, középkorú nőket támadja meg – előfordulása háromszor gyakoribb nőkön, mint férfiakon –, de jelentkezhet gyermek- és időskorban is. Hazánkban lassan népbetegségnek számít, hiszen 70-80 ezer embert érint.

Tünetek, okok, következmények
A rheumatoid arthritis megjelenése változatos, a betegség kezdődhet lassan, de kezdődhet az egész testet érintő tünetekkel is. A betegség a test valamennyi izületét megtámadhatja, beleértve a nyaki gerincet is. 

Lassú  lefolyás tünetei

  • ébredés utáni reggeli kézmerevség
  • általában a kéz kisizületek szimmetrikus fájdalmas duzzanata,
  • az ínhüvelyek fájdalma,
  • általános rossz közérzet,
  • gyengeség, fogyás

Heveny gyulladás tünetei

  • heves fájdalom
  • leggyakrabban a kéz- és láb kisizületeket (tő- és középső izületeit), csuklókat, térd-, váll-, bokaizületeket érintő duzzanat
  • láz

A rheumatoid arthritis autoimmun eredetű megbetegedés, azonban pontos kiváltó okai nem ismertek. Örökletes és külső környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak kialakulásában, gyakran fertőzés, megfázás, nagy lelki trauma vagy krónikus testi-, lelki kimerültség, stressz előzi meg.

A betegség során a szervezet immunrendszerének kórosan működő fehérvérsejtjei az izület alkotórészeit idegenként ismerik fel és védekező reakciót, autoimmun gyulladást indítanak el. Ez a gyulladásos folyamat roncsolja az izületet.

Az izület gyulladás során az izületi tokot belülről borító belhártya vérbő lesz, több kóros izületi folyadékot termel. Ettől az izületek megduzzadnak, pirossá, fájdalmassá válnak. Az izületben gyulladásos enzimek szaporodnak fel, burjánzó gyulladásos szövet képződik, amely idővel fokozatosan tönkreteszi az izületi porcot, és „kirágja” az izületet alkotó csontokat. A gyulladásos folyamattal tehát károsodik mind az izületi porc, mind a csont. Az izületi tok és szalagok a gyulladástól elgyengülhetnek, megnyúlhatnak.  A fájdalmas gyulladásos folyamattal izületi deformitások, összenövések alakulhatnak ki.

A rheumatoid arthritis szervi manifesztációi révén nemcsak az izületeket, hanem az egész szervezetet érinti a gyulladásos folyamat. Így jelentkezhet gyengeség, fáradékonyság, rossz közérzet, hőemelkedés. A betegség izületeken kívüli megjelenési formája lehet bőralatti reumás csomó, szem- és szájszárazsággal járó könny- és nyálmirigygyulladás, szív-, tüdő-, szem-, ér- és ideggyulladás.

A betegség lefolyása hullámzó, kimenetele változatos. A betegség a betegek 10 százalékában teljesen visszafejlődhet, 30 százalékában enyhe lefolyású, 60 százalékában típusos hullámzó lefolyású, ahol az izületek károsodása fokozatosan súlyosbodik. Kezelés nélkül feltartózhatatlanul megy előre a folyamat, rontva az izületek funkcióját, a betegek munkaképességét, önellátását, életminőségét az érintettek 10 százalékánál súlyos rokkantságot okozva.

Kezelés, ellátás

Nagyon fontos, hogy több izület egyidejű tartós, heteken át tartó gyulladása esetén mielőbb reumatológus szakorvoshoz kerüljenek a betegek. A kivizsgálást követően a betegség első időszakában gyakoribb szakorvosi vizsgálatra van szükség, hogy a betegség lefolyása, tünetei nyomon követhetőek legyenek, de a rendszeres orvosi ellenőrzés, gondozás később is elengedhetetlen.

 

Az ellenőrzés során az orvos megvizsgálja a nyomásérzékeny és duzzadt izületek számát, megkérdezi a beteg fájdalmának mértékét, a reggeli izületi merevség időtartamát, valamint ellenőrzi az izületi aktivitásra jellemző laboreltéréseket, a magasabb vérsejtsüllyedést és a gyulladásra jellemző fehérjeszintet, a CRP-szintet. Ezekből a paraméterekből kiszámítható a betegség aktivitásának mértéke, - DAS-28 index - amelynek változása később a terápia hatékonyságának megítélésére is alkalmas.

Az immun-labor vizsgálatok, a süllyedés, a CRP, a szérum vas, vaskötő kapacitás, a vérkép, a máj- és vesefunkciók, a vizeletvizsgálat a diagnózis felállítása és a betegség súlyosságának megítélése mellett a gyógyszerek mellékhatásainak nyomon követése céljából is szükségesek. Egy új gyógyszer beállítását követően eleinte havonta, majd később 3 havonta szükségesek a laboratóriumi ellenőrző vizsgálatok.

A beteg gyógyszeres kezelése akkor van jól beállítva, ha a betegség remisszióban van, azaz a betegnek nincsenek izületi aktivitásra jellemző tünetei. Remisszióban van a betegség akkor, ha a beteg nem fáradékony, nincs izületi fájdalma, nincs izületi nyomásérzékenysége, nincs izületi duzzanata, a reggeli izületi merevség érzése kevesebb, mint 15 perc, nincs duzzanat az izület környéki lágyrészeken, ínhüvelyekben és a vérsüllyedés kevesebb, mint 20-30 mm/óra.

A gyógyszeres kezelés mellett nagyon fontos a lelki és fizikai kimerültség kerülése, az elegendő alvás, az egészséges életmód és táplálkozás, az izületvédelem, a gyógytornász által betanított gyógytorna és séta naponkénti rendszeres végzése, úszás, szükség esetén fizikoterápiás eljárások, gyógyászati segédeszközök használata a maradandó izületi károsodások elkerüléséhez. D-vitamin és calcium pótlás szükséges a csontritkulás megelőzéséhez, ill. kialakult csontritkulás esetén osteoporosis centrumban gondozás indokolt.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...196