Információk, érdekességek
Sérülés vagy állapot? A csigolyaív-szakadás és kezelése
2024. március 11.
Rendszeres sporttól, de enélkül is kialakulhat gerincfájdalom, amely mögött csigolyaív-szakadás állhat! Nem mindig operálják, de néha csavarozni kell!
A csigolyaív szakadása sportolóknál és hétköznapi terhelésnek kitett embereken egyaránt jelentkezhet. A folytonosság megszakadása (spondylolysis) kétoldali esetben a felső érintett csigolya előrecsúszásával (spon dy lo lis thesis) jár. Elvileg minden gerincszakaszon előfordulhat, de leggyakoribb az ágyéki csigolyákon, azon belül is a 4-esen és 5-ösön.
Sérülés ez vagy állapot? A válasz az alábbi, kiváltó okok szerinti beosztásban rejlik:
• Fejlődési rendellenesség: ebben az esetben az ágyéki, keresztcsonti gerinc összetett fejletlensége akadályozza meg a normális csontosodást, azaz a fejlődés során nem alakul ki a teljes ív.
• Elvékonyodó típus: ez a leggyakoribb, ilyenkor tulajdonképpen úgynevezett fáradásos törésről beszélünk. Az ív teljes ugyan, de a szokásosnál vékonyabb, a „sérülés” kialakulásában pedig nagy szerepe van a fizikai túlterhelésnek.
Gyakori olyan sportolóknál, akiknél rendszeres az ágyéki gerinc extrém fokú hajlítása-nyújtása, például gátfutóknál, súlyemelőknél.
• Kopás következménye: itt az elkopott, elhasználódott gerinc sérülékenysége a kiváltó ok.
• Ténylegesen baleseti eredetű ívszakadás: ha a csigolya egyéb részén bekövetkező
törés okozza az elcsúszást.
• Gyulladás, daganat, csontritkulás is vezethet az ív meggyengüléséhez.
Látható, hogy az általában sérülésnek gondolt csigolyaív-szakadás inkább egy gyengébb csontrész túlterhelésétől alakul ki. Jellemző tünetei: derékfájás, amely nyugalmi helyzetben is jelentkezhet és mozgásra fokozódik.
Idegrendszeri szövődmények (zsibbadás, érzészavar), amelyek csak súlyos esetekben fordulnak elő. A gerinc érintett szakasza természetesen nyomásra is érzékeny. Speciális röntgenfelvételekkel az ívszakadás és a csigolyaelcsúszás jól ábrázolható. A kezelés az elváltozás mértékétől függ: panaszmentes, nem romló, enyhe ívszakadás vagy csigolyaelcsúszás komolyabb kezelést nem igényel, de természetesen minden esetben rendszeres ellenőrzés szükséges.
Jobb oldalon fáj a mellkasom – kardiológiai oka is lehet?
2024. március 10.
A szívproblémák, különösen az olyan akut helyzetek kapcsán, mint például a szívinfarktus vagy az angina szinte mindenkinek a bal oldali mellkasi fájdalom jut eszébe, a jobb oldalon jelentkező fájdalom azonban elbizonytalaníthat az okokat illetően. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa áttekintette a szóba jöhető gyakoribb lehetőségeket.
Ezek lehetnek a főbb okai a jobb oldali mellkasi fájdalomnak
A jobb oldali mellkasi fájdalomnak számos, teljesen különböző oka lehet a stressztől a tüdőgyulladásig, de előfordul, hogy szív-érrendszeri háttere van a tünetnek. Többek közt ilyen eredők után érdemes tehát vizsgálódni:
- Szorongás, stressz
A szorongás – és ennek talaján a pánikbetegség – olyan jelentős méreteket ölthet, hogy a szívinfarktushoz hasonlatos tüneteket produkálhat, az erős szívdobogástól, a nehézlégzésig, a hideg verítéktől a mellkasi fájdalomig – ami akár a jobb oldalra is koncentrálódhat.
- Izomhúzódás
A mellkasban számos izom meghúzódhat, túlterhelődhet, jellemzően fizikai aktivitás, edzés kapcsán. Pihentetés hatására általában elmúlik.
- Bordaporcgyulladás
A costochondritis a bordák csontos és porcos része közti átmenet nem gennyes gyulladása, amely általában hirtelen kialakuló és nagyon intenzív fájdalmat okoz, és a teljes mellkasban vagy csak az egyik oldalon is jelentkezhet. Néhány hét alatt meggyógyul, de a megfelelő fájdalomcsillapítás miatt érdemes orvoshoz fordulni.
- Bordatörés
Esés, komoly behatás miatt a törés viszonylag gyakori eset, ami komoly fájdalommal és kezeletlenül akár komplikációkkal járhat. Orvosi kezelést igényel.
- Mellhártyagyulladás
Elsősorban a ki- és belégzéskor jelentkező fájdalom utalhat a mellhártya érintettségére. Gyanakodni lehet a mellhártyagyulladásra, ha láz lép fel, és ha az egyik oldalon fekve mérséklődik a nehézlégzés. Természetesen mielőbb orvoshoz kell fordulni ilyen tünetekkel, már csak azért is, hogy elkülöníthető legyen az ún. mellkasi folyadékgyülemtől, ami mögött gyulladás, daganatos betegség, máj-, vese- vagy szívelégtelenség, tüdőembólia is állhat.
- Tüdőgyulladás
A bakteriális, vírusos vagy gombás eredetű tüdőgyulladás elsősorban légzéskor jelentkező mellkasi fájdalommal és köhögéssel hívhatja fel magára a figyelmet.
Meg lehet gyógyulni a hepatitisz fertőzésből?
2024. március 07.
A hepatitisz-A egy erősen fertőző betegség, amelyet a hepatitisz-A vírus okoz – ez egy azon számos hepatitisz vírus közül, amelyek májgyulladást okoznak és hatással vannak a májfunkciókra. A fertőzéssel kapcsolatos tudnivalókról, a diagnosztizálás jelentőségéről és a gyógyulás esélyeiről dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus beszélt.
Hogyan fertőződhetünk meg hepatitisz-A vírussal?
A leggyakoribb fertőzési forrás a higiénia hiánya miatt (fekáliával) szennyezett étel vagy víz fogyasztása, illetve a fertőzött személlyel vagy tárggyal történő szoros kapcsolat. Ritkán bár, de vér útján is terjedhet. Az A-típus a többi hepatitisz formával szemben akut betegség, nem okoz krónikus májbetegséget. Oltással lehet megelőzni, és az e tekintetben veszélyes vidékeken különösen fontos a megfelelő higiénia, a gyakori kézmosás.
Ha mégis megtörtént a fertőződés, az általában a vírus bejutása után pár héttel okoz tüneteket, bár sokaknál ezek egyáltalán nem mutatkoznak.
Ha mégis, ezekre a panaszokra kell felfigyelni:
– szokatlan fáradtság, gyengeség,
– hirtelen hányás, hasmenés,
– alhasi, jellemzően jobb oldali fájdalom,
– agyagos vagy szürke színű széklet, sötét vizelet,
– étvágytalanság,
– hőemelkedés,
– sárgaság a bőrön, a szemfehérjén,
– intenzív viszketés.
– A tünetek általában enyhék és néhány hét alatt elmúlnak, de egyes esetekben hosszú hónapokig tartó súlyos betegséget is okozhatnak – ismerteti dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus.
– Az orvosi vizsgálat és a differenciál diagnózis azonban még enyhe esetben is fontos, mert el kell különíteni a hepatitisz-A fertőzést más májbetegségektől, amelyek esetleg komolyabb kezelést igényelnek. Tehát fertőződés-gyanú vagy panaszok esetén mindenképpen ajánlott orvoshoz fordulni.
Mikor érdemes oltást vagy injekciót kérni?
Ha valakinél nagy a hepatitis-A vírussal való találkozás lehetősége, érdemes beadatni az oltást. Ez vonatkozik az alábbiakra:
– Olyan területekre tervez menni, ahol erősebb a vírus jelenléte (például Mexikó, Közép- és Dél-Amerika, illetve szegényes vízhálózattal rendelkező területek). Ha járványveszélyes területre utazik, az oltást ajánlott 4 héttel, de minimum 2 héttel hamarabb beadatni, hogy a védettség biztosan kialakuljon.
– Alapbetegségük (például vérzékenység, krónikus hepatitisz-B vagy -C vírushordozók) vagy életmódjuk miatt (pl. intravénás kábítószer-használók, homoszexuálisok) fokozottan veszélyeztettek.
Ha valakinek a védőoltás ellenjavallt, az ún. passzív immunizálásban részesülhet, ami azt jelenti, hogy hepatitisz-A ellenes ellenanyagot (immunglobulint) kaphat injekció formájában.
Van kapcsolat az ajakherpesz és a genitális herpesz között?
2024. március 05.
Az ajakherpesz, vagyis orális herpesz igen gyakori jelenség, sokan tapasztalják életük során a vele járó égő fájdalmat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy ugyanazon vírus az oka a genitális herpesznek is, amelynek terjedéséről, megelőzéséről dr. Karászi Viktória, a Dermatica bőrgyógyásza, nemigyógyász szakorvos beszélt.
Mi a kapcsolat az ajakherpesz és a genitális herpesz közt?
Az orális herpesz a herpes simplex vírus egyik típusának, a HSV-1-nek lehet a következménye. Kvázi sebek vagy hólyagok formájában jelenik meg az ajaknál, illetve a száj környékén. Sokaknál kellemetlenséget, égő érzést okoz, de gyakran akár fájdalom nélkül is jelen lehet. Gyermekkorban és fiatalkorban szexuális kapcsolat nélkül, csak nyállal érintkezve juthat be a szervezetbe ez a vírus, később azonban orális szex kapcsán a szájról átterjedhet a nemi szervekre is. Ez az oka annak is, hogy a genitális herpesz forrása a HVS-1 is lehet, bár a herpes simplex vírus másik típusa, a HSV-2 is okozhatja. A genitális herpesz pedig az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő betegség, azaz nemi betegség.
Így terjedhet a genitális herpesz
A nevéből is látszik, hogy a herpesz nemi úton terjed, bármilyen szexuális aktus során. Az alábbi módokon lehet megfertőződni:
– ajakherpesz jelenlétében csókolózás vagy orális szex során,
– genitális herpesz fertőzéssel rendelkező partnerrel való kapcsolatban a nemi váladék által,
– ugyancsak átadható a fertőzés, ha a fertőzött partner bőrének az a része érintkezik a másik partnerrel, amelyen a herpesz található.
A genitális herpesz akkor is átadható, ha nincs látható jele vagy ha az érintett fél nincs is tisztában azzal, hogy herpesze van.
– Ugyanakkor el kell oszlatni a tévhiteket: a genitális herpesz nem kapható el a vécéhasználat során, az uszodában, vagy a kádban. Ugyancsak nem terjed közös használatú tárgyakról, például szappanról, törölközőről, de például szexjátékokkal, vibrátorral átadható – ismerteti Karászi doktornő.
Hogyan lehet megelőzni és kezelni a genitális herpeszt?
Nemi betegségeket tökéletesen csak a szexuális élettől való teljes tartózkodással lehet megelőzni, a szexuálisan aktív személyeknek azonban más módokat kell választani, hogy csökkentsék a rizikót. A hosszútávú, monogám kapcsolat nyilvánvalóan jelentősen visszaszorítja a kockázatot, különösen, ha a partner nem fertőződött herpesz vírussal. Ezen túl bármilyen típusú kapcsolatban védelmet nyújthat az óvszerhasználat – nem csak herpesz, hanem más szexuális úton terjedő betegségek és természetesen a nem kívánt terhesség ellen is. Ugyanakkor tudni kell, hogy az óvszer által nyújtott védelem nem feltétlenül 100%-os, ugyanis nem minden herpesz azon a területen helyezkedik el, amelyet az óvszer fed.
A fokozott pigmentáció mögött Addison-kór is állhat
2024. március 03.
A bőr sötét elszíneződése, a fokozott pigmentáció nem csak esztétikailag lehet zavaró, de súlyos betegségre is felhívhatja a figyelmet. Dr. Polyák Annamária, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa szerint ez akár Addison-kór jele is lehet, mely olykor más endokrin zavarhoz is csatlakozhat.
Ezek állhatnak a fokozott pigmentáció hátterében
A fokozott pigmentáció – azaz a hiperpigmentáció- több formában is megjelenhet: ilyen például a jól ismert májfoltok, szeplők. Ekkor a bőr festékanyaga, a melanin bizonyos helyeken felhalmozódik és sötétebb foltok keletkeznek.
Ennek oka több minden is lehet: pl. bőrsérülés, fényérzékeny gyógyszerek alkalmazása, terhesség, hormonzavarok, napfény, genetika, idősebb életkor. Az esetek többségében ártalmatlan elváltozásról van szó, ám előfordulhat, hogy valamilyen betegségre hívja fel a figyelmet (ez általában endokrinológiai probléma).
Addison-kór is okozhatja
A fokozott pigmentációt ún. Addison-kór is okozhatja, mely a mellékvesekéreg zavara. Ez esetben a szerv nem képes elegendő hormont termelni, melynek következtében kiszáradás, az anyagcsere összeomlása és keringési elégtelenség léphet fel, ha nem kezelik idejében. A mellékvesekéreg ugyanis olyan hormonokat termel, melyek komoly hatást gyakorolnak a só-és vízháztartásra (pl. aldoszteron), de itt termelődnek a cukoranyagcseréért felelős anyagok (glükokortikoidok: kortizol, kortizon), valamint az ún. szexuálkortikoidok is. A fokozott pigmentáció oka az agyalapi mirigy által termelt ACTH és az ún. keratinociták melanokortin-1-receptorai közti keresztreaktivitás. Az ACTH szintje ugyanis ekkor megemelkedik, ami több melanin képzésére ösztönzi a szervezetet.
A mellékvesekéreg zavara lehet elsődleges és másodlagos is. Utóbbi esetben főleg az agyalapi mirigy betegsége okozza a gondot, elsődleges formája pedig az Addison-kór, ami ma már egy igen eredményesen kezelhető állapot. Ez leggyakrabban egy autoimmun betegség, tehát a szervezet saját magát támadja. Előfordulhat, hogy több más endokrin zavarral jár együtt- ekkor poliendokrin szindrómáról beszélünk.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...236