Információk, érdekességek

Mire vágyik a férfi és mire a nő?

2017. október 12.

Egy nő azt szeretné, hogy egy férfi teljesítse minden kívánságát. Egy férfi azt szeretné, ha minden nő teljesítené az ő egyetlen kívánságát. A férfiak és nők igencsak eltérő elvárásokkal lépnek be egy kapcsolatba. A nő szerelemre, romantikára, beszélgetésre, vagyis magára a kapcsolatra vágyik. A férfi szeretetre, szexre és legfőképpen elismerésre, és csodálatra. Vagyis egy kapcsolatban azt szeretné érezni, hogy a nő felnéz rá, és elégedett azzal, amit nyújt. Amikor a nők kritizálják a férfit, akkor rendszerint "tökéletesíteni" akarják. A férfi azonban utálja a kritikát. Úgy éli meg, hogy nem elég jó a nő számára. A nő viszonylag könnyen beismeri, ha tévedett, hibát követett el. Számára ez a kötődés elmélyítésének, a bizalomépítésnek a jele. A legtöbb férfi képtelen erre. Számára a tévedés kudarcot jelent.  

Nem meglepő tehát, hogy a férfiak nagy része − több mint 80% − a munkát, a hivatást, a karriert tartja a legfontosabbnak az életben. A nők zöme még ma is a párkapcsolatot, a családot helyezi előbbre a munkájánál. Az eltérő értékek persze eltérő igényeket szülnek. A férfiak elsősorban hatalmat, sikert, szexet akarnak, a nők pedig kapcsolatokat, stabilitást, szerelmet.

A házasságban nők számára az érzelmek, a bizalom, a megértés, a biztonság, a meghittség a legfontosabb. Minden más − szex, anyagi háttér − csak ezután következik. A férfi számára is fontosak az érzelmek, jelentősebb szerepet kap a szex, és igen fontosnak tartja, hogy a kapcsolaton belül is megőrizze függetlenségét. Társától a családi háttér biztosítását várja, amelyről elrugaszkodva belevetheti magát az élet sűrűjébe, a munka, a karrier világába. Cserébe vállalja, hogy biztosítja a család anyagi gyarapodását. És mindig szereti azt érezni, hogy ő a családfő. Rossz esetben ez azt jelenti, hogy az ő akarata érvényesül az élet legtöbb területén, jó esetben csak annyit, hogy első az egyenlők között. A férfinak ez az igénye egyrészt az évszázados társadalmi beidegződésekben, a megszokott családmodellben gyökeredzik, másrészt azonban − minden bizonnyal − van biológiai háttere is. 

Mi közöm nekem a marketinghez?

2017. október 12.

A marketing az valami csúnya dolog, amivel csúnya emberek le akarnak nyomni valamit az emberek torkán. A marketing nem az én területem. Én nem az vagyok, aki nyomul. Nem tudom magam eladni, egyszerűen nem az a típus vagyok. Ezerszer hallom ezeket a mondatokat, és meg is értem. Ennek ellenére azt kell mondanom, hogy nem tudod megkerülni az önmarketinget.  

Talán már olvastál olyanokról, hogy én márka, személyes márka. Gondolom ilyenkor celebek, hírességek, vagy sikeres vállalkozók jutnak eszedbe. Hidd el, neked is van személyes márkád. Mindaz amit mutatsz a világ felé, amit a mostani és lehetséges munkáltatók látnak rólad, az a te személyes márkádhoz tartozik. Ide tartozik mindaz, amit az interneten találhatnak rólad, amiket a közösségi médiában mutatsz. 

Hogyan szeretsz?

2017. október 08.

Alapvető emberi szükségletünk, hogy szeressenek és elfogadjanak minket. A szeretetnek azonban sokféle nyelve van. Minden emberi kapcsolatban meg kell tanulnunk, hogyan fejezhetjük ki az érzéseinket a másik számára érthető formában, s kommunikálnunk kell azt, hogy nekünk mire van szükségünk. Különösen fontos ez egy párkapcsolatban, melyben sokan a féltékenységet is a szeretet egyik nyelvének tekintik - tévesen.  

SZERELEMI FOKMÉRŐ
Egyes nézetek szerint, ha nem vagyunk féltékenyek a partnerünkre, akkor nem is szeretjük őt igazán. A féltékenység azonban nem fokmérője a szerelemnek.
Ha valakit szeretünk, akkor féltjük, és óvjuk őt. A féltékenység azonban nem a féltésről szól. 
A féltékenység alapja a félelem. Annak a félelme, hogy elveszítjük a párunkat. 
Míg a féltés lehet pozitív tartalmú, egészséges jelenség, addig a féltékenység mindig negatív pólusú, és rombolóan hat a kapcsolatra.
A féltékeny ember nem a párját félti, hanem saját magát, a saját pozícióját, melyet elveszíthet a szeretett társ mellett. Az ilyen személy tehát valójában önbizalomhiánnyal küzd.

Munkahelyi viszony

2017. október 07.

A házas kapcsolatokban a harmadik fél megjelenése a leggyakrabban a munkahelyen történik meg. A legtöbb időt a munkahelyünkön töltjük így szinte természetes, hogy az összezártság, a folyamatos együtt dolgozás során kialakítunk egy jó viszonyt a kollégánkkal. Azonban ha valakivel jól érezzük magunkat, úgy érezzük megért minket, figyel ránk, akkor jönni fognak az érzelmek is, amelyeknek aztán nehéz lesz ellenállni.  

Munkahelyi szerelmi viszony, vagy titkos viszony kialakulhat nem csak házasságban élőknél is, hanem szinglik között is. Ettől függetlenül nézzük meg mi az a 10 dolog, ami egy munkahelyi viszonynál problémát tud okozni:

1. Nincs egyértelműen kimondva, hogy mi van közöttünk! Az az, nem tudom, hogy beszélhetek-e úgy mint egy kapcsolat rólunk, vagy ez egy viszony, ahol szerető vagyok, vagy ez egy felvállalt dolog, vagy felvállalt, de nem a munkahelyen. Ez bizony sok konfliktust és félreértést tud szülni.

2. Titkos a viszony, mi van ha lebukunk? Ez bizony előfordulhat könnyedén, még akkor is, ha nagyon óvatosak vagyunk. Ki-mit vall be és persze kinek? Mi van akkor, ha a másik partnere felkeres? Mi a helyes ilyen helyzetben? Ezek nagyon nehéz kérdések, érdemes nyíltan beszélni ilyen helyzetben erről is, hogy fel legyetek készülve egy esetleges lebukás helyzetre is.

Légy dühös, segít a megélésben!

2017. október 07.

A stabilitás nem azt jelenti, hogy mindig nyugodt, kiegyensúlyozott, harmónia és zen állapot vesz körül kívül is belül egyaránt, hanem, hogy megtanuljuk kezelni saját hullámzásaink, és egyre rövidebb időn belül kerülünk újra egyensúlyba.  

Sok emberrel találkozom, akik épp kilépni készülnek, vagy frissen léptek ki egy kapcsolatból, és a leggyakrabb nehézség, hogy annyira meg akarnak felelni a téves képnek, hogy szeretetben elnegedték a párjukat, hogy nem is veszik észre, mennyire dühösek. Igen, akkor vagyunk túl egy kapcsolaton, amikor szeretettel gondolunk a másik félre, hálával és örömmel, csakhogy ez az állapot nem közvetlenül a szakítás után következik... Sőt, akármennyire durván hangzik, az együtt töltött idő alapján akár 2-3 év is lehet ez a folyamat. 

Minden változás, így a szakítás, válás is átmegy a gyász megélésének lépésein. Ebből az 5 lépésből most a dühöt léptetem előre, hiszen azt tapasztalom, ezt fojtják el a legtöbben.

Szóval az lenne az én kérdésem, hogy miért nem illik ebben a korban dühösnek lenni? Mert nem elég jólnevelt vagy nem elég elfogadott? Hiszen a düh csak egy érzelem, ami áramlik, és sajnos, ha nem talál utat kifele, akkor befele támad. A folyó vize is kiássa, megdolgozza a legtömörebb sziklát is, könyörtelenül.