Információk, érdekességek

A ruha teszi az embert – a magyar nők szerint

2015. február 17.

A magyar hölgyek ragaszkodnak a dress code-hoz, kínosan érinti őket, ha barátjuk, kollégájuk nem megfelelő öltözékben jelenik meg egy összejövetelen – többek között ez derült kutatásból. A felmérés szerint egy régiesen, szakadtan öltözött járókelő láttán minden második ember sajnálkozik, míg a feltűnően divatos megjelenés sokakból bosszankodást vált ki. 

A magyar hölgyek szerint a ruházat sokat elárul a viselőjéről – derült ki a Stilago nemzetközi divatwebáruház felméréséből. A több mint 5000 nő megkérdezésével zajló kutatás többek között arra kereste a választ, hogy milyen érzéseket vált ki egy jól öltözött, illetve egy szakadt ember látványa. A stílusos megjelenés mindössze a válaszadók egytizedét hagyja hidegen, a legtöbb nőt jó érzéssel tölti el, ugyanakkor 29 százalékukból vágyakozást, 16 százalékukból pedig kifejezetten bosszankodást vált ki. „Elsősorban az bántja a hölgyeket, hogy ők nem engedhetik meg maguknak, hogy drága ruhákat vásároljanak, a stílust pedig sokszor a márkával és a magas árral azonosítják” – mondta el Kovács Anikó, a Stilago magyarországi projektmenedzsere.

Ön mennyit betegeskedik?

2015. február 15.

Álmatlan éjszakák, keserű nappalok és a kínzó tünetek, amelyek nem kímélnek minket. Az influenza és a megfázás kellemetlen vendégeink a téli hónapokban, és kevés ember ússza meg a velük való találkozást. A vírusokkal szemben nehéz védekezni, és az enyhe tél tovább rontja az esélyeinket. Egy-egy betegség pedig értékes időt vesz el az életünkből, hogy pontosan mennyit egy nemzetközi felmérés eredményei megmutatják.

Mi magyarok évente átlagosan 2 alkalommal vagyunk náthásak. Egy-egy megfázás során pedig körülbelül 5 napot töltünk otthon. Pihenésünk azonban nem zavartalan olyankor sem, ugyanis a tünetek átlagban minimum 3 alkalommal ébresztenek fel bennünket éjszaka, derült ki derült ki a Wick Pharma GmbH 12 országban végzett kutatásából.

Hagyomány és tudomány – Tudtak valamit a nagyanyáink is!

2015. február 12.

Sokszor nem is gondolunk bele, hogy a táplálkozásunkban a különböző hagyományaink nem véletlenül alakultak úgy, hanem annak tudatos magyarázata van.

Ezért esszük a spenótot tükörtojással

Elgondolkodott valaki azon, hogy régen a menzán a spenótot mindig tükörtojással kaptuk, és nem valamilyen vörös hússal?

A mai tudományos magyarázat szerint ez nagyon egyszerű.

A vas felszívódását különféle élelmiszer befolyásolja, hol pozitív, hol negatív hatással. Pl. a zöldségek oxaláttartalma gátolja a felszívódást. Ilyen a spenót és a rebarbara. A vörös húsok pedig vasat tartalmaznak. Ezért nem „illik össze” a spenót a húsfeltéttel.

Minden tizedik magyar szeretné megújítani szerelmi életét

2015. február 12.

... a többség szerint a megfelelő partnertől és a vele kialakított lelki kapcsolattól, de a legfiatalabbak szerint fontos a hatékony és könnyed fogamzásgátlás vagy a szervezet fizikai állapota is.

Minél fiatalabb valaki annál könnyebben fogadkozik

Az évkezdet a változásról és az újrakezdésről szól, annak ellenére, hogy sokan hangoztatják, hogy ők soha nem fogadnak meg semmit.

A „Kezedben a döntés!” kampány legfrissebb, online kutatása szerint idén a magyarok 60%-a döntött úgy, hogy megreformálja az életét.

Burn-out - A szakmai kiégés 6 figyelmeztető jele

2015. február 03.

Egyes munkavállalók fokozott megbecsülése állóképességük, kitartásuk és motivációjuk eredménye. Aztán egy napon összeomlanak... A regenerálódás lehetősége nélküli, túlfeszített munka vezet a szakmai tevékenység terén bekövetkező teljes kimerüléshez, kiégéshez. Ez a jelenség - nálunk is elterjedt angol szóval - a „burn-out”. Leginkább azokat érinti, akik hosszú ideje már-már „hozzászoktak” a krónikus stresszes állapothoz, a túlhajszoltsághoz, és nem tudnak „kikapcsolni”. Számukra a munka áll mindenek felett – még a magánélet rovására is. De vannak viszonylag biztos figyelmeztető jelek, melyek, ha megjelennek, tenni kell ellenük. 

Paradox módon a „szakma támaszai” néznek szembe a leggyakrabban a terhelhetőségükön felül vállalt munkájuk miatt bekövetkező, teljes kimerüléssel. Krónikus stresszes állapotuk és nem múló fáradtságuk nyomán már nem tudnak új erőre kapni, feltöltődni. Ezért bármennyire is kötődünk a munkánkhoz, vagy kívánunk gyorsabban karriert építeni, a „burn-out” megelőzése érdekében mindennél jobban kell figyelnünk a helyes egyensúly fenntartására a szakmai tevékenységre és a magánéletre fordított idő mennyisége között. – hangsúlyozzák a pszichológusok. Azt is szem előtt kell tartani, hogy az egészségre ártalmas folyamatról van szó, mert rendszerint csak lelki-fizikai gyötrelmek hosszú hónapjai után fedezzük fel a problémát. A szakértők szerint akkor már feltétlenül kiégésről van szó, ha a krónikus stresszes állapot és a rá jellemző, számos káros hatás több mint hat hónapon át nyilvánul meg. Ez már olyan mértékű fáradtságot von maga utána, mely kimeríti, legyengíti a testet-lelket. De a tünetek alapján a baj megelőzhető, vagy orvosolható.