Információk, érdekességek

Ki viszi le a szemetet?

2021. augusztus 03.

Manapság, amikor a legtöbb nő ugyanúgy dolgozik, mint a férfiak, a nők joggal várják el párjuktól, hogy ők is aktívan kivegyék a részüket a házimunkából. Azonban ez is egy olyan kérdés, amit a párok nem szoktak előre megbeszélni egymás között. Így az összeköltözés vagy a házasság után a házimunka az egyik leggyakoribb konfliktusforrás.  

A hagyományos házasságban egyértelműen a férfié a vezető szerep, ő hozza a döntéseket, a feleség követi őt. Ezekben a kapcsolatokban a háztartás egyértelműen az asszony feladata. Ma is akad néhány jól működő hagyományos házasság, ahol ez a szereposztás mindkét fél igényeinek megfelel. Jóval gyakoribb azonban a partnerszerű házasság, ami a nők számára általában nagyobb megelégedést eredményez, viszont számos problémát vet fel.

Az egyenrangú, partnerszerű házasságban ugyanis hiányoznak a "munkaköri leírások". Az együttélés szabályai, a házastársak feladatai nincsenek előre meghatározva, ezeket ki kell dolgozni, sőt, az élethelyzet változásainak megfelelően folyamatosan alakítani, módosítani kell.

A két fél különböző mintát látott eredeti családjában

Elég sok olyan család van, elég sok olyan fiatalember van, aki otthonában azt látta, hogy a férfiú a munkából hazatérve kényelembe helyezi magát, felveszi papucsát, kezébe fogja a sörét, és olvassa az újságot vagy nézi a tévét. Ez az idősebb generációban meglehetősen gyakori volt, még akkor is, hogy ha az asszony dolgozott. A lánygyerek általában segített a konyhában, a fiútól legfeljebb azt várták el, hogy tartsa a létrát, amikor apja becsavarja a villanykörtét.

A nők ritkán fogadják el ezt a mintát, még akkor sem, ha az anyjuktól ezt látták. Elvben a férfiak is ellenzik, de nagyon könnyen belecsúsznak ebbe a kényelmes szerepbe. Ilyenkor szoktak kialakulni - vagy inkább feléledni - azok a sztereotípiák, hogy vannak jellegzetesen női és jellegzetesen férfimunkák. Férfimunka minden javítás, fúrás, faragás, szerelés, a háztartás viszont egyértelműen az asszony feladata.

Ebből a merev elképzelésből aztán számos probléma adódik.

1. Az értelmiségi férfi nem ért a villany- és vízszereléshez. Szíve szerint hozzá se fogna, de az asszony elvárja, mert ezt látta otthon az apjától. Így belevág, de több bajt csinál, mint hasznot. Az asszony lekicsinylő megjegyzéseket tesz: „Még erre se vagy képes? Az apám nem járt egyetemre, mégis mindet megcsinált!” Végül mégis kénytelenek szerelőt hívni, ami jóval többe kerül, mintha nem kontárkodott volna.

2. A férfi ezermester, és tényleg mindent meg tud csinálni, de nincs ideje rá. Mégis úgy gondolja: szóba se jöhet az, hogy mesterembert hívjanak. „Az ember minek adjon pénzt azért, amit maga is meg tud csinálni?” A tető beázik, a csap csöpög, a villanykapcsoló zárlatos, de nem hívunk mesterembert, mert „ amint lesz rá időm meg fogom javítani.”

Természetes, hogy ha csak az egyik fél dolgozik, akkor a másikra hárul a háztartás túlnyomó része. Amikor a korábban dolgozó nő otthon marad gyesen, természetes, hogy ő vállalja a nagyobb részét a háztartásnak, hiszen neki van rá jóval több ideje. A gondot az szokta okozni, amikor az asszony a gyesről visszamegy dolgozni, mégsem rendeződnek vissza az otthoni feladatok. Hiszen a férj már megszokta, hogy felesége végzi a háztartási munkákat. Ha nem ülnek le, nem beszélik meg újra a munkamegosztást, akkor nagyon nehéz visszazökkenni még azoknak a pároknak is, akik a párkapcsolat kezdeti időszakában arányosan tudtak megosztozni a feladatokon.

A mai emancipált világban egyre több fiatal pár tartja igazságosnak, ha minden munkán teljesen egyenlően osztoznak meg. Vagyis egyik nap az egyik, másik nap a másik főz. Az egyik héten az egyik, másik héten a másik porszívózik. Első ránézésre jónak, igazságosnak tűnik, azonban ez nem szokott jól működni. Gondoljunk csak bele: lehet, hogy a férj csapnivalóan rossz szakács. Egyrészt számára rengeteg időt vesz igénybe a főzés, másrészt nem csak az idő vész kárba, hanem a legjobb szándékkal összekotyvasztott étel is élvezhetetlen. Ennek semmi értelme, ha a nő szívesen főz.

Lényeg az, hogy ez az egyenlősdi a házasságban ugyanúgy árt, mint a testvérkapcsolatban. (Ha a testvérek – persze a szülők hatására - nagyon figyelnek arra, hogy mind a ketten pontosan ugyanazt és ugyanannyit kapjanak karácsonyra, húsvétra, születésnapra, abból nem alakul ki jó testvéri kapcsolat). Hogy ha a párok nagyon kínosan vigyáznak arra, hogy mindketten pontosan ugyanannyit végezzenek el, az az esetek többségében nem vezet jóra. Állandó hatalmi harc kérdése lehet az is, hogy milyen típusú munkák tartoznak bele a felosztásba: például munkának számít-e, hogy ki viszi a gyereket pingpongozni vagy angolórára.

2021 fürdőruha trendek

2021. július 25.

Végre itt a nyár és a strand szezon, azaz az év legjobb időszaka. Szerencsére 2021-ben is látványos fürdőruha trendek közül választhatod ki a neked legjobban tetsző fazont.  

Tudjuk, hogy ez sok nőnek okoz problémát, hiszen többségünk túlzottan kritikus önmagával szemben. Jó hír azonban, hogy idén minden alakhoz passzoló, trendi fazonú fürdőruhák találhatók az üzletek polcain. Ebben a cikkben összegyűjtöttük neked a legmenőbb trendeket és tippeket, hogyan legyél igazán divatos még a strandon is. Élénk színek, extravagáns vagy éppen retró szabások következnek!

Félvállas / Asszimetrikus

Magasan ívelt combkivágás

Extra pántos megoldások

Cutout

Retro fürdőruhák

5 ezós pasi típus, akit szeretünk és akiken nevetünk

2021. július 16.

Imádjuk az ezoterikus pasikat, a maguk bogaraival együtt. Most görbe tükröt tartunk szerető kezünkben és nem rajtuk, velük nevetünk.  

Ezek a pasi típusok összességében véve nagyon helyesek, szeretnivalók és dicséretes, hogy felvállalják a spirituális ösvényt. Karikatúrájuk szeretetből fakadó. Persze mindig akad, aki - még az elején - túltolja egy kicsit az ezotéria egó-bringáját.

Az is roppant jellemző, hogy hogyan, és mely életterületen. Fiúk - szeretünk titeket és veletek nevetünk! Íme az ezóvilág férfinépének karikatúrája. (Hölgyek, a cikk végén lehet folytatni.)

Jógamániás 

Hajnalban kell, aszkétikus jellem. Ezt elvárja tőled is, még akkor is, ha végre egyszer kialudnád magad. Napüdvözlet, néhány tökéletesen kitartott ászana, majd gyakran lemegy futkos egy keveset. Ilyenkor szüksége van a belső magányra, tehát már nem kell vele tartanod, elég, ha előállítod a magvakból és egyéb madéreledelekből álló reggelijét. A kávét felejtsd el. Most. A tea az jöhet. A kajálást se vicceli el, böjtöket tart, döntően vega (Néha keveredik a jógabuzi a vérvegával) A gyerekvállalásról sokszor aszkétikusan gondonkodik, nem akar gyereket. Az is jellemző lehet, hogy bár testileg elvben bírná, de a fura kajálástól valójában nem lesz egy szexbajnok. Lehet, hogy olyan irányzatot követ, ahol a szex eleve nem ajánlott, csak gyereknemzés céljából. Ha te magad nem vagy ilyen bigott valláskövető, akkor futás ezerrel! Szerencse, hogy a jógás pasik a jógás csajok körében ismerkednek. Meglepően nagy az ázsiójuk itt és pillanatok alatt válik belőlük a nagy női figyelem hatására mestertudatos is. Gyakran elfojtások, szeretethiány van a háttérben. (A prototípus harcművész körökben is előfordul, ugyanezzel a szellemiséggel átitatva.)

Mélymagyar

Ahogy ő tekint, nem tekint úgy senki! Szúrós szeme a pusztát szántja, tarsolylemezét magyar kéz verte turul-domborművesre, gatyáját Székelyföldön szövette valami élelmes válalkozó valami nagyon távoli, keleti országban. Persze ez rendben van, mert ő vallja: "mindenki a rokonom" és aki elég messze van és eléggé lovas nemzetnek néz ki, az rokon. Aki nem rokon, ellenség. Kell olyan is, különben kivel mérkőzzék meg az igazi férfiember? Mert hát aki magyar, az mi lenne más? Princípiuma Nap minőségű, szárnyal, mint a gondolat, na meg a dobja szava. Neki asszonya van, nem csaja, nője, barátnője! Ez mindenképp több, hiszen ő szent magját a mag népének méhébe akarja hinteni. Legalább távolról, képen, de szereti a lovakat, még akkor is, ha fél tőlük. Hagyományt őriz, nyilaz, kenyeret süt és jurtalakásról álmodik a tizediken a panelban is. Általában kedves, hazaszerető fajta, kiáll magáért és gyakorta jó a kézügyessége. Ha hasonló a világképed, akkor ideális társ. Azonban vedd észre, ha kizsákmányoló, gyűlölködő, kireksztő, fennsőbbségtudatos személyiség. Akkor menekülj! 

Anyánk, a stresszreaktor

2021. július 16.

Belegondoltál már, hogy miért van az, hogy Anyu közelében görcsbe rándul a gyomrod, azonnal beindul a jókislány/jókisfiú-projekt, és azon kezdesz aggódni, hogy ugye minden rendben van a ruházatoddal, a lakásoddal, a gyermekeddel, és egyáltalában, veled? 

A jógyerek projekt

Belegondoltál már, hogy miért van az, hogy Anyu közelében görcsbe rándul a gyomrod, azonnal beindul a jókislány/jókisfiú-projekt, és azon kezdesz aggódni, hogy ugye minden rendben van a ruházatoddal, a lakásoddal, a gyermekeddel, és egyáltalában :veled? Vagy éppen ezt átugorva juszt is lázadsz, még harminc felett is? Vagy még inkább ezt kerülendő: te kerülöd őt, halogatod, hogy felhívd, hogy meglátogasd? Ráadásul mindezt úgy, hogy mardos közben a lelkiismeret-furdalás és a bűntudat, hiszen különben nagyon is szeretitek egymást? Őrjítő!

„na de anyaaaa…”

Ki ne emlékezne kamasz korának „na de anyaaaa…” reakcióira, amiben benne van a tiltakozás, és egyben a letűnt korok iránti megvetés – mintha a szülők egyidősek lennének a tölcséres gramofonnal és a konflissal… Ki ne hallana a buszon gyerekes civódást hatvanéves „gyerek” és nyolcvanas szülője között?

Visszaesünk a bilibe!

Mi ennek az oka? A pszichológusok regressziónak nevezik. Ez azt jelenti, hogy naponta akár húsz esetben is visszaeshetünk egy korábbi életkor viselkedésformájába, ha valamilyen jel ezt kiváltja belőlünk. Legtöbbször észre sem vesszük ezt, és nincs is ezzel semmi baj. Kisgyerekként nyaljuk meg a szánk szélét a fagyi láttán, toporzékolunk, ha elmegy a busz, mint a háromévesek, függetlenül attól, hogy mi is a tényleges életkorunk. A szerelem eleve olyan állapot, ahol a regresszió virágzik: ugye, Nyuszómuszó?

Szimbiózis élethosszig

A kisgyerek és az anya szoros kapcsolatban él. A kicsi ki van szolgáltatva a felnőtteknek, elsősorban az anyjának, ezért éberen figyeli, vajon megfelelő-e a viselkedése, szeretik-e őt éppen vagy büntetés következik? A gyerek számára a világ érthetetlen, és az anya személye jelenti benne a biztos kapaszkodót. Ahogy az anya viselkedik, azt tekinti mércének a kicsi, mondhatnánk: összehangolódnak. Mivel a gyerek kimondatlanul is érzi az anya lelkiállapotát, arra is ráhangolódik – megromlott párkapcsolatnál hányszor bele is betegedik, aztán őt – a leggyengébb láncszemet - hurcolják orvoshoz, pszichológushoz, kuruzslóhoz-varázslóhoz…

Szerelem: kockázatok és mellékhatások miatt kérjük olvassa el a tájékoztatót!

2021. július 15.

Konkrétumot! Dekrétumot! Részleteket ide! - így kiált az olvasó, hogy belenézzen, mi is történik valójában egy másik ember életében. Amolyan intellektuális kukkolás ez. Mikor transzformálódik a szerelem egy érettebb érzéssé?  

Kukkolás

Bekukkantok a te életedbe, hogy lássam, nálatok se jobb, csak mutatjátok vagy matatjátok. Vagy ha mégis jobb, hát elfog a sárga irigység. Persze ha már valóban egy magasabb tudatállapotban és kiegyensúlyozott érzelmi szinten vagyok, akkor akár örülhetek is neki.
Hogy miből lehet tudni, ha valóban létrejött az a bizonyos belső átalakulás, amiről oly igen sokat regélek itt a kedves olvasónak, arra mindjárt mondok egy példát vagy akár kettőt is.

A változás

Igaz, naponta érzem, ha valami minőségi változás már létrejött bennem, és ez akkor aranyat ér; többet, mint a vágyott állapot, amit nem kaptam meg. Na, hogy érthető legyek. Mondjuk, hogy féltékeny vagyok a páromra, vagy az én esetemben az elvált élettársamra, még akkor is, ha nem vagyunk már együtt, annak előtte meg még inkább. És akkor úgy megyek az utcán, hogy Istenem csak attól óvj meg engem, hogy lássam egy másik nővel szembejönni, mert én abba azonnal belehalnék. És akkor telik-nyúlik az idő, és a Jóisten megóv engem ettől a szörnyű élménytől mindaddig, amíg egyszer csak egy rokoni találkozón belibben ő és karján a nő, aki nem én vagyok. És nekem bennem azt mondja egy hang: „De szép pár!” - na, hogy aztán ezen magam is megdöbbenek, az kiül az arcomra, mert mosolygok, mint egy vadgalamb.

Látom, hogy ő küzd a büszkeség és a bűntudat érzéseivel önmagában, de feloldozom, és feloldom, amikor mosolygok rájuk, és olyan nyugodt vagyok, mint egy tó a lemenő nap fényében. Most van a nap lemenőben, én pedig elmenőben. Köszönöm, hogy láthattam, és hogy átélhettem ezt az élményt. Most már mehetek utamra.  Na, ez például egy példa. Elégedettebb vagy már ezzel, vagy mondjak mondjuk még százat ahhoz, hogy el is hidd, a belső átalakulás még ebben az életünkben megtörténhet, és ennél felemelőbb érzés nincs is talán. Megszabadulunk a személyes elvárásainktól, minden önzőségünktől, és ki tudjuk mondani, hogy a legnagyobb öröm és boldogság a számunkra az isteni akarat. Na, ehhez kell ám kurázsi, mama!

Egyensúly, bennünk

A mérleg elv, a kiegyenlítődés persze mindig dolgozik, már attól kezdve is, hogy megszülettünk, az anyag visszavágyik a földbe, a szellem meg az égbe. De túl ezen, ha valamit mi adunk valakinek, legyen az úgymond jó vagy rossz, valamikor szépen sorban visszakapjuk mindet.
Az emlékezet rostáján sok minden kihullik az idő múlásával, az apró részletek már nem látszanak olyan világosan, mint akkor, amikor történtek, de ha belehelyezkedünk újra a régmúlt történésekbe, előkúsznak, és felvetítik magukat tudatunk falára. Na, nézze meg az ember!