Információk, érdekességek

Dr. Czeizel Endre az Önleltárban: „Tudom, hogy nincs sok időm”

2020. október 09.

2020. szeptember 30-án délelőtt a Czeizel Intézet prenatális központjának kertjében tartották Dr. Czeizel Endre Önleltár című kötetének bemutatóját. Az orvosprofesszor a kötet bevezetőjeként írt számadásából Hirtling István színművész olvasott fel részleteket, az esemény keretében pedig az ikonikus szaktekintély mellszobrát is felavatták, melyet Mikus Áron szobrászművész készített.

Dr. Czeizel Endre élete utolsó hónapjaiban fontos feladatának tartotta, hogy áttekintse és összeállítsa tudományos közleményeinek jegyzékét. „Mindig is vallotta, hogy a tudományos teljesítménynek is vannak olyan objektív mérőszámai, mint például a sportnak. Mert azontúl, hogy munkatársainak sokszor mondta, hogy New England Journal of Medicine-ben vagy a Lancetban közölni egy munkát olyan, mint amikor a sportoló megnyeri az olimpiát, a citációs index, amely az adott cikkre történő hivatkozások számát jelenti, illetve az impaktfaktor, amely a cikket közlő folyóirat szakmai hitelességét, olvasottságát jelenti, olyan mutatói a tudományos teljesítménynek, ami elvitathatatlanul jelzi munkájának értékét” – árulta el az Önleltár című kötet kapcsán a könyvet kiadó Czeizel Intézet igazgatója, Merhala Zoltán. Az orvosprofesszor nevét viselő egészségügyi intézmény vezetője kiemelte, hogy a szaktekintély több mint 1300 tudományos közleménye, a 2015-ben számolt és azóta is növekvő, több mint 12 000 idézettség és a 671 impaktfaktor magáért beszél, miközben jelenleg a PhD cím megszerzéséhez – szakiránytól függően – 2-5 impaktfaktor az elvárás.      

Az Önleltár című kötetben Dr. Czeizel Endre közleményeinek jegyzékén túl részletezve szerepelnek ezek a mérőszámok. „De, ami talán a legfontosabb számunkra, a hátrahagyottak számára, hogy élete utolsó ilyen jellegű megnyilvánulásaként Czeizel doktor írt egy számadást a kötet bevezetőjeként, amely gondolatait, dilemmáit tartalmazza tudományos munkásságáról” – fejtette ki Merhala Zoltán.

„Megélhettem 80. születésnapom, de azt is tudom, hogy nincs sok időm… Ilyenkor az alkalmazott tudományos kutatást hivatásának tartó emberben felmerül az igény, hogy visszatekintsen életművére, és értékelje azt” – írja Dr. Czeizel Endre az Önleltárban. „Nem tudom, hogy idővel vállalkozik-e valaki életművem tárgyilagos értékelésére. Én szükségét éreztem az önleltár ezen részének elkészítésére, amihez nagy segítséget kaptam a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárától.”

Hazudtál ma már? A hazugság pszichológiája

2020. október 04.

Nincs olyan ember a világon, aki ne hazudna egy nap legalább egyszer életének valamelyik szegletében, legyen az akár munkahely vagy éppen az otthona. A kutatások alapján a napi egyszeri füllentéssel még keveset is mondtam. De vajon mikor lépi át valaki azt a bűvös határt, amikor a hazudozás már kórosnak mondható?  

János 35 éves és kóros hazudozó. Elmondása szerint mindenkit elveszített maga körül folyamatos megtévesztései miatt. Először csak a barátokat, majd később a párját, szépen lassan pedig a családja is elfordult mellőle. „Most azon vagyok, hogy újból felépítsem az életem. Mert a bizalmat nagyon könnyű eljátszani, de visszaszerezni, csak kemény munkával lehet. Visszaemlékezve a gyermekkoromra, már akkor is sokszor tetten értek azon, hogy füllentettem. Persze az akkor még nem volt kórósnak mondható. Idősödve viszont ez csak rosszabb lett. Olyan folyékonyan és minden gondolkodás nélkül képes voltam mások megtévesztésére, hogy már magam is kezdtem elhinni mindent, ami elhagyta a számat. Időközben megismerkedtem a volt párommal, akinek szintén nagyon sok fájdalmat okoztam. Először csak kisebb dolgokban füllentettem, aztán később már kezdett eldurvulni a helyzet. Nem voltam őszinte például a pénzügyek kapcsán, hogy hova is tűnt el mindig a fizetésem nagy része. Mindig mindenre volt valamilyen kifogásom. Persze a sok hazugság idővel kiderült és egyből véget vetett a kapcsolatnak, amit így utólag teljes mértékben megértek. Miután már barátaim sem voltak és a családom is elfordult mellőlem, akkor tudatosult bennem, hogy beteg vagyok. Tudtam, hogy hosszú és rögös út áll előttem ahhoz, hogy megváltozzak. Pszichológus segítségét kértem a gyógyulásom reményében. Ma már sokkal jobb a helyzet. Igaz teljes mértékben gyógyult még nem vagyok, de már sokkal ritkábban fordul elő az, hogy megtévesztek másokat.”

Kozák Gyula szociológus szerint, hazudni annyit jelent, mint mással vagy másokkal olyat elhitetni, ami nem igaz. Bizonyára mindannyian éltünk már a hazugság eszközével, mondhatjuk akár napi szinten is. A hazugság ugyanis életünk szerves részét képezi, akármennyire is szeretnénk elkerülni, nem tudjuk. Agykutatások bizonyítják, hogy létezik olyan agyterület, nevezetesen a prefrontális kéreg, amely megnövekedett aktivitást mutat, akkor, ha éppen hazudik valaki, szemben azzal, ha valaki igazat mondana.

„Általában 5-6 éves korban hangzik el egy kisgyermek szájából az első tudatos hazugság - állítja Dr. Veress Dóra pszichiáter, a WEBBeteg szakértője. Ekkor még a hazugság célja csupán annyi, hogy segítsen valamilyen büntetést elkerülni, később viszont, az iskolások már azért is hazudnak, hogy  bizonyos feladatokat (dolgozat, feleltetés)  megússzanak . A serdülők a saját függetlenségüket szeretnék kialakítani a hazugságaik által, illetve  zavarukat próbálják leplezni így. Ezek teljesen normális reakciók, viszont ha a szülő azt veszi észre, hogy a hazugságok mellé iskolakerülés, lopás, verekedés is társul, akkor valamilyen komolyabb probléma, például tanulási zavar, figyelem hiányos állapot lehetősége is felmerülhet.”

A halogatás: A holnap túl késő, a tegnap elmúlt...

2020. október 02.

A halogatás szinte már művészet, melyet az emberek többsége tökélyre fejlesztett életében. Tudjuk, hogy pár perc, esetleg fél óra lenne megcsinálni valamit, tudjuk, mit kell tenni, ami aztán megkönnyebülést okoz, de valamilyen rejtélyes oknál fogva mégsem tudjuk megtenni.

Kétféle értelemben beszélhetünk a halogatásról. Valamit nem kezdünk el, illetve valamit nem fejezünk be a kényelmetlen, kellemetlen időpontig. Ha nem kezdjük el, akkor végre sem hajtjuk, ha nem fejezzük be, akkor soha nem lesz vége, és állandóan ott zsong a fejünkben, hogy ezt meg azt még meg kell csinálnunk. kik halogatnak leginkább? Egyes tanulmányok szerint a társadalom 70%-a halogat.

• Fiatal-idős viszonylatában elmondhatjuk, hogy inkább a fiatalok halogatnak nagyobb arányban, hiszen a fiatalok azt hiszik, hogy még végtelen idejük van, míg az idősek próbálnak mindent megtenni a még rendelkezésre álló időben, mert tudják, hogy az véges.
• Általában a nők kevésbé halogatók, mint a férfiak. Ennek evolúciós oka van, a nőknek vannak életciklusaik, amelyeket nem lehet elhalasztani, így a nők arra kényszerülnek, hogy jobban figyeljenek ezekre a dolgokra.

Miért halogatunk?
• Halogatunk, mert úgy ítéljük meg, hogy számunkra az adott dolog nem fontos annyira, vagy nem érdekel bennünket, csak meg kell csinálnunk, mert információhiányunk van a feladattal kapcsolatban, ezért amíg össze nem gyűjtjük az információt, inkább el sem kezdjük, mert kétértelmű a feladat, nem világos, vagy nem mondták el, hogy mit kell csinálnunk.
• A perfekcionizmus is a halogatás oka lehet, valaki addig nem adja ki a dolgot a keze közül, amíg az nem tökéletes.
• Halogatunk, ha félünk attól, hogy mások mit mondanak, vagy hogyan értékelnek bennünket.
• Szorongunk, hogy milyen elvárásokat támasztanak velünk szemben.
• Elővételezzük, hogy valami olyan történik, amit nem tudunk teljesíteni, és inkább el sem kezdjük, befejezni meg azért nem tudjuk, mert nem elég tökéletes.
• Nagyon sokan túlvállalunk, két végén égetjük a gyertyát, azt gondoljuk, hogy erre is képesek vagyunk, meg arra is.

Így utazz stresszmentesen

2020. szeptember 27.

Ha utazásra tervezünk, általában előre elhatározzuk, hogy mennyire felszabadultan, boldogan töltjük azt a néhány napot. Aztán persze ez nem mindig alakul így. Egy utazás közben is rengeteg stresszhelyzet éri az embert. Ezen persze lehet segíteni.  

Egyensúlyban a természettel

Utazásunk helyét sokszor úgy választjuk meg, hogy praktikus okok vezérlenek minket. Közel legyen a város, legyen parkoló, gyalog elérhető legyen egy strand. Ám fontos szempont lenne az is, hogy kiszakadjunk a megszokott környezetből. Találjunk egy olyan természeti csodát, ahol van lehetőségünk időzni egy kicsit. Kikapcsolni és feltérképezni a gyönyörű környezetet.

Persze nem csak egymásra, hanem magunkra is érdemes figyelni egy nyaralás alatt. Jó tudni, letisztázni magunkban, hogy mihez is lenne kedvünk, hogyan szeretnénk kikapcsolódni. És persze fontos, hogy ezt összhangba hozzuk a többiek igényeivel. Sok vita éppen abból adódik az utazások alatt, hogy mindenki mást szeretne csinálni. Ezek a konfliktusok kikerülhetőek, ha esetleg néhány programot már előre megbeszélünk.

Harmonikus szálláshely

Persze nem csak a természeti adottságok képesek arra, hogy elősegítsék a kiegyensúlyozott, békés nyaralást. Egy szálloda, vagy szálláshely berendezése, szobái, közös terei és dísztárgyai is hozzájárulnak egy kellemes, pihentető érzéshez. Több hotel is használja a hagyományos kínai módszert a Feng Shui-t, hogy vendégei jól érezzék magukat az adott környezetben.

Tudod mi az 5, és mit jelent a G? 5G -amitől rettegni szokás

2020. szeptember 19.

Leleplezem előre - ha tényleg csak az 5G definíciója érdekel, akkor tessék: Ötödik generációs telchnológia a mobilkommunikációban. Ha az összeesküvés elméletek érdekelnek, akkor nyugodtan olvasd tovább a cikket, ugyanis az 5G valódi magyarázatára itt bukkansz majd rá.  

Az 5G önmagában csak annyit jelent, hogy fejlődött egy szintet a mobil technológia. (A bonyolult, de a cikkem alapjait tartalmazó wikipédia bejegyzés IDE KATTINTVA olvasható)

Új és modernebb lett. Volt - emlékeztek - korábban 2G meg 3G és 4 G is van. És még mind élünk. A fejlődés most az ötödiknél jár. Ez pedig már iszonyú gyors. Ezzel a nagyon jó minőségű és gyors nettel - amely egyébként a kutatási eredmények alapján egyáltalán nem különbözik a korábbiaktól, sem elektromágneses kibocsátását, sem egyéb mutatóit nézve, szóval ezzel az 5G-s technológiával már sokkal gyorsabb az adattovábbítás mint korábban.

Jobb a net, ha egyszerűen akarunk fogalmazni. Nem csak a saját gépünkön - hiszen nekünk a mai sebességek mellett ez már mit sem számít, hanem minden eddiginél nagyobb lehetőségeket nyit meg abban, hogy olyan futurisztikus elképzelések is megvalósulhassanak, mint az önműködő mezőgazdaság, vagy a vezető nélküli járművek használata, amely minimálisra csökkentené az ütközések és balesetek számát és megoldana egy csomó fenntarthatósági kérdést, hogy csak két közismert és népszerű dolgot említsek.