Információk, érdekességek

Természetes állapot, vagy betegség?

2015. május 22.

A tejcukorérzékenység esetében tulajdonképpen az általunk „kóros állapotként” kezelt enzimhiány a természetes felnőttkorban. Egy génmutáció miatt tudja az emberi szervezet bontani a tejcukrot.

A laktózintolerancia, más néven tejcukorérzékenység, a laktázenzim hiánya, illetve csökkent termelődése következtében kialakuló állapot.

A laktázenzim a tejcukorban (szinonim nevén laktózban) lévő két monoszacharid, a glükóz és a galaktóz közötti kötést bontja. A laktázenzim teljes vagy részleges hiánya esetén az összes tejcukor vagy annak egy része lebontatlanul kerül tovább a vékonybélből, és a vastagbélben – a baktériumok által – fermentálódik. A folyamat során többek között hidrogéngáz is képződik; ami érezhető panaszokkal jár: hasmenés, hasi teltségérzés, puffadás, gyomorkorgás stb.

A tejcukorérzékenység különböző mértékű lehet. A legtöbb ember minden következmény nélkül el tud fogyasztani egy pohár tejet. A tejmennyiség növekedésével azonban előbb-utóbb megjelennek a laktózintoleranciára jellemző kellemetlen tünetek.

Teljes laktázenzimhiány a tejcukorérzékenyek között csak néhány százalékban fordul elő (kb. 1–5%). Náluk már rendkívül kis mennyiségű tejcukor is súlyos emésztési zavarokat okozhat. Koraszülötteknél is előfordulhat tejcukorérzékenység, ez azonban fiziológiásnak tekinthető és bizonyos idő elteltével megszűnik. Nagyon ritkán az újszülöttek szervezete sem képes a laktázenzim termelésére. A tejcukor-érzékenységnek ez a formája az anyatejes táplálást is lehetetlenné teszi, és ha nem ismerik fel időben, a csecsemő állapotának jelentős leromlásához vezethet.

Egyre több a lisztérzékeny gyerekek

2015. április 26.

Az Archives of Disease in Childhood folyóiratban megjelent adatok alapján, az Egyesült Királyságban élő gyermekek 1 százaléka érintett lehet. A kutatás szerint a betegszám emelkedése elsősorban lányoknál, a 2 év feletti gyermekek körében jelentős.

A kutatók a The Health Improvement Network (THIN) anonimizált adatbázisát felhasználva összesítették 2,063,421 gyermek adatait. Születéstől 18 éves korig 1247 gyermeknél diagnosztizáltak lisztérzékenységet. A betegség előfordulását tekintve a nemek közt jelentős különbséget figyeltek meg: 53%-kal gyakoribb lányok, mint fiúk körében. A számottevő eltérés akkor sem változott, amikor 1993 és 2012 között a fiúknál 39%-os emelkedés következett be. A lányoknál ugyanis ez idő alatt a betegség diagnózisa duplájára emelkedett. A nemek közti különbségnél is nagyobb eltérés mutatkozott a betegség életkorok szerinti megjelenésében. A csecsemők és kisgyermekek esetében döntően nem változott az előfordulása, de a 2 év felettiek esetében közel háromszorosára emelkedett. 2008-2012 között 75 százalékkal több 2 évesnél idősebb gyermeknél diagnosztizáltak lisztérzékenység, mint 1993-1997 között.

Az idejében megkezdett kezelés segít elkerülni a szövődményeket

A kutatást végző orvosok szerint a diagnosztizált esetek számának emelkedése a betegség jobb megismerésének is köszönhető. Az elmúlt években nőtt a szülők tájékozottsága, így korán felismerik a tüneteket és időben orvoshoz kerülnek a kis betegek. Erről számolt be dr. Polgár Marianne gyermek-gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa is. „Hazánkban a leggyakoribb táplálékallergének a tej, tojás és a liszt: a négy év alatti gyermekek körében 5-8 százalékos a táplálékallergia előfordulása. Az elmúlt években valóban sokat javult a helyzet, a betegségre utaló tüneteket a szülők is ismerik, az idejében megkezdett kezeléssel a súlyosabb szövődmények is megelőzhetők.”

Mentes és Finom – védjegy a táplálékallergiásoknak

2015. április 20.

A közeljövőben egy új jelölés segít eligazodni az ételallergiásoknak az allergénmentes élelmiszerek útvesztőjében. A Mentes és Finom emblémát éttermek, cukrászdák, pékségek, kávézók vagy pizzériák ajtóin is láthatjuk majd. A védjegy garanciát ad arra, hogy a betérő vendég biztosan allergénmentes ételekből választhat.  

Dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus több évtizede foglalkozik táplálékallergiás betegek kezelésével, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság és a Gyermek-gasztroenterológiai Társaság vezetőségi tagja. A Szakmai Biztosság tagjaként a közelmúltban egy új, a táplálékallergiások mindennapjait megkönnyítő kezdeményezéshez, a Mentes és Finom védjegyprogramhoz csatlakozott.

• Megközelítőleg hány embert érint valamilyen táplálékallergia Magyarországon?

- A táplálékallergia aluldiagnosztizált betegség, a betegek számáról pontos hazai adatok nem állnak rendelkezésre. A nemzetközi felmérések szerint, az európai lakosság 6-8 %-a valamilyen táplálékra igazoltan allergiás, de ennél jóval nagyobb számban vannak azok, akiknek rendszeresen gyomor-bélrendszeri panaszai vannak bizonyos ételek fogyasztása után. A táplálékallergia egyetlen kezelési módja, ha a beteg nem fogyasztja azt az összetevőt, ami a tüneteit előidézi. Odafigyeléssel ez az otthoni környezetben biztonsággal megvalósítható, gondot rendszerint az éttermekben, cukrászdákban, pékségekben, kávézókban vagy pizzériákban fogyasztott ételek allergénmentessége szokott okozni.

Allergiás a tojásra? – Így helyettesítse!

2015. április 06.

Durum

A tojás számtalan, a hazai konyhában is gyakran előforduló étel alapanyaga. A rántotta és omlett mellett a rántott hús, tészták és sütemény is elképzelhetetlen lenne nélküle, ha nem létezne ma már több összetevő és praktika is a helyettesítésére. A tojásmentes diétát tartó betegeim számára több alternatíva is rendelkezésre áll, hogy ne kelljen egy alapanyag kiesése miatt drasztikusan változtatni étkezési szokásaikon – mondja Varga Dóra. Durumtészta például a legtöbb üzletben kapható. Ízében teljes mértékben a hagyományos, tojást is tartalmazó tésztákkal megegyező termék, a különlegessége abban rejlik, hogy mivel a durumliszt fehérje tartalma magasabb, ezért tojás hozzáadása nélkül is készíthetünk vele ételeket. Súlyos tojás allergia esetén arra azért érdemes figyelni, hogy a legtöbb durum tészta nyomokban tartalmazhat tojást, így a címke olvasását sose mellőzzük vásárlás előtt!

A száradó ruhák veszélye

2015. március 09.

A téli időszakban, különösen többgyermekes családokban okoz gondot a nagy mennyiségű, frissen mosott ruha szárítása. A száradó ruhákból távozó pára nagymértékben növeli a lakások páratartalmát, így kedvező feltételeket biztosít a penészgomba és a poratka elszaporodásához. Mit tehetünk ellene? 

Allergének a lakásban

Az őszi-téli időszakban jelentkező allergiás panaszokat a lakáson belüli allergének okozzák. A tünetekért a legtöbb esetben a penészgomba és a poratka a felelős – magyarázza dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa. A nedves környezet mindkét allergén számára kiváló életfeltételt biztosít, ha a lakás páratartalma huzamosabb időn át meghaladja a 60 százalékot, előbb-utóbb számíthatunk a megjelenésükre.

• Penésszel a legtöbb esetben az épületek rosszul szigetelt külső falain, vagy hőhidak mentén találkozhatunk, de megjelenhetnek a lakás nedvesebb pontjain is, a fürdőszobai, konyhai mosdó körül, vagy a cserepes virágok földjén.

• A háziporatka emberi hámmal táplálkozó, mikroszkópikus méretű élőlény. Legnagyobb mennyiségben a lakás kárpitozott bútorain – ágynemű, matrac, kanapé, szőnyeg – fordul elő.