Információk, érdekességek
Mentális egészségünk
2025. január 31.
A téli hónapok minden évben próbára teszik lelkierőnket. Minden adott ahhoz, hogy az ember maga alatt legyen, és azt gondolja, valami nincs rendben vele.
Télen sötét és hideg van, kevesebbet vagyunk a szabadban, kevesebbet látjuk a napot. Sokunk számára az ünnepek eleve feszültséggel járnak, és a világjárvány után most aggódhatunk a rezsiválság és az élelmiszerárak miatt is. Az évnek ebben a szakában sokat lehet hallani az ún. téli depresszióról, ami a tél beköszöntével kezdődik, és tavasszal elmúlik. Sokan éppen emiatt fordulhatnak ilyenkor orvoshoz vagy pszichiáterhez, hogy „betegségükre” segítséget kapjanak a sötét és hideg időszak átvészelésében.
Ezzel kapcsolatban két nehézség is felmerül:
• a depresszió bármely fajtáját (csakúgy, mint az összes többi pszichiátriai kórképet) mind a mai napig csupán a felsorolt tünetek alapján lehet diagnosztizálni, mert semmilyen tényleges orvosi vizsgálat nem létezik arra, hogy kimutassák;
• a másik, hogy a depresszió kezelése döntő többségben antidepresszáns és nyugtatószerek felírásából áll, melyeket aztán folyamatosan szednie kell a páciensnek.
Ezekről a tablettákról gyakran állítják, hogy ma már biztonságosak, enyhe mellékhatásaik vannak, és nem okoznak függőséget. Mégis, számtalan kutatás és személyes tapasztalat azt mutatja, hogy esetenként súlyos mellékhatásokkal járhat a szedésük. Abbahagyni pedig sokak számára nehéznek, sőt lehetetlennek tűnik: olykor akár hónapokon vagy éveken át kell fokozatosan csökkenteni az adagokat, hogy ne okozzon megvonási tüneteket. A mentális egészségügyben sajnos a tabletták felírása könnyebben megy, mint a róluk való leszokás, mert ehhez ritkán kap hatékony segítséget az illető.
Ugyanakkor senki sem ígérheti azt, hogy kémiai anyagok megoldhatják az életbeli problémákat, mint
- az emberi kapcsolatok hiánya,
- egy szeretett családtag elvesztése, vagy
- a pénzügyi válság.
És szintén nem pótolhatják az alapvető testi szükségleteket sem, mint
- a megfelelő táplálkozás,
- a pihentető alvás és
- a testmozgás – pedig ezek hiánya közismerten okozhat mentális tüneteket.
Többnyire mégsem kerülnek szóba egy pszichiátriai vizsgálat során. Az intenzív, rendszeres testmozgásról a közelmúltban több kutatás is kimutatta, hogy éppen olyan hatékonyan javítja a depressziós tüneteket, mint amennyire azt a felírt tablettákról állítják, ráadásul a testmozgás nem okoz súlyos mellékhatásokat, sem elvonási tüneteket.
Ismerkedés az érzelmi világunkkal – Érzelmi intelligencia fejlesztése otthon
2025. január 28.
Bár az értelmi képességeket, az IQ-t sokat méltatják, úgy tűnik, hogy az érzelmi intelligencia, azaz az EQ még nagyobb szerepet játszhat az élet fontos területein való sikerességben, pl. a tanulmányok, a munka és a kapcsolatok területén.
Bármilyen életszakaszban is vagyunk, érdemes az érzelmi intelligenciánk fejlesztésére áldozni, merthogy az EQ bármilyen korban fejleszthető. Mégis, hogyan fejleszthetjük érzelmi intelligenciánkat? Mit tehetünk akár otthonunk kényelmében azért, hogy jobban megértsük magunkat és másokat, és ezáltal könnyebben navigáljunk az életben?
Az érzelmi intelligencia a saját magunk és mások érzéseinek megértése.
Személyen belüli intelligencia
Nézzük először az intraperszonális, azaz a személyen belüli intelligencia fejlesztését. Ez takarja annak a képességét, hogy saját érzéseinket tudatosan felismerjük és kezeljük. Nem nehéz megérteni, hogyan segíti ez a mindennapi életünket. Szokták mondani, hogy az érzések a lélek „iránytűi”: aki tehát jól tudja, hogy mit érez, merre mutat az iránytű, könnyebben tájékozódik saját belső világában. Ehhez jó, ha párosul annak a képessége, hogy ezeket az érzéseket, melyek néha nehezek és összetettek, még kezelni is tudja. Ezáltal stabilabb lehet akár a személyes, akár a munkakapcsolataiban. Van, akinek ez könnyebben megy, és van, akinek nehezebben.
Érdemes lehet a következő gyakorlattal kezdeni.
- Napunk során néha egyszerűen álljunk meg, és gondolkodjunk el rajta, hogy mit érzünk. Milyen érzések kavarognak bennünk? Valószínű, hogy nem csak egy érzés van bennünk egyszerre, sőt, lehet, hogy vannak bennünk pozitív és negatív érzések is szimultán.
- Próbáljuk megnevezni ezeket az érzéseket!
- Esetleg azt is megfigyelhetjük, hogy ezek milyen testi érzetekkel járnak, pl. boldogság – jóleső érzés gyomortájt vagy idegesség –, tenyérizzadás stb. Nagyon sok olyan, akár papíralapú napló, akár mobiltelefonos alkalmazás létezik, ami pont erre, hangulatunk naplózására jött létre. Ezek segíthetnek a tanulási folyamatban, pl. azzal, hogy nem nekünk kell megfogalmazni az érzéseket, hanem, mondjuk, különböző érzelmeket mutató arcok közül választjuk ki az adott hangulatunkat. Minél gyakrabban és minél tovább figyeljük meg a napi érzéseinket, egyrészt annál összetettebb képet kaphatunk egy-egy időszakunk érzelmi megéléseiről. Másrészt pedig annál könnyebben tudjuk majd azonosítani, valamint megnevezni a bennünk rejlő érzelmeket. Teljesen normális, ha ez elsőre nehezen megy. Olyan ez, mint egy izom, amit tornáztatni kell – egyre erősebb lesz gyakorlás által.
- Érdekes lehet, ha akár másoktól is kérünk visszajelzést arról, hogyan látják, hogy vagyunk. Például szeretteinket megkérdezhetjük, hogy mostanában vagy éppen az adott pillanatban mit tükröz az arcunk, a testtartásunk? Milyen érzéseket sugárzunk? Nem biztos, hogy tudják majd, mi van bennünk, nem is a feladatuk. Érdekes lehet viszont egy külső nézőpontot meghallgatni.
Lehangolt vagy depressziós?
2025. január 25.
A szürke téli napok energiavesztéssel járnak a szervezetben. Ebben az időszakban sokan panaszkodnak arra, hogy lehangoltak, kimerültek, fáradékonyak, esetleg kijelentik: depressziós vagyok. Divat ez a szó, de sokan nem tudják, mi a valódi jelentése. Ha csak levertek vagyunk, az még nem betegség...
A kezelést igénylő depresszió megtámadja a beteg hangulatát, gondolkodását, szervi egészségét és viselkedését. A depressziós beteg hangulata majdnem mindig szomorú vagy aggodalmas, jóllehet az ingerültség is gyakori. Még ha valaki látszólag nem is depressziós, elveszítheti érdeklődését olyan dolgok iránt, melyekben korábban kedvét lelte.
A depressziós ember gondolkodása gyakran önmagáról, a jelenről és a jövőről alkotott negatív gondolatokban nyilvánul meg. A betegek számára a koncentráció, az emlékezőképesség is problémát jelenthet, gyakran hoznak nehezen megmagyarázható döntéseket. Ha az állapot súlyosbodik, a beteg érdektelenné válik, és teljes reményvesztettséget él meg, úgy véli, ő már teljesen értéktelen a társadalom számára. Gyakran úgy érzik, nem érdemes tovább élniük, gyakran gondolnak az öngyilkosságra. A szorongás, a rémület valami meghatározatlan, de iszonyú dolog bekövetkeztétől gyakori velejárója a depressziónak. Fóbiák, félelmek bizonyos helyzetektől, szintén kialakulhatnak.
Testi tünetek
A testi funkciók számos módon romolhatnak. Az étvágytalanság és testsúlycsökkenés gyakori tünet, jóllehet néha fokozott étvágy és testsúlygyarapodás lép fel. A depresszió alvászavarokkal járhat, melyek súlyossága az elalvási nehézségektől az éjszakai ébredéseken át a kora reggeli ébredésig és visszaalvási képtelenségig változhat. Vannak azonban, akik éppen hogy sokkal többet alszanak a szokottnál. Bármennyit aludjanak is a depressziós betegek, gyakran kimerültek, erőtlenek, sokszor elvesztik nemi érdeklődésüket. Szájszárazság vagy székrekedés alakulhat ki, sokan nehezen körülírható fájdalmakról panaszkodnak.
Akik már átestek egy depressziós időszakon, életük során mintegy öt ilyen epizódra számíthatnak. Természetesen ez nem mindenkire egyformán érvényes. Vannak, akiknek csak egy depressziós időszakuk van, másoknak pedig több. Szerencsére a legtöbb beteg esetében a korai kezelés a depresszió időtartamát és súlyosságát egyaránt csökkenti.
Van, aki mosoly mögé rejti érzéseit...
A hangulati eltérések okozta magatartászavarok, a megváltozott gondolkodás és testi funkciók jelentősen befolyásolhatják a beteg mindennapi életvitelét. Sokan nem képesek felöltözködni, enni, dolgozni. Mások viszont nagyon levertnek érzik ugyan magukat, de továbbra is normális életüket folytatják otthon és a munkahelyükön egyaránt. Vannak, akik mosoly mögé rejtik érzéseiket, mások sokat sírnak. A depressziós magatartás legszélsőségesebb formája természetesen az öngyilkosság. Azonnal forduljon orvosához, ha arra gondol, hogy önmagában, vagy másokban kárt tegyen.
Mi okozza a depressziót?
Ahogy a depresszió számos különböző formában jelentkezhet, oka is nagyon sokféle lehet. A depresszió leggyakrabban több ok együttes felléptére vezethető vissza. Miért válik az egyik ember depresszióssá, míg a másik egészséges marad? Erre nincs egyértelmű válasz. Minden egyes ember számára egy adott pillanatban egész sor tényező együttes hatása dönti el, hogy kifejlődik-e a depresszió vagy sem. Néha a kiváltó eseményt meg lehet határozni. Máskor viszont a depresszió minden kimutatható ok nélkül lép fel, esetenként olyan embereknél, akik sikeres életvitelt folytatnak. Nézzünk néhány olyan okot, mely szerepet játszhat a depresszió kialakulásában.
Külső események: A társas kapcsolatok nehézségei miatt kialakult magányosság hozzájárulhat a depresszió kialakulásához. Épp így a pénzügyi aggodalmak, jogi problémák, nyugdíjba vonulás, vagy egyéb stressz helyzetek. Szeretett személy halála miatti gyász igen ritkán bár, de létrehozhat teljes depressziós tünetegyüttest.
Meditálj! A lényeg a rendszeresség
2025. január 23.
Rengeteget lehet hallani mostanában a meditáció különböző gyakorlatairól, s egyre többen is fognak neki több-kevesebb sikerrel. A rendszeresség elvét követve, elég napi pár percet ezzel tölteni, áldásos hatása garantáltan nem marad el.
A lényeg a rendszeresség
A rohanó, zaklatott, pattanásig feszült világunkban alig találunk néhány békés percet életünkben, pedig nagyon nagy szükségünk lenne lazításra, feltöltődésre. Sokan azzal érvelnek, hogy „nincs rá időm”, pedig amivel igazán foglalkozni szeretnénk, arra biztosan tudnánk szakítani néhány percet. Ha csak napi 5 percet be tudunk préselni napirendünkbe, már az is sokat segít. A legelfoglaltabb emberek is el tudnak vonulni a fürdőszobába, vagy magukra tudják csukni az ajtót ennyi időre. Ha nem, úgy érdemes felülvizsgálniuk saját életüket, és feltenni a kérdést: -Jogom van e nekem 5 perc szabadidőre? Miért vonom meg a feltöltődést és a pihenést önmagamtól?
Egy a lényeg: bármilyen rövid időt is töltünk meditációval, a rendszeresség a lényeg.
Nem cél a gondolatmentesség
A legtöbben arról panaszkodnak, hogy meditáció közben nem tudnak koncentrálni, elméjük visszakalandozik a megoldandó feladatokhoz, a gondokhoz, a problémákhoz. Sokan azt hiszik, hogy az agynak ilyenkor üresnek kell lennie, azaz semmire nem kell gondolni. Ez egyáltalán nem így van. A feladat az, hogy napi rutinunkból kilépve kellemes képeket, érzeteket, színeket vetítsünk magunk elé, melynek csak a fantázia szabhat határt. Mint általában minden új ismeretet, képességet, ezt is kitartó gyakorlás után sajátíthatjuk el. Kezdjük napi öt perccel, majd ez fokozatosan emelhető, de ha időnk nem engedi, maradhatunk az öt percnél.
Alkossunk saját meditációt
Sokszor a vezetett meditációt könnyebb követni, mikor nem saját gondolatainkra, hanem egy kívülről jövő hangra hagyatkozunk. Próbálkozhatunk saját hangunkkal is, így nem mások által kreált történeteket, képeket tudunk megélni. Rögzítsük valamilyen hanghordozó segítségével egyedi, fantáziánk szülte meditációt, és azt hallgassuk meg.
Többen könnyebb
Ha nem egyedül élünk, társainkat, családtagjainkat is bevonhatjuk, a közösen végzett gyakorlat során az energiák összeadódnak, így sokkal hatásosabb. (A Barátok közt című népi televíziós opusz közös bámulása helyett különösen ajánlott.) Javítja a családi békét, nyugodt, kellemes hangulat lesz otthonunkban, és ha mindenki benne van, akkor senki nem érzi "cikinek".
Betegség? Hagyjunk fel a bűntudattal!
2025. január 20.
Amikor beüt egy betegség, gyakran a felelősségünkre célzó kérdések, majd tanácsok, netán utasítások merülnek fel a környezetünkben lévők részéről. Jóindulatúaknak tűnnek, azonban az adott betegséggel kapcsolatban rendszerint kevés ismeret alapján hangzanak el, és bűntudatot okoznak – amire egyáltalán nincs szükségünk.
Hány éppen megbetegedett személy tapasztalt már olyan „jóindulatú”, érdeklődő vagy tanácsokat adó szavakat, véleményeket rokonoktól, barátoktól, kollégáktól, melyek azt sejtetik, hogy megelőzhető lett volna a baj, ha a beteg más módon él, táplálkozik stb. Mindez felelősségérzetet von maga után, és bűntudatot okozhat, így pszichés teherként jelentkezik. Fájdalmas, és nehéz megérteni az éppen jelentkező betegség okozta szenvedést, de meghallgatásra és empátiára van szükség a környezetünkben lévők részéről, nem bűntudat előidézésére.
Íme 4 példa ez említett, „jóindulatú” véleményekre a bekövetkezett betegséggel kapcsolatban és a bűntudat elkerülhetőségére.
„Egy kis akarattal le lehetne fogynod”
Fontos, hogy az elhízás ne legyen „bélyeg”, hiszen az orvosok azt betegségnek ismerik el, miközben prevalenciája (előfordulási gyakorisága) folyamatosan növekszik, A bűntudat, amely az ebben szenvedő embereknél a legtöbbször előfordul, leginkább azon a hibás elképzelésen alapul, amely nagymértékben jelen van a vékony alkatot, a soványságot nagyra értékelő társadalmunkban.
Természetesen nem kis számban vannak az elhízáshoz vezető, főleg egyéni, téves döntéseken, illetőleg az akaraterő hiányán alapuló tényezők. Ilyen pl. a helytelen táplálkozás (pl. iparilag feldolgozott élelmiszerek fogyasztása, melyek az endokrin rendszert károsító anyagok forrásai), az ülő életmód vagy a rossz alvás, amelyet fokoz a „képernyő mögötti” életmód. Ugyanakkor az „egy kis akarattal le lehetne fogynod” vélemény szintén számos okból nem helytálló. Tudományos vizsgálódások megállapították, hogy a genetikai hajlam, a géneknek a kapcsolata a környezettel (epigenetika), illetve az eltérő anyagcsere is alapvető szerepet játszik az elhízásban. Míg a pszichés tényezők sem mellékesek: pl. önértékelési zavarok, lelki traumák, veszteségek „érzelmi táplálkozásra” kondicionálják az érintetteket.
Egyes gyógyszeres kezelések – kortikoszteroidok, bizonyos nyugtatószerek és hormonális készítmények szedése – szintén befolyásolják a súlygyarapodást, csakúgy, mint egyes betegségek (pl. pajzsmirigy alulműködés) és életszakaszok (terhesség, menopauza stb.). Az elmúlt években pedig a mikrobióta széleskörű kutatása feltárta, hogy kétségtelenül a bélflóra is szerepet játszik az elhízásban (anélkül, hogy minden mechanizmust még tisztáztak volna).
Mindezen tényezők összefonódása, és lehetséges szétválasztása komplex, kezelhető betegséggé teszi az elhízást. A bűntudat érzése pedig csak nehezíti a tőlünk függő vagy független okok miatt bekövetkező elhízás betegség orvoslását.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...8910...240