Információk, érdekességek
A fogászati ellátás környezeti hatásait vizsgálta a Semmelweis Egyetem
2025. február 24.
Naponta több mint ötven zsák, vagyis csaknem hatvan kiló veszélyes hulladék keletkezik a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karának Oktatási Centrumában, ahol több, mint hatszáz beteget látnak el naponta. Egy speciális munkacsoport azt vizsgálja, hogyan lenne csökkenthető a környezeti ártalom. A szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy nemcsak a kezeléseknél, hanem a megelőzésben is fontos szerepe lehet a környezettudatos döntéseknek.
A Health Care Without Harm nevű nemzetközi nonprofit szervezet adatai szerint az egészségügyi rendszerek globálisan az üvegházhatású gáz-kibocsátás 4,4 százalékáért felelnek, ezen belül a fogászati kezelésekből származó kibocsátás 2-5 százalékra tehető.
„Ez leginkább a kezelésekre történő utazásokból, ingázásból, a beszerzésekből, az ellátás során felhasznált energiából, illetve a keletkező hulladékból és annak kezeléséből adódik össze” – mondja dr. Demeter Tamás, a Semmelweis Egyetemen 2021-ben alakult Munkacsoport a Környezettudatos és Fenntartható Fogászatért egyik vezetője.
Az egyetemi adjunktus hozzáteszi: a szakirodalmi adatok szerint évente 5,9 millió tonnányi hulladék keletkezik az egészségügyben világszerte, ebből Magyarországon 80 ezer. A teljes hulladékmennyiség körülbelül 15 százaléka veszélyes, melynek megsemmisítése speciális eljárással történik, ennek pedig nemcsak a költsége számottevő, de sok energiát igényel és növeli a károsanyag-kibocsátást.
A munkacsoport korábban úgynevezett hulladékauditot végzett a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karának Oktatási Centrumában, ahol hét osztályon körülbelül négyszázan dolgoznak és naponta átlagosan 642 beteget látnak el. A vizsgált három napban 168 szemeteszsák gyűlt össze, naponta átlagosan csaknem 60 kilónyi veszélyes hulladékkal.
Az egyéni védőfelszerelések aránya volt a legmagasabb (47%), azon belül pedig a gumikesztyűké (65%) és a nyálkendőké (17%). Majd a papír és nedves törlőkendők következtek (22%), ezután pedig a speciális fogászati hulladékok (12%) és az egyszer használatos műanyag eszközök (10%).
A munkacsoport célja, hogy az audit során nyert adatok elemzésével csökkenteni tudják a veszélyes hulladék mennyiségét, és felhívják a figyelmet a tudatosabb eszközhasználatra.
Számításaink szerint a többször használatos, sterilizálható nyálkendők és tálcák bevezetésével naponta több mint 7 kilóval kevesebb szemét termelődne. A sterilizáló csomagolások tudatosabb használata 2,3 kilogrammal csökkenthetné a napi hulladékmennyiséget, és a gumikesztyűk használatára is oda kell figyelni, főleg a fogorvostanhallgatók körében, ahol a kesztyűk használatát kiugróan magasnak találtuk
– magyarázza dr. Márton Krisztina, egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Propedeutikai Tanszékének igazgatója, a munkacsoport társvezetője.
Az öregedéssel járó agyi érelváltozások kezelésére keresnek új lehetőségeket szegedi kutatók
2025. február 23.
Az öregedéssel járó agyi érelváltozások kezelésére keresnek új lehetőségeket a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai – közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.
A HUN-REN SZBK Biofizikai Intézetének Neurovaszkuláris Egység Kutatócsoportja a Stem Cell Resarch & Therapy folyóirat hasábjain ismertette az agyi keringés – betegség vagy öregedés során bekövetkező – sérüléseinek kivédésére irányuló kutatásának eredményeit.
Az öregedés egyik legsúlyosabb következménye a kognitív hanyatlás, amely az agyi hajszálerek diszfunkciójával jár együtt. Így az agyi érrendszer helyreállítása egészségesebb agyműködést eredményezhet.
Az agyi belső környezet dinamikus állandóságának fenntartásához elengedhetetlen a neurovaszkuláris egységet alkotó neurális és vaszkuláris sejtek összehangolt működése. Ez a neurovaszkuláris egység két fő funkciójában nyilvánul meg: a neurovaszkuláris csatolás pontosan az energiafelhasználáshoz igazítja a vérellátást, a vér-agy gát pedig szigorúan szabályozza a vér és az agyszövet közötti anyagtranszportot. E funkciók sérülése súlyos következményekkel járhat, így nem meglepő, hogy az öregedő agy elváltozásaiban és a legtöbb idegrendszeri megbetegedés kifejlődésében szerepet játszik az agyi erek működésvesztése.
Az érrendszeri sérülések kijavításában fontos szerepet töltenek be az erek belső felszínét borító laphám elődsejtjei. A kutatócsoport új részleteket tárt fel e folyamat működésével kapcsolatban, és felfedezte, hogy az elöregedő sejtek eltávolításával fokozható az elődsejtek beépülése az agyi érhálózatba, valamint az általuk kiváltott szöveti regeneráció. A kutatás eredményei új terápiás lehetőségeket nyithatnak az öregedés és az az öregedéssel kapcsolatos megbetegedések következtében kialakuló érsérülések kezelésére.
A stresszhez kapcsolt viselkedésváltozások új idegrendszeri alapjait fedezték fel a HUN-REN KOKI kutatói
2025. február 19.
A stresszhez kapcsolt viselkedésváltozások új idegrendszeri alapjait fedezték fel a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) kutatói egy rágcsálókon végzett vizsgálat során. A kutatók eredményei új terápiás lehetőségeket nyithatnak a stresszhez kapcsolódó problémák kezelésében.
Egy traumatikus élmény vagy egy jelentős stresszhelyzet, tartós, sőt, bizonyos esetekben életre szóló viselkedésváltozást okoz. Hiába jól ismert e jelenség, idegrendszeri háttere és hatékony gyógymódja még nincs – olvasható a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szerdai közleményében.
A HUN-REN KOKI Lendület Thalamus Kutatócsoport kutatói egy rágcsáló stressz-modellben vizsgálták ezt a kérdést, az eredményeik pedig, melyeket a PLOS Biology című szakfolyóiratban publikáltak, forradalmasíthatják a stressz okozta viselkedésváltozások gyógyítását
– közölték.
Egy utcai támadás, baleset, családi tragédia vagy háború alatt elszenvedett megpróbáltatás, az ezeket átélő emberek egy jelentős részénél (mintegy 20 százalék) tartós viselkedésváltozással jár. A kutatók ennek a korai, akut (stressz után 30 napig) és késői (30 nap után, post-traumatikus-disordernek, PTSD) fázisát különítik el.
A tünetek hasonlóak mindkét esetben. A PTSD egyik legismertebb tünete az emléknyomok gyakori, nem odaillő helyzetben történő felidézése.
Kevésbé ismert, hogy az időnként jelentkező tünetek mellett szinte állandóan jelen lehetnek olyanok is, amelyek jelentősen befolyásolják a hangulatot és a viselkedést. Ezek erőssége betegenként eltérő lehet. Ilyen tünet lehet például a nyugtalanság, a nehezebb elalvás, az érzelmi bizonytalanság és a visszahúzódás is.
Bár sokan vizsgálják, hogyan rögzíti és idézi fel az agy az emlékeket, de az még mindig nem tisztázott, hogy milyen idegrendszeri folyamatok állhatnak a tartós érzelmi változások hátterében
– írták.
A kutatók tisztában vannak vele, hogy az emlékek rögzítése és felidézése során az emlékeket tároló idegsejtcsoportok aktivitása rövid időre megváltozik. Amikor viszont nem idézzük fel az eseményt, az agyi emléknyom „alvó” állapotban marad: az idegsejtek aktivitása ilyenkor alacsony, és nem változik.
A kutatók szerint ezért nem világos, hogyan vezethet az emlékekhez kapcsolódó rövid idejű aktivitásváltozás tartósan fennálló érzelmi állapotokhoz, különösen a stresszes eseményeket követő első napokban.
Ez a kérdés azért is fontos, mert jelenleg a PTSD kezelésének fő módszere az emlékek kioltására összpontosít, de ezek az eljárások nem túl hatékonyak – magyarázták a közleményben.
A HUN-REN KOKI kutatói egy rágcsáló stressz-modellben végzett kísérletben felfedeztek egy stresszhelyzet után kialakuló, tartós idegi aktivitás-fokozódást, ami napokon át fennmaradt.
Ez azért különleges, mert az agyban általában erős mechanizmusok működnek a túlzott aktivitás csökkentésére, így eddig nem volt ismert, hogy ilyen hosszú ideig állandóan fennmaradó aktivitás létezhet.
A bizalom és az innováció vezet a hatékony gyermekgyógyításhoz
2025. február 18.
Hat orvos kapta a K&H jövő gyógyítói díjait
Idén 6 kiváló gyermekorvos kapta a K&H jövő gyógyítói díjakat, amellyel a pénzintézet a 40 év alatti, a gyermekek innovatív orvoslása mellett elkötelezett, szívből jövő gondoskodással gyógyító fiatal doktorokat ismerte el. A díjazottak számos korszerű eszközt használnak a mindennapokban – legyen szó háziorvosi laborműszerekről vagy saját fejlesztésű virtuális valóságról – de abban mind egyetértenek, hogy a bizalom kiépítése, a szülők és gyermekek megnyugtató tájékoztatása is nagymértékben hozzájárul a gyógyulás felgyorsításához.
MR vizsgálatot bemutató virtuális valóság, állatasszisztált terápia, néhány perc alatt kiértékelt gyorstesztek, bűvésztrükkök – a K&H jövő gyógyítói díjat elnyert fiatal orvosok sok mindent bevetnek, hogy a kis betegek számára minél jobb hangulatban teljenek a kórházi napok, minél kevesebb szorongás kísérje a vizsgálatokat, minél hamarabb felgyógyuljanak a gyermekek.
„Az egészségügyi technológia gyors fejlődése az orvosoktól is nyitottságot, folyamatos tanulást, utánajárást kíván, hogy a leghatékonyabban alkalmazhassák a korszerű eszközöket. Az innovatív műszerek használatán kívül azonban legalább ilyen fontos a gyógyítók jóindulatú hozzáállása, az a bizalmi légkör, amit kedvességgel, játékossággal, a gyermekre hangolódással érnek el, hiszen gyermekbarát környezetben a vizsgálatok is jobb hangulatban zajlanak, a kicsik is együttműködőbbek” – mondta el Peter Roebben, a K&H Csoport vezérigazgatója. „Ezért idén is szeretnénk elismerni azokat a 40 év alatti gyermekgyógyítókat, akik mind az emberi megközelítésre, mind a technológiai lehetőségekre figyelve gyógyítják kis pácienseiket, és így a gyermekek gyorsabban meggyógyulhatnak, újra teljes életet élhetnek. Életútjuk követendő példa lehet a pályaválasztás előtt álló fiataloknak, gyógyítási módszereik pedig a többi fiatal gyermekorvosnak is.”
A K&H jövő gyógyítói díj nyertesei azon 39 orvos közül kerültek ki, akik tavaly nyújtották be pályázatukat, és a zsűri, illetve a közönség kiválasztotta őket. A díjazottak között négy rezidens, egy szakorvos és egy háziorvos is van. Szakterületük szerteágazó: hárman csecsemő-és gyermekgyógyászok, ketten pszichiáterek és egy orvos neonatológus.
Vírusok hatástalanítására alkalmas eszközt fejlesztenek a Pécsi Tudományegyetemen
2025. február 15.
Különböző típusú vírusok hatástalanná, illetve működésképtelenné tételére fejlesztenek eszközt a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Virológiai Nemzeti Laboratóriuma (VNL) és a RoLink Biotechnology Kft. szakemberei – közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel.
Közleményükben azt írták, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Gyorsítósáv elnevezésű programjának csaknem 300 millió forintos támogatásával, több mint 410 millió forintból megvalósuló projekt keretében automatizált, nagy kapacitású UV-inaktivációs platformot terveznek kialakítani a szakemberek, amely alkalmas lesz különböző vírusok semlegesítésére.
Ezzel a közlemény szerint a VNL és a cég új korszakot nyit a járványok elleni védekezésben, hiszen a technológia ipari szintre emelésével olyan megoldást kínálnak majd, amely forradalmasíthatja a vírusok elleni kutatási és fejlesztési munkát, miközben jelentősen növeli a virológiai és vakcinfejlesztési kutatások lehetőségeit és csökkenti a költségeket.
Az UV-vel inaktivált vírusok felhasználása biztonságosabbá teszi a kutatási és fejlesztési folyamatokat, mivel azok nem igényelnek magas biztonsági fokozatú laboratóriumot. Az eljárás hatékonysága lehetővé teszi a gyors vakcinafejlesztéseket, az inaktivált vírusok pedig alkalmasak lehetnek diagnosztikai tesztek fejlesztésére és gyártására – olvasható a közleményben.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...141516...245