Információk, érdekességek
Lupusz: 14 jellemző tünet
2023. július 22.
Egy 2016-os, az Egyesült Államokban végzett felmérés szerint a megkérdezettek fele nem ismerte a lupusz tüneteit, harmada pedig azzal sem volt tisztában, hogy a lupusz egy betegség. A helyzet azóta sem változott jelentősen, a május 10-i Lupusz világnap célja ezért továbbra is, hogy szélesebb körben megismertesse a betegséget és eloszlassa a tévhiteket. A közelgő világnap alkalmából, a betegségről dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.
Tények a lupuszról
A lupusz egy nem fertőző, autoimmun betegség. Világszerte közel 5 millió embert érint, nők körében gyakrabban fordul elő. Kialakulásában vélhetőleg külső és belső, a szervezetben zajló tényezők egyaránt szerepet játszanak, ám nem tudjuk, hogy kinél, milyen okból jelentkeznek a tünetek. A diagnózist nehezítik az egész szervezetben felbukkanó, sokszor egyénenként is eltérő panaszok, melyek időszakos fellángolást követően akár hosszabb időre meg is szűnhetnek.
A World Lupus Federation által kiadott, a világnap kapcsán megjelent tájékoztató az alábbi pontokban foglalja össze a szisztémás, vagyis az egész szervezetet érintő lupusz betegség (SLE) tüneteit.
Bőrtünetek
- a bőr fényérzékenysége miatt napfény hatására kiütések, bőrpír jelenik meg
- legjellemzőbb tünete az arcon – az orron és az orcákon – megjelenő, pillangó alakú bőrpír
- hirtelen, látszólag ok nélkül jelentkező hajhullást is okozhat
Izmok és ízületek
- több mint három hónapon át tartó, sajgó, fájdalmas és duzzadt ízületek is jelezhetik a betegséget
- állandósult, extrém fáradtság és gyengeség érzet, mely alvás, pihenés hatására sem múlik
Agy és idegrendszer
- egy óránál hosszabb ideig fennálló zavartság, emlékezetkiesés
- néhány napon át fennálló, ismert kiváltó ok nélküli 38 fok feletti láz
A kávé segít megelőzni a fülcsengést?
2023. június 18.
Egy friss kutatás szerint, a naponta több kávét is fogyasztó hölgyeknél kisebb eséllyel jelentkezik fülcsengés.
Az American Tinnitus Association szerint a fülzúgás valamilyen formája közel 50 millió embert érint az Egyesült Államokban. Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, az Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy az érintettek száma hazánkban is magas, közel fél millióan szenvednek a latinul tinnitus néven ismert betegség tüneteitől: olyan csengéshez, zúgáshoz, zümmögéshez, vagy suhogáshoz hasonló hangot hallanak, amely nem külső hangforrásból származik. A betegség elsősorban az idősebb korosztály tagjait érinti, a The American Journal of Medicine folyóiratban megjelent vizsgálat eredménye szerint a megelőzés érdekében jobb, ha mielőbb rendszeres kávéfogyasztókká válunk, ha eddig nem tettük.
A megoldás a koffeinben van
A 65,000 résztvevővel, 1991-ben kezdődött vizsgálatban, 30 és 44 év közötti hölgyek egészségi állapotának változását követték nyomon. A résztvevők átlagosan napi 242.3 mg koffeint fogyasztottak, ez megközelítőleg 2,5 csésze kávénak felel meg. 18 évvel a vizsgálat kezdetét követően a résztvevők egészségi állapotát ismét felmérték, különös tekintettel a fülzúgásos tünetekre. 5,289 esetben az érintettnél napi rendszerességgel, vagy hetente néhány napon át jelentkeztek a tünetek.
Az adatok összevetése után összefüggést fedeztek fel a kávézási szokások és a fülzúgásos panaszok gyakorisága és erőssége közt. A napi 450-599mg koffeint fogyasztó hölgyeknél a fülcsengés előfordulása 15 százalékkal volt alacsonyabb, mint a kevesebb, mint napi 150 mg-ot fogyasztók esetében.
| A kapcsolat feltehetőleg a koffein, központi idegrendszert stimuláló tulajdonsága miatt jöhet létre, de korábbi kutatás igazolta azt is, hogy a koffein közvetlenül is hat a belső fülre. |
A száraz szem betegség gyógyítását segíti egy kutatás
2023. június 17.
A világon elsőként dolgozott ki a könnymirigy-vezetékrendszer működésének tanulmányozására alkalmas, így a száraz szem betegség sikeres kezeléséhez hozzájáruló módszereket a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) szemészeti klinikájának igazgatója, Tóth-Molnár Edit – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.
A világon emberek százmillióit érintő száraz szem betegség jóval komplexebb probléma annál, semhogy csak a manapság oly gyakori számítógép- vagy okostelefon-használat által okozott tünetnek tekintsük, és ennek megfelelően kezelésének is messze túl kell mutatnia a jelenleg rendelkezésre álló szűk terápiás arzenálon, elsősorban a különböző műkönnykészítmények alkalmazásán – állítja a kutató, hozzátéve: ez a megoldás ugyanis kizárólag tüneti terápia és az alapproblémát nem orvosolja.
A korai stádiumban a beteg által a szemen észlelt kellemetlen érzés és esetleges fájdalom ellenére a szemészeti vizsgálat egy ideig a szemfelszíni könnyfilm elvékonyodásán túl jelentős, drámai elváltozást nem talál. Megfelelő terápia hiányában azonban a folyamat észrevétlenül romlik tovább, a szaruhártya-fájdalomért is felelős idegvégződéseket és a különböző könnytermelő struktúrákat egyidejűleg károsíthatja a háttérben zajló gyulladás. A folyamat előrehaladtával a kötőhártya kehelysejtjeinek pusztulása tovább vékonyítja a könnyfilmréteget, ezzel párhuzamosan pedig a szaruhártya finom érzőideg-hálózata is károsodik.
A legsúlyosabb esetben krónikus szaruhártyahám-hiányok, fekélyek, hegesedések jelenhetnek meg a szemfelszínen: ekkor már a száraz szem betegség súlyos, visszafordíthatatlan látásromlással, vagy akár a látás teljes elvesztésével is járhat.
Míg korábban a problémát elsősorban a változókor utáni nők problémájaként tartották számon, addig ma már – nem kis részben az infokommunikációs eszközök robbanásszerű térhódítása miatt – minden korosztályt érint, ugyanis a digitális eszközök által kibocsátott kék fény jelentősen károsítja a kötőhártya nyáktermelő kehelysejtjeit, és így előbb-utóbb a könnyfilm károsodásához vezet.
A könnymirigy működése és a könnytermelést szabályozó biokémiai folyamatok még napjainkban sem tisztázottak. Az ezen a területen több mint tíz éve kutatásokat végző Tóth-Molnár Edit magát a könnymirigyet egy fa lombkoronájához hasonlítja, ahol a könnytermelő kamrácskák a levelek, és folyadékot elvezető csatornahálózat pedig a fa ágrendszerének feleltethető meg.
A szegedi kutató által létrehozott munkacsoport a világon elsőként dolgozott ki olyan izolációs technikát és vizsgálati módszert, amely alkalmas a könnymirigy csatornarendszere folyadéktermelő képességének mérésére, illetve az erre a rendszerre ható folyamatokat és anyagok vizsgálatára.
Európai elhízás elleni nap: tartsuk kordában a kilókat!
2023. május 27.
Arról, hogy milyen az ideális és szép test, megoszlanak a vélemények. Szerencsére, hiszen, ahányan vagyunk, annyifélék is. Mindenkinek más a szépségideálja, így valaki a sportos vonalakat, valaki pedig a kerekded idomokat kedveli. Azonban mindkét esetben fontos az egészséges arányok megtartása, így figyelnünk kell, hogy ne essük túlzásba a diétát illetően, illetve vigyáznunk kell a plusz kilókkal is. A túlsúly ugyanis az egészségünkre is káros hatással lehet. A május 20-ai európai elhízás elleni nap erre hívja fel a figyelmet, illetve segítséget is nyújt azzal kapcsolatban, mit tehetünk az elhízás ellen.„Az elhízás napjainkban népbetegségnek számít és sajnos a gyermekek körében is egyre gyakoribb. Nemcsak esztétikai probléma, de orvosi szempontból kóros állapotnak minősül, amely számos súlyos betegség kialakulásának kockázatát növeli, például magas vérnyomás, szív-és érrendszeri betegségek, 2-es típusú cukorbetegség. A túlsúly lehet felelős a légzésproblémák, mozgásszervi bajok, valamint ízületi és gerincbántalmak kialakulásáért is. Jellemzően az egészségtelen életmód okozza, ritkábban áll betegség a hátterében. Éppen ezért nagyon sokat tehetünk a megelőzéséért, ha pedig segítségre van szükségünk szakember segítségével megtalálhatjuk a számunkra ideális diétát és mozgásformát” – mondta Dr. Bartos Tímea, a Budai Egészségközpont belgyógyász, diabetológus szakorvosa.
Mi vezethet túlsúlyhoz?
Az elhízás oka viszonylag egyszerű: ha több kalóriamennyiséget fogyasztunk, mint amennyire a szervezetünknek szüksége van, vagy amennyit az életmódunk és napi mozgásmennyiség mellett el tudunk égetni, akkor a szervezetünk a felesleges tápanyagot zsír formájában elraktározza. A túlsúlyért tehát felelőssé tehető:
- a túlzott kalóriabevitel, a rendszertelen és egészségtelen táplálkozás
- a mozgásszegény életmód
- a stressz
- az alvászavar
A Covid hullámai után: poszt-Covid-betegek áradata a rendelőkben
2023. május 25.
Világszerte legalább 65 millió embert érint a hosszú Covid és az esetszám napról napra nő. Intenzív kutatások eredményeként sikerült feltárni az állapottal kapcsolatba hozható több patológiás elváltozást, és egyre jobban megismerjük a poszt-Covid-szindróma rizikófaktorait is. Kijelenthető ugyanakkor, hogy a jelenleg rendelkezésre álló diagnosztikai és terápiás eszköztár kevésnek bizonyul, és sürgetően szükség van további, gondosan eltervezett klinikai vizsgálatokra [1].
A Covid-19-megbetegedések 3 fázisra oszthatók:
– az akut Covid-19-megbetegedésre,
– a tünetek kialakulását követően 2 héttel induló posztakut hiperinflammációs betegségre (többszervi gyulladásos szindróma),
– illetve a tünetek kezdete után négy héten túl elhúzódó, késői maradványtünetekre, károsodásokra. Utóbbit nevezhetjük poszt-Covid-szindrómának, vagy más néven hosszú Covidnak (angolul long Covid) [2].
A poszt-Covid-szindróma egy nagy betegségterhet jelentő állapot, amely az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta fertőzésen átesett betegek legalább 10%-át érinti. Eddig több mint 200, a poszt-Covid-szindróma részeként fellépő tünetet azonosítottak, amelyek a legkülönfélébb szerveket érintik (1. táblázat).
A tünetek tartósan, hónapokon, de akár éveken át is fennállhatnak [1].
A poszt-Covid-szindróma-incidenciák eltérőek lehetnek attól függően, hogy mennyire súlyos lezajlású volt a Covid-19-fertőzés. Míg a nem hospitalizált Covid-betegek 10-30%-ánál, addig a hospitalizáltak 50-70%-ánál alakulhat ki poszt-Covid-szindróma.
A pandémia időszakában a Covid-betegek túlnyomó többsége otthon vészelte át a koronavírus-fertőzést, nem került kórházba. Emiatt, noha a %-os adatok az ellenkezőjét sejtetik, az esetszámot tekintve a legtöbb poszt-Covid-szindrómás beteg azok közül kerül ki, akik nem szorultak kórházi ellátásra a koronavírusos tüneteikkel, mert enyhe lefolyású Covid-19-en estek át. Ők jellemzően fiatalok, az életkoruk tipikusan 36 és 50 év közé esik [1]. Vagyis a poszt-Covid-szindrómás betegek jelentős része korábban nem került kórházba az akut fertőzéses panaszai miatt. Éppen ezért lehet érthetetlen számukra az, hogy a Covid-19 akut fázisának a lezajlása után mennyire súlyos/zavaró poszt-Covid-tünetek keserítik meg a mindennapjaikat. „A betegséget könnyen átvészeltem, hogyan okozhat utólag ekkora bajt?” – kérdezhetik.
A poszt-Covid súlyát jól kifejezi az, hogy az érintett betegek jelentős hányada nem tudja a munkáját elvégezni, munkaképtelenné válik.
Mi okozhatja a hosszú Covidot?
A poszt-Covid-szindróma pontos oka jelenleg még nem ismert. A tartósan, akár egy éven túl fennálló tünetek hátterében egymással átfedő okok tömkelege húzódhat meg.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...293031...245