Információk, érdekességek
A magzatvíz visszafordíthatja a csontok öregedését?
2022. január 07.
A magzatvízben lévő őssejtek újjáéleszthetik az öregedő és gyenge csontokat – állítják brit kutatók, akik szerint felfedezésük segíthet genetikai betegséggel született gyerekeken, idős embereken és űrhajósokon is.
A Scientific Reports című folyóiratban közölt vizsgálathoz terhesség idején végzett szűrések során, valamint közvetlenül a szülések előtt begyűjtött mintákkal dolgoztak a kutatók – olvasható a BBC News honlapján.
A londoni Great Ormond Street Hospital és a University College London együttműködéséből született Gyermekegészségi Intézet szakemberei súlyos genetikai betegségben, üvegcsontúságban (osteogenesis imperfecta) szenvedő egerekbe fecskendezték be a mintákból kinyert őssejteket.
Az emberek esetében nagyjából minden huszonötezredik csecsemő ezzel a betegséggel, vagyis többszörös csonttöréssel jön a világra. Azok, akik túlélik, a későbbiekben akár évi 15 csonttörést is szenvedhetnek, fogaik törékenyek, hallásuk rossz lehet és fejlődési problémákkal is küzdhetnek.
Az egereken végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy az őssejtek befecskendezésével az állatok csontjai megerősödtek, és rugalmasságuk, valamint szerkezetük is javult. A csonttörések száma 80 százalékkal csökkent.
“Rendkívül izgatott vagyok, mivel olyan jelentős áttörésről van szó, amely akár mindenki életére hatással lehet” – mondta a kutatást vezető Pascale Guillot. Hozzátette: “már hozzászoktunk, hogy krémet kenünk az arcunkra bőrünk öregedésének lassítása érdekében, itt ugyanez történik, csak épp csontvázunk a célpont”.
“Úgy vélem, hogy pár éven belül meglesznek a módszereink csontvázunk öregedésének lassítására, hogy csökkentsük a törések és egyéb fájdalomforrások számát” – jegyezte meg a szakember, aki szerint a mostani eredmények az űrhajósok csonttöréseinek kivédésében is segíthetnek.
A csontok folyamatos átépüléséért a csontfaló sejtek (osteoclast) és a csontképző sejtek (osteoblastok) a felelősek. Guillot szerint az üvegcsontúság, a csontritkulás és az űrutazásokkor bekövetkező csonttörések hátterében a csontképző sejtek “ellustulása” áll.
Az eredmények szerint a magzatvízből nyert őssejtek növelték a csontképző sejtek természetes aktivitását, ahelyett, hogy közvetlenül maguk hoztak volna létre új csontokat.
A Viagra hasznos lehet az Alzheimer-kór ellen
2022. január 06.
Amerikai agykutatók szerint az impotencia elleni Viagra tabletta hatásos kezelés lehet az Alzheimer-kórban szenvedők számára.
A BBC hírportálja által ismertetett tanulmány szerint a clevelandi kutatók a Viagra hatását vizsgálták az agyban. A sejtek tesztelése kimutatta, hogy a gyógyszer néhány olyan proteint vesz célba, amelyek közrejátszanak a demencia e formájának kialakulásában.
A kutatók egy mintegy hétmillió beteg hat évet átfogó adatait tartalmazó adatbázist is elemeztek, és kiderült, hogy azoknál a férfiaknál, akik Viagrát szedtek, alacsonyabb volt az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata.
A Nature Aging című folyóirat friss számában megjelent tanulmányukban jelezték, hogy további kutatások szükségesek ebben a kérdésben. Szakértők szerint azért izgalmasak az ilyen kutatások, mert egy már létező gyógyszer másféle felhasználása gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb válasz lehet egy vadonatúj gyógyszer kifejlesztésénél.
A szildenafil hatóanyagot tartalmazó Viagrát eredetileg szívgyógyszernek tervezték, mivel az erek ellazításával vagy tágításával javítja a véráramlást. Később felfedezték, hogy a szervezetben máshol is hasonló hatást fejt ki, többek között a pénisz artériáiban, és ezért sikeresen kezeli a merevedési zavarokat.
A szakértők szerint azonban más felhasználási módjai is lehetnek. A szildenafilt férfiaknál és nőknél is alkalmazzák már a pulmonális hipertóniára, vagyis a tüdő megromlott vérellátásának kezelésére.
A közelmúltban azt is vizsgálták, hogy a hatóanyag segíthet-e a vaszkuláris demenciában, a demencia második leggyakoribb formájában szenvedő pácienseken. Az új tanulmány eredményei arra utalnak, hogy az Alzheimer-kórnál sikeres kezelési mód lehet. Bár a betegség pontos oka nem ismert, de azt már felfedezték, hogy a páciensek agyában kóros fehérjelerakódások képződnek.
A clevelandi kutatócsoport megállapította, hogy a gyógyszer normálisnál nagyobb mennyiségű alkalmazása javította az agysejtek növekedését, és csökkentette a fehérjelerakódások képződését az emberi szövetekkel végzett laboratóriumi kísérletekben.
Feixiong Cheng, a kutatás vezetője elmondta, hogy miután sikerült kapcsolatot találniuk a szildenafil használata és az Alzheimer-kockázat csökkenése között, a következő fázisban véletlenszerű klinikai teszteket végeznek az elmélet bizonyítására, és a szildenafil Alzheimer elleni klinikai alkalmazásának igazolására.
Az agykutatás szakértője, Tara Spires-Jones – aki az Edinburgh-i Egyetemen folytat kutatásokat – szintén hangsúlyozta, hogy további vizsgálatokkal kell bizonyítani a szer Alzheimer elleni hatékonyságát. Mint mondta: miközben a tanulmány adatai tudományos szempontból ígéretesek, ennek alapján azért még nem kezdene el szildenafilt szedni a betegség megelőzésére.
A mérsékelt tea- és kávéfogyasztás csökkentheti a stroke és a demencia kockázatát
2022. január 03.
A mérsékelt kávé- és teafogyasztás összefügghet az agyvérzés és a demencia kockázatának csökkenésével – állapította meg egy új tanulmány, amelyet a The Guradian ismertetett.
A tudósok a területen végzett eddigi legnagyobb kutatásban 365 ezer 50-74 éves ember adatait követték több mint egy évtizedig. A kutatás egyik fontos eredménye szerint a naponta 2-3 csésze kávét vagy 2-3 csésze teát fogyasztóknál 32 százalékkal kisebb volt a kockázata az agyvérzésnek.
A stroke számlájára globálisan a halálozások 10 százaléka írható, a demencia pedig az egyik legnagyobb egészségügyi probléma világszerte, 2050-re már mintegy 130 millió embert érinthet.
A UK Biobank adatbázisa alapján végzett kutatásban résztvevők maguk számoltak be arról, hogy mennyi kávét és teát ittak naponta. A kutatás ideje alatt a 365 ezer résztvevő közül 5079-nél alakult ki demencia, és 10 053 esett át legalább egy agyvérzésen. A tanulmány szerint azoknál csökkent legjobban az agyvérzés vagy a demencia kockázata, akik naponta 2-3 csésze kávét vagy 3-5 csésze teát, vagy vegyesen 4-6 csésze teát és kávét ittak.
A napi 2-3 kávét vagy 2-3 teát fogyasztóknál 28 százalékkal kisebb volt a demencia kialakulásának kockázata azokhoz képest, akik egyáltalán nem kávéztak vagy teáztak.
A kutatást végző Jüan Csang és kollégái, a kínai Tiencsini Orvosi Egyetem tudósai megállapították, hogy a kávézás önmagában vagy a kávé és tea fogyasztása szintén kapcsolatba hozható az agyvérzés utáni demencia kialakulásának alacsonyabb kockázatával.
A Plos Medicine orvostudományi folyóiratban publikált tanulmány szerzői szerint a kávé és a tea mérsékelt fogyasztása külön-külön is, valamint a kávé- és teafogyasztás kombinálva is csökkentheti az agyvérzés és a demencia kockázatát.
A kutatók azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a UK Biobank adatbázisa a teljes népesség viszonylag egészséges mintáját képviseli, ezért nem biztos, hogy a tanulmány megállapításait általánosítani lehet. Bár lehetséges, hogy a kávé és a tea védelmet nyújthat az agyvérzés, a demencia és az agyvérzést követően kialakuló demencia ellen, a kutatók szerint ebből nem lehet ok-okozati összefüggésre következtetni.
Tara Spires-Jones, az Edinburgh-i Egyetem Demenciakutató Intézetének vezetője – aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében – kiemelte, hogy további kutatásokra van szükség a tea és a kávé, valamint az agyvérzés és a demencia kockázata közötti lehetséges biológiai összefüggések teljes körű megértéséhez.
Kevin McConway, az alkalmazott statisztika emeritus professzora pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az agyvérzés és a demencia kockázata nem egyenletesen növekedett vagy csökkent a tea és a kávé fogyasztásával. Az agyvérzés vagy a demencia kockázata alacsonyabb volt azoknál, akik viszonylag kevesebb kávét vagy teát ittak, mint azoknál, akik egyáltalán nem ittak, viszont egy bizonyos kávé- és teamennyiség után a kockázat ismét növekedni kezdett, míg végül magasabb lett, mint azoknál, akik nem ittak semmit – magyarázta. McConway hozzátette: a napi 7-8 csésze kávét fogyasztóknál az agyvérzés kockázata magasabb volt, mint a nem kávézóknál, és jóval magasabb a napi 2-3 csészét fogyasztóknál.
A másnaposságtól is védett a javnei ásatáson előkerült ősi ametisztköves gyűrű
2022. január 02.
A másnaposság ellen használhatták az ametisztköves aranygyűrűt, amely egy izraeli ásatáson került elő a bizánci korszak legnagyobb ismert borászatának feltárásakor.
“Sok erényt tulajdonítottak ennek a kőnek, köztük azt is, hogy viselőjét megvédi az ivás okozta másnaposság kellemetlen hatásaitól” – mondta el a javnei régészeti helyszínen felfedezett ókori ékszerről Amir Golani régész.
A gyűrűt egy bortárolásra használt amforaraktár maradványaitól 150 méterre találták meg. Az ásatáson egy 7. századi – a bizánci kor végére és a korai iszlám időszak kezdetére datálható – helyszínt tártak fel, de a régészek szerint a gyűrű még régebbi is lehet.
“Ametisztköves aranygyűrűjük már a rómaiaknak is volt, és lehetséges, hogy ez a gyűrű a 3. században a városban élő előkelő elit ékszere volt” – idézte a CNN az izraeli régészek közleményét.
Amir Golani megjegyezte, hogy az ametisztköves gyűrűnek vallási vonatkozásai is lehetnek: “A Biblia a 12 drágakő egyikeként említi az ametisztet, amelyet a Templom főpapja ünnepi mellvértjén hordott” – mondta.
Golani úgy véli, hogy a lila köves, 5,11 gramm súlyú gyűrű egykor egy tehetős személyé volt. Az ékszer viselése státuszukat és gazdagságukat jelezte, az ilyen gyűrűket férfiak és nők egyaránt hordhatták – tette hozzá.
Elie Haddad, az ásatás társigazgatója közleményében arról írt, hogy a drága gyűrű az ősi borászat tulajdonosáé, annak magas rangú beosztottjáé vagy egy szerencsétlen látogatóé lehetett, aki leejtette és elvesztette.
A leletről beszámoló livescience.com tudományos ismeretterjesztő portál cikke szerint az “ametiszt” szó a görög “ametisztosz” szóból származik, ami azt jelenti, hogy “nem részeg” az Amerikai Gemológiai Intézet (GIA) szerint. Az ametiszt egy olyan kvarcfajta, amelyet egykor olyan nagyra értékeltek, mint a smaragd és a rubin, mígnem a 19. századi brazíliai nagy lelőhelyek felfedezése olcsóbbá és szélesebb körben hozzáférhetővé tette a drágakövet – közölte a GIA.
Az ókorban többféle módon is védekeztek a másnaposság ellen. Az ókori görögök – egy 1900 éves papirusz tanúsága szerint – babérlevélből készült nyaklánc viselését javasolták “részeg fejfájás gyógymódjaként”. Az ókori Mezopotámiában pedig feljegyezték, hogy egy orvos édesgyökér-, leander-, bab-, olaj- és bortinktúrát javasolt abban az esetben, ha “az ember erős bort ivott, ami a fejét is megzavarta”.
Új terápiákat és gyógyszereket kutattak
2022. január 02.
A leggyakoribb betegségek – mint a cukorbetegség, az érelmeszesedés, a stroke és a szívelégtelenség – kezelésében eredményezhetnek új diagnosztikai és terápiás eljárásokat, illetve új gyógyszereket a debreceni és a szegedi egyetemek most befejezett közös kutatásai.
A kutatócsoportok 11 új kutatási programot alakítottak ki, a pályázati forrás támogatásával 141 közlemény született, 24 fiatal kutató szerzett PhD-fokozatot, 7 új egyetemi kurzus indult el, 10 vállalkozási-ipari együttműködés jött létre, utóbbiak elsősorban a gyógyszerfejlesztés területén – ismertette a professzor.
Fésüs László az MTI-nek elmondta: elsősorban a klinikailag nem, vagy csak részben megoldott problémákra, a túlsúlyosság kiváltotta szinte népbetegségek kezelésére kerestek molekuláris magyarázatokat, és azok alapján új kezelési célpontokat.
Az akadémikus a debreceni kutatás egyik fontos eredményeként értékelte, hogy például a zsírszövet hőt termelő részének – amely nem rakódik le túlsúlyként – a funkcióját fokozó új eljárást, új molekulákat találtak, amelyekből kialakulhatnak új terápiás megközelítések.
Kiderült, hogy a túlsúlyos emberek zsírszövetében lévő gyulladásokat olyan már ismert gyulladáscsökkentő szerekkel lehet kezelni, amelyeket eddig ezen a területen nem alkalmaztak – fűzte hozzá.
Szegedi kutatók olyan új antiaritmiás szereket találtak, amelyeket gyógyszergyárral fejlesztenek tovább, és olyan új betegségmechanizmusokat tártak fel, amelyek megmagyarázzák a szívelégtelenség kialakulását, azt, hogy miként vezet a magas koleszterinszint és a magas zsírszint szívkárosodáshoz.
Ugyancsak a mostani kutatások tárták fel, hogy a prediabéteszes – lappangó cukorbetegség – állapot jelentősen befolyásolja a légzésfunkciókat is. Ezt eddig kevésbé vizsgálták, most viszont kísérletesen is sikerült bizonyítani – jegyezte meg Fésüs László. Az akadémikus tájékoztatása szerint a szegedi biológiai intézet kutatói a projekt során részletes vizsgálati platformot alakítottak ki arra, hogyan lehet a zsíranyagcsere-változások követésével új terápiás célokat megjeleníteni.
A szöveti vizsgálatoknál elkezdték a mesterséges intelligenciát is alkalmazni – mondta a kutatás szakmai vezetője.
Fésüs László akadémikus, a program szakmai vezetője elmondta: az anyagcserezavarok molekuláris mechanizmusainak megismerésével foglalkozó kutatásra mintegy 1,5 milliárd forint támogatást nyert el közös pályázatán a Debreceni Egyetem (DE), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szegedi Biológiai Központ (SZBK).
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...424344...245