Információk, érdekességek
Csúcstechnológiás gép szolgálja a gének vizsgálatával foglalkozó kutatókat
2021. november 28.
A lakosság genetikai jellemzőinek meghatározásában és gyógyszerfejlesztésekben is szerepet kaphat a Pécsi Tudományegyetem (PTE) által csaknem 800 millió forintért beszerzett csúcstechnológiás berendezés – írta a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A gépet és a hozzá kapcsolódó rendszert a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) támogatásával vásárolták, a berendezést az egyetem keretein belül működő Szentágothai János Kutatóközpont genomika és bioinformatika kutatóintézete használja majd – derül ki a PTE kommünikéjéből.
A gének feltérképezésére alkalmas olyan rendszer jött létre Pécsen, amely Közép-Európában csak Prágában és Bécsben működik. A fejlesztés nyomán a kutatóközpont átfogó, összehangoltan működő, több tudományt, szakterületet érintő, nemzetgazdasági érdekeket is képviselő program elindítását kezdeményezte – írták.
A várhatóan akadémiai és piaci résztvevőkkel induló Magyar Nemzeti Genom Program céljai között szerepel a magyar populáció genetikai jellemzőinek meghatározása és új gyógyszercélpontok azonosításának elősegítése.
Mesterséges intelligenciát használó eszköz készül a melanóma korai felismerésére
2021. november 25.
Mesterséges intelligenciát használó eszköz készül a melanóma korai felismerésére az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) munkatársainak közreműködésével.
Az iToBoS az Európai Unió (EU) Horizont 2020 kutatási és innovációs programja által finanszírozott kutatási projekt, amelynek célja egy olyan, új diagnosztikai eszköz létrehozása a melanóma korai felismerésére, amely a betegről rendelkezésre álló összes információt hasznosítja – olvasható a SZTAKI közleményében.
“Ennek az úgynevezett holisztikus értékelőeszköznek minden egyes beteg sajátos jellemzőit meg kell értenie, ezzel megnyílik az út a melanóma személyre szabott, korai felismerése előtt” – tették hozzá a közleményben.
A bőrrákok általános kategóriáján belül pedig a melanóma okozza a legtöbb halálozást. A legfrissebb statisztikák szerint a bőrmelanóma jelenleg a hatodik leggyakoribb ráktípus Európában, 2018-ban több mint 144 ezer új esetet diagnosztizáltak.
A melanóma gyógyítható, ha korai stádiumban kezelik. Ebben az esetben a melanómás betegek több mint 90 százaléka még 5 év múlva is életben van. Ha a rákos sejtek terjedése megtörtént (áttétes melanóma), az 5 év után életben lévő betegek aránya 23 százalék, vagy még ennél is alacsonyabb. Ezért a gyors diagnózis elengedhetetlen ahhoz, hogy a kezelésre még a helyi és áttétes terjedés előtt sor kerüljön – írták.
Az iToBoS projekt célja egy olyan mesterséges intelligencia (MI) rendszer létrehozása, amely képes a különböző forrásokból származó információk integrálására, a dermoszkópiás képektől kezdve a teljes orvosi nyilvántartáson át a genomikai adatokig.
Az iToBoS projektben új diagnosztikai eszközt fejlesztenek, emellett elkészül egy MI-t használó kognitív asszisztens is. Ezekkel az eszközökkel az egészségügyi szakemberek képesek lehetnek a bőrrák átfogó, betegre szabott diagnózisára, illetve nagyobb arányban felismerhető lesz a melanóma. “A nagyszabású nemzetközi projektben kutatóink hasznosíthatják az adatmenedzsment, az informatikai felhők és a mesterséges intelligencia területén eddig megszerzett tapasztalataikat” – idézték a közleményben Lovas Róbertet, az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) igazgatóhelyettesét.
Az új diagnosztikai eszközben a mesterséges intelligencia legújabb vívmányait is felhasználják, hogy ezzel megkönnyítsék a jelenleg rendelkezésre álló technológiákkal (dermoszkópiás felvételek) már kinyert adatok, illetve az iToBoS-ban javasolt új hardverrel szerzett adatok felhasználását.
Az alapul szolgáló algoritmusok integrálni fogják a különböző forrásokból származó további beteginformációkat (ilyen például a beteg kórtörténete, genomika, minden anyajegy elhelyezkedése, életkor, nem satöbbi) azért, hogy figyelembe véve az egyes betegek sajátosságait, átfogó, holisztikus értékelést adjanak az egyes anyajegyekről.
Egy elemzés szerint vezérelhető lehet az öregedés mechanizmusa
2021. november 24.
Az ELTE és Semmelweis Egyetem kutatóinak elemzése szerint a DNS-lánc átkapcsolható úgy, hogy 5-6 évvel fiatalabb biológiai életkornak megfelelő állapotba kerülhessen az úgynevezett metilációs mintázat szerint. Az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék és az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport munkatársai számos, nyilvános adatbázis információit elemezve azokat a sejtmechnizmusokat vizsgálták, amelyek óvatos hangolása az öregedés molekuláris folyamatait, és ez által a biológiai életkort befolyásolhatják.
Az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatóinak közreműködésével készült elemzés a PLOS Computational Biology című szaklapban jelent meg – közölte az MTI-vel az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) Sajtóosztálya pénteken.
A kor előrehaladtával testünkben különböző változások zajlanak. A kisgyermekeknek például kihullik a tejfoguk és tartós fogak nőnek helyettük, a kamaszoknál beindulnak a nemi érés folyamatai, majd később megáll a növekedés, a bőr ráncosodni kezd és a regeneráló folyamatok is lelassulnak. Az utóbbi évtizedek kutatásai során kiderült, hogy ez nem csupán a szervezet elhasználódása, “kopása” – olvasható az összegzésben.
A változásokat jelentős mértékben meghatározza a sejtjeinkben lévő molekuláris program, melynek központi eleme a DNS-lánc, hogy a DNS-láncban van kódolva mindaz, ami az egyes átalakulásokhoz, biológiai folyamatok elindításához és végrehajtásához szükséges. Ahogy telnek az évek, a DNS különböző részein tárolt “program kódok” válnak aktívvá vagy kapcsolódnak ki. Ezekben a ki/be kapcsolási folyamatokban fontos irányító szerepet játszanak az úgynevezett metilációs jelek. Ha a DNS-lánc egyes részei metilálódnak, akkor az adott DNS-szakasz által kódolt gének aktivitása megváltozik, és így beindulnak vagy leállnak egyes biológiai folyamatok.
A vizsgálatok nagyon erős összefüggést találtak az életkor és a metilációs mintázat között; a metilációs mintázatból pár év pontossággal meghatározható az életkor. A kutatók azonban úgy vélik, a szoros összefüggés nem jelent feltétlen okozati kapcsolatot.
“Például a fejünkön lévő ősz hajszálak aránya erősen korrelál az életkorral, de minden bizonnyal az öregedés eredménye az őszülés, nem pedig fordítva. Viszont a metilációról számos esetben bebizonyosodott, hogy úgy nevezett +epigenetikai+ vezérlő funkciója van” – mutattak rá. Ezért az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatóiban felmerült az az ötlet, hogy a metilációs “DNS-kapcsolók” állapotának optimális átbillentésével befolyásolható lenne az öregedés folyamata.
Kutatás az idegrendszert érintő krónikus betegségek hatékonyabb kezeléséért
2021. november 23.
Egyebek mellett az Alzheimer- és a Parkinson-kór, a demencia, a sclerosis multiplex, valamint az epilepszia kezelése is hatékonyabbá válhat egy most záruló, három hazai intézmény együttműködésével négy éven át zajló kutatási program eredményeinek köszönhetően – derül ki a Pécsi Tudományegyetem MTI-hez eljuttatott közleményéből.
A kutatások során a látás, a depresszió, az agyi jutalmazó rendszerek területén, illetve az olyan ismertebb agyi megbetegedések, mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór, a demencia, a sclerosis multiplex, valamint az epilepszia kapcsán vizsgálták a gyulladásos folyamatokat.
A négy éven át zajló programnak köszönhetően a gyógyítás területén a betegek hatékonyabb, jobb ellátását szolgáló eredmények is születtek.
Dóczi Tamást, a PTE Klinikai Központ Idegsebészeti Klinika egyetemi tanárát, a projekt szakmai vezetőjét az epilepsziás betegek körében végzett országos vizsgálat megállapításaival kapcsolatban idézve azt írták: ma Magyarországon körülbelül 100 ezer epilepsziával élő ember 70 százalékát lehet rohammentessé tenni. A kutatások során azokat a műtéti úton gyógyítható betegeket igyekeztek felkutatni.
Az Emberi erőforrásfejlesztési operatív program (Efop) 1,26 milliárd forintos keretéből megvalósult – klinikai és felfedező idegtudományi kutatásokat magában foglaló – programban a PTE Idegtudományi Centruma, a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház és az Állatorvostudományi Egyetem vett részt.
Karda Beáta: Harmadszorra is megszülettem
2021. november 22.
• A te berobbanásod az 1967-es táncdalfesztiválon volt. Hogyan indult a zenei életed?
Édesapám zenész volt, ő inspirált. A zene az első perctől fogva hatással volt rám, hiszen kislánykoromtól zongorázni tanított. A zenébe születtem és a zenében éltem kicsi korom óta. Kezdettől volt bennem szereplési vágy is. A tánc, a zene mindig ott volt az életemben, balettozni is tanultam. Az általános iskolában én voltam a nótafa, én szerveztem meg a különféle előadásokat. Mi győriek vagyunk, édesapámék az ottani világban lettek ismert zenészek: a Karda–Nánási-duó. Folyamatosan felléptek a budapesti Fészek Klubban egész estés zenés műsorral, így 1959-ben Budapestre költöztünk. Apu, mivel engem 9 évesen még nem tudott magával vinni, a magnóra felvett hangommal énekelt duettet, mialatt zongorázott.
A színházi előadások után ott összegyűlt híres művészek a zongora alatt keresgélték az éneklő kislányt. Rengeteg autogramosfüzetem volt, bennük olyan nagy színészek aláírásaival, mint Ruttkai Éva, Bodrogi Gyula, Psota Irén, Törőcsik Mari, Tordy Géza stb. Később azokkal, akiktől gyűjtöttem az autogramokat, nemegyszer voltam közös fellépéssorozaton. Mikor megtudták, hogy én vagyok a Fészek Klub akkori zeneszerzőjének a lánya, nevettek: „Te vagy a kis Karda? A Karda Tibinek a lánya?”Megdöbbentek, hogy a kis Karda a 7-8 évével azonos a már színpadra érett Karda Beával. Végül a zene szó szerint megtámadott engem is, és jelentkezni akartam a tehetségkutatókra.
Amikor éppen csak nagykorú lettem, jött a táncdalfesztivál. A sok ezer jelentkező közül beválasztottak a három elődöntő 15-15 előadója közé. Ott volt Máté Péter, Szécsi Pali, Fenyvesi Gabi. Belegondolok, sok kollégám, akik ezen a fesztiválon részt vettek, sajnálatos módon nincsenek már közöttünk, Mary Zsuzsi, Harangozó Teca, Aradszky Laci, Cserháti Zsuzsa…
A szórakoztatás az életem. Akármilyen rosszkedvű vagyok, kimegyek a színpadra, és minden megváltozik, mert a közönség nagy hatással van rám. A táncdal fesz tivál azért volt fontos, mert az egyetlen volt, ahol megismerhetett az egész ország. A résztvevők közül én voltam a legfiatalabb. Itt meg tudtam mutatni magamat. Ezt sodorta elém az élet, ahol megmérettettem. Akkoriban, ha valaki hivatásos előadóművész akart lenni, vizsgáznia kellett. Megtanulta, hogyan kell bejönni a színpadra, gyakorolta a skálázást és az előadásmódot.
Ez könnyűzenei iskola volt, ahol a nagyok – például Bágya András – tanítottak. Az akkori Országos Rendező Irodától kaptam egy piros könyvecskét, ami hivatásos működési engedélyt jelentett. Közben jöttek a fesztiválok, jöttek a külföldi lehetőségek. A pályafutásom során 13 zenei díjat kaptam. Az Interkoncert engem küldött ki a legtöbb nemzetközi fesztiválra, ahonnan rendszerint – erkölcsi sikert jelentő – díjakkal tértem haza, ezzel is öregbítve a magyar könnyűzene hírnevét.
Viszont a magánéletemben nem mindig hoztam jó döntéseket. Feleségül mentem Som Lajoshoz, a rockzene fenegyerekéhez, a Piramis együttes alapítójához, a kitűnő basszusgitároshoz. Bár egészen más volt az életszemléletünk, mégis ragaszkodtam hozzá. Ilyen típus vagyok, soha nem adom fel. Reménykedtem, hogy jobb lesz, és bíztam benne, hogy egy gyermek születése után majd összehangolódunk. De felőrölt ez a házasság, és 16 év után elváltunk. Majd egyszer csak 2007-ben a Kapás utcai rendelőben, a mammográfián kiderült, hogy a bal mellemben van 2 darab rosszindulatú daganat. Én hiszek a pszichoszomatikus folyamatokban.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...444546...245