Információk, érdekességek
Új izraeli gyógyszer napok alatt meggyógyította a Covid-19-betegeket
2021. február 22.
Egy új, egyelőre EXO-CD24 nevű izraeli gyógyszer 3-5 nap alatt meggyógyított a tel-avivi Ichilov kórházban 30-ból 29 koronavírusos beteget, akiket a Covid-19 mérsékelt vagy súlyosabb formája miatt kezeltek – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál.
Az Ichilov kórház kutatórészlegében kifejlesztett gyógyszer a koronavírus-fertőzés okozta citokinvihart, az immunrendszer túl heves gyulladásos reakcióját segít megelőzni vagy mérsékelni.
A klinikai vizsgálat első fázisában részt vevő, új koronavírus-kezelést kapó 30 páciensből 29-en 3-5 nap alatt elhagyhatták a kórházat. A 30. beteg is távozhatott, de nála néhány nappal tovább tartott a gyógyulás. A kórház közleménye szerint a gyógyszer segített gyorsan felépülni a betegségből a sikeresen befejeződött első tesztelési szakaszban.
A Nadír Arber professzor által kifejlesztett gyógyszert naponta egyszer, néhányperces inhalálással juttatták egyenesen a tüdőbe, s alapja a CD24 nevű fehérje, amely a sejtek felszínén helyezkedik el, és fontos szerepet játszik az immunrendszer szabályozásában. Ez a fehérje segít megnyugtatni az immunrendszert és megfékezni a citokinvihart.
Hamarosan megkezdik a gyógyszer következő kísérleti fázisait, de a kórház orvosai máris a súlyos Covid-19-betegség egyik lehetséges kezelési módjának tekintik, amely alapvetően megváltoztathatja a betegségek kimenetelét.
“Fejlett és kifinomult, és megmentheti a koronavírus okozta betegségben szenvedőket. A tesztelés első fázisának eredményei kiválóak, és bizalmat keltenek Arber professzor módszerében, amelyet évek óta kutat a laboratóriumában” – mondta a lapnak Roni Gamzu, a kórház igazgatója. “Büszke vagyok arra, hogy az Ichilov kórház kék-fehér (izraeli) orvosságot nyújthat egy szörnyű világjárvány ellen”- tette hozzá.
A stroke-ot és vesebetegségeket vizsgáló kutatónők díjat nyertek
2021. február 20.
A stroke hatékonyabb kezeléséért folytatott kutatásaiért Bagoly Zsuzsa, valamint a ritka vesebetegségek felismerését és kezelését elősegítő tudományos munkájáért Csuka Dorottya kapta az idei L’Oréal-Unesco díjat.
Az orvostudományok területén előremutató munkát végző két, kivételes tehetségű hazai kutatónőnek ítélte idén az akadémikusokból álló zsűri a négymillió forint összdíjazású elismerést. Az ösztöndíj egyedülálló a magyar tudományos közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), az elmúlt 18 évben 49 magyar kutatónő nyerte el az ösztöndíjat.
Csuka Dorottya, a Semmelweis Egyetem Molekuláris Genetika Kutatócsoportjának vezetője a nehezen felismerhető, ritka vesebetegségekre specializálódott kutatásokat végez. Ezeket a betegségeket eddig 6-8 gén vizsgálatával próbálták beazonosítani, azonban ez sokszor kevésnek bizonyult, ezért a kutatónő a vérben található más enzimrendszerek mellett a véralvadási rendszerben is keresi azokat a géneket, amelyek mutációja ritka, örökletes vesebetegségek kialakulását okozhatja.
A mutációk felismerése nagyon fontos a gyógyszerfejlesztéshez, hiszen ha a betegséget okozó megváltozott fehérje beazonosítható, a kezelése is hatékonyabb. Kutatása hozzájárulhat új diagnosztikai és célzott terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez a ritka örökletes vesebetegségek kezelésében, valamint a máj és vese transzplantáció körülményeinek javításához is.
Bagoly Zsuzsa, a Debreceni Egyetem kutatója a felnőttkori rokkantság leggyakoribb okával, az iszkémiás stroke-kal foglalkozik. A betegség a halálokok között is az egyik leggyakoribb, és bár létezik rá kezelés, amely az ereket elzáró vérrögöket feloldja, az csak az esetek csupán 35, legfeljebb 40 százalékában sikeres.
A kutatónő munkájának célja, hogy a jövőben egy egyszerű vérvétel eredményének segítségével előre meg tudják jósolni a vérrögoldó kezelés kimenetelét. A kutatások alapján egy olyan pontrendszert szeretne létrehozni, amelynek a segítségével javítható a kezelés hatékonysága és biztonsága. Az eredmények hozzájárulhatnak új terápiás megközelítések kidolgozásához is – olvasható a közleményben.
Nem mesélünk este a gyereknek
2021. február 19.
Kihalófélben van az esti mesélés a már ágyba fektetett gyermekeknek: Nagy-Britanniában a szülők egyharmada már egyáltalán nem mond esti mesét.
Ugyanakkor egyre kevesebb gyerek igényli a mesélést – derült ki egy brit felmérésből.
A 7 év alatti gyerekek átlagosan hetente háromszor élvezhetnek szülői mesélést, amely zömmel felolvasás mesekönyvből. Csakhogy negyedmillió brit kisgyereknek nincs egy fia mesekönyve sem. Azoknak a szülőknek az aránya, akik minden este készek mesélni csemetéjüknek, mindössze 7 százalékos.
Túl fáradtak vagyunk a meséléshez?
A sohasem mesélő szülők pontos hányada 34 százalék. Körükben 13 százalék arra hivatkozik mentségként, hogy nincs ideje, 9 százalék pedig arra, hogy túl feszült a meséléshez. Az egyáltalán nem mesélők háromnegyede ugyanakkor gyerekkorában részesült mesében.
Este a számítógéppel/tévével
A teljesebb képhez hozzátartozik, hogy a mai kisgyerekek csaknem fele szívesebben néz tévét vagy játszik számítógéppel, semmint hallgat mesét vagy lapozgat mesekönyvet -írta a The Daily Mail című brit lap.
Már elkezdődött a bamlanivimab alkalmazása
2021. február 02.
Érkezése után két nappal már el is kezdődött a koronavírus elleni, bamlanivimab nevű ggyógyszer alkalmazása a Dél-pesti Centrumkórházban – közölte az intézmény az MTI-vel.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere kezdeményezésére az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) 2020. december 12-én Európában elsőként engedélyezte a Lilly bamlanivimab nevű készítményének vészhelyzeti, ideiglenes alkalmazását, az operatív törzs pedig a beszerzését.
Pénteken a Dél-pesti Centrumkórházban elsőként egy 44 éves, túlsúlyos, magas vérnyomásban szenvedő nőbeteg kapta meg a bamlanivimab gyógyszert.
Az ambuláns ellátás keretében, infúzió formájában alkalmazható szert olyan magas rizikóval rendelkező, enyhe vagy középsúlyos koronavírus-fertőzötteknek lehet beadni, akik a betegség korai stádiumában vannak és nagy a valószínűsége annak, hogy náluk a fertőzés súlyos formában fog lezajlani.
“A monoklonális antitest típusú bamlanivimab alkalmazása során a betegnél semmilyen mellékhatást nem észleltünk, a páciens egy óra további megfigyelést követően otthonába távozott. A hazánkban bevezetett korszerű antitestterápia nagy segítséget jelenthet a frissen fertőzött, magas rizikóval és krónikus társbetegségekkel rendelkező páciensek számára” – áll a Dél-pesti Centrumkórház közleményében.
Az új brit variánssal szemben is hatékony a Novavax oltóanyaga
2021. február 02.
A koronavírus nemrégiben Angliában azonosított új variánsával szemben is magas hatékonyságúnak bizonyult a nagy-britanniai klinikai próbákon a Novavax nevű amerikai gyártó kísérleti oltóanyaga – közölte a vakcinát kifejlesztő cég. Boris Johnson brit miniszterelnök jó hírnek nevezte az eredményt.A Novavax Londonban ismertetett közleménye szerint a 15 ezer résztvevővel elvégzett nagy-britanniai vizsgálat kimutatta, hogy a Covid-19 betegséget okozó koronavírus eredeti változatával szemben a vakcina 95,6 százalékos, az új brit variánssal szemben 85,6 százalékos hatékonyságú.
A cég számítási módszertana alapján a Novavax oltóanyag hatékonysága a vizsgálati csoport összességére vetítve 89,3 százalékos.
A vállalat közölte: a vizsgálatsorozatban 18 és 84 év közötti életkorú önkéntesek vettek részt, 27 százalékuk 65 évesnél idősebb.
A brit kormány karácsony előtt jelentette be az új koronavírus-variáns azonosítását. A vizsgálatok adatai szerint a variáns – amely kezdetben mindenekelőtt Londonban és Délkelet-Angliában terjedt – 30-70 százalék közötti mértékben lehet fertőzőképesebb a korábban azonosított típusnál.
A Novavax az első olyan oltóanyag, amely az alkalmazási próbaszakasz idején bizonyult magas hatékonyságúnak az új koronavírus-variánssal szemben.
A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) által eddig jóváhagyott vakcinák mindegyikének klinikai próbái már lezárultak, amikor a brit kormány bejelentette az új koronavírus-variáns azonosítását. Sir Patrick Vallance, a brit kormány tudományos főtanácsadója azonban minapi sajtótájékoztatóján közölte: a vizsgálati eredmények alapján a Nagy-Britanniában már forgalomba került oltóanyagok is ugyanolyan hatékonyak az új vírusváltozattal szemben, mint az először felbukkant koronavírus-variáns ellen.
Az MHRA eddig a Pfizer és a BioNTech, az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca, valamint a Moderna vakcináinak nagy-britanniai forgalmazását engedélyezte. A december 8-án kezdődött nagy-britanniai oltási kampány az első két oltóanyaggal folyik, az amerikai Moderna vállalat vakcinája várhatóan tavasszal érkezik.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...565758...245