Információk, érdekességek

Azonosítottak egy fehérjét, amely véd a Lyme-kórtól

2020. november 27.

Fotó: pixabay.comA Yale Egyetem kutatói felfedeztek egy fehérjét, amely segít megvédeni a gazdaszervezetet a kullancscsípés terjesztette fertőzéstől, a Lyme-kórtól; felfedezésük segíti a betegség diagnosztizálását és kezelését.

Észak-Amerikában a Lyme-kór a baktériumközvetítő állat által terjesztett leggyakoribb betegség, amelyet a Borrelia burgdorferi nevű spirochéta (spirálformájú mikroorganizmus, baktérium) okoz. A betegség lefolyása változatos, a fertőzöttek többsége csak enyhe tüneteket tapasztal, amelyeket könnyen lehet antibiotikummal kezelni. Egyes esetekben azonban a kezeletlen fertőzés átterjedhet a szívre, az ízületekre, az idegrendszerre és más szervekre – olvasható a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportálon. A kullancsok által terjesztett Lyme-kór ellen nincs védőoltás.

A kutatók több mint ezer emberi gént juttattak élesztőbe, és elemezték kölcsönhatásukat a Borrelia burgdorferi 36 mintájával. Találtak egy fehérjét, a peptidoglikánfelismerő protein 1-et (PGLYRP1), amely korai jelzőrendszerként működik az immunrendszer számára, amikor a szervezetet baktériumfertőzés éri.

A PGLYRP1-fehérje hiányában egy Lyme-kóros egérnek sokkal magasabb a baktériumszintje, mint annak az egérnek, amelynek van ilyen fehérjéje, és a fehérjehiányos egér az immunrendszer rendellenes működését mutatja – írták a kutatók tanulmányukban.

Segítheti a fertőzés elleni harcot, ha stimuláljuk az emberi szervezet képességét arra, hogy több ilyen fehérjét állítson elő” – mondta Erol Fikrig járványtani professzor, a tanulmány egyik szerzője.


Tomán Szabina: „Egy szatócsbolt volt az álmom”

2020. november 25.

Nagy ötlete bárkinek lehet, de megvalósítani már kevesen képesek. Vagy azért, mert sokan nem mernek belevágni, vagy mert nem adottak hozzá a lehetőségeik. A Red Bull Basement kezdeményezés most a jövő innovátorait és gondolkodóit tereli egy mederbe, hogy a legizgalmasabb ötletek ne az asztalfiókban végezzék. A projekt magyar zsűritagja, az ország egyik legismertebb vállalkozója, Tomán Szabina már kisgyerekként bátor volt az üzleti életben, igaz, akkor még a nagymama udvara jelentette ehhez a piacot.

„Szatócsboltot akartam nyitni, és eladó szerettem volna lenni. A nagymamám kertjében építettem egy árus sarkot, kész kis kiszolgáló rendszert. Sőt, egy pénztárgépet is csináltam fából, külön hellyel az aprónak. Akkor még ez volt az álmom” – mesélte Tomán Szabina, aki az ismert energiaital hazai csapatának segít kiválasztani azt a fiatal, innovatív gondolkodót, aki a világ összes lokális győztese között kap lehetőséget a csapatmunkára.

Fiatal generációról beszélünk, így nagyon várom azokat ötleteket, amik elrugaszkodnak. 20 éve, amikor modellként a világot jártam, még nem volt videóhívás, és szinte elképzelhetetlen volt egy kisebb méretű mobiltelefon. Az első fotózásaim idején még e-mailezni sem lehetett, így minden országba, minden castingra cipelnem kellett a vastag, több kilós, a fotóimat tartalmazó modellalbumot. A technika azóta hihetetlen tempóban fejlődik, számomra néha már szinte követhetetlen. Bár én nagyon gyakorlatias vagyok és tényszerűen gondolkodom, most olyan ötleteket várok, amik nem egy-két évre, hanem a távolabbi jövőbe mutatnak előre” – fejtette ki Szabina. A programra jelentkező tanulmányai nem kizárólag a műszaki és technológiai területhez kell, hogy kapcsolódjanak, a rendezvény bárkit szívesen fogad, aki hajlandó cselekedni a szebb holnap érdekében, és van ötlete hogyan segítheti akár a környezetvédelem, az energiafelhasználás, az oktatás vagy a digitalizálódó társadalom ügyeit


A maszk nem gyengíti a tüdő működését

2020. november 21.

A fotó illusztráció: unsplash.com (Kate Trifo)

Az orrot és szájat fedő maszk akadályozza az új típusú koronavírus terjedését, azonban nincs alapjuk azoknak az aggodalmaknak, hogy megnehezítené a légzést.

A védőmaszk viselése csökkenti a kilégzéssel, beszéddel, nevetéssel, tüsszentéssel, köhögéssel levegőbe juttatott cseppecskék és apró aeroszolok mennyiségét, így akadályozza a vírus terjedését. Felmerültek azonban olyan aggodalmak, hogy a belélegzett oxigén és a kilélegzett szén-dioxid áramlásának eltérítésével a maszk nehezíti a légzést, ezzel károsítja a szív- és tüdőműködést, különösen testmozgás közben.

Amerikai és kanadai kutatók az Annals of the American Thoracic Society című folyóiratban közölt tanulmányukban elemezték az összes olyan tudományos munkát, amely különböző védőmaszkok élettani hatásait vizsgálta testmozgás közben. Az egészséges embereknél a hatás minimális volt, függetlenül a maszk típusától vagy a mozgás intenzitásától.

“Lehetséges, hogy mozgás közben nagyobbnak tűnik az erőkifejtés, de a maszkviselés annyira kevéssé befolyásolja a légzést, a vérben található oxigént, szén-dioxidot és más élettani jellemzőket, hogy az gyakran ki sem mutatható” – mondta el Susan Hopkins, a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i orvosi karának professzora, a kutatás vezetője.

A bizonyítékok alapján sem a nem, sem az életkor nem játszik szerepet a maszkban sportolással kiváltott élettani reakciók mértékében. A szerzők szerint az egyetlen kivétel a súlyos szív- és tüdőbetegség, amikor a plusz akadály vagy a vérben lévő gázok kis változása nehézséget okozhat a testmozgás alatt. “Figyelembe kell azonban venni, hogy ezek az emberek az új típusú koronavírus elkapásakor is nagyobb kockázatnak vannak kitéve” – tette hozzá.


Napfényben önmagát fertőtlenítő arcmaszk

2020. november 20.

Fotó: pixabay.com

A Kaliforniai Egyetem kutatói kifejlesztettek egy különleges pamut arcmaszkot, amely napfénynek kitéve egy óra alatt képes 99,999 százalékban megölni a rárakódott baktériumokat és vírusokat.

Peixin Tang, Gang Sun, Nitin Nitin és kollégái olyan új pamutanyagot akartak létrehozni, amely reaktív oxigénfajokat (ROS – molekuláris oxigénből származó, kémiailag reaktív molekulák) bocsát ki, ha napfénynek teszik ki, megölve az anyag felszínéhez tapadó mikrobákat, miközben mosható, újrafelhasználható és biztonságos használója számára – olvasható az Amerikai Kémiai Társaság közleményében.

A maszkot hordó szermély fertőtlenítheti azt ebédszünetében, ha napfényben tartózkodik, sőt beltéri fények által is hosszabb időt töltve az irodában vagy más épületben, habár ez a napfénynél kevésbé intenzív módja a fertőtlenítésnek.

Az ACS Applied Materials & Interfaces című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmány szerint a kutatók hagyományos pamutanyaghoz 2-dietilaminoetil klorid (DEAE-CI) pozitív töltésű láncait kötötték. Ezt a módosított pamutanyagot megfestették egy negatív töltésű fényérzékenyítő oldatában (egy olyan vegyületben, amely fény hatására kibocsátja a reaktív oxigénfajokat), amelyet erős elektrosztatikus kölcsönhatásban kötöttek a DEAE-láncokhoz.

A kutatók kimutatták, hogy a napfény 60 percen belül megölte az általuk létrehozott anyagra telepített baktériumok 99,999 százalékát, és 30 percen belül semlegesítette a T7 bakteriofágot, egy vírust, amely egyes koronavírusoknál is ellenállóbb a reaktív oxigénfajoknak.


A cukorbetegség megduplázza a Covid-19-cel összefüggő halálozás kockázatát

2020. november 19.

Fotó: 123rf.com

A cukorbetegségben szenvedőknél legalább kétszer nagyobb az új típusú koronavírus okozta Covid-19-cel összefüggő halálozás kockázata egy friss tanulmány szerint.

A Lancet brit orvosi szaklap csütörtökön közölte a kutatás eredményét, mely szerint “nyilvánvalóvá vált, hogy közegészségügyi vészhelyzet alatt a diabéteszes emberek sebezhetőbbek, legalább kétszeres eséllyel alakul ki náluk súlyos betegség vagy haláloznak el”, miután megfertőződtek az új típusú koronavírussal.

“Azok az emberek, akik cukorbetegek, de nem, vagy nem megfelelően kezelik a diabéteszüket, vagy más betegségeik is vannak, különösen veszélyeztetettek” – állapították meg többek között Ausztrália, Kína, a Dél-Afrikai Köztársaság és az Egyesült államok tudósai és orvosai.

A Johns Hopkins Egyetem globális adatösszesítése alapján majdnem 1,3 millió ember halt meg a SARS CoV-2 okozta Covid-19 következtében.

A hivatalos adatok alapján több mint 52 millióan kapták el a vírust, noha az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) októberben azt közölte, a valós szám akár 700 millió fölött is lehet.

A diabéteszes felnőttek száma a világon 2019-ben a becslések alapján 463 millió volt. Tavaly mintegy 4,2 millióan haltak meg a cukorbetegség vagy szövődményei következtében a tanulmány készítői, köztük a hongkongi Kínai Egyetem és az Imperial College London tudósai szerint.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...606162...245