Információk, érdekességek
2020. május 16.
Kétszáz világhíres művész és tudományos szakember – többi között Madonna, Robert de Niro, Isabelle Adjani,Yann Arthus-Bertrand és Tarr Béla – nemet mond “a visszatérésre a normalitásába” a koronavírus-járvány után a Le Monde című francia napilapban közzétett felhívásukban, amelyben a fogyasztói társadalom radikális átalakítását sürgetik.
“Elképzelhetetlennek tűnik számunkra a visszatérés a normalitásba” – írták a hírességek a Juliette Binoche francia filmszínésznő és Aurélien Barrau francia asztrofizikus által kezdeményezett felhívásukban.
Az aláírók között szerepel Robert de Niro, Jane Fonda, Cate Blanchett, Adam Driver, Javier Bardem, Penelope Cruz, Marion Cotillard, Monica Bellucci, Guillaume Canet, Jean-Louis Trintignant színészek, Madonna, Angele, Sting, Benjamin Biolay énekesek, Bob Wilson, Thomas Ostermeier, Peter Brook színházrendezők, Tarr Béla, Alejandro Gonzales Inarritu, Pedro Almodovar, Wim Wenders, Bertrand Tavernier filmrendezők, Yann Arthus-Bertrand fotóművész, és olyan Nobel-díjasok, mint James Peebles fizikus vagy Muhammad Yunus közgazdász.
Úgy vélik, hogy a Covid-19 fertőzés “tragédia”, ugyanakkor a válság alkalmat teremt arra, hogy “szembenézzünk a lényeges kérdésekkel, miután rendszerszintű problémáról” van szó.
“A jelenlegi ökológiai katasztrófa egy meta-válságból fakad, miután a fogyasztás magának az életnek, a növényzet, az állatok és az emberek egy nagy része életének megtagadásáig vezetett minket. A környezetszennyezés, az éghajlatváltozás, a természetes fajok elpusztítása töréspont felé sodorja a világot” – hangsúlyozták az aláírók, akik “ünnepélyesen arra kérik a döntéshozókat és az állampolgárokat, hogy hagyjanak fel a még mindig meglévő tarthatatlan logikával, és kezdjenek el végre a célok, az értékek és a gazdaságok mélyreható újraalapításán dolgozni“.
2020. május 14.
Elkészült az emberi test fehérjéinek eddigi legnagyobb kapcsolati térképe – számolt be róla a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.
Az emberi testet sejtek milliárdjai alkotják, mindegyiküket a sejtalkotók számtalan interakciója teremti meg és tartja fenn. Az emberi genom projekt feltérképezte a sejtek “alkatrészeit”, de a sejt jó vagy rendellenes működése csak akkor érthető meg, ha tudjuk, ezek az alkatrészek hogyan működnek együtt.
A kérdés megválaszolásához a tudósoknak szükségük volt a sejteket felépítő és nagyrészt működtető, gének által kódolt fehérjék interakcióinak térképére, az úgynevezett interaktomra. “Tanulmányunk az első emberi interaktom térképet vázolja fel, egy információs állványzatot, amely segít megérteni többek között azt, hogyan okoznak a hibás gének betegségeket – köztük rákos daganatot -, de azt is, hogy a vírusok hogyan kapcsolódnak az emberi gazdatest fehérjéihez” – mondta el Marc Vidal, a bostoni Dana-Farber Rákkutató Intézet biológiai kutatóközpontjának (Center for Cancer Systems Biology, CCSB) igazgatója.
Az emberi fehérjék interakcióinak térképe (Human Reference Interactome, HuRI) 8275 emberi fehérje közötti 52 569 interakciót foglal magában – írták a kutatók a Nature tudományos folyóiratban.
Az embernek nagyjából 20 ezer fehérjekódoló génje van, azonban a tudósok még keveset tudnak az általuk kódolt fehérjék többségéről. “A térkép a fehérjeműködés előrejelzésére is használható. Megkeresi az ember a kedvenc fehérjéjét, és abból, hogy milyen más fehérjékkel teremt kapcsolatot, elképzelése lehet a működéséről” – mondta Frederick P. Roth, a Torontói Egyetem molekuláris biológusa.
2020. május 12.
A hagyományos májusi szezonnyitás biztosan elmarad a budapesti strandokon, a fürdőegységek fokozatos visszanyitásának reális esélyét júliusra teszi a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt.
A BGYH a koronavírus terjedése miatt kialakult helyzetre tekintettel, alapítói határozat szerint 2020. március 15-től valamennyi fürdőegységét, gyógyászati egységét határozatlan ideig zárva tartja, nincs olyan fürdőegységük, amely üzemelne. Ezzel együtt a tulajdonosi elvárásoknak eleget téve március 15-től – egyéb kikötések nélkül – felfüggesztette a tulajdonában álló üzlethelyiségek bérleti díjának beszedését is.
A BGYH hangsúlyozta, hogy figyelemmel kísérik a vírus terjedéséről és annak megelőzéséről szóló kormányzati tájékoztatásokat, utasításokat és maradéktalanul eleget tesznek ezeknek. Emellett folyamatosan elemzik mind a nemzetközi, mind a hazai fürdőszektor intézkedési terveit, és ennek függvényében mérlegelik, készítik elő a saját intézkedési tervüket is.
A jelenlegi terveink szerint, amint feloldják a kijárási korlátozást, a kollégáik megkezdik a fürdők strandfelkészítési, karbantartási munkálatait, ütemezetten. A munkavégzés alatt ügyelnek a fertőzés megelőzésére, terjedésre. Meg kell még ismerniük a szabadtéri fürdőegységek üzemeltetésének esetlegesen megváltoztatott szakhatósági feltételeit, a BGHY már február végétől nagyon szigorú üzemeltetési előírásokat vezetett be és a nyitást követően is külön protokoll eljárásrendet kíván megvalósítani – jelezték.
2020. május 06.
Egyre több potenciális vérplazmadonor jelentkezik – mondta a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének főigazgatója.
Vályi-Nagy István közölte: az országos tisztifőorvos körülbelül háromszáz lehetséges donort értesített levélben, arra biztatva őket, hogy váljanak vérplazmadonorrá.
Mivel a koronavírus ellen sem specifikus gyógymód, sem védőoltás nincs még, klinikai vizsgálatban tervszerűen felépítve “kísérletes terápiákat” kezdtek el. Ilyen a betegségből felgyógyultak vérplazmájának felhasználása is. Egy részüknek ugyanis megfelelő immunválaszuk van a koronavírus ellen, és a vérplazmájukat olyanoknak is be lehet adni, akikben nincsenek megfelelő ellenanyagok.
A koronavírus-fertőzött betegek vérplazmakezelésével kapcsolatban “nagyon optimisták” – mondta -, a jövőben egyre több beteg kaphat ilyen ellátást. A levett vérplazma hosszú ideig tárolható, így egy esetleges második fertőzési hullám esetén is rendelkezésre állhatnak a készletek.
A főigazgató arról is beszélt, hogy a súlyos betegek egy csoportjánál mintegy öt hete alkalmazott tocilizumab-terápia “jelentős eredményeket mutat“. Úgy tűnik, hogy ezzel a terápiával megelőzhető a beteg intenzív osztályra kerülése, illetve a már intenzív osztályon lévők halála. Külföldön csak most kezdődnek a tocilizumabbal kapcsolatos vizsgálatok.
2020. április 28.
Az uniós tagállamok egyikében sem valósult meg a nemek közötti egyenlőség, mivel továbbra is egyenlőtlenségek állnak fenn a foglalkoztatás, a bérek, a gondozás és a nyugdíjak vonatkozásában. A férfiaknál több nő szerez egyetemi diplomát, a nők mégis átlagosan 16%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, és a legnagyobb uniós vállalatok vezérigazgatóinak is csupán 8%-a kerül ki a nők közül.
Ezekre a problémákra keres megoldást az Európai Bizottság stratégiája, mely meghatározza a 2020–2025-ös időszakban végrehajtandó legfontosabb intézkedéseket.
A dokumentumban megfogalmazott intézkedések célja, hogy felszámolják a nemi alapú erőszakot és sztereotípiákat; egyenlő munkaerőpiaci részvételt és lehetőségeket, illetve egyenlő bérezést biztosítsanak; és elősegítsék, hogy a nemek egyensúlyba kerüljenek a döntéshozatal és a politika világában:
1. Az EU-ban a nők 33%-a már elszenvedett fizikai és/vagy szexuális erőszakot, 55%-uk pedig már átélt szexuális zaklatást. Az európai nők nem válhatnak erőszak és a káros sztereotípiák áldozatává, ezért a stratégia jogi intézkedéseket szorgalmaz a nők elleni erőszak bűncselekménnyé nyilvánítása érdekében. A Bizottság mindenekelőtt arra törekszik, hogy a nők elleni erőszak konkrét formáira – így a szexuális zaklatásra, a nők bántalmazására és a női nemi szervek megcsonkítására – kiterjessze azon bűncselekmények körét, ahol lehetőség van egész Európára kiterjedő harmonizációra.
2. Az EU-ban a nők átlagosan 16%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, és még mindig akadályokba ütköznek az elhelyezkedés és a foglalkoztatásban maradás tekintetében. A demográfiai kihívásokra, valamint a zöld és digitális átállásra való tekintettel az európai gazdaságra kedvező hatással lesz, ha a nők könnyebben helyezkedhetnek el a szakemberhiánnyal küzdő – különösen a technológiai és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos – ágazatokban. Az egyenlőtlen bérezés felszámolása érdekében a Bizottság ma nyilvános konzultációt indít a bérek átláthatóságáról, és 2020 végéig kötelező erejű intézkedéseket fog előterjeszteni.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...707172...245
