Információk, érdekességek

Balkezesség genetikai utasításait azonosították

2019. szeptember 24.

Először azonosították a balkezesség genetikai utasításait, amelyek jelentősen befolyásolják az agy egyes területeinek szerkezetét és működését – írta a BBC hírportálja.

Az oxfordi kutatók szerint elsősorban a beszéddel összefüggő területek érintettek, a balkezeseknek ezért talán jobbak a nyelvi készségei, azonban továbbra is rejtélyes az agyfejlődés és a domináns kéz kapcsolata.

Nagyjából tízből egy ember balkezes. Korábbi tanulmányok már bizonyították, hogy az öröklődés szerepet játszhat a kialakulásában, a részleteket azonban nem tárták fel.

A kutatók az Egyesült Királyság Biobank nevű projektje alapján dolgoztak, amely mintegy 400 ezer ember teljes genetikai térképét tartalmazza és 38 ezer balkezest találtak benne.

A Brain című szaklapban közölt tanulmány szerint négy olyan DNS-területet találtak, ami befolyásolta a balkezességet. A mutációk a sejtek belsejét szervező, úgynevezett citoszkeletont, a fehérjeszálakból álló bonyolult rácsot érintő utasításokban voltak. Hasonló mutációkat mutattak ki azoknál a csigáknál, amelyek balra csavarodó spirálú házat hordanak a hátukon. A citoszkeleton megváltoztatja az agy fehérállományának szerkezetét.

A balkezeseknél azt találták, hogy a két agyi félteke összeköttetései a beszéddel összefüggő területeken jobbak, koordináltabbak voltak, ebből következtettek a tudósok arra, hogy jobbak lehetnek a nyelvi készségeik, noha ezt még nem bizonyították.

A tanulmány kimutatta, hogy a balkezeseknél a skizofrénia kockázata kicsit nagyobb, a Parkinson-kóré azonban kicsit kisebb.

Élő mohával a gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségért

2019. szeptember 24.

Élő mohával kezelne gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségeket az a kutatócsoport, amely az Alzheimer-kór, valamint egyéb memóriazavarok és neuro-pszichiátriai betegségek molekuláris mechanizmusait vizsgálja magyar részvétellel. Kutatásuk célja, hogy a kórfolyamatok pontos megismerésével, azok befolyásolásával új terápiás utakat nyissanak meg a neuro-degeneratív betegségek kezelése terén.

Az Alzheimer-kórra, a memória-zavarral és a magasabb agyi funkciók fokozatos leépülésével és végül teljes elvesztésével járó betegségre az első leírása óta eltelt több mint egy évszázad alatt sem tudtak kutatók ezrei hatékony terápiát kitalálni – közölte az MTI érdeklődésére Palotás András, aki szerint ez nagy részben annak köszönhető, hogy a mai napig nem értik a betegség lényegét, így nem tudják pontosan, hogy mi ellen is kellene gyógyszert kifejleszteni.

A kutató magyarázata szerint jelenleg az egyik legelfogadottabb nézet az amyloid-hipotézis, amely szerint egy azonos nevű kóros fehérje-darabkának a lerakódása okozza az idegsejtek pusztulását. “Bár azóta kiderült, hogy ez a molekulalánc igen fontos funkciót tölt be a normális agyi működésben, ráadásul az ellene irányuló humán terápiás vizsgálatok az elmúlt évtizedekben mind csúnya kudarcba fulladtak, erős kutatói lobbi miatt még mindig az amyloidot hibáztatják az Alzheimer-kór kialakulásáért, pedig több tanulmány számolt be arról, hogy az amyloid-kicsapódás nem a betegség oka, hanem az elbutulást kiváltó eddig ismeretlen folyamat következménye” – részletezte a kutató.

Amikor félsz a gyerekedtől

2019. szeptember 14.

Novemberben érkezik a hazai mozikba Nora Fingscheidt megrázó erejű filmje, a Kontroll nélkül, melynek kapcsán a forgalmazó társadalmi diskurzust kezdeményez egy tabunak számító témáról, a gyermekkori agresszióról, olyan neves szakértők bevonásával, mint dr. Herczog Mária, Dr. Nagy Péter, Uray Gergely, Varga Aida, Könyves Kriszta és dr. Máté Gábor. A Mozinet igaz történetek mentén szeretné körüljárni a problémát, amihez érintettek történeteit várják - szülőktől, rokonoktól, ismerősöktől. Olyanoktól, akik úgy érzik, saját gyermekük dühkitörései túlmennek az elviselhetőség határán.  

A gyerekkori agressziót különböző ingerek komplex együtthatása válthatja ki, de megjelenése mindenkor ijesztő a környezetnek, rettenetes következményekkel jár a gyerek számára és nehéz feladat elé állítja a szakembereket is. Nora Fingscheidt megrázó erejű filmjében, a Kontroll nélkül című alkotásban a kilencéves Benni szeretetéhes, rettenetesen nehezen kezelhető kislány - az állami szervek tanácstalanul egymás között adogatják, szélsőséges agressziójával ugyanis folyamatosan veszélyezteti környezetét és saját magát. Pedig ő csak egyetlen dolgot szeretne: visszakapni az édesanyját, aki lemondott róla. A film Benni szemén keresztül azoknak a gyerekeknek a történetét meséli el, akikre minden igyekezet ellenére az ellátórendszer nincsen felkészülve, és azokét a szülőkét, akik nem tudnak megbirkózni az agresszió kihívásaival.

A Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon is díjazott film Németország hivatalos Oscar-nevezése. A Kontroll nélkül hazánkban a Szemrevaló Filmfesztivál nyitófilmje lesz, részt vesz a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában, premier előtt megtekinthető a Mozinet Filmnapokon és a Feldmár Intézet vetítéssorozatának részeként, majd az országos mozipremier 2019. november 7-én lesz.

A Mozinet igaz történetek mentén, szakértők bevonásávalz szeretné körüljárni a témát, amihez az érintettek történeteit várják - szülőktől, rokonoktól, ismerősöktől. Olyanoktól, akik úgy érzik, saját gyerekük dühkitörései túlmennek az elviselhetőség határán, esetleg ők maguk voltak egykor érintettek a témában, vagy tágabb környezetükben elszenvedői más gyerek agresszivitásának. A történeteket november 15-ig várják a kontrollnelkul@mozinet.hu címen.

Digitális szövegértés-fejlesztő iskolai program indul

2019. szeptember 12.

Digitális szövegértés-fejlesztő iskolai pilot program indul, amelynek keretében 34 vidéki iskolában mintegy ezer diák kap hozzáférést az ajánlott és kötelező olvasmányok mellett a kortárs kedvenceket innovatív, interaktív formában kínáló könyvtárhoz.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a Klebelsberg Központ egy magyar startuptól, a BOOKR Kids-től vásárolt szoftver csomagot a tankerületi fenntartású iskolákban korábban kiosztott tabletekre.

A BOOKR Suli egy kötelező és ajánlott olvasmányokból álló interaktív könyvtár, amely 16 megye 34 egytől-egyig vidéki, túlnyomórészt kistelepülési iskolájában, mintegy ezer tanulóhoz jut majd el a 2019/2020-as tanév, egyben a program első félévében.

A tabletre és mobilra letölthető BOOKR Suli polcain a Nemzeti Alaptanterv ajánlásainak megfelelő digitális interaktív könyvek találhatók meg. A készítők a klasszikusokat új, a mai gyerekek számára könnyebben befogadható illusztrációkkal álmodták újra. Fiatal dizájnerek rajzolták meg a kötelezők olyan ikonikus karaktereit, mint Toldi, Boka vagy Steinmann, a jó tanuló.

 Az alkalmazásban a pedagógusok által nagyra értékelt, olyan modern kedvencek is helyet kaptak, mint Lackfi János vagy Varró Dániel művei.

A könyvekhez nemcsak hangos felolvasás tartozik, hanem illusztrációk is. A készítők ügyeltek arra is, hogy az interakciók ne vonják el a gyerekek figyelmét a szövegről. A történetek gördülékenyen, folyamszerűen haladnak előre, átsegítve az olvasót a nehezebb részek értelmezésében. A könyvek végén található feladatok pedig ráerősítenek erre a mechanizmusra, a történetben való elmélyedést segítik. A könyvek szótagolt vagy diszlexiabarát verzióban is elérhetők. A tanárokat pedig mintaóra-vázlatokkal, oktatási segédanyagokkal és pedagógus továbbképzéssel is segíti a BOOKR Kids – közölték.

Akár szívet is építhetünk őssejtekből

2019. szeptember 11.

A születéskor gyűjthető őssejtek gyógyászatban betöltött szerepe állt a Czeizel Intézet által szervezett tudományos szimpózium fókuszában. A rendezvényen az Intézet vezetője, Merhala Zoltán mellett előadást tartott az őssejteket érintő laboratóriumi kutatások eredményeiről prof. Sarkadi Balázs kutató, a perinatális őssejtek új alkalmazási területeit pedig prof. Sean Murphy, a Wake Forest University oktatója ismertette.

A születéskor gyűjtött és megőrzött őssejteket már a gyógyászat számos területén alkalmazzák, a regeneratív medicinában betöltött szerepükben azonban még mindig rengeteg új lehetőség rejlik. „Az őssejtterápia jelenleg is több mint 80 betegség kezelésében játszhat fontos szerepet: főleg a vérképző szerveket érintő problémák esetében merül fel az alkalmazásuk, a jövőben pedig a cukorbetegségtől a bőrgyógyászatig kínálhatnak megoldást, a felhasználási területek listája pedig a folyamatos orvosi áttöréseknek köszönhetően napról-napra nő” – mondta el Merhala Zoltán, a Czeizel Intézet vezetője. „Ma már a köldökzsinórvéren kívül a köldökzsinórszövetből, a magzatburokból, vagy akár a méhlepényből is tudunk őssejteket gyűjteni, ezekkel a kincset érő alkotóelemeinkkel pedig a koraszülött gyermekek tüdejét is kezelhetjük, vagy a magzatban ultrahangon felfedezett szájpadlásfejlődési hibát korrigálhatjuk.”

Prof. Sarkadi Balázs, az MTA – TTK Enzimológiai Intézetének kutatója a laboratóriumi kísérletek kínálta új távlatokról számolt be. Az elmúlt tíz év kutatásainak eredményeképpen ma már sikeresen hoznak létre és tenyésztenek indukált pluripotens őssejteket, amelyekből minden szövetforma létrehozható. Így készülhet szívizomszövet, foggyökér, vagy emberi idegsejtekből álló „miniagy” is, ami jelenleg a toxikológiai vizsgálatok és a gyógyszerfejlesztés terén nyújt hatalmas előrelépést, de a 3D nyomtatásnak köszönhetően a jövőben akár egy teljes szív is születhet laboratóriumi körülmények között.