


Információk, érdekességek
Mit együnk, hogy jól legyünk?
2022. december 06.
Ez különösen fontos ősz végén, tél elején, amikor jobban ki vagyunk téve a hideg időjárással összefüggő tüneteknek. Három apró táplálkozási trükk, hogy egészségesek maradjunk.
Minden színes, apró, bogyós gyümölcs (szeder, cseresznye, meggy, málna, szamóca, fekete és vörös áfonya) rengeteg daganatellenes vegyületet (pl.: ellagilsav, anthocianidin, proanthocianidin) tartalmaz, így igazán könnyű egyszerre egészségeset és finomat enni! A gyümölcsökből készíthetünk salátákat, kelyheket vagy ízesíthetjük vele a natúr joghurtokat.
Zöldségekből készíthetünk főzelékeket, rakott vagy csőben sütött ételeket. Ne feledjük, nyáron, változatos nyers salátákat alkothatunk belőlük. Megbolondíthatjuk friss kaporral, bazsalikommal vagy mentával is.
Jótékony hatású fűszerek
Friss vagy szárított fűszereink jótékony hatásairól rengeteg szakirodalom áll rendelkezésre. Jelenleg a legtöbb vizsgálat a kurkumával kapcsolatban lát napvilágot. Ennek a fűszernek a fő hatóanyaga a kurkumin, mely koleszterincsökkentő, trombózis gátló, antioxidáns és daganatellenes hatású. A kísérletek azt mutatták ki, hogy a gyomor-, vékonybél-, vastagbél-, bőr-, és a májrák további növekedését képes volt meggátolni.
Ezenkívül, az áttétek megjelenésében is korlátozó hatását sikerült igazolni. Biológiai hasznosulását a fekete bors és a hidegen sajtolt olaj tudja segíteni. Kifejezetten ajánlott vastagbéldaganatból gyógyulók számára. Vannak olyan kémiai vegyületek, mint például a terpének, amelyek lassítják a rákos sejtek terjeszkedését, vagy el is pusztítják őket. Ilyenek fűszerek a menta, a kakukkfű, a majoránna, az oregánó, a bazsalikom és a rozmaring is. Emellett a rozmaring kifejezetten hasznos kemoterápiás kezelés alatt, mert a kemoterápiás szerek könnyebben bejutnak a ráksejtekbe.
Az étrend nemcsak trend! Életet is menthet!
2022. november 28.
Napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvend az egészségtudatos étkezés, amely különböző diéták és étrendek elterjedését eredményezi. Sokan alakformálás és egészségük megőrzése céljából követnek valamilyen diétát, de vannak akik orvosi utasításra, valamilyen egészségügyi probléma vagy betegség hatására kezdenek szigorúan szabályozott étrend szerint étkezni.
A daganattal küzdő betegek életében kiemelkedően fontos a megfelelő étrend követése, hiszen az alultápláltság hatalmas mértékben veszélyezteti őket. A tumoros betegek 10-22%-ának közvetlen haláloka a cachexia, azaz a kóros soványság, amely megfelelő étrend mellett jelentős mértékben csökkenthető, árulta el Beretvás Eszter dietetikus, a Mellünk Egészsége konferenciasorozat egyik előadója, aki több hasznos tanáccsal is készült a speciális
étkezésre vonatkozóan.
A daganatos cachexia egy olyan multifaktoriális tünetegyüttes, melyet a folyamatos izomtömegvesztés jellemez. Nem lehet szokásos táplálási támogatással visszafordítani, és egyre súlyosbodó funkcióvesztést okoz. A sugárkezelések és a kemoterápia szájszárazságot, szájnyálkahártya-, nyelv- és torokirritációt, valamint hányingert és emésztési zavarokat okozhatnak. Ezek étvágytalansághoz, nyelési nehézségekhez, így nem megfelelő tápanyagbevitelhez vezetnek, holott a sebészeti beavatkozások, a sebgyógyulás és szervezetünk fertőzések elleni természetes védekezése átmenetileg megemelkedett szükségletet eredményez, tehát ebben az időszakban még fontosabbá válik a megfelelő energia -, és tápanyagbevitel.
A daganatos betegek számára készített étrend célja, hogy az érintett elérje a megfelelő tápláltsági állapotot, és ezt hosszú távon meg is tudja tartani. Ennek legmegfelelőbb módja, ha úgy tudjuk növelni az adott ételek energia- és tápanyagtartalmát, hogy a mennyisége/térfogata nem változik. Fontos, hogy energiában -, fehérjében -, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag és jóízű legyen.
Őszi finomságokkal a téli vírusok ellen
2022. november 26.
A nyár vége óta sok energiát elfogyasztottunk, itt az ideje, hogy feltankoljuk szervezetünket vitaminokkal! A NaturMed Hotel Carbona szakértői arra adnak tippeket, hogyan készíthetjük fel immunrendszerünket télre, és hogyan köthetjük össze a kellemest a hasznossal, a feltöltődést a finom ízekkel.
Ahogy közeledik a tél, úgy csökken energiatartalékunk, ezért is kell kihasználni az ősz adta lehetőségeket: ekkor a természet ugyanis még bőkezűen ellát bennünket vitamindús zöldségekkel és gyümölcsökkel, amelyekkel felturbózhatjuk étrendünket, hogy szervezetünk készen álljon a vírusok elleni harcra.
Dr. Somogyi Katalin, a hévízi NaturMed Hotel Carbona főorvosa emlékeztet rá, hogy az immunrendszerünk erősítésével részben megelőzhetők vagy elkerülhetők a különböző betegségek. Az egyik legfontosabb, ami ellenállóbbá tesz bennünket, a C-vitamin. Lényeges szerepet játszik a légúti fertőzések megelőzősében és a kollagéntermelésben, amely testünk elsődleges védvonalát, a bőrt táplálja. Fontos mindemellett az A-, B-, D- és E-vitaminok, továbbá különböző ásványi anyagok folyamatos pótlása is. Az utóbbiak közül feltétlenül figyeljünk oda a magnézium, nátrium, kálium és szelén bevitelre, hisz ezek az elemek javítják ellenálló képességünket és közérzetünket.
Sok szezonális zöldség igazi vitaminbomba
Ősszel sokféle szezonális zöldség és gyümölcs közül válogathatunk, amelyeket nyersen vagy sütve-főzve egyaránt fogyaszthatunk. Sőt, még mindig eltehetünk ezt-azt télire, akár befőzve, akár a fagyasztóban. Mindenekelőtt ezért nézzünk körül a piacon, vagy saját kertünkben, gyümölcsösünkben, mert ott is biztosan akad olyan finomság, ami tele van vitaminnal. A hévízi NaturMed Hotel Carbona szakértője többek közt olyan vitamindús zöldséget ajánl, mint a cékla, amelyet sütve vagy reszelve, salátaként is fogyaszthatunk. Vagy a fekete retek, ami tele van C-, B-vitaminnal, vassal, kalciummal, káliummal és magnéziummal, ezért ajánlott megfázás esetén.
A padlizsánnal késő őszig tervezhetünk. C-vitaminban gazdag, ezért antibakteriális, antivirális hatású, és változatosan elkészíthető, akár sütve, akár krém formájában. A kelbimbó szezonja késő ősszel kezdődik. Amellett, hogy többféle vitamint, rostot, kalciumot, vasat tartalmaz, sokoldalúan lehet felhasználni. Közkedvelt egytálétel például a rakott kelbimbó, de köretként vagy salátában is kiváló. Az ősz persze nem telhet el sütőtök nélkül sem, amely a magas A-vitamin és béta-karotin tartalma miatt ideális tápanyagforrás. Készülhet belőle leves vagy püré, vagy meg is süthetjük. A gombát is változatosan használhatjuk fel: levesnek, rakott ételnek, grillezve, rántva egyaránt kiváló, és a B1-vitamin-szükségletünket is részben fedezi. Ráadásul szárítva sokáig eláll.
Télen is friss táplálékunk: a káposzta
2022. november 16.
A káposzta az egyik leggyakoribb zöldségünk. Kétéves növény, a második évben palántálják és növesztik fejekbe. Több fajtája ismert, színben, nagyságban, stb. A leggyakoribb a zöld-fehér káposzta, mely nyár végétől, késő őszig tart. A kései fajtáját télire savanyítják, amelynek szintén megvan a kitűnő tápértéke.
A káposzta vad fajtáját már az ókorban is ismerték és nagyon nagyra tartották. Egyes kutatási eredmények szerint a káposzta az egyik legkitűnőbb rákellenes táplálékunk.
Tápértéke: Tartalmaz káliumot, ként, jódot, kalciumot, foszfort, vasat, klórt, nátriumot, nagy mennyiségű A vitamint, B vitamin komplexet, C vitamint és U vitamint. Ezeket az elemeket egyébként a káposztafélék családjának a többi tagja is tartalmazza. S mivel mind jobb eredmények fűződnek ezekhez a táplálékainkhoz, a tudósok komolyabban kezdtek velük foglalkozni. Bebizonyosodott, hogy rákellenes tulajdonságuk van, amely lassítja, a karcinogén tehát a rákkeltő anyagok felszívódását a szervezetben, illetve gátolja a sejtek mutálását, s a mutált sejtek növekedését, amelyek egyébként a rákos daganatokat képezik.
Gyógyhatása: A káposzta az egyik legrégibb és legelterjedtebb természetes gyógyszerünk. Nyersen, főve vagy savanyítva hat a szervezetünk gyógyítására. Ezt a tulajdonságát annak köszönheti, hogy nagy mennyiségben tartalmaz ként. Mint tudjuk, testünk minden sejtjében megtaláljuk a ként. Gyógyító hatásához még hozzájárul két elem, a klór és a jód. Ez a kombináció teszi lehetővé azt, hogy az emésztőrendszerünk legtökéletesebb gyógyszere.
Tisztító hatású: A C vitamin tartalomból eredően a gyulladásos fogínyt kitűnően gyógyítja, ha a káposztalét fele-fele arányban sárgarépa lével fogyasztjuk. A nyers káposztalé rendkívül jól tisztítja a beleket, különösen a vastagbelekre van jó hatással akkor, amikor azok nem ürülnek rendesen. Arról tudjuk meg, hogy valami nincs rendben a vastagbélben, ha a káposztalé elfogyasztása után szokatlanul nagy mennyiségű gázok keletkeznek. Ez annak a jele, hogy a vastagbél nem ürül rendesen, illetve idegen baktériumok vannak jelen. Mint ismeretes, ha megengedjük, ezeknek a baktériumoknak az elszaporodást, annak súlyos következményei lehetnek. Később okozhatja az önpusztító betegségek kialakulását. Ha ezt tapasztaljuk, legjobb, ha rátérünk azonnal a kitakarításra, amely célra szintén megvannak a megfelelő zöldséglék. (Lásd alma, spenót.)
Bőrkiütésre: A legtöbb esetben a bőrkiütés közvetett jele a máj gyengülő működésének, illetve a székrekedés következménye. Ha a vastagbélben felszaporodó anyag sokáig nem távozik, bőrkiütést észlelünk testünkön. Ez hamar megszűnik, ha rendszeressé válik a széklet.
Feloldja a mérgeket: Említettük, hogy közvetetten hat a máj munkájára a káposzta. Azt tudjuk, hogy környezetünkből, vagy táplálékunk által nagy mennyiségű méreg jut a szervezetbe. A máj feladata, hogy ezt kiszűrje. Ha erre nem képes, súlyos helyzet állhat elő. A káposzta fogyasztásával segítséget adunk a májnak a kobalt, nikkel és a réz mérgek semlegesítésére. Ugyanezt a munkát még a fokhagyma és a vöröshagyma is elvégezi.
Szabályozza a vércukrot: A cukorbetegek számára mindenképpen ajánlatos a káposzta fogyasztása, mert az elfogyasztás után hamarosan érezhető a vércukor csökkenése vagy emelkedése a vérben. Ugyanezt a munkát elvégezi a zeller és a salátalé is. Ezek a zöldségfélék tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek hatnak a vércukor szabályozására.
Koleszterin-csökkentő: A legutóbbi kutatások bebizonyították, hogy a káposztában található kén-aminosav csökkentőleg hat a magas koleszterin szintre.
Megöl a kövérségem – vagyis, az irreális testképtudatról
2022. november 07.
Itt a tavasz, ami sok ember számára örömöt okoz, azonban vannak olyanok, akik ilyenkor alszanak „téli álmot”. Ez az „álom”, azonban szorongással, izolációval és fokozódó kisebbrendűségi érzéssel jár, aminek oka a testképzavar, kóros elégedetlenség. Mindez egy ördögi kör, amiből nehéz kiszállni.
A cikk címéből talán arra gondolhat az olvasó, miszerint arról fogok írni, hogy az elhízás súlyos következményekkel járhat, akár szív- és érrendszeri megbetegedéssel, vagy más szervi problémákkal. Sőt, az is kihallatszik a címből, hogy mindez halálhoz vezethet. Ezt a kérdést nem leértékelve, jelen írásomban a táplálkozási zavar pszichés hátterét emelném ki, amely képes valóban olyan mértékű szorongást generálni a betegben, hogy azt éli meg: bele fog halni, ha pár dekát felszed. Nem túlzás, pár deka… Jól illusztrálja mindez a testképzavar fogalmát.
Az evészavarokat az elhízástól való fóbiás jellegű félelem, test észlelésének a zavara, az evési magatartás rendellenességei jellemzi. A betegség abban nyilvánul meg, hogy az ember nem tudja megítélni reálisan testsúlyát, alakját aránytalannak látja, valamint tagadják, hogy ők soványak lennének. Nincsen ésszerűség, racionalitás, azaz hiába mondja egy rokon vagy egy barát, hogy az illető nem kövér, sőt csontsovány, ignorálja mindezeket, saját hamis észlelése a mérvadó.
Gyakran a hozzátartozó egy idő után elveszíti türelmét és ingerült lesz, kiabál, észhez akarja téríteni azt, akit szeret. Mindez érzelmi alapú reakció, hozzáteszem gyorsan, hogy megértem, átérzem az esetleges problémát, azonban érdemes hangsúlyozni, hogy nem vezet eredményre. Nem az a kulcsmomentum, hogy valaki sokat eszik vagy éppen semmit, hanem az, hogy a háttérben lelki eredetű probléma áll. Tehát az evészavar már egy következménye valaminek, amit szakember nélkül, pszichoterápia nélkül nem lehet megoldani.
Az esetek nagy részében hiányzik a betegségbelátás, vagyis az illető nincs tudatában, másképpen fogalmazva nem akar tudatában lenni annak, hogy az evéssel valamit kompenzál. Egyszerűen tagadják a betegséget, ingerülten reagálnak mindenre és mindenkire, aki őket szabályozni akarja. A szabályozást természetesen csak ők élik meg, hiszen félreértelmezik a külvilág odafordulását, segítségíteni akarását.
Gyenge lábakon álló önértékelés
Rengeteg ember küzd kisebbségi érzéssel, kisebbségi komplexussal, mely teljes mértékben befolyásolja az egyén életét és konfliktusokat gerjeszt a saját környezetében. Ennek a kialakulása több dolognak is betudható: pszichikai fejlődés nem megfelelő menete, nevelési hibák, alacsony társadalmi státusz, a társadalomtól eltérő fizika tulajdonságok, az ideális-irreális ego (én) és valóság közötti ellentmondás, valamint stresszhelyzetek.
Az én (ego) központ ekkor kisebbségi komplexust fejleszt az egyénben, ami irreális énképet vetít a tudatba és további kudarcot, sőt pszichoszomatikus betegséget is okozhat. Sőt megalapozhatja a fent említett evés és testképzavart is.
Az egyén akaratlanul negatív jellemvonásokat kezd táplálni önmagában, mivel a legfontosabb szerepet a külsőségek fogják elfoglalni és a folyamatos elégedetlenség önmagával szemben egyre több pszichológiai problémát von maga után.
A kisebbségi komplexusban szenvedő emberek előbb vagy utóbb teljes magányba burkolóznak, mivel úgy vélik, hogy minden egyes a környezete által tett megnyilvánulás támadás is egyben, amivel ugyancsak támadással reagál vissza. Egy óriási védő falat húz maga köré, ami ellehetetleníti a segítségnyújtást. Teljesen bezárkózik, magába fordul és minden személyt ellenségnek tekint.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...414243...294