Információk, érdekességek
A cékla jótékony hatásai: így használd a hideg hónapokban!
2021. október 14.
N
éhány zöldség már csak a színével is képes feldobni egy szürke őszi reggelt. A cékla gyönyörű mély bordó színe pontosan ilyen. Nem is beszélve illatáról és ízéről, ami földes jegyeivel kellemesen meghatározza az adott ételt vagy italt, amelybe belecsempésszük. Bár a külseje kicsit robosztus, de a cékla valójában nagyon is rokonszenves gyökérzöldség, ha az egészségünkről van szó.
Miért és hogyan érdemes céklát fogyasztani?
Összegyűjtöttünk néhány hasznos tudnivalót céklafronton, hogy Te is megbarátkozz ezzel a formás gumóval, ha eddig még nem tetted meg.
A cékla igazi átváltozóművész: reszelheted salátába, készíthetsz belőle pürét vagy levest, összesütheted egyéb zöldségekkel, rágcsálhatod nyersen, beledobhatod a turmixodba, de préselhetsz belőle egy finom smoothie-t is. Túl intenzív az íze? Semmi gond! Használj hozzá fűszernövényeket, amelyek lágyítják az aromáját: a rozmaring és a tárkony például remekül kiegészíti a mély ízjegyeket, míg a kecskesajt kiválóan ellenpontozza az édeskésségét.
A zöldséglevek kedvelői esküsznek a céklalére, ami nem véletlen, hiszen még felsorolni sem egyszerű, hogy mennyi jótékony hatással bír ez a csodaital, ami koncentráltan tartalmaz jó néhány vitamint és ásványi anyagot, amelyekre minden nap szükséged van az egészséged megőrzéséhez.
A cékla és a céklalé számos jótékony egészségügyi hatással hozható összefüggésbe, ami a magas nitrát- és betalaintartalmának köszönhető.
● csodálatos vitamin- és ásványi anyag-forrás: folsav, mangán, kálium, vas és C-vitamin tartalma igen magas;
● csökkentheti a vérnyomást, ezáltal mérséklődhet a szívbetegségek kockázata is;
● javíthatja az oxigénfelhasználást, az állóképességet és a fizikai teljesítményt;
● enyhítheti a gyulladásos és krónikus állapotokat;
● és segítheti a májfunkciókat, miközben csökkenti a koleszterinszintet is.
Így könnyítheti meg fogyását cukorbetegként
2021. október 13.
A cukorbetegség rizikófaktora és következménye is lehet a túlsúly, melytől a vércukor értékek helyreállításához a betegnek meg kell próbálni megszabadulnia. Azonban sokan komoly akadályokba ütköznek a fogyást illetően, és szomorúan konstatálják, hogy a súlycsökkenés elmarad. Ennek oka többek között az, hogy vannak olyan antidiabetikum gyógyszerek, melyek megnövelik a testsúlyt. Hogy mégis mi minden segítheti elő azt, hogy kevesebbet mutasson a mérleg, azt dr. Porochnavecz Mariettától, a Cukorbetegközpont diabetológusától tudtuk meg.
Fogyást elősegítő gyógyszerek
Metformin
A cukorbetegség kezelésének több fajtája is van, mely lehet egyedül az életmódterápia, illetve azt kiegészítheti gyógyszeres vagy/és inzulinos kezelés is. Bár rengeteg, különböző hatásmechanizmusú készítmény van forgalomban, mégis vannak olyan szerek, melyek nagyobb mértékben hozzájárulnak a fogyáshoz. Ilyenek például a metformin hatóanyagú gyógyszerek, melyek az inzulinhatást fokozók csoportjába tartoznak, és ma már az egyik legtöbbet alkalmazott antidiabetikumok közé sorolandók. Pozitív oldaluk, amellett, hogy hozzájárulnak a vércukorszint normalizálásához (mivel csökkentik a máj glükóz-kibocsátását és fokozzák az inzulin hatását), étvágycsökkentő hatással is bírnak, így nagy segítséget jelentenek a cukorbetegeknek.
Inkretin-alapú terápia
Ezen kívül léteznek ún. inkretin alapú terápiák is, melyek szintén hasznos segítségére lehetnek a betegeknek a fogyásban. Az inkretinek lényegében olyan anyagok, melyek az étkezést követően termelődnek és segítik az inzulin felszabadulását. Mivel hamar, hosszantartó teltségérzetet okoznak és lassítják a gyomor ürülését, ezért csökkentik az étvágyat, így elősegítik a fogyást. Ide tartoznak az inkretin-hatást fokozó vegyületek (DPP-4 gátlók), valamint az inkretin mimetikumok (GLP-1 analóg/GLP-1 agonsita). Nagy előnyük továbbá, hogy használatuk során minimális csupán a hipoglikémia esélye, továbbá remekül kombinálhatóak metforminnal is – mondja dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa.
Olaszos egytál - maradék rizsből!
2021. október 13.
Megmaradt egy kis rizs a vasárnapi ebédből? Ne dobd ki! Készíts gyors és ízletes egytálételt belőle!
Hozzávalók:
2 bögrényi főtt vagy párolt rizs,
2-3 kemény paradicsom,
1 tk. olívaolaj
ízlés szerint friss bazsalikom és oregano
csipet bors, só
Elkészítés:
A paradicsomot kis kockákra vágom (ha zavar a magot ki lehet belőle szedni), a zöldfűszereket is aprítom. A rizst az olajon átmelegítem, majd hozzászórom a paradicsomot és a fűszereket. Alaposan összekeverem, 1-2 percig átmelegítem, és már kész is!
A tetejére lehet egy kis reszelt parmezánt szórni vagy mellé szeletelni néhány karika mozzarellát!
Langyosan a legjobb, finom, könnyű vacsorára vagy ebédre való!
Édesburgonya, avagy batáta
2021. október 12.
Az édesburgonya, amelynek semmi köze a burgonyához, a világ egyik legfontosabb népélelmezési cikke, gazdag A- és C-vitamin-forrás, sőt csökkenti az inzulinrezisztenciát.
Magyarországon még nem eléggé ismerik, pedig éghajlati adottságaink alapján – kis odafigyeléssel – nálunk is termeszthető lenne.
Vásárláskor mindig a friss, feszes és sima bőrű példányokat keressük. Nagy nedvességtartalma miatt csak néhány napig tárolható száraz, hűvös helyen. Előkészítése, tisztítása hasonlóképpen történhet, mint a burgonyáé: lehet hámozni, vagy csak vizesen ledörzsölni, kaparni is a héját, de héjában is elkészíthető. Ételkészítéskor a benne lévő természetes ízanyagnak köszönhetően már nincs szükség vaj vagy só hozzáadására.
Érdemes vele kísérletezni, hasonlóképpen felhasználható, mint a rebarbara, a sütőtök és a burgonya. Fogyasztható köretként sovány húsokhoz vagy más zöldségekhez, de készítenek belőle lisztet, csipszet, keményítőt és szeszes italt is. Édes sütemény, lepény is süthető édesburgonyából.
Beltartalmi értékei, élettani hatása
Egy 1992-ben készült tanulmányban 18 zöldségfélét osztályoztak a rostok, a vitaminok és a tápanyagok mennyisége szerint. Közülük kimagaslóan az édesburgonya érte el a legjobb eredményt, és vezette a listát.
Egy édesburgonya biztosítja a napi javasolt A-vitamin-bevitel kétszeresét és a napi C-vitamin-szükséglet egyharmadát. Gazdag B6-vitaminban, rostban, vasban és káliumban, nagyon kevés zsírt és nátriumot tartalmaz.
Az édesburgonya rendelkezik az egyik legnagyobb A-vitamin-tartalommal (béta-karotin, vagyis karotinoidok formájában). A karotinoidok adják a gyümölcsök és zöldségek piros, sárga vagy narancssárga színárnyalatát. Az A-vitamin az immunrendszerünket erősíti, és köztudottan fontos tápanyag az egészséges fogaknak, csontozatnak, lágy szöveteknek, a nyálkahártyának és a bőrnek. Antioxidáns is egyben, ami megvédi a sejteket a sérülésektől. Válasszuk a sötétebb színű (narancssárga) édesburgonyát, mert annak nagyobb a bétakarotin-tartalma.
A szívritmuszavar és a szénhidráttartalmú étrend
2021. október 12.
A szénhidrátok megvonása árthat a szívnek, az alacsony szénhidráttartalmú étrenden élők, vagyis a kevés gabonát, gyümölcsöt és keményítőben gazdag zöldségeket fogyasztók esetében jelentősen nő a pitvarfibrilláció (AFib), a leggyakoribb szívritmuszavar kockázata – állapították meg kínai kutatók.
Az Amerikai Kardiológusok Társaságának éves tudományos ülésén bemutatott tanulmányukban a szakemberek csaknem 14 ezer ember több mint két évtizedet felölelő egészségi adatait elemezték, ez az első és legnagyobb léptékű tanulmány, amely a szénhidrátfogyasztás és a pitvarfibrilláció közötti kapcsolatot mérte fel.
A pitvarfibrilláció a felnőttek körében a leggyakoribb szívritmuszavar. Ez olyan szívritmuszavar, amikor a szív nem ritmusosan húzódik össze, ezért a pulzus tapintásakor nem a megszokott lüktetés tapasztalható, hanem ritmustalan pulzálást lehet érezni. A betegségben szenvedők esetében ötszörösére nő a stroke kockázata és szívelégtelenség is kialakulhat.
A szénhidrát megvonása népszerű súlycsökkentő módszerré vált az elmúlt években. Az alacsony szénhidráttartalmú étrendek, köztük a ketogén, vagy az Atkins-diéta a fehérje fogyasztásra helyezi a hangsúlyt, korlátozva a cukor, a gabonák, gyümölcsök és keményítőben gazdag zöldségek – köztük a burgonya – fogyasztását.
“A szénhidrátmegvonás hosszú távú hatása még ellentmondásos, különösen ami a szív-és érrendszeri betegségeket illeti. A szívritmusra gyakorolt lehetséges hatásáról tanulmányunk azt jelzi, hogy ezt a népszerű súlycsökkentő módszert óvatosan szabad ajánlani” – idézte a Science Daily tudományos hírportál Csuang Hsziao-tungot, a kínai Szun Jat-szen Egyetem kórházának kardiológusát, a tanulmány vezető szerzőjét.
Az alacsony szénhidráttartalmú diéták összefüggenek a pitvarfibrilláció növekvő kockázatával, függetlenül attól, hogy milyen fehérjét vagy zsírt fogyasztanak a szénhidrátok kiváltására” – magyarázta.
A tanulmány 14 ezer résztvevője közül a vizsgált 1985-2016 közötti időszakban mintegy 1900-nél állapítottak meg pitvarfibrillációt. A résztvevőknek fel kellett jegyezniük, hogy naponta 66 különféle ételből mit és mennyit fogyasztottak. Ebből a Harvard egyetem táplálkozási adatbázisa alapján kiszámolták, mennyi szénhidrátot fogyasztottak és ez a napi bevitt kalória hány százalékát teszi ki.
Átlagban a résztvevők kalóriafogyasztásának a felét adták szénhidrátok. Az étrendre vonatkozó amerikai irányelvek szerint a napi kalóriabevitel 45-65 százalékának kell szénhidrátból származnia.
A kutatók három csoportra – alacsony, mérsékelt és magas szénhidrátbevitelre – osztották a résztvevőket. Az első csoport 44,8 százaléknál kevesebb, a második 44,8 és 52,4 százalék, a harmadik 52,4 százaléknál több kalóriabevitele származott szénhidrátból.
Az alacsony szénhidrátbevitel esetében volt a legvalószínűbb a pitvarfibrilláció kialakulása. Esetükben 18 százalékkal nagyobb volt az AFib kockázata, mint a mérsékelt és 16 százalékkal nagyobb, mint a magasabb szénhidrátbevitellel élőknél.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...626364...294