Információk, érdekességek
5 ok, hogy miért együnk kevesebb húst?
2021. augusztus 31.
1. A gyulladásos jelenségek csökkentéséért
A hús gyulladást elősegítő alkotóelemeket is tartalmaz, úm. telített zsírsavakat, omega 6 zsírsavat, vasat… Márpedig a gyulladás „megágyaz” számos betegségnek, mint pld. a túlsúlyosságnak, az elhízottságnak, a cukorbetegségnek…. A magas hőmérsékleten történő sütés-főzés csak súlyosbítja ezt a problémát. Így a Nemzetközi Rákkutató Központ (CIRC) a vörös húst a „valószínűleg karcinogén (rákkeltő)” kategóriába sorolta. Ezzel szemben a növények antioxidáns és gyulladáscsökkentő összetevői sejtvédő hatásúak.
2. A feltöltődésért rostokkal
Míg az egészségügyi hatóságok kb. 30 gr rost fogyasztását javasolják naponta, mi átlagosan csak 15-20 gr-ot fogyasztunk. Pedig az ajánlás betartását számos érv támasztja alá. A rostok csökkentik az ételek glikémiás indexét (vércukor emelő képességét), hosszan tartó jóllakottság-érzést biztosítanak, miáltal elkerülhető a nassolás. Táplálják a mikrobióták (a bélrendszer mikroorganizmusainak összessége) jó baktériumait, melyek többek közt szabályozzák a testsúlyt is. Végül csökkentik a cukor- és koleszterinszintet a vérben. A rostok csak a növényekben találhatók, így ezzel is indokolható, hogy kevesebb húst, és több zöldséget-gyümölcsöt fogyasszunk.
3. A méreganyagok gyorsabb távozásáért
A hasi hízás megelőzéséért
A húsok különösképpen bővelkednek purinban, mely káros hatású vegyület savasítja a szervezetet (lebontási terméke a húgysav). Pld. 100 gr marhahús 1500 mg-ot, 100 gr hal 150 mg-ot, míg 100 gr sárgarépa 5 mg-ot tartalmaz belőle. Márpedig az elsavasodott szervezet működése lelassul, amellett a máj és a vese (két fő kiválasztó szervünk) sem tudja megfelelően betölteni méregtelenítő funkcióját. Ezenkívül a purinban és telített zsírokban bővelkedő táplálkozás, társítva kevés testmozgással, a hasi zsírréteg raktározódásához vezet. Ráadásul ettől a legnehezebb megszabadulni, és ártalmas az egészségre.
Stressz-evés? A probléma gyökerét érdemes kezelni
2021. augusztus 30.
Sokan azonnal ennivaló után nyúlnak, ha szomorúak, ha haragosak, vagy ha nem tudják kezelni a stresszt. Dr. Révay Edit, az Életmód Orvosi Központ életvezetési tanácsadója szerint van kiút a stressz-evésből, de ehhez nem az evési szokásokon, hanem a stresszkezelés mikéntjén kell változtatni.
Honnan tudhatjuk, hogy stressz-evés a gond?
Az első lépés a megoldás felé vezető úton, hogy azonosítjuk magunkban, hogy stressz-evők vagyunk. Ehhez az szükséges, hogy megfigyeljük, mikor és miért nyúlunk az étel után. Érdemes tehát monitorozni magunkat és feltenni magunknak néhány kérdést.
– Akkor eszem, ha valami erősen hat rám, ha erős érzelmeim keletkeznek?
– Gyakran valódi éhségérzet nélkül, rendszertelenül kezdek enni?
– Ha stresszhelyzetben vagyok, jellemző, hogy „jutalmazó”, „megnyugtató” ételeket kívánok, vagyis cukorban, szénhidrátban gazdag élelmiszert?
– Előfordul, hogy csak rövid ideig érzem magam jobban, ha csillapítottam a rám törő éhséget?
– Előfordul, hogy a „falások” után szégyellem magam, bűntudatot érzek?
– Problémásnak tartom az étkezési szokásaimat és/vagy a súlyomat?
Ha a kérdések nagy részére „igen” a válasz, könnyen lehet, hogy stressz-evés áll a háttérben, aminek létezik egy bizonyos biológiai alapja is. Amikor ugyanis stresszhelyzetben vagyunk, egy kortizol nevű hormon szabadul fel a testünkben, aminek hatására megéhezhetünk. Ugyanakkor a probléma megoldása nem az, hogy bekapunk egy nyugtatót, ha stresszesnek érezzük magunkat, tartós megoldást csak az hozhat, ha mélyebben, a gyökereinél kezeljük a problémát.
Meg is tanítjuk magunkat a túlevésre
Muszáj annyit enni? – teszi fel a kérdést könyvében David A. Kessler, az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) volt elnöke. A szakember szerint annak, hogy nem bírunk gátat szabni az étvágyunknak, és sokszor szenvedéllyé válik az evés, számos oka lehet. Az egyik az ételben lévő olyan anyagok, amelyek elősegítik az effajta függőség kialakulását. A különlegesen ízletes ételek csábítása ugyanis megváltoztatja az agy működését, arra kondicionál, hogy folyamatosan keressük az ingert.
A cukor, a zsír és a só kombinációja idővel a tudatos ellenállásra való képességet is legyőzheti, és kialakul az úgynevezett kondicionált hiperevés. Ennek a viselkedésnek azonban lelki alapjai is vannak, hiszen sokaknál a stressz, az erősnek megélt érzelmek (például szomorúság, harag, kilátástalanság érzés) fokozzák az evésre való késztetetést. Vagyis a stressz-evés egyfajta öngyógyításként is működik, de ez nyilvánvalóan nem jó megoldás.
Így kerüljük el a hízást a nyaralás alatt
2021. augusztus 18.
Kutatások szerint egy-egy hosszabb nyári vakáció alatt a legtöbb ember hízik néhány kilót. Az sem ritka, hogy egy két-három hétig tartó nyaralás során akár 3-4 kiló plusz is felszalad. Nem meglepő, hiszen ilyenkor sokan a táplálkozás terén is elengedik magukat egy kicsit: több édességet, egyszerű szénhidrátban és telített zsírsavakban gazdag ételt esznek, esetleg több alkoholt isznak és kevesebbet mozognak. De milyen trükkökkel maradhat élvezetes a vakáció anélkül, hogy felszednénk pár kilót? A Budai Egészségközpont összegyűjtött néhány hasznos tanácsot a témában.
Szabjunk korlátokat az all inclusive-nak
„A leginkább akkor fenyegethet bennünket a nyaralás alatti hízás, ha all inclusive, azaz teljes ellátásra fizetünk be. Az egész nap dúsan megrakott asztalok látványának nehéz ellenállni, így ilyenkor folyamatos evési ingerünk van. Ahhoz, hogy ezt kordában tartsuk, érdemes betartani két alapszabályt. Az egyik, hogy egy nap maximum öt alkalommal: reggel, tízórai idején, délben, uzsonnaidőben és este együnk.
A másik pedig, hogy kis adagokat fogyasszunk mindenből. Megkóstolhatunk többféle íncsiklandó ételt, de tartsuk szem előtt a mértékletességet. Emellett kerüljük a panírozott ételeket, a húsok és halak mellé pedig válasszunk gazdag salátát köretként. Ha ezeket betartjuk, és egyébként egyszerűen elkerüljük a büfét, talán nem lesz olyan sokkoló ráállni a mérlegre a vakáció után” – mondta Wolher Veronika, a Budai Egészségközpont dietetikusa.
Reggelizzünk egészségesen
A szállodai reggelik általában nagyszerűek, és sok választási lehetőséget kínálnak. Sokan mégis a cukros péksüteményeket, müzliket választják, mások pedig az otthoni mintát követve alig esznek valamit reggel, hogy a nap későbbi részében aztán annál bőségesebben pótolják a kimaradt étkezést. Ezek egyike sem jó megoldás, inkább törekedjünk arra, hogy együnk minél több egészséges, ám tápláló dolgot reggelire, mértékkel.
Jó választás lehet a teljes kiőrlésű vagy rozskenyér sovány felvágottal, sok zöldséggel, vagy a zabkásák gyümölccsel, joghurttal. A friss saláták és a tojásból készült ételek is megfelelőek. Egy frissen elkészített zöldséges omlett rozskenyérrel, frissen facsart gyümölcslével és vízzel például remek napindítás.
Nassoljunk tudatosan
Az egészséges ételek mellett nem kell lemondani a finomságokról a szabadság alatt sem. A strandon vagy egy-egy kirándulás alatt kisebb mennyiségben nassolhatunk, de érdemes végiggondolni, hogy mit választunk.
A sütemények, jégkrémek és fagylaltok helyett alkalmanként beiktathatunk egy-egy egészségesebb, ám ugyanolyan finom nassolnivalót is. Ilyenek például a gyümölcsök, a sajtok, a különböző olajos magvak – a dió, a mandula, a pisztácia, a kesudió vagy a makadámdió. A vattacukor és a hasonló cukorbombák helyett pedig válasszuk inkább a főtt kukoricát.
Együnk lassan
Használjuk ki, hogy végre van időnk nyugodtan enni, nem kell sietni sehova. A hízáshoz az is hozzájárulhat, ha gyorsan, kapkodva eszünk, ez ugyanis könnyen túlevéshez vezethet, hiszen nincs elég idő arra, hogy az agyunkig is eljusson, hogy tele vagyunk. Nyaralás alatt végre van lehetőség a hosszú, komótos étkezésekre, az ízek élvezetére, ahelyett, hogy csak befaljuk az ételt. Ez pedig abban is segít, hogy ne szedjünk fel plusz kilókat a vakáció alatt.
Óvja ereit az öregedéstől – evéssel
2021. augusztus 13.
Az erek öregedése érelmeszesedéshez, érszűkülethez, agylágyuláshoz, szívinfarktushoz – számos, az életet korán veszélyeztető betegséghez – vezet. Új tanulmányok szerint a súlyos következmények étkezéssel is megelőzhetőek. Az étrend öregedést lassító hatásáról beszélt dr. Babai László, a Trombózisközpont életmód orvosa.
Káros hatások
Az öregedés természetes élettani folyamat, melyet sorozatos apró sejtkárosodások kísérnek. A károsodások érintik a sejtek minden alkotóelemét: az örökítő anyagot, a sejtmembránt felépítő anyagokat, az energiatermelésben részt vevő fehérjéket. A sejtkárosodás legfontosabb kiváltója a szabadgyökök jelentette oxidatív stressz, mely amellett, hogy megtámadja a sejtek működésében alapvető fontosságú építő-anyagokat, rombolja ezek sérülésekeit javító mechanizmusokat is. A sorozatos károsodások érelmeszesedéshez, szív-érrendszeri betegségek és rosszindulatú daganatok kialakulásához, öregedéshez vezetnek.
Anti-aging diéta az ereknek
Ha képesek vagyunk csökkenteni az oxidatív stresszt, azzal jelentősen lassítani tudjuk az öregedést. Erre egy kiváló eszköz a mediterrán diéta, mely gazdag halakban, zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonában, olívaolajban, míg szegény vörös húsokban, tejtermékekben. Orvosi tanulmányok kimutatták, hogy a mediterrán diéta csökkenti az étkezést követő oxidatív stresszt jelző kémiai anyagok szintjét, mint a lipid-peroxidok, hidrogén peroxid, tumor nekrózis faktor, valamint növeli a szervezet saját antioxidáns rendszerének, a SOD-nak aktivitását,
Mozgás és étrend
A mediterrán diéta védő hatása elsősorban a gyümölcsökben, zöldségekben, dióban, mogyoróban, teljes kiőrlésű gabonákban lévő antioxidánsoknak – polifenoloknak, rezveratrolnak, ómega-3 zsírsavnak köszönhető. A mediterrán étrend, különösen rendszeres mozgással kombinálva, fokozza az érfalvédő nitogén-monoxid mennyiséget.
A hosszú, teljes élet titka
Az étrend sejtvédő hatását mutatja az a megfigyelés is, mely szerint az így étkező emberek sejtjei hosszabb telomerrel bírnak. A telomer a DNS szálak végén lévő “farok”, mely hossza az életkorral fokozatosan csökken. Gyorsabb csökkenés gyorsabb öregedést jelent. A mediterrán diéta telomer-hosszt megtartó hatásában a többszörösen telítetlen zsírsavak – elsősorban a linolsav, a C- és E- vitamin, a béta-karotin játszanak szerepet.
A mediterrán diéta tehát csökkenti a sejtkárosodást, párhuzamosan támogatja a károsodásokat javító mechanizmusokat, lassítja a öregedést. Az erek védelmével pedig amellett, hogy segít megelőzni a szívinfarktust, agylágyulást, javítja – többek között a szexuális képesség fiatalon tartásával – az életminőséget.
Miért jó sok dinnyét enni?
2021. augusztus 12.
Egyrészt azért jó a sok dinnye, mert finom. Aztán meg mert sok benne a folyadék, ami nyári melegben igen jól jön. De ott von még a sok vitamin és ásványi anyag is benne. De azt nem szabad elfelejtenünk, hogy a parlagfűre érzékenyeknél a görögdinnye fogyasztása is kiválthat panaszokat.
A legédesebb tökféle
A görögdinnye az igen fajgazdag tökfélék családjába tartozó Citrullus nemzetség kiemelkedően fontos tagja. Őshazájának Indiát tekintik, innen terjedt el használata és vált ismertté termesztése Ázsiában, Afrikában és Európában. Termesztésével több mint 3500 éve foglalkoznak. Európába a 16. században juttatták el, Magyarországon a 17–18. században vették kultúrába.
Vitamin- és ásványianyag-forrás
A görögdinnye táplálkozási jelentőségét elsősorban magas (10% körüli) cukortartalma adja, és miután rendszerint nagy mennyiségben fogyasztunk belőle, fontos vitamin- (B1, B2, C, folsav) és ásványi anyag (jelentősebbek a foszfor-, kálium- és vassók) forrásként is figyelmet érdemel. Magvai zsíros olajokban (40-50%) és fehérjékben (30% körül) gazdagok.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...646566...294