Információk, érdekességek
A legszuperebb vitaminfeltöltés! Csíráztatás otthon
2024. január 11.
A téli időszakban szervezetünknek nagyobb szüksége van vitaminokra és ásványi anyagokra, mint bármikor. Habár ilyenkor jóval kevesebb a zöldség- és gyümölcskínálat, mégis van egy egyszerű, ám annál hatékonyabb módszer vitaminkészletünk téli feltöltésére: a csírák fogyasztása. Néhány egyszerű tipp, hogyan neveld őket otthon.
A csírák: a természet csodái
A csírák koncentráltan tartalmazzák a fiatal növény kifejlődéséhez szükséges rengeteg vitamint, ásványi anyagot és fontos tápanyagokat, enzimeket, ráadásul szinte „előemésztett” formában, vagyis a szervezetünk számára nagyon könnyen emészthetők és feldolgozhatók. A tápláló csírák ugyanakkor rendkívül kalóriaszegények, hatékonyan beállítják az anyagcserét és elősegítik a méregtelenítést. A csírák csodálatos hatását, az emberi táplálkozásban betöltött egyedülálló szerepét ma már számos kutatás támasztja alá.
Csírafajták – változatos kínálat már itthon is
A kereskedelemben ma már számos csíraféléből válogathatunk, a kínálatban nemcsak a legnépszerűbb búza-, lucerna-, mungóbab vagy hagymacsíra található meg, hanem a csípős ízű retek, a különleges görögszéna, a pikáns káposzta és ezek kevert változatai is. A hüvelyesek csírái, mint a mungóbab, csicseriborsó, zöldborsó vagy lencse értékes fehérjékkel és rostokkal látják el szervezetünket. Rendkívüli vértisztító, méregtelenítő és emésztésjavító erővel bír a hagyma-, a mustár- és a retekcsíra, ezért (különösen ez utóbbit) mértékkel fogyasszuk (néhány evőkanál).
Az egyik legértékesebb csíra a friss ízű lucerna, magas A, B, C, E, K-vitamin tartalommal és az édeskés búza, amelyet önmagában, mintegy édességként is fogyaszthatunk.
Csak akkor megyünk orvoshoz, ha nagyon fáj
2023. december 17.
Az ízületi betegségben szenvedők 70%-a csak súlyos stádiumban fordul orvoshoz, tízes skálán mérve csak 6-os erősségű ízületi fájdalom felett keresnek fel szakembert.
Kiemelten sok a kezeletlen, ízületi panaszokkal küzdő beteg az országban: mind a háziorvosok, mind a szakorvosok 30%-ra teszik arányukat. Abban, hogy a páciensek nagy része csak kései stádiumban fordul az egészségügyhöz jelentős szerepet játszik, hogy nehezen ismerik fel tüneteiket és félnek a kezelés hosszától is.
Ennek következményeként az ízületi panaszokkal küzdő betegek több mint kétharmada már csak középsúlyos vagy súlyos stádiumban fordul orvoshoz.
Kiemelten sok az ízületi panasszal küzdő beteg Magyarországon, minden ötödik betegszabadságért valamilyen ízületi probléma a felelős. Mint a legtöbb betegség esetében, itt is jelentős szerepe lenne annak, hogy a páciensek időben felismerjék tüneteiket és orvoshoz forduljanak, hiszen például a porckopás vissza ugyan nem fordítható, de megfelelő terápia mellett jelentősen lassítható folyamat. Mikor jutnak el orvoshoz az érintettek? Mik a leggyakoribb panaszaik? Milyen fájdalmakkal küzdenek? Az MGYFT és az Ízületőr program házi- és szakorvosok körében végzett reprezentatív kutatása többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ.
Kései felismerés, erős fájdalom
A reumatológusok esetében a betegek kétharmada, az ortopéd orvosoknál 77% az ízületi panaszokkal küzdők száma, de a betegszámot tekintve ugyanennyi (hetente 80-90) pácienssel találkoznak a háziorvosok is. A kutatásból kiderült, hogy az orvoshoz fordulók nagy része valóban kezelésre szorul: a házi- és szakorvosok a hozzájuk érkezők közel 80%-ának javasolnak terápiát. Mindehhez nagymértékben hozzájárul az is, hogy a betegek nagy része csak kései stádiumban fordul az egészségügyhöz segítségért. Azok a páciensek, akik táppénzre kényszerülnek, átlagosan három hétre esnek ki a munkából, a korai felismerés ezt az időt is jelentősen csökkenteni tudná.
A legtöbben hát-, derék-, nyak- vagy gerincfájdalommal keresik fel orvosukat, ezeket követi a térdfájdalom, a csípőfájdalom és a vállfájdalom. Megdöbbentő tény, hogy mire a páciensek szakemberhez kerülnek, a fájdalmuk tízes skálán mérve 6 és 7 közötti erősségnél mozog, ami nem meglepő annak fényében, hogy a betegek 72%-a ekkor már középsúlyos vagy súlyos stádiumban van.
Hitek és tévhitek a vitaminokról
2023. december 08.
Milyen élelmiszerekben van több vitamin, hogyan őrizhető meg a vitamintartalom, mikor szükséges vitaminpótlás, mennyire hasznosak a vitaminos étrend-kiegészítők? Ha nem mindig vagyunk tisztában az ilyen jellegű kérdésekre adott válaszokkal, de „hallottunk róluk”, vegyük számba néhány, elterjedt állítás igazságtartalmát
Az iparilag feldolgozott élelmiszerek vitaminszegények
Igaz és hamis
A gyorsfagyasztott, konzervált zöldségek-gyümölcsök megőrzik vitamintartalmukat, mert általában szedés után gyors ütemben kezelik őket. Ezzel szemben az ún. ultrafeldolgozott vagy nagymértékben finomított élelmiszerek vitaminszegények.
A vitamintartalom a hűtőben tárolt élelmiszerekben nem változik
Hamis
Három napon belül pl. egy saláta vitamintartalma közel háromnegyedével csökkenhet a hűtőszekrényben. De az is igaz, hogy a C-vitamin szobahőmérsékleten még kevésbé bírja a tárolást. A tanulság: a vitamindús élelmiszereket hűtőszekrényben sem szabad „raktározni” hosszabb ideig.
A biogyümölcsökben és zöldfélékben több a vitamin
Igaz
Bár vannak erre vonatkozó, egymással ellentmondó tanulmányok, a bio-gyümölcsök, zöldfélék vitamindúsabbak. Egyik fő előnyük, hogy nem kell meghámoznunk őket. Márpedig közvetlenül a héj alatt rejtőzik a legtöbb vitamin. Ha nem biogyümölcsöt fogyasztunk, gyakran meghámozzuk őket, és a hámozás következtében a vitaminok egy része elvész.
A grandiózus gránátalma és a fiatalító goji
2023. december 06.
A gránátalmát évezredek óta kedvelik és tartják számon hasznos gyümölcsként a Közel-Keleten, Dél-Amerikában és Ázsiában, többek közt a gyomor- és bélrendszeri problémákat javító, általános erősítő, élősdiölő, fájdalomcsillapító és bőrápoló hatása miatt.
Kellemes ízű és rendkívül hatékony antioxidáns: a gránátalmalé háromszor akkora antioxidánshatást fejt ki, mint pl. a vörösbor vagy a zöld tea. Több mint 250 tanulmány – melynek többsége „in vitro” azaz laboratóriumi környezetben, vagy állatokon végzett kutatásokra, és kismértékben humán jellegűekre alapoz – jelzi a gránátalma antioxidáns- és gyulladásgátló (így reumaellenes) tulajdonságát. Egyúttal antivirális (vírus elleni) és antibakteriális (többek közt influenza elleni), a szív és az agy védelmét szolgáló hatása is előtérbe került (csökkentve az artériafal megkeményedésével járó érelmeszesedés kialakulásának lehetőségét és javítva a vérkeringést).
Még a fog- és szájbetegségek prevenciójában is hasznos lehet a gránátalmalé, feltéve, ha cukor nélkül fogyasztják.
Természetes életerő: Goji
Vitalitás, fiatalosság, életerő, mindez az emberek természetes vágya; és mint sok mindenre, erre is megvan a válasz a természetben.
Az emberiség folyton keresi a fiatalság megőrzésének titkát, s a XXI. század embere egyre inkább rájön, hogy ennek apró megnyilvánulásait megtalálhatja a természetben.
Csak a természeti népek szokásait, életvitelét kell megfigyelni, mert a több száz, sőt ezer éves tapasztalatok hasznos megfigyeléseket tartalmaznak. Már csak a tudomány mai eredményeit kell felhasználni és a korszerű vizsgálati módszerekkel bebizonyítani a tapasztalati tényeket.
Hasznos tanácsok a téli öltözködéshez
2023. december 04.
Érkezik a rossz idő, és vele együtt azok a balesetek is, amelyek kellő óvatossággal és körültekintéssel akár elkerülhetők is lehetnének.
Bár apróságnak tűnik, de a programhoz és az időjáráshoz igazodó öltözet kiválasztása szintén életmentő lehet. Autóba ülve mit sem ér a jó vezetéstechnika, ha cipőnk a latyaktól csúszik a pedálon, vagy ha ruhánk nem teszi lehetővé a gyors reagálást és a szabad mozgást. Már a házból kilépve figyeljünk, hogy lábunkon a megfelelő cipő legyen, hiszen akár a pedálra, akár csúszós járdára lépünk, fontos, hogy rajta is tudjunk maradni. Ilyenkor fokozottan érvényes, hogy a funkcionalitás előbbre való a divatnál, hiszen egy-egy esés következménye súlyos csonttörés, agyrázkódás és több hetes ágyhoz kötöttség is lehet, autóban ülve pedig akár emberéletekbe is kerülhet, ha nem „állunk” biztos lábakon. A nedves ruhától pedig minél hamarabb szabaduljunk meg, ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni.
Magyarországon az éghajlati sajátosságoknak köszönhetően a fagyhalálok száma elenyésző, azonban a kisebb végtag elfagyásoké, kihűlésé, meg- és felfázásoké nem. Éppen ezért, ha sportolni, túrázni, szánkózni, korcsolyázni indulunk, vagy akár csak kilépünk a lakásból, fontos, hogy rétegesen öltözködjünk, egyrészt, hogy óvjuk testhőmérsékletünket, másrészt a meleg helyiségekben egyetlen vastag darabban megizzadunk, majd ha kimegyünk a hidegbe, nagy eséllyel fázunk meg, sőt, kapunk tüdőgyulladást.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...222324...169