Információk, érdekességek
Lassíts le, hogy tovább élj!
2017. július 19.
Túlhajszoltság, állandó készenléti állapot, időhiány és egyre nehezebben viselhető feszültség? A menedzserbetegség kiváltó okai nemcsak a közép- és felsővezetőket érintik, a népesség jelentős része is küzd velük. A tünetek jellemzően a pihenés, regenerálódás hiánya miatt jelentkeznek. A legtöbben azonban nem tesznek ellene semmit, pedig a krónikus stressz fokozottan igénybe veszi a szervezetünket, immunrendszerünket, ezzel megágyazva a különböző megbetegedéseknek. De pontosan honnan tudhatjuk, hogy menedzserbetegségről van szó, vagy esetleg még pihenéssel is orvosolhatók a problémáink?
Csak a menedzserek baja?
Sajnos nem csak őket érinti, de elsőként a vezető pozícióban lévőknél azonosították a tünetegyüttest, így a név adott volt. A betegség azonban bárkinél jelentkezhet, aki hosszú ideje fokozottan stresszes életet él. Van néhány jellemző tünet, amelyek egyaránt jelezhetik a menedzserbetegséget és a kiadós alvással orvosolható általános kimerültséget is, viszont mielőbb forduljunk orvoshoz, ha a fáradékonyságon, hangulatváltozásokon és alvászavaron túl a következő jeleket is észleljük magunkon:
- koncentrációs nehézségek, alvászavar
- ingerültség, feszültség
- szorongás, pánikérzés
- gyomor- és emésztési panaszok
- magasabb vérnyomásértékek
- fej- és hátfájás, izomfájdalmak
- szédülés
- fokozott izzadás, esetleg hajhullás
„A menedzserbetegség tünetei hosszú ideig észrevétlenek maradhatnak, és nemegyszer csak akkor keresi fel a beteg az orvost, amikor már nagyobb a baj. Ha a tünetek tartós fennállását követően nem fordulunk szakemberhez, és nem szüntetjük meg a kiváltó okokat, akkor ezek előbb-utóbb szervi megbetegedésekhez vezethetnek. Leggyakrabban magas vérnyomás, gyomorfekély, súlyosabb esetekben akár szívinfarktus alakulhat ki. Ha azonban rendszeresen részt veszünk szűrővizsgálatokon, nemcsak a kialakuló betegségekre derülhet fény, hasznos tanácsokat is kapunk a megelőzéshez, valamint segítséget kérhetünk az életmódváltáshoz is” – mondta dr. Nagy-László Nóra, az Év Magánrendelőjének választott Budai Egészségközpont munkatársa.
A folyadék is befolyásolja a teljesítményt!
2017. július 13.
Vizsgálatok igazolták, hogy a naponta szükséges folyadékmennyiség az ember számára minimum 2 - de a fizikai aktivitástól és egyéb külső körülményektől függően akár 3-4 liter - is lehet.
A köztudatban az a nézet terjedt el, hogy inni csak akkor kell, mikor az ember megszomjazik. A szomjúságérzet meglehetősen késői jele a reális folyadék szükségletnek. Kiterjedt vizsgálatok igazolták, hogy a naponta szükséges folyadékmennyiség az ember számára minimum 2 - de a fizikai aktivitástól és egyéb külső körülményektől függően akár 3-4 liter - is lehet.
Ez a probléma a sportolók teljesítményét is alapvetően befolyásolhatja. Az athéni forróságra, valamint az olimpikonjaink komoly fizikai igénybevételére, s az ezekhez szorosan kapcsolódó folyamatos folyadékpótlásra mind a versenyzőinknek, mind pedig az orvosi stábnak fel kell készülnie. Sportolóink vízvesztése elsősorban a kalória-ráfordítástól - ami a játékos testsúlyával és a mozgása intenzitásával van összefüggésben - és a környezeti viszonyoktól (hőmérséklettől) függ. Akut kiszáradás nemcsak az intenzív mozgás és a magas környezeti hőmérséklet miatt léphet fel, hanem akkor is, amikor a sportoló napi vízbevitele alacsony a vízvesztéshez képest; s ez krónikus kiszáradáshoz vezet. A folyadék hiánya következtében csökken az izmok terhelhetősége, s ez az állapot olyan veszélyes hatásokkal járhat, mint a fejfájás, kéz-, és lábremegés, zsibbadás, vagy az ájulás kockázata.
A víz fogyasztása tehát lényeges a testgyakorlások közben és után, a kiszáradás teljesítményre és egészségre gyakorolt negatív hatásainak kiküszöbölése miatt.
Nem mindegy azonban, hogy a sportolóink milyen folyadékot fogyasztanak. Az igazán optimális folyadékszükségletet az ásványvizek biztosítják, ugyanis ezek ásványianyag-tartalma a benne levő sók aránya a világ legtökéletesebb vegyésze - a természet - által lett kifejlesztve.
Savas és lúgosító ételek listája - Nyomtasd ki, így bármikor követheted!
2017. július 11.
Az elsavasodás pszichés hatásoktól is lehet, mégis a leggyakrabban étkezésünk a hibás, ha túlságosan elsavasodik a szervezetünk. Mi az, amitől elsavasodunk és mi az, ami kellemesen és kíméletesen lúgosít? Lista Neked!
A lúgosítás - téves elképzelésekkel ellentétben - nem azt jelenti, hogy a szervezetünket - mely alapvetően savas, át kéne alakítanunk lúgossá. Ettől betegek lennénk, nem ez a cél. Azt kell elérni, hogy a szervezetben az emésztés egyensúlyba kerüljön, és az emésztés-végrermék, magyarul a pisi és a kaki, minél kevesebb olyan anyagot tartalmazzon távozáskor, amit a szervezetnek inkább hasznosítania kellene.
Lúgosítás - Divat vagy tudomány?
2017. július 11.
Szervezetünk sav-bázis viszonyai állandó mozgásban vannak, de mégis egyfajta egyensúlyi állapot megtartása a cél. A savak és bázisok abszolút mennyisége folyton változik a szervezetben, a különböző szervekben a pH-értéknek viszont megközelítően állandónak kell lenni.
| pH-értékek Bélnedvek pH = 8 Gyomornedv pH = 1,20–3,00 Vizelet pH = 4,50–7,50 Vérplazma pH = 7,35–7,45 |
Az egészséges szervezetben a pH-érték csak szűk határok között mozoghat a vérben, függetlenül attól, hogy savas vagy bázisos jellegű ételt fogyasztunk.
Ebben segít többek között a tüdőben végbemenő légzési folyamat, a vese kiválasztási rendszere. Az egész szervezet „vegykonyhaként” üzemel, és ügyel az egyensúlyra. Vannak esetek, pl. a helytelen táplálkozás, a stressz, amelyek hatására viszont több sav keletkezik az anyagcsere folyamán, ezért a savasodás irányába billen az egyensúly. A táplálékkal felvett fehérjék, állati eredetű élelmiszerek és gabonatermékek fogyasztása is hozzájárul a szervezet savterheléséhez.
A szervezet ún. pufferrendszerének működése – ami felelős a sav-bázis egyensúly megtartásáért – azonban korlátozott. Ha a táplálékkal folyamatosan, hosszú időn át jelentős savterhelés éri a szervezetet, az egyensúly megbomlik. A böjtölés, a fogyókúra során a táplálékmegvonás, a csökkentett kalóriájú élelmiszerek is fokozott savképződéshez vezethetnek. A táplálkozás „bázisos” elemei a zöldségek, gyümölcsök. Aki ezekből kevesebbet eszik, annak nőhet a savasodásra való hajlama. A kor előrehaladtával általában csökken a vesemûködés, sőt sokkal kevesebb folyadékot isznak az idősek, mert nem érzik annyira a szomjúságot, a zöldség-gyümölcs evésről már nem is beszélve. Mivel a sav-bázis egyensúly kialakításában döntő szerepe van a veséknek, ezért az időseknek különösen fontos figyelni ezekre a kérdésekre. Hosszú távon létrejöhet a túlsavasodás. Az egyensúly megbomlásakor érdemes erre a célra szolgáló étrend-kiegészítő készítményt alkalmazni.
Hőségben különösen figyeljünk testünk vészjelzéseire!
2017. június 28.
Nemcsak a bőrünk, de a szervezetünk számára is vészhelyzet a hőség, amely az előrejelzések szerint a következő napokban várható. A Magyar Kardiológusok Társasága egészségeseket és szívbetegeket is óva int a kánikulában: 11 és 15 óra között ne legyünk napon, mert a leégés mellett hőgutát is kaphatunk, keressünk árnyékot és folyamatosan ügyeljünk a víz- és sópótlásra! A rendszeres gyógyszerszedők pedig mindenképp konzultáljanak orvosukkal – a meleg ugyanis azok hatását is módosíthatja.
Melegfront idején és a nyár beköszöntekor életmentő is lehet, ha megfogadjuk a Magyar Kardiológusok Társaságának ajánlásait.
A 30 fok feletti nappali hőmérséklet az egész szervezetünket próbára teszi. Míg az egészségesek könnyebben alkalmazkodnak a meleghez, a betegek, pláne szívbetegek megszenvedik a nyarat. A hőség hatására ugyanis a perifériás erek kitágulnak, ami a szokásosnál is jobban terheli a szívet.
- Jellemző ilyenkor a vérnyomás-ingadozás és az általános gyengeség, rosszullét.
- Nagyobb lesz az infarktusveszély is, emellett ödéma képződés és trombózis is gyakrabban jelentkezhet.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...808182...169