Információk, érdekességek

Parkinson-kór, a folyamatosan változó betegség

2014. április 14.

A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó idegrendszeri megbetegedés, ami Európában közel 1,2 millió embert érint. Legtöbbször mozgással kapcsolatos panaszok jellemzik, ezek közül legismertebb a nyugalmi állapotban jelentkező remegés. Gyakoriak a mozgáshoz nem köthető panaszok is, mint például fájdalom, alvászavar és hangulatzavarok. A betegséget jelenleg nem lehet meggyógyítani vagy megelőzni, azonban az orvostudomány folyamatos fejlődésének köszönhetően gyógyszeres kezeléssel a tünetek jól kezelhetőek. 
 
Nyugalmi állapotban jelentkező kéz- és lábremegés, az izommerevség, lelassult mozgás és kommunikáció, ez csupán néhány azon kellemetlen tünetek közül, amik megnehezítik a Parkinson-kórban szenvedő betegek mindennapjait. A betegeknek nem csupán a saját testükkel kell megküzdeniük, hanem a környezetükkel is, azokkal az emberekkel, akik nincsenek tisztában a Parkinson-kór jeleivel.

Ezért van szükség kardiovaszkuláris szűrővizsgálatokra

2014. április 03.

A világon első számú haláloknak tekinthetők a kardiovaszkuláris megbetegedések, melyek Magyarországon is vezetik a halálozási statisztikákat, az összes halálozás 50–60%-át jelentik.

A kardiovaszkuláris betegségek hátterében leggyakrabban az érelmeszesedés áll. Az utóbbi 10 évben a szív-ér rendszeri halálozás mérséklődése tapasztalható, de Kelet-Európában még magas maradt. A mérséklődés jórészt a gyógyszeres kezeléseknek és a fejlődő orvosi beavatkozásoknak köszönhető. Nagy jelentőséggel bír a kardiovaszkuláris halálozás csökkentésében a tünetmentes egyéneknél a rizikófaktorok szűrése, a nagy és közepes rizikójú egyének felismerése és megfelelő kezelése, utánkövetése. A tünetmentes időszakban történő életmódbeli, gyógyszeres beavatkozások, kezelések segítségével eredményesen csökkenthetők a kardiovaszkuláris események.

Magas vérnyomás vagy pánikbetegség?

2014. március 31.

A pánikbetegség és a magas vérnyomás gyakran kéz a kézben jár, az azonban már egy másik kérdés, hogy vannak, akik összekeverik a két betegséget, tüneteik hasonlósága miatt. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, magas vérnyomás specialista elárulja, vajon hogyan lehet tudni, hogy pánik, vagy hipertónia okozza a rosszulléteinket. 

Pánik vagy magas vérnyomás?

A pánikbetegség korunk egyik népbetegsége, köszönhetően a rohanó életvitelnek, a kevés pihenésnek és az egyre magasabb elvárásoknak. Nem is csoda, hogy időnként az embert kellemetlen rosszullétekre panaszkodik, azonban a legtöbben egyből pánikbetegségre gyanakodnak, pedig az is lehet, hogy magas vérnyomás áll a tünetek háttérben.

Fejfájás, szédülés, furcsa szívdobogás- ezek mind a pánikbetegség, mind a hipertónia jelei lehetnek, így könnyű összekeverni a kettőt. Természetesen az előbbi során automatikusan megemelkedik a vérnyomás –sőt, hosszabb távon akár hipertónia is kialakulhat mellette-, azonban ha kezelteti vérnyomását, meglehet, hogy az, amit eddig pánikbetegségnek hitt, megszűnik.

Be van állva a nyaka? Ne törődjön bele a fájdalomba!

2014. március 26.

Az ülőmunkából – azon belül is az e miatti rossz tartásból kifolyólag- a népesség nagy része valamilyen fájdalommal küzd. Ezek közül a leggyakoribbak azok a nyaki problémák, melyek kezelés nélkül akár állandósulhatnak is. Szerencsére azonban megfelelő kezeléssel mindez megszüntethető. Hogy pontosan hogyan, arról dr. Váradi Éva reumatológus főorvos, az aktív fájdalomcsillapítás specialistája beszélt 

Görnyedt testtartás és izomcsomók

Ha azt hiszi, hogy az izomcsomók jellemzően a rendszeres edzés miatt alakulnak ki, akkor nagyot téved, hiszen legtöbbször a rossz testtartásra vezethetőek vissza. Ilyenkor –mivel abnormális pozícióban van az adott testrész- feszültség keletkezik, ami ha állandósul, úgynevezett trigger pontokként összpontosul. Ezek fájdalmas, sokszor gyulladásban lévő csomók, melyek nyomhatják a környező idegeket, így kisugározhatnak a környező részekre is.

A pajzsmirigybetegség tíz gyakori tünete

2014. március 08.

Az elváltozás hosszú ideig lappanghat, mire a panaszok megjelennek. Prof. Balázs Csaba endokrinológus segítségével összegyűjtöttük a leggyakoribb tüneteket, melyek a pajzsmirigy rendellenes működésére utalhatnak.

A nők betegsége
A pajzsmirigy a nyelőcső két oldalán elhelyezkedő, pillangó alakú szerv. Két fontos hormont termel: a thyroxint és a trijód-thyronint, melyek az alapanyagcsere szabályozásának lévén, a  szervezet valamennyi sejtjének működésére hatást gyakorolnak. Pajzsmirigy betegség több okból is jelentkezhet, kialakulásában fontos szerepet játszik az öröklött hajlam, bizonyos autoimmun betegségek, a fokozott stressz, életmódbeli tényezők épp úgy, mint a túl kevés jód fogyasztás. A pajzsmirigy betegségei gyakran fordulnak elő nők körében, ennek egyik oka, hogy terhesség és szoptatás alatt megnő a szervezet jódszükséglete, illetve –különösen a fiús mamák esetében – hormonális tényezők is hozzájárulnak a szülés utáni pajzsmirigy-gyulladás kialakulásához.