Információk, érdekességek
Jobb oldalon fáj a mellkasom – kardiológiai oka is lehet?
2024. március 10.
A szívproblémák, különösen az olyan akut helyzetek kapcsán, mint például a szívinfarktus vagy az angina szinte mindenkinek a bal oldali mellkasi fájdalom jut eszébe, a jobb oldalon jelentkező fájdalom azonban elbizonytalaníthat az okokat illetően. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa áttekintette a szóba jöhető gyakoribb lehetőségeket.
Ezek lehetnek a főbb okai a jobb oldali mellkasi fájdalomnak
A jobb oldali mellkasi fájdalomnak számos, teljesen különböző oka lehet a stressztől a tüdőgyulladásig, de előfordul, hogy szív-érrendszeri háttere van a tünetnek. Többek közt ilyen eredők után érdemes tehát vizsgálódni:
- Szorongás, stressz
A szorongás – és ennek talaján a pánikbetegség – olyan jelentős méreteket ölthet, hogy a szívinfarktushoz hasonlatos tüneteket produkálhat, az erős szívdobogástól, a nehézlégzésig, a hideg verítéktől a mellkasi fájdalomig – ami akár a jobb oldalra is koncentrálódhat.
- Izomhúzódás
A mellkasban számos izom meghúzódhat, túlterhelődhet, jellemzően fizikai aktivitás, edzés kapcsán. Pihentetés hatására általában elmúlik.
- Bordaporcgyulladás
A costochondritis a bordák csontos és porcos része közti átmenet nem gennyes gyulladása, amely általában hirtelen kialakuló és nagyon intenzív fájdalmat okoz, és a teljes mellkasban vagy csak az egyik oldalon is jelentkezhet. Néhány hét alatt meggyógyul, de a megfelelő fájdalomcsillapítás miatt érdemes orvoshoz fordulni.
- Bordatörés
Esés, komoly behatás miatt a törés viszonylag gyakori eset, ami komoly fájdalommal és kezeletlenül akár komplikációkkal járhat. Orvosi kezelést igényel.
- Mellhártyagyulladás
Elsősorban a ki- és belégzéskor jelentkező fájdalom utalhat a mellhártya érintettségére. Gyanakodni lehet a mellhártyagyulladásra, ha láz lép fel, és ha az egyik oldalon fekve mérséklődik a nehézlégzés. Természetesen mielőbb orvoshoz kell fordulni ilyen tünetekkel, már csak azért is, hogy elkülöníthető legyen az ún. mellkasi folyadékgyülemtől, ami mögött gyulladás, daganatos betegség, máj-, vese- vagy szívelégtelenség, tüdőembólia is állhat.
- Tüdőgyulladás
A bakteriális, vírusos vagy gombás eredetű tüdőgyulladás elsősorban légzéskor jelentkező mellkasi fájdalommal és köhögéssel hívhatja fel magára a figyelmet.
Meg lehet gyógyulni a hepatitisz fertőzésből?
2024. március 07.
A hepatitisz-A egy erősen fertőző betegség, amelyet a hepatitisz-A vírus okoz – ez egy azon számos hepatitisz vírus közül, amelyek májgyulladást okoznak és hatással vannak a májfunkciókra. A fertőzéssel kapcsolatos tudnivalókról, a diagnosztizálás jelentőségéről és a gyógyulás esélyeiről dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus beszélt.
Hogyan fertőződhetünk meg hepatitisz-A vírussal?
A leggyakoribb fertőzési forrás a higiénia hiánya miatt (fekáliával) szennyezett étel vagy víz fogyasztása, illetve a fertőzött személlyel vagy tárggyal történő szoros kapcsolat. Ritkán bár, de vér útján is terjedhet. Az A-típus a többi hepatitisz formával szemben akut betegség, nem okoz krónikus májbetegséget. Oltással lehet megelőzni, és az e tekintetben veszélyes vidékeken különösen fontos a megfelelő higiénia, a gyakori kézmosás.
Ha mégis megtörtént a fertőződés, az általában a vírus bejutása után pár héttel okoz tüneteket, bár sokaknál ezek egyáltalán nem mutatkoznak.
Ha mégis, ezekre a panaszokra kell felfigyelni:
– szokatlan fáradtság, gyengeség,
– hirtelen hányás, hasmenés,
– alhasi, jellemzően jobb oldali fájdalom,
– agyagos vagy szürke színű széklet, sötét vizelet,
– étvágytalanság,
– hőemelkedés,
– sárgaság a bőrön, a szemfehérjén,
– intenzív viszketés.
– A tünetek általában enyhék és néhány hét alatt elmúlnak, de egyes esetekben hosszú hónapokig tartó súlyos betegséget is okozhatnak – ismerteti dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus.
– Az orvosi vizsgálat és a differenciál diagnózis azonban még enyhe esetben is fontos, mert el kell különíteni a hepatitisz-A fertőzést más májbetegségektől, amelyek esetleg komolyabb kezelést igényelnek. Tehát fertőződés-gyanú vagy panaszok esetén mindenképpen ajánlott orvoshoz fordulni.
Mikor érdemes oltást vagy injekciót kérni?
Ha valakinél nagy a hepatitis-A vírussal való találkozás lehetősége, érdemes beadatni az oltást. Ez vonatkozik az alábbiakra:
– Olyan területekre tervez menni, ahol erősebb a vírus jelenléte (például Mexikó, Közép- és Dél-Amerika, illetve szegényes vízhálózattal rendelkező területek). Ha járványveszélyes területre utazik, az oltást ajánlott 4 héttel, de minimum 2 héttel hamarabb beadatni, hogy a védettség biztosan kialakuljon.
– Alapbetegségük (például vérzékenység, krónikus hepatitisz-B vagy -C vírushordozók) vagy életmódjuk miatt (pl. intravénás kábítószer-használók, homoszexuálisok) fokozottan veszélyeztettek.
Ha valakinek a védőoltás ellenjavallt, az ún. passzív immunizálásban részesülhet, ami azt jelenti, hogy hepatitisz-A ellenes ellenanyagot (immunglobulint) kaphat injekció formájában.
Van kapcsolat az ajakherpesz és a genitális herpesz között?
2024. március 05.
Az ajakherpesz, vagyis orális herpesz igen gyakori jelenség, sokan tapasztalják életük során a vele járó égő fájdalmat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy ugyanazon vírus az oka a genitális herpesznek is, amelynek terjedéséről, megelőzéséről dr. Karászi Viktória, a Dermatica bőrgyógyásza, nemigyógyász szakorvos beszélt.
Mi a kapcsolat az ajakherpesz és a genitális herpesz közt?
Az orális herpesz a herpes simplex vírus egyik típusának, a HSV-1-nek lehet a következménye. Kvázi sebek vagy hólyagok formájában jelenik meg az ajaknál, illetve a száj környékén. Sokaknál kellemetlenséget, égő érzést okoz, de gyakran akár fájdalom nélkül is jelen lehet. Gyermekkorban és fiatalkorban szexuális kapcsolat nélkül, csak nyállal érintkezve juthat be a szervezetbe ez a vírus, később azonban orális szex kapcsán a szájról átterjedhet a nemi szervekre is. Ez az oka annak is, hogy a genitális herpesz forrása a HVS-1 is lehet, bár a herpes simplex vírus másik típusa, a HSV-2 is okozhatja. A genitális herpesz pedig az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő betegség, azaz nemi betegség.
Így terjedhet a genitális herpesz
A nevéből is látszik, hogy a herpesz nemi úton terjed, bármilyen szexuális aktus során. Az alábbi módokon lehet megfertőződni:
– ajakherpesz jelenlétében csókolózás vagy orális szex során,
– genitális herpesz fertőzéssel rendelkező partnerrel való kapcsolatban a nemi váladék által,
– ugyancsak átadható a fertőzés, ha a fertőzött partner bőrének az a része érintkezik a másik partnerrel, amelyen a herpesz található.
A genitális herpesz akkor is átadható, ha nincs látható jele vagy ha az érintett fél nincs is tisztában azzal, hogy herpesze van.
– Ugyanakkor el kell oszlatni a tévhiteket: a genitális herpesz nem kapható el a vécéhasználat során, az uszodában, vagy a kádban. Ugyancsak nem terjed közös használatú tárgyakról, például szappanról, törölközőről, de például szexjátékokkal, vibrátorral átadható – ismerteti Karászi doktornő.
Hogyan lehet megelőzni és kezelni a genitális herpeszt?
Nemi betegségeket tökéletesen csak a szexuális élettől való teljes tartózkodással lehet megelőzni, a szexuálisan aktív személyeknek azonban más módokat kell választani, hogy csökkentsék a rizikót. A hosszútávú, monogám kapcsolat nyilvánvalóan jelentősen visszaszorítja a kockázatot, különösen, ha a partner nem fertőződött herpesz vírussal. Ezen túl bármilyen típusú kapcsolatban védelmet nyújthat az óvszerhasználat – nem csak herpesz, hanem más szexuális úton terjedő betegségek és természetesen a nem kívánt terhesség ellen is. Ugyanakkor tudni kell, hogy az óvszer által nyújtott védelem nem feltétlenül 100%-os, ugyanis nem minden herpesz azon a területen helyezkedik el, amelyet az óvszer fed.
A fokozott pigmentáció mögött Addison-kór is állhat
2024. március 03.
A bőr sötét elszíneződése, a fokozott pigmentáció nem csak esztétikailag lehet zavaró, de súlyos betegségre is felhívhatja a figyelmet. Dr. Polyák Annamária, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa szerint ez akár Addison-kór jele is lehet, mely olykor más endokrin zavarhoz is csatlakozhat.
Ezek állhatnak a fokozott pigmentáció hátterében
A fokozott pigmentáció – azaz a hiperpigmentáció- több formában is megjelenhet: ilyen például a jól ismert májfoltok, szeplők. Ekkor a bőr festékanyaga, a melanin bizonyos helyeken felhalmozódik és sötétebb foltok keletkeznek.
Ennek oka több minden is lehet: pl. bőrsérülés, fényérzékeny gyógyszerek alkalmazása, terhesség, hormonzavarok, napfény, genetika, idősebb életkor. Az esetek többségében ártalmatlan elváltozásról van szó, ám előfordulhat, hogy valamilyen betegségre hívja fel a figyelmet (ez általában endokrinológiai probléma).
Addison-kór is okozhatja
A fokozott pigmentációt ún. Addison-kór is okozhatja, mely a mellékvesekéreg zavara. Ez esetben a szerv nem képes elegendő hormont termelni, melynek következtében kiszáradás, az anyagcsere összeomlása és keringési elégtelenség léphet fel, ha nem kezelik idejében. A mellékvesekéreg ugyanis olyan hormonokat termel, melyek komoly hatást gyakorolnak a só-és vízháztartásra (pl. aldoszteron), de itt termelődnek a cukoranyagcseréért felelős anyagok (glükokortikoidok: kortizol, kortizon), valamint az ún. szexuálkortikoidok is. A fokozott pigmentáció oka az agyalapi mirigy által termelt ACTH és az ún. keratinociták melanokortin-1-receptorai közti keresztreaktivitás. Az ACTH szintje ugyanis ekkor megemelkedik, ami több melanin képzésére ösztönzi a szervezetet.
A mellékvesekéreg zavara lehet elsődleges és másodlagos is. Utóbbi esetben főleg az agyalapi mirigy betegsége okozza a gondot, elsődleges formája pedig az Addison-kór, ami ma már egy igen eredményesen kezelhető állapot. Ez leggyakrabban egy autoimmun betegség, tehát a szervezet saját magát támadja. Előfordulhat, hogy több más endokrin zavarral jár együtt- ekkor poliendokrin szindrómáról beszélünk.
Akadozik a vizelete? Urológusnak kell látnia
2024. február 28.
Férfiaknál leginkább a prosztataproblémákra szokás gondolni, ha a vizelet akadozásának, gyengülésének okait keressük, holott ennél jóval több betegség, állapot magyarázhatja a problémát, ami nőknél is előfordul. Dr. Kállai László, az Urológiai Központ urológusa, sebész az akadozó vizelés okait vette számba.
Nehéz az indítás, szakaszos a vizelés
Az akadozó vizelet többféle tünet gyűjtőneve. Ezek a tünetek a következők: nehéz vizeletindítás, gyenge vizeletsugár, szakaszos vizelés, vizeletvisszamaradás-érzés. A vizeletelakadás a legsúlyosabb fokozat, amely sürgős urológiai ellátást (katéterezést) igényel. A vizeletelakadás és vizeletrekedés tulajdonképpen szinonimák. Vizeletürítési nehézségek esetén fontos az urológiai kivizsgálás, ugyanis nagyon sokféle ok állhat a tünet hátterében, amelyek közül több kezelést is igényel.
Ilyen betegségek miatt akadozhat a vizelet
Mechanikai akadály
A mechanikai akadályok a húgycső jelentősen nagyobb hossza, és a prosztata miatt férfiaknál sokkal gyakrabban fordulnak elő. A prosztatát érintő mindenféle betegség: jóindulatú prosztata-megnagyobbodás, prosztatarák, idült- és heveny prosztatagyulladás, tályog okozhatnak akadozó vizeletet vagy teljes vizeletelakadást, mert a prosztata a húgyhólyag alatt mandzsetta-szerűen fogja körbe a húgycsövet, és bármilyen eredetű duzzanata beszűkítheti vagy elzárhatja azt.
A másik gyakori mechanikus ok a húgycsőszűkület, amely lehet veleszületett is, de gyakoribb a gyulladásos eredet (például gonorrheás fertőzés után) vagy húgycső-sérülés, urológiai beavatkozások: katéterezés, húgycsövön keresztüli műtétek után. Kifejezett fitymaszűkület szintén okozhat akadozó vizeletet.
A felsoroltakon kívül, mindenféle kismedencei térfoglaló folyamat: daganat, ciszta, gyulladás, vérömleny szűkítheti az alsó húgyutakat. Továbbá, húgyhólyagkő és a húgycsőbe került kő szintén okozhat vizelet-ürítési zavarokat, de az esetek nagy részében más alsó húgyúti szűkülettel kombinálódva.
Mechanikus akadályt képezhet például erotikus játék során a húgycsőbe helyezett idegentest vagy beszakadt, beszorult orvosi eszköz (például húgycsőkatéter) is.
Záróizmok beidegzését befolyásoló betegségek
Az akadozó vizelést magyarázó másik nagy csoportba azok a betegségek tartoznak, amelyek a húgyhólyag-húgycső-záróizmok beidegzését befolyásolják vagy károsítják. Ezek a betegségek gyakran késztetéses vizelési panaszokat: gyakori vizelési inger, éjszakai vizelés, parancsoló vizelési ingerek, késztetéses vizelet-visszatartási nehézség (urge inkontinencia) is okoznak.
A húgyhólyag és húgycső, záróizmok beidegzése sérülhet a központi idegrendszer: gerincvelő, agy, illetve a perifériás idegek szintjén.
Mindenféle agyi károsodással-leépüléssel járó állapot, például agyi sérülés, stroke, agyvérzés, Alzheimer-kór, Parkinson-kór okozhat vizelési panaszokat. A gerincvelőt károsító ismertebb betegségek is ide sorolhatók: nyitott gerinc, gerincsérülések, porckorong-sérv, Sclerosis multiplex. A perifériás idegek károsodhatnak anyagcsere-betegségektől, mint például a cukorbetegség, májbetegség, idült veseelégtelenség vagy mechanikai behatásra, mint például kismedencei térfoglaló elváltozások, baleseti sérülések, műtétek.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...456...239