Információk, érdekességek

Egyedül csináljuk, mégis enyhíti a magányt - mi az?

2020. március 29.

Ha valaki egyedül él, nagyobb az esélye bizonyos egészségügyi problémák kialakulására. A meditáció viszont remekül enyhíti a magány érzését, még akkor is, ha nem csoportban, hanem egyedül végezzük.  

Azok az idős emberek, akik magánytól szenvednek, nagyobb mértékben vannak kitéve komoly betegségeknek, így szívproblémáknak és az Alzheimer-kórnak. Nagy az esélyük arra, hogy előbb elragadja őket a halál.

A Carnegie Mellon Egyetem kutatói rájöttek: az éber meditációs technikák megtanítása hatékony a magány és az elszigeteltség-érzés csökkentésében és ezzel egyidejűleg nő a képesség a betegségekkel szembeni harcra is.

J. David Creswell tanulmányvezető elmondta: „Mindig azt tanácsoljuk az embereknek, hagyják abba a dohányzást  egészségük megőrzése érdekében, de ritkán gondolunk bele a magány romboló hatásaiba. Márpedig a magány az egészségügyi problémák és a halál legnagyobb rizikófaktorának számít az idős embereknél. Kutatásunk azt sugallja, hogy az éber meditációs tréning ígéretes módszer az idősek egészségének javításában.”

A 2500 éves módszer, melynek keletkezése egészen a spirituális vezető, Buddha időszakába nyúlik vissza, a jelenre, a most megélt pillanatra koncentrál.
A Brain, Behavior and Immunity szaklapban publikált tanulmány arra is rámutat, hogy a meditáció csökkenti a gyulladások szintjét, mely köztudottan számos betegség kifejlődését és előrehaladását okozza.

A tanulmányban 40 egészséges, 55 és 85 év közötti felnőtt vett részt. Valamennyien érdeklődtek az éber meditáció iránt. Magányosság-érzésüket a tanulmány kezdetén és végén is értékelniük kellett. A kutatók vérmintákat is gyűjtöttek. Véletlenszerűen osztották szét a résztvevőket: ki vegyen részt az nyolchetes éber meditációs stressz csökkentési programban (Mindfulness Based Stress Reduction – MBSR) és ki ne kapjon kezelést.

A program hetente 2 órás találkozókat foglalt magába, melyen a résztvevők megtanulták a test tudatosításának technikáit, így az érzetek és a légzés tudatosítását, és annak megértését, hogyan alkalmazzák ezeket mindennapjaikban, érzelmeikkel kapcsolatosan. Arra kérték őket, minden nap gyakorolják ezeket otthon is, 30 percben – valamint vegyenek részt egész napos elvonuláson.

Töltsd hasznosan a karanténidőt! - Tavaszi ruhatárrendezés

2020. március 27.

A tavaszi ruhatárrendezés nem pusztán a meglévő ruháink átválogatása, hanem egy lelki újjászületés, melynek során megszabadulunk mindattól, ami már nem szolgálja a javunkat, és teret engedünk valami újnak. Íme, néhány tipp arra vonatkozóan, hogy hogyan szelektáljunk!  

Nagyon nagy különbség van a “megvettem, mert olyan szép, majd jó lesz valamire” vagy az “imádom magamon” ruhák között.

Mi a különbség a kettő között?

Az első esetben tipikusan a ruha szépségét és különlegességét visszük haza, csodálattal adózva tekintünk rá, mint valami műtárgyra.

A második esetben viszont sikerül egy olyan kincset találni, mely boldoggá tesz mindig, akárhányszor csak felvesszük.

Aki vett már részt nálam stílustanácsadáson, pontosan tudja mi módon kerül be helytelenül az egyik, és mit tehetünk annak érdekében, hogy a helyesen választott ruhák száma gyarapodjon a ruhásszekrényben.

Mivel jelenleg egy olyan helyzet alakult ki a világban, ahol a lakásainkat elhagyni nem igazán célszerű, mégis sokan szeretnénk kihasználni a lehetőséget egy jó kis ruhatárrendezésre is, álljon itt néhány tipp, hogy miként tehetjük ezt meg hatékonyan.

Hogyan kezdjünk hozzá?

1. Szedjünk ki mindent a szekrényből. Teljesen. Így kénytelen vagyunk minden egyes darabbal külön foglalkozni. Nem maradnak benne évek óta túlélő darabok.

2. Válogassuk szét a ruhákat színek szerint. Ennek segítségével látni fogjuk milyen árnyalatok vannak túlsúlyban és melyek azok, amelyek esetleg hiányoznak. Mindenkinek minden szín jól áll, csak a megfelelő árnyalatban.

3. Takarítsuk ki a szekrényt. Legyen kellemes illata. Polcai legyenek tiszták, ahova csak és kizárólag már a válogatott és értékes darabok kerülhetnek vissza.

Gyakran ismételt kérdések a házi karanténnal kapcsolatban

2020. március 20.

A szabály az, hogy bármely tünetmentes személy, aki az új koronavírust tekintve valószínűsített vagy megerősített beteggel a tünetek fennállása idején, valamint a tünetek kialakulását megelőző két napban szoros kapcsolatban volt, karanténba (hivatalosan: járványügyi megfigyelésre) kerül. Azok is, akik COVID-19 fertőzött beteggel alkalomszerű kapcsolatba kerültek. Mit jelent ez a gyakorlatban?  

Mi is pontosan a járványügyi megfigyelés?

Azon tünetmentes személyeket szeparálja és korlátozza mozgásukat, akiknél felmerül a fertőzés lehetősége – a megfigyelés célja a fenti fertőzés továbbadásának megelőzése mellett, hogy kiderüljön, történt-e valós fertőződés, a megfigyelt beteggé válik-e. (Az elkülönítés ettől abban különbözik, hogy ott már a fertőző betegségben szenvedő betegeket különítik el az egészségesektől.)

A COVID-19 vírus esetében a járványügyi megfigyelés történhet a kijelölt egészségügyi intézményben, vagy az érintett személy otthonában (házi karantén). Kérdések főleg az utóbbival kapcsolatban merülnek fel, hiszen ez esetben sok múlik a fegyelmezettségen, miközben úgymond magunkra vagyunk utalva.

Fogadhat-e látogatót a járványügyi megfigyelés alá vont személy?

Nem.

Elhagyhatja-e a számára kijelölt helyet a járványügyi megfigyelés alá vont személy?

Nem.

Köteles vagyok magamat alávetni a járványügyi megfigyelésnek?

Igen, akinél a járványügyi megfigyelést a területileg illetékes kerületi/járási hivatal népegészségügyi osztálya elrendelte, a járványügyi megfigyelésnek köteles magát alávetni.

Mennyi ideig tart járványügyi megfigyelés?

A COVID-19 vírus lappangási ideje 2-12 nap, elővigyázatosságból a járványügyi megfigyelés 14 napig (2 hétig) tart. Amennyiben ezen időszak alatt a koronavírus fertőzés tünetei jelentkeznek, a járványügyi megfigyelést elkülönítés válthatja fel.

A Magyar Orvosi Kamara javaslata a koronavírus megfékezésére

2020. március 18.

A betegség terjedésének globális változását figyelemmel kísérve, és a rendelkezésre álló tudományos adatokat elemezve ugyanakkor úgy látjuk, hogy további intézkedések halaszthatatlan bevezetése is szükséges, mint ahogy az a járvánnyal sikeresen megküzdő országokban történt és amire egészségügyi rendszere kimerülésével több európai országok is kényszerült. 

Az ismert adatok alapján, a kínai Vuhanban a járvány felismerését követően mintegy három héttel, január 23-án, a város lezárásával párhuzamosan bevezetett hasonló intézkedések eredménye mára már jól látható. A járvány lecsengeni látszik. Kína többi tartományában és más ázsiai országokban (pl. Taiwanon, Hongkongban és Szingapúrban) a fertőzés elszabadulását sikerült megakadályozni.

A sikeres fellépéshez elengedhetetlenek voltak azok az intézkedések, amelyek a lakosság egymás közötti érintkezését radikálisan csökkentették (un. social distancing). A világ sok fejlett országában, ahol ezeket az intézkedéseket nem hozták meg, a járvány terjedése egyre gyorsul és a betegek száma mostanra túllépte a napi 10 000 új esetet, amit a halálozások számának hasonlóan gyors növekedése is követ.

Az ismertté vált esetek száma alapján a járvány Magyarországon már a gyors kibontakozás szakaszában van, és a fertőzött, de még nem azonosított betegek száma már akár az 1 000 főt is elérheti. Ez a szám egy hét múlva az epidemiológiai statisztikai modellek alapján a 7-8 ezer, két hét múlva akár 50 – 60 ezer is lehet.

Szőke hajszál a galléron

2020. március 15.

A féltékenység egyes források szerint betegség. Mások azt tartják róla, hogy az emberi kapcsolatok természetes velejárója. Féltékenynek lenni annyi, mint félni attól, hogy elveszítünk valakit, aki soha nem is volt teljesen a miénk. A szerelmünk tárgyát. Ez a tárgyvesztéses félelem pedig valóban ölthet beteges mértéket. Arra nézvést, hogy kik a féltékenyebbek, a férfiak, vagy a nők, megoszlanak még a nemzetközi kutatásokból származó vélemények is.  

A féltékenység egyes források szerint betegség. Mások azt tartják róla, hogy az emberi kapcsolatok természetes velejárója. Féltékenynek lenni annyi, mint félni attól, hogy elveszítünk valamit, (valakit!) aki soha nem is volt teljesen a miénk. A szerelmünk tárgyát. Ez a tárgyvesztéses félelem pedig valóban ölthet beteges mértéket. Arra nézvést, hogy kik a féltékenyebbek, a férfiak, vagy a nők, megoszlanak még a nemzetközi kutatásokból származó vélemények is.

Az érzelmi biztonság rendül meg

A féltékeny ember elveszti lelki egyensúlyát, mert lelkének azt a - képzelt - felét, amit a párja jelent, veszélyben érzi. Aki pedig lelkileg kibillent, sőt felborult, az nagyon kivetkőzhet magából. A csalás tényét átéli - akár valós, akár nem - és meg akarja torolni a másikon szörnyű tettét. Számtalan módja van annak, hogyan reagálnak erre az emberek. Van aki összeesik, mint s sült hús, valaki bizonyítási kényszerből megtorláshoz folyamodik, lelki terrort vet be, vagy visszacsalja a párját, amitől újból csak a saját maga szenved.

A féltékenység pszichoanalitikus teóriái

A féltékenység szinte minden embernél felléphet, s a lelki egyensúlyt felborítva percek alatt akárkit kivetkőztet addigi önmagából. A pszichoanalitikusok számára azért is érdekes kérdés a féltékenység, mert a konfliktus az ehhez társuló érzelmek (düh, szorongás stb.) egyaránt tudatosak. A lelki betegségeket okozó konfliktusokkal szemben viszont általában tudattalan elfojtással védekezik a személyiség. Ráadásul a féltékenység gyakorta olyan cselekvésekhez és gondolatokhoz vezet (bizonyítékok megszállott keresése, kínzó fantáziálások a megcsalásról), melyek inkább növelik a lelki fájdalmat, semmint csökkentenék - mint a többi lelki védekező mechanizmus.