Információk, érdekességek
Mit tesz az agyunkkal a maratoni sorozatnézés?
2020. április 24.
Míg 10-20 évvel ezelőtt legalább egy hetet kellett várni az aktuálisan futó sorozatok új epizódjaira, a filmek Kánaánjának számító streaming-oldalak elterjedésével mára teljesen megváltoztak a sorozatnézési szokásaink. Világszerte egyre inkább jellemző jelenség a binge watching, vagyis a sorozatok darálása, amikor egymás után, szünet nélkül nézünk meg több részt, sőt évadot. De vajon milyen hatással van az agyunkra a binge watching?
A sorozatnézés ma már nemcsak nagymamáink kedvelt időtöltése, hanem szinte minden korosztályt rabul ejt. Az NRC szabadidő kutatása rávilágít, hogy a megkérdezettek 82 százaléka átlagosan közel 3 órát szórakozik egy szokványos hétköznap, közülük pedig 44 százalék – leginkább fiatalok – tölti film- vagy sorozatnézéssel ezt az időt. Ráadásul nemcsak a szabadidőnket töltjük ezzel, ugyanis a RadioTimes.com felmérése szerint, ha rákattanunk egy sorozatra, sokan még beteget is képesek vagyunk jelenteni azért, hogy egyhuzamban nézhessük meg az összes részt, akár 8 órán át. Azonban bármilyen hihetetlen, a sorozatok darálása egyáltalán nem olyan ártalmatlan kikapcsolódás, mint azt elsőre gondolnánk, mivel komoly hatással lehet a szervezetünkre, fizikai és mentális állapotunkra.
„A legtöbben a munka és a családi élet után, este vagy éjszaka kezdünk bele kedvenc sorozatunkba, és bár jól tudjuk, hogy le kellene feküdni időben, túl nagy a csábítás, hogy ellenálljunk egy újabb résznek. Így a pihenéstől és az alvástól vesszük el az időt, ami krónikus fáradtsághoz, napokig vagy akár hetekig tartó kialvatlansághoz vezet. Emellett az átlagosan 30-45 perc hosszúságú epizódok azt az illúziót keltik, hogy nem rabolnak sok időt, ellentétben a kétórás nagyjátékfilmekkel. Pedig a kipihentség szempontjából nagyon is sokat számít, hogy például éjfél előtt vagy után kerülünk ágyba” – mondta Stoll Dániel, a Budai Egészségközpont szakpszichoterapeutája, ambulanciavezető klinikai szakpszichológusa.
Mi történik az agyunkkal sorozatnézés közben?
Amikor belekezdünk egy sorozatba, az agyunk dopamint termel, mint minden olyan aktivitásnál, ami kellemes számunkra. A dopamin egy természetes, belső jutalom a testünknek, ami arra ingerel, hogy tovább folytassuk az örömszerző tevékenységet, legyen az evés, sportolás, szex vagy sorozatnézés. Ezért, mivel újabb adag dopaminra vágyunk, belekezdünk egy újabb részbe. Így alakulhat ki a függőségünk a sorozatoktól, ami lényegét tekintve hasonló, mint a drog- vagy a szexfüggőség, hiszen a test nem tesz különbséget az élvezet forrásában.
A binge watching kialakulásának másik oka, hogy amikor elmerülünk egy fantáziavilágban – legyen az egy hosszú regény olvasása vagy egy sorozat –, akkor az agyunk az ott szerzett élményeinket is valós emlékekként rögzíti. Ugyanazok az agyi területek aktiválódnak ilyenkor, mint amelyek a valódi életünkben ért élményeink hatására. Ennek következtében elkezdünk kötődni kedvenc hőseinkhez, ahogy a valódi életben barátainkhoz, ismerőseinkhez: álmodunk velük, napközben is gondolunk rájuk, foglalkoztatnak minket a problémáik.
Ráadásul a sorozatok bevett narratívája, hogy egyes részeknyitott kérdésekkel, drámai helyzetekkel,úgynevezett cliffhangerekkel zárulnak. „Ezek akut stresszhelyzet elé állítják a szervezetünket, mivel nem tudjuk, mi fog történni hőseinkkel. A stresszhormonok hatására normál esetben cselekednünk kell, például elfutni vagy valahogy megvédeni magunkat, a sorozatok esetében viszont nem tehetünk más, mint hogy elindítunk egy újabb részt” – tette hozzá a Budai Egészségközpont munkatársa.
Bátor nők, akik újjáteremtették önmagukat
2020. április 15.
Egy veleszületett hallássérült, egy mellrákból gyógyult és egy kerekesszékes maratonfutó nő – de mi a közös bennük? Az, hogy mindhárman nagyon mélyen voltak, mégis hittek az újrakezdésben, és Főnix-madár módjára újjászülettek egy krízisből. Most pedig szeretnének erőt adni mindazoknak, akik még nem értek ennek a hosszú útnak a végére, és bátorításra van szükségük.
Ennek érdekében a Richter Főnix Közösség új tagjaiként a nyilvánosság előtt is vállalják történetüket. A három Főnix személyes életútjáról készült kisfilmek márciustól érhetők el a Richter a Nőkért Facebook oldalán, ahol idén négy további bátor nő írásos történetét is megismerhetjük, hogy erőt meríthessünk a mindennapokhoz.
Teremtsd újjá önmagad! – biztat a Richter Gedeon Nyrt. által 2018- ban közösségépítő szándékkal életre hívott program, a Richter Főnix Közösség mottója. Ennek szellemiségében az immár harmadik évaddal jelentkező program keretében továbbra is olyan bátor nők mesélnek küzdelmeikről, akik bár nagyon mélyen voltak, mégis hittek az újrakezdésben, és talpra álltak. Történetüket most nyíltan és őszintén vállalják, hogy példájukkal másokat is motiváljanak és bátorítsanak a továbblépésre. A megvalósításban alkotóként ezúttal is jelentős szerepet vállalt Jakupcsek Gabriella, ismert tévés személyiség is.
“Mélyen legbelül van egy nagyon jól becsomagolt túlélőcsomag, amit mindenki ki tud bontani. Vész esetén ez a fajta erőtartalék mindenkiben benne van” – vallja Szekeres Pál olimpiai bronzérmes és paralimpiai bajnok vívó, aki Védnökként harmadik éve támogatja a Richter Főnix Közösséget.
A Richter Főnix Közösség tagjai
Koraszülés, stroke, illetve a látás elvesztése – ezeket a nehézségeket járták körbe a 2019-ben bemutatott történetek. Földvári Nagy Zsuzsanna, Keresztesné Sándor Katalin, Nyikes Fatime nemcsak megküzdöttek saját kihívásaikkal, hanem kellően bátrak és erősek voltak ahhoz, hogy alapjaiban változtassák meg életüket.
Elszakadás, függőség, betegség, stressz – ezeket a problémákat ölelték fel a 2018- ban bemutatott történetek. Kozmér Alexandra, Szabó Csilla, Lévai Ildikó, Balogh Csilla és Fehér Andrea a nehéz pillanatokból sikeresen felállva, főnix madárként kezdtek új fejezetet életükben. Történetük megosztása óta gyakran találkoztak olyan sorstársakkal, akik nem csak inspirációt, de erőt és megoldási módokat is merítettek a bemutatott életútjaikból.
2020-ban önmagunk elfogadásáról, az önmagunkkal való törődés fontosságáról és az önmegvalósításról szólnak azok a történetek, melyek a Richter a Nőkért Facebook oldalon lesznek láthatóak. Az idei év újdonsága, hogy a három Főnix kisfilmjén túl négy további bátor nő írásos történetéből is erőt meríthetünk.
2020-as programunk szereplői
Réder Tímea hallássérültként küzd az elfogadásért. Gyermekkorát végigkísérte a megbélyegzettség, kirekesztettség és a közöny fájdalmas légköre. Miután sikerült elfogadnia saját magát, új cél fogalmazódott meg benne: sorstársainak szeretné megmutatni, hogy nem szabad feladni. Elvégezte a jelnyelvi tolmácsképzőt, egy hallássérülteket segítő mentorprogramot, emellett pedig utolsó éves audiológus- hallásakusztikus hallgató. Jelenlegi munkahelyén, egy hallásdiagnosztikai központban gyógypedagógiai asszisztensként játékokkal segíti a mentálisan sérült gyermekek vizsgálatát.
„Ha már nekem nem adatott meg, hogy minden akadályok nélkül menjen, akkor legalább az utánam lévő generációnak tudjak segíteni azáltal, hogy már van egy kitaposott út, van hova fordulni.”
Húsvét ünnepén
2020. április 12.
Húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, mellyel Jézus Krisztus feltámadásáról emlékezik meg. Megünneplésérõl már a III. század óta vannak adatok, de a VIII. századtól vált általánossá. Húsvét vasárnapján ér véget a nagyböjt, a hústól való tartózkodás idõszaka - erre utal az ünnep magyar elnevezése is.
A húsvéti hagyományok, népszokások mára már többnyire megkoptak, de néhány szimbóluma - eredeti jelentését sokszor már elveszítve - még ma is kapcsolódik az ünnephez.
Újjászületés és egészség
A keresztény húsvétot a 40 napos böjt - a vezeklés idõszaka - elõzi meg. A szigorú böjt során nemcsak a hús és a zsíros ételek, hanem a tej és a tojás is tiltott táplálék volt. Így elõször húsvét napján lehetett tojást fogyasztani. A húsvét egyik legismertebb jelképe a Krisztus feltámadását és az állandó megújulást szimbolizáló tojás. Nem véletlen, hogy egyes vallások a tojást tartják a tökéletesség szimbólumának. A tejen kívül ugyanis ez a másik olyan élelmiszerünk, amelyben minden tápanyag megtalálható, amely egy élõlény kifejlõdéséhez szükséges. Kedvezõ tulajdonságai miatt a tojás az egyik legváltozatosabban hasznosítható konyhai alapanyag. A tojás táplálkozástani jelentõségét teljes értékû fehérje-, valamint vitamintartalma, továbbá könnyû emészthetõsége, jó szállíthatósága és viszonylag egyszerû tárolhatósága biztosítja. A tojássárgája kevés szénhidrátot és kb. 45-49% vizet tartalmaz. Fehérjetartalmát - amely 14-17% - a vitellin és a livetin nevû foszfortartalmú összetett fehérjék adják. A benne lévõ vitaminok közül az A-, a B2-,
a D- és az E-vitamin-, valamint a karotintartalom a jelentõs. A jó minõségû tojássárgájában egy felnõtt ember napi A-vitamin-szükségletének egyharmada halmozódik fel, D-vitamin tartalma pedig a tõkehalmáj után a legnagyobb. A tojássárgájában továbbá 30-34% zsírnemû anyag van, melynek kétharmad része triglicerid, egyharmad része pedig foszfortartalmú zsírszerû anyag, fõleg lecitin és koleszterin.
Japán: a téralakítás titkai - az egyszerűen tökéletes otthon
2020. március 30.
A legjobb komfortérzetet az adja, ha otthonunk egységes, vagyis minden helyiség összhangban van, harmonizál egymással, és mellette az egyéniségünket is tükrözi, nem csupán stílusában, de apró elemeiben is. Mit tanulhatunk Japántól?
Japán egy misztikus ország, amely speciális harmóniáját azzal teremtette meg, hogy hosszú időn keresztül senkit sem engedtek a sziget földjére lépni. Misztikus lett azért is, mert nem csak nem jártak ott az emberek, hanem nem tudtak róla, és ezért kitaláltak dolgokat, amelyek vagy igazak voltak vagy nem, s leginkább azért, mert amikor megnyíltak Japán képzeletbeli kapui, akkor csodás birodalom tárult a nyugati emberek szeme elé.
Japán önmagában véve harmóniát mutat. Tudjuk, hogy a technika terén a legfejlettebbek, oktatásukat tekintve a legszigorúbbak, a tanulást és a munkát tekintve pedig, legszorgosabbak. Azt is, hogy művészetük csodálatos, nyelvük szimbolikus, és meseszép, fegyverkészítésük lenyűgöző, táncaik, zenéjük szívet melengető, szexuális kultúrájuk pedig, oly fejlett, hogy azt álmainkban sem gondoltuk volna.
Valahogy így jellemezhetnénk. Ennek pedig, egyik fő oka, maga a japán térrendezés, a japán belső tér, amely tiszta, ápolt, egyszerű, tudatos és szép. Mint ilyen pedig, lehetőséget ad a benne lakónak:
1. otthon érezni magát,
2. felfedezni benne személyes jegyeit,
3. idejét hasznos dolgokra fordítani.
A tárgyakból a térben kevés van viszonylag, európai szemmel, épp annyi, amennyi kell, se több, se kevesebb. A tárolásnak általában nincsenek látható nyomai, egyes helyiségekben egyáltalán nem tárolnak ruhákat. Vannak szobák, amik senki-területei, vagyis amely szobában egyetlen családtag sincs otthon, ezek a közös, és vendégfogadó terek. Minden tárgy művészien illik a térbe, a színeket tekintve a fehér, a fekete, a homok, a natúr, a beige a mandula, vagyis a természet színei köszönnek vissza, olykor a zölddel karon öltve.
Az elrendezés mindig harmonizál a természettel, a térnek köze van a környezethez, ez is egy misztikus tudás, hiszen ami nincs kapcsolatba környezetével, az elveszett, táplálhatatlan és magányos. Így tehát az ajtók és ablakok a természet legszebb részei felé esnek. Tágasak. Egyaránt árnyékolhatók, vagy feltárhatók, és a belső terek, melyekbe ezek a nyílászárók vezetnek, fényesek és tágasak. A tér egyedisége, hogy mindig van benne egy-két zug, lehetőség, hogyha intimszférát kell alakítani, oda be lehessen vackolni.
Óraátállításról, alvásról otthoni karanténban
2020. március 29.
Március 29-én hajnali 2 órakor 3 órára kell előre állítani az órákat. Az óraátállítás kérdése a korábbi uniós határozatnak megfelelően nemzeti hatáskörbe került, vagyis a tagállamokra utalta annak eldöntését, hogy téli vagy nyári legyen a végleges időzóna az európai országokban. A járványhelyzet azonban módosíthatja a döntési időpontot, ami biztos: többoldalú egyeztetésre lesz szükség ahhoz, hogy az országok kialakíthassák a mindenki számára elfogadható megoldást. Addig is állítgatunk: vagyis a hétvégétől a téli időszámításhoz képest egy órával kevesebbet alhatunk.
A Magyar Alvás Szövetség az óraátállítás kapcsán felhívja a figyelmet: a napi életritmus, az éjszakai pihenés kiemelt fontosságú, az alvás jelentős szerepet játszik a szervezet ellenálló képességének a fenntartásában és erősítésében. Bár sokak számára lehetőség adódik korábbi alvás adósságok pótlására, a cirkadián ritmushoz igazodás, azaz a nappalok és éjszakák változásaihoz történő alkalmazkodás ütemét a rendkívüli helyzetben sem szabad megbontani.
Az éjszakai pihenés a szervezet számára nélkülözhetetlen. A folyamatos otthoni jelenlét során is vigyünk rendszert az alvási szokásainkba, feküdjünk és keljünk ugyanabban az időben! Végezzünk rendszeres testmozgást, de semmiképpen sem közvetlenül lefekvés előtt! Előtte négy órával ne igyunk koffein tartalmú italokat és ne együnk nehéz, fűszeres vagy cukros ételeket, ne fogyasszunk túlzott mértékben alkoholt és ne dohányozzunk! Ügyeljünk a hálószoba folyamatos szellőzésére!
A fekhely legyen kényelmes, próbáljunk meg kizárni minden zajhatást, és gondoskodjunk a szoba megfelelő sötétítéséről! Figyeljünk hálótársunk, gyermekeink alvására is! Az Alvásszövetség szakértői készen állnak, hogy segítséget nyújtsanak: Magyar Alvás Szövetség www.napialvas.hu ; gngy@gngy.eu ; t.: 06 30 9 30 41 24
Téli vagy nyári? Mit mond a tudomány?
Az alváskutatás, a napszakos ritmusok jelentőségének és szerveződési mechanizmusainak feltárásáért adott 2017-es élettani Nobel-díj, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra tanít bennünket, hogy az órákat nem célszerű átállítani, sem pedig a korán kelést erőltetni, vagyis az eredeti, az időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legésszerűbb döntés élettani, egészségügyi szempontból. Sok évezred év óta élünk olyan időbeosztás szerint, amelyben a tevékeny óráink súlypontja a természetes fénnyel szinkronizált, és ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg leginkább. Ez az álláspont a Magyar Alvás Szövetség véleményét összegzi:
“Az óraátállításnak az Európai Unióban és világszerte több mint 60 országban alkalmazott, gazdasági ágazatra gyakorolt hatása ismert és meggyőző. Az emberi szervezetre gyakorolt hatását illetően azonban a Magyar Alvás Szövetség az egészségtudományoknak azokkal az irányzataival ért egyet, amelyek szerint a nyári időszámítás (Daylight Saving Time) alkalmas az emberi bioritmus megzavarására. Ez szabályozza azokat a biológiai funkciókat, amelyek napszakos változást mutatnak, például a vérnyomás értékek, a pulzusszám, a testhőmérséklet és a glükokortikoid hormonok szintje. A tapasztalatok szerint a biológiai óra kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre is, mindaddig, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz. Az óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása tudományosan nem bizonyított, rövidtávon azonban okozhat kellemetlenségeket. Ugyanakkor egyre több bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a rendszeres túl korai ébredés vagy a késő esti napfény, bármilyen csalóka legyen is ez utóbbi, negatívan befolyásolják a közérzetet, a szellemi frissességet, az iskolai teljesítményeket, sőt esetenként a gazdasági teljesítményt is.”
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...959697...474