Információk, érdekességek

14 figyelmeztető jel, hogy nem mozgunk eleget

2023. január 03.

A mozgás egészség, ezért életmódunkat ennek szellemében kell kialakítanunk. De a jeleket is fontos számba vennünk, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy mozgáshiányban szenvedünk.

Fotó: gettyimages.comA világjárvány kezdete óta sokunk még inkább hozzászokott a tévéképernyő vagy a számítógép melletti mozgásszegény életmódhoz – itt az ideje változtatni! A rendszeres fizikai aktivitás javítja fizikai állapotunkat, amely olyan fizikai tulajdonságok összessége, mint az állóképesség, a gyorsaság az erőnlét, testünk rugalmassága stb. A megfelelő fizikai állapot lehetővé teszi, hogy mindennapi tevékenységeink ne okozzanak nagyobb fáradtságot, és a komolyabb testmozgás, sportolás se legyen megterhelő a számunkra.

Miért fontos a mozgás?

A mozgás segít jó állapotban tartani testünket-lelkünket. Rendszeres fizikai aktivitással kitartóbbak leszünk, nő az izomerőnk és állóképességünk, és csontozatunkat is erősítjük. Amellett a testmozgás nem csak fizikai előnyökkel jár. Íme további okok arra, hogy rendszeresen mozogjunk:

  • Hangulatjavítás: a napi fizikai aktivitás lehetővé teszi a szorongásos és depressziós állapotok jayítását
  • Egészségmegőrzés: a rendszeres testmozgás, sportolás hosszú távon szervezetünkre gyakorolt jótékony hatásai magukban foglalják bizonyos betegségek kockázatának csökkentését. Ilyenek pl. a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, rákbetegségek, 2-es típusú cukorbetegség, csontritkulás, de a túlsúly és az elhízás is megelőzhető, illetve javítható vele.
  • Az ülő életmód elleni küzdelem: az egész napos ülés, a mozgás minimálisra csökkenése pl. a napi munka jellege miatt, számos hátránnyal jár egészségünkre nézve. Okozhat többek közt magas vérnyomást, hasi elhízást, de még a magas koleszterinszint és az inzulinrezisztencia kialakulása mögött is az állhat. Az inaktív izomzat fenntartása pedig az izomtömeg csökkenéséhez vezethet.

Ajánlások 

Ideális esetben legalább napi 30 perc dinamikus fizikai aktivitás javasolt. Nem feltétlenül sportolásról van szó, hanem az a fontos, hogy minden alkalmat használjunk ki a mozgásra. Pl. lépcsőzzünk liftezés helyett; inkább gyalogoljunk vagy biciklizzünk, mintsem autót vezessünk; szálljunk le egy megállóval  előbb a közlekedési eszközről, hogy gyalog fejezzük be az utazás hátralévő részét – de sétáljunk mindennap. Ha pedig a kedvünk szerinti sporttevékenységnek is hódolunk, még többet teszünk egészségünkért.


Tippek, hogy a megfázás ne lehessen ünneprontó

2022. december 25.

Fotó: gettyimages.com

Nyakunkon az ünnepek, a pihenés, a nyugalom és a békés családi együttlétek időszaka. A hideg idő miatt azonban gyakori, hogy valamilyen undok betegség épp ilyenkor keseríti meg az életünket. Egy nemzetközi kutatásból kiderült, a magyarok leggyakrabban a családi ünnepekről maradnak le azért, mert az ágyat nyomják, pedig megelőzéssel és a tünetek azonnali kezelésével bárki szeretteivel lehetne a fontos alkalmakon.

Bárkivel megeshet, hogy a megfázás épp a jól megérdemelt pihenés ideje alatt dönti le a lábáról. A legbosszantóbb talán ezek közül a karácsony, hiszen ilyenkor csak arra vágyunk, hogy a szeretteik körében élvezzük a meghitt ünnepek melegét. Megfázáskor azonban a tüsszögés, orrfolyás, láz és fájdalom átlagosan 5-6 napra is ágyba parancsolhat minket – világított rá a Wick Pharma GmbH nemzetközi, 15 ország bevonásával elvégzett kutatása.

Éppen a pihenésről mondjunk le?

A felmérésből az is kiderült, a válaszadók ötöde az ünnepeket – például a karácsonyt – hagyta ki legtöbbször a meghűlés miatt, de sokan maradtak le a tervezett vakációról és fontos családi eseményekről, például születésnapokról is. Az ausztrálok legtöbbször a munkahelyi eseményeket, míg a kínaiak a tervezett vakációt mondták le leginkább, mi magyarok pedig többségében a családi ünnepeket hagytuk ki.

Néhány egyszerű szabály, amellyel megelőzhetjük a bajt

A panaszok azonban nem csak a betegnek okozhatnak kellemetlenséget. A megkérdezettek több mint fele nyilatkozta azt, hogy a beteg családtag elronthatja a hozzátartozók kedvét is, és 55 %-uk szerint leginkább a családi együttlétekre hat negatívan. Még magasabb ez az arány a magyarok körében, mi ugyanis 70 %-ban gondoljuk úgy, hogy a meghűlt rokon jelenléte elronthatja a családi időtöltést. Az ünnepek előtt ezért különösen fontos a betegségek megelőzése, és a felkészülés a lehetséges megfázásokra.

„A felső légúti hurutok – melyek többségében vírusos eredetűek – szezonális megbetegedésnek tekinthetők abból a szempontból, hogy a nedves hidegben hamarabb megfázunk, ráadásul az ünnepek alatt sokkal több emberrel találkozunk, akiknek átadhatjuk a fertőzést, illetve el is kaphatjuk tőlük. Érdemes ilyenkor fokozottan figyelni a személyi higiéniára, mindenkinek külön zsebkendő, külön törölköző javasolt, kerülni kell a zsúfolt helyeket különösen akkor, ha már megfáztunk” – kezdte Dr. Kovács Viktória fül-orr-gégész, audiológus főorvos, aki hasznos tanácsokat is adott betegség esetére.


Itt az influenzaszezon – így védekezzen!

2022. december 21.

Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniátert, a Fül-orr-gégeközpont orvosát arról kérdeztük, hogy a védőoltás mellett milyen praktikákat érdemes bevetni, hogy elkerüljük az influenzát vagy továbbadjuk a fertőzést.

A fotók illusztrációk: pixabay.comTényleg használjon zsebkendőt!

Az influenzáról tudjuk, hogy cseppfertőzéssel terjed. Egy tüsszentés alkalmával közel 40 ezer apró nyálcsepp kerül a levegőbe, az influenzát okozó vírusok ezekhez tapadva még órákig lebegnek a levegőben és képesek nagyobb távolságra is eljutni. Ezért nagyon fontos, hogy ha ön vagy a környezetében valaki beteg, tegye a kezét vagy zsebkendőt a szája elé, hogy megakadályozza a kórokozók levegőben való terjedését!

Fordítson elég időt a kézmosásra!

A legkorszerűbb, antibakteriális és illatos kézmosó sem ér semmit, ha elnagyoltan, a kézmosást összecsapva használjuk. Szánjunk rá legalább 20 másodpercet, átdörzsöljük a kezünket és ne feledkezzünk meg az alapos öblítésről sem!

Ne látogassa a beteget!

Sokan akkor sem pihennek, ha már betegek. Ezzel viszont nemcsak a saját gyógyulásukat nehezítik, de a többieket is könnyen megfertőzhetik. Az sem szerencsés, ha túl hamar térünk vissza a munkába, a náthával ellentétben az influenza vírusát nemcsak 3, de akár 5-7 nap múlva is tovább adhatjuk.

Viseljen maszkot!

Megfelelő távolságot tartani jóval nehezebb, ha a velünk egy lakásban élő családtagunk lett beteg. Ilyen esetben csakis a zsebkendő használat, a rendszeres kézmosás, illetve az orrot és a szájat betakaró egészségügyi védőmaszk viselése segíthet meggátolni a kórokozók terjedését.


Kivédheti az intravaginálisan adagolt progeszteron a vetélést?

2022. december 18.

fotó: gettyimages.com

Az intravaginális progeszteron-adagolás a korábban legalább 3 vetélésen átesett terhes nőknél csökkentheti csak a hüvelyi vérzést követő vetélési kockázatot.

A terhesség alatti vetélés egyik gyakori előjele a hüvelyi vérzés. Olyan kezelés, ami a fenyegető vetélés 100 százalékos biztonsággal való kivédésére alkalmas, nem ismert. Az 1950-es évek óta ilyen esetekben alkalmazott progeszteron hatásosságát többen megkérdőjelezik. Egy 2018-ban publikált Cochrane metaanalízis kismértékű hatást tulajdonít a progeszteronos kezeléseknek a fenyegető spontán abortusz kivédésében; miközben az Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati Kollégium (ACOG) egymással ellentmondónak véli az ezen a területen rendelkezésre álló eredményeket.

Egy 2019-ben publikált placebo-kontrollos vizsgálat eredményei alapján a terhes nőknél a vaginális vérzéseket követően adagolt intravaginális progeszteron nem képes a vetélések kockázatát csökkenteni.

Hiába a napi 2×400 mikrogramm intravaginális progeszteron

A 48 brit klinikai centrumban végzett PRISM-vizsgálat (Progesterone in spontaneous miscarriage) részeként a terhesség első 12 hetében jelentkező hüvelyi vérzést követően a nők (n=4153; 16 és 39 év közötti nők) egyik csoportja progeszteronos hüvelykúpot kapott (napi 2×400 mikrogramm mikronizált progeszteron), míg a másik csoportja placebo kúpot alkalmazott a terhesség 16. hetéig.

A vizsgálat végpontjaként a 34. terhességi hetet követően bekövetkező élveszületés szolgált. Mint az eredményekből kiderült, a progeszteronos csoportban a nők 75 százalékánál, míg a kontroll-ágon a nők 72 százalékánál valósult meg a primer végpont. Mindez nem jelent szignifikáns különbséget a kezelt és a kontroll csoportok között.

A több vetélésen átesett nőknél hatásos az intravaginális progeszteron

A vizsgálatot végző kutatók rámutattak arra, hogy a vizsgálatban részt vevő nők egyik alcsoportjánál (n=137), azoknál, akik kórtörténetében már legalább 3 korábbi vetélés szerepelt, eredményesnek bizonyult a gesztagén alkalmazása. Az intravaginális progeszteronnal kezeltek körében ugyanis 72 százalékban, míg a kontroll-csoportba soroltaknál csak 57 százalékban valósult meg a primer végpont. Mindez jelentős és szignifikáns hatást takar. A számítások alapján – ebben a rizikócsoportban a progeszteron alkalmazásával – Nagy-Britanniában évente 1000 gyermek életét lehetne megmenteni.


Érbetegségek: előzze meg a bajt!

2022. december 08.

A lábamputációk száma országonként nagy különbséget mutat, hazánkban azonban az Európai Unióban is az egyik a legmagasabb a beavatkozás aránya. A lábamputációra gyakoriság szerint sor kerülhet érbetegség és cukorbetegség, trauma, tumor, gyulladás, végtagfejlődési rendellenességek és egyéb okok miatt. Az érbetegségek a lábamputációk több mint 80%-áért felelősek. Dr. Kósa Évát, a Trombózis-és Hematológiai Központ angiológusát kérdeztük az érbetegségek kezeléséről és a lábamputáció megelőzéséről.

Fotó: pixabay.comMagyarországon az egyik legnagyobb a lábamputációk aránya az EU-ban

Magyarországon évente 100 000 emberből 42 esetben végeznek lábamputációt. Összehasonlítva, Svédországban ez a szám évente 20-35 közötti 100 000 lakosra nézve. Idősekben, férfiakban, cukorbeteg, dohányos, érszűkületes betegekben az arány még sokkal magasabb. Ismert, hogy cukorbetegekben a lábamputáció akár 15x gyakoribb is lehet, mint a nem cukorbetegekben. Cukorbetegségben a helyzetet az is bonyolítja, hogy perifériás verőérbetegség jelenléte nélkül az ún.  diabeteses láb szindróma talaján is történhet végtagvesztés. 

A diabeteses láb szindrómát keringési zavar, csont-és ízületi eltérések és idegkárosodás (neuropathia) alkothatja, és következtében akár egy banális sebből  kialakuló fertőzés rövid időn belül a lábujj vagy a végtag elvesztéshez is vezethet. Egyetértés van abban, hogy a diabetes miatti felesleges lábamputációk szűrővizsgálattal, a betegek felvilágosításával, a betegség megfelelő kezelésével, és a betegek kellő odafigyelésével nagymértékben csökkenthetők.

Érszűkület szűrése- mikor indokolt?

Az érszűkület előfordulása bizonyos állapotok, betegségek során gyakoribb, így ezek fennállásakor rendszeres szűrés javasolt, akár tünetmentesen is. Ilyen állapot például az idős kor, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás, a magas koleszterinszint, valamilyen szív-és érrendszeri megbetegedés (főleg stroke, szívinfarktus) után, valamint akkor is, ha a családban előfordult már érszűkület. Különösen nagy kockázatot jelent, ha a felsoroltak közül egyszerre több is fennáll. Az érszűkület típusos tünetei esetén minden esetben fontos, hogy az illető orvoshoz forduljon.

Alsó végtagi érszűkület tünetei, jelei:

  • hűvös, sápadt végtag vagy lividitás, bőrpirosság
  • töredezett körmök, körömgomba, hiányzó szőrzet
  • Járáskor a lábszár, comb vagy farpofa területén jelentkező fájdalom, vagy zsibbadás, mely megálláskor múlik (“kirakatnéző betegség”)
  • súlyos tünetek: seb, fekély, elfeketedés a lábujjakon, sarkon

A perifériás verőérbetegséget a boka-kar index meghatározásával igazolják. A vizsgálat a karokon és a lábakon elvégzett vérnyomásmérésekből áll. Az index és klinikai tünetek alapján megállapítható a betegség súlyossága. Amputáció veszélye a súlyos, már nyugalomban is fájdalmat okozó sebek, fekélyek, szövetelhalás esetén áll fenn. E tünetek jelenlétekor a végtag keringése kritikusan alacsony.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...383940...179