Információk, érdekességek
A fehérjék szerepét vizsgálják a kutatók
2020. április 07.
A fehérjék daganatos elváltozások kialakulásában betöltött szerepét is vizsgálják a pécsi és a debreceni egyetem munkacsoportjai egy több mint egymilliárd forintos uniós támogatású kutatás keretében – közölte a Pécsi Tudományegyetem (PTE).
A mintegy három éve indult a decemberben záruló, 1,3 milliárd forintos uniós támogatású kutatás célja, hogy a PTE és a Debreceni Egyetem (DE) szakemberei feltárják, az egyes fehérjék hogyan vesznek részt a szervezet egészséges működésének szabályozásában és fenntartásában.
Ehhez kapcsolódóan azt is vizsgálják, a fehérjéknek milyen szerepük van egyes betegségek, a többi között a sokízületi gyulladás, a pikkelysömör, az immunológiai kórképek és a daganatos elváltozások, gyulladásos betegségek kialakulásában.
A két egyetem által létrehozott “stratégiai műhely” olyan új szemléletet kíván meghonosítani, amely rendszerszinten vizsgálja a fehérjék szerepét a betegségek megelőzésében és személyre szabott terápiájában is. A kutatásoktól azt remélik, hogy azok eredményei a betegségek jövőbeni megelőzésében és kezelésében is hasznosíthatók lesznek.
A közleményben megjegyezték: a két egyetem számos intézete és kutatócsoportja vesz részt a programban, a kutatók modern orvosbiológiai, gyógyszerfejlesztési és egészségipari technológiákat, valamint világszínvonalú műszerparkot használnak.
Egy évvel korábban kezdődik a lányok serdülése
2020. április 02.
Majdnem egy évvel korábban kezdődik a lányok serdülése, mint 40 évvel ezelőtt egy új dán kutatás szerint.
A koppenhágai Rigshospitalet kórház kutatói azt találták, hogy a mell mirigyszöveteinek kialakulása évtizedenként mintegy három hónappal kezdődik korábban az 1970-es évek óta.
A pubertás a lányoknál általában 9-13, a fiúknál 9-14 éves korban kezdődik, egy sor nemzetközi tanulmány szerint azonban a serdülés átlagéletkora csökkenőben van – számolt be róla a The Guardian online kiadása.
A szakértők szerint a lányok serdülése kezdetének legjobb jele a mell mirigyszövetének növekedése, nem az első menstruáció, és nem azért, mert ennek idejét gyakran visszaemlékezés alapján állapítják meg, hanem azért, mert a pubertás más változásaihoz képest később jelentkezik.
Az első menstruáció időpontja a 20. század elején tolódott korábbra, több kutatás szerint azóta nem változott sokat.
A JAMA Pediatrics című gyermekgyógyászati lap friss számában közölt tanulmányukban Alexander Busch és kollégái 38 kutatást elemeztek, melyek 2019 közepe előtt születtek és a mellszövet növekedésének indulásáról tartalmaztak adatokat. Megállapították, hogy 1977 és 2013 között évtizedenként három hónappal tolódott korábbra a lányok pubertásának kezdete.
Megállapították, hogy a mellnövekedés kezdete nemcsak évtizedenként, de világrészenként is eltért: Európában – országonként különbözően – 9,8-10,8, Afrikában 10,1-13,2, az Egyesült Államokban 8,8 és 10,3 év közé esett.
Ugyan az egyre koraibb serdülés okait nem elemezték, úgy vélik, a magasabb testtömegindex összefügg a mellszövet növekedésének korábbi kezdetével. Arra is felhívták a figyelmet, hogy sok tanulmány szerint a környezetben előforduló vegyi anyagok is befolyásolhatják a hormonok irányította a folyamatot.
Világszerte nő a májrák előfordulási aránya
2020. április 02.
A májrák világszerte növekvő előfordulási arányára hívja fel a figyelmet az Amerikai Rák Társaság (ACS) Cancer című folyóiratának internetes oldalán megjelent új tanulmány.
A kínai Fudan Egyetemen dolgozó Hszingtung Csen és kollégái a Betegségek Globális Terhei (Global Burden of Disease Study, GBD) elnevezésű, a világ 195 országára és territóriumára kiterjedő tanulmány adatait használva elemezték a májrák előfordulását korcsoportra, nemre, régióra és kiváltóokra lebontva 1990 és 2017 között – írta a medicalxpress.com tudományos-ismeretterjesztő portál.
A 30 éves kor előtt diagnosztizált májrákosok száma világszerte 17 381-ről 14 661-re csökkent a vizsgált időszakban. Mindeközben azonban a 30-59 évesek, valamint a 60 éves és annál idősebbek körében nőtt a betegség előfordulási aránya: 1990-ben 216 561 és 241 189 esetet, míg 2017-ben 359 770 és 578 344 esetet diagnosztizáltak ebben a két korcsoportban.
Amikor a kutatók kor szerinti standardizálást alkalmaztak – ez lehetővé teszi az eltérő korösszetételű népességek összehasonlítását – megállapították, hogy a 30 év alatti, valamint a 30-59 éves korosztályban mindkét nemnél csökkent, míg az idősebb felnőttek esetében a férfiaknál jelentősen emelkedett, a nőknél stagnált a májrák előfordulása.
A fiatalabb felnőtteknél tapasztalt csökkenés nagyrészt a hepatitisz B elleni védőoltásnak köszönhető – ugyanis a vírus májrákot okozhat -, és a vizsgált régiók többségében kimutatható volt, kivéve a fejlett országokban, amelyekben a májrákos esetek előfordulási aránya kortól és nemtől függetlenül emelkedett. A szakemberek szerint a nem alkoholos zsírmájbetegség okozta májrák előfordulása emelkedett a legnagyobb mértékben a legtöbb régióban.
Arany nanorészecskék észlelik a rákos sejtek jeleit
2020. március 28.
Arany nanorészecskék segítségével ismeri fel a rákot egy új vérvizsgálat, amely a tumoros sejtek által kibocsátott jelek észlelésére is képes – számoltak be legfrissebb eredményeikről az ausztrál Queenslandi Egyetem kutatói, akiknek úttörő technológiája elősegítheti a korábbi betegségfelismerést és a hatékonyabb kezelést.
Az intézmény szakemberei által kifejlesztett nanotechnológia lehetővé teszi az úgynevezett extracelluláris vezikulák (EVk) észlelését és monitorozását a véráramban – írja az EurekAlert tudományos hírportál.
Az Ausztrál Biotechnikai és Nanotechnológiai Intézet (AIBN) munkatársa, Jing Wang szerint a felfedezés a jelenleginél hatékonyabb, személyre szabottabb rákkezelést eredményezhet azáltal, hogy az onkológusok azonnali visszajelzést kapnak a kezelések eredményességéről.
“Az extracelluláris vezikulák a vérben lévő potenciális biomarkerek egy izgalmas következő nemzedéke” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy az egészséges és a rákos sejtek által egyaránt folyamatosan kibocsátott nanorészecskék fontos szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban.
“A rákos sejtek arra használják az extracelluláris vezikulákat, hogy manipulálják a körülöttük lévő sejteket, illetve, hogy elnyomják és befolyásolják az immunrendszert.
A kutatók szerint a tumorsejt eredetű extracelluláris vezikulákat nehéz megkülönböztetni az egészséges sejtek által kibocsátott EVk-től, amelyekből jóval több van a véráramban.
A szakemberek egy speciális arany nanorészecskét használtak, amely kizárólag a tumorsejt eredetű extracelluláris vezikulák felszínén megtalálható molekulákhoz kapcsolódik.
Génmanipuláció miatt elítéltek egy tudóst
2020. március 13.
Három év börtönre és hárommillió jüanos (127 millió forint) pénzbírságra ítélték azt a tudóst, akinek kutatásai nyomán tavaly génszerkesztett ikrek születtek Kínában – jelentette Sencsen város egyik kerületi bíróságára hivatkozva a Hszinhua kínai állami hírügynökség.
Ho Csian-kuj, a sencseni Tudományos és Műszaki Déli Egyetem korábbi kutatója tavaly novemberben egy hongkongi tudományos konferencián jelentette be egy olyan ikerpár születését, amely tagjainak egy génjét genetikai olló használatával eltávolította, hogy ellenállóak legyenek a HIV-vírussal szemben.
Bejelentése a tudományos világban óriási felháborodást keltett, kínai és külföldi szakemberek egyaránt elítélték a beavatkozást etikai és egészségbiztonsági szempontokból. Az illetékes kínai hatóság azonnal elrendelte a génszerkesztett ikerpár létrehozásában közreműködő tudós összes kutatásának felfüggesztését, az egyetem pedig megszüntette a munkaviszonyát.
Az ügyben folytatott vizsgálat szerint a sencseni tudós és társai hamis etikai vizsgálati papírokkal toboroztak önkénteseket a kutatáshoz. Nyolc olyan pár vett részt benne, akik közül minden a férfi HIV-pozitív volt, míg a nők nem voltak fertőzöttek. Az ikerpáron kívül még egy génszerkesztett baba látott napvilágot az illegális eljárás nyomán. Ho kutatási eredményeinek közzététele után tudósok közölték: nem szükséges génszerkesztést végezni ahhoz, hogy megakadályozzák a HIV-fertőzés átterjedését apáról gyerekre.
A bíróság hétfői közleménye szerint a kutatást vezető Ho Csian-kujt és két társát illegális orvosi tevékenység miatt ítélték el. A kutatásban közreműködő két másik szakértő egyikét két év szabadságvesztésre és egymillió jüanos (42 millió forint) pénzbírságra ítélték, míg másikuk két évre felfüggesztett 18 hónapos börtönbüntetést és 500 ezer jüanos (21 millió forint) pénzbírságot kapott.
Az ítélet szerint a három kutató nem rendelkezett orvosi tevékenység végzésére jogosító képesítéssel, és szándékosan megszegte Kína előírásait, etikai irányelveit akkor, amikor orvosilag asszisztált reprodukciós eljárás során végzett génszerkesztést. A tárgyaláson mindhárom vádlott bűnösnek vallotta magát. A kutatás minden további résztvevőjét feketelistára tették, és örökre eltiltották minden hasonló munkavégzéstől.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...727374...245